Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-08 / 57. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988. március 8., kedd Várkonyi Péter Ausztráliában Várkonyi Péter külügymi­niszter, aki körúton van az ázsiai és a csendes-óceáni térségben, hétfőn megkezd­te hivatalos tárgyalásait Canberrában, az Ausztrál Államszövetség fővárosában. A nap folyamán találkozott és megbeszélést folytatott Bill Hayden külügy- és külkereiskedelmi mi­niszterrel, Bob Hawke szö­vetségi miniszterelnökkel, a szövetségi parlament kül­ügyi, védelmi és kereskedel­mi közös bizottságának tag­jaival. Vendéglátójával, Bili Haydennel aláírta a ma­gyar—ausztrál konzuli egyez­ményt. Fogadta hétfőn a magyar külügyminisztert Sir Ninian Stephen, az Ausztrál Államszövetség főkormányzója is. Az ausztrál—magyar kül­ügyminiszteri tárgyaláso­kon elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról volt szó. Meg­állapították, hogy a kapcso­latok az utóbbi néhány év­ben valamennyi területen jól fejlődtek, problémamente­sek,. Kölcsönösen méltatták a politikai és a magas szin­tű személyi kapcsolatokat, amelyek elősegítik az auszt­rál—magyar viszony fejlő­dését. Rámutattak, hogy bőr a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok dinamikusan fejlődtek, ezeken a területe­ken elmaradtak a lehetősé­gektől. A magyar külügymi­niszter elmondotta: jól szol­gálná a gazdasági és a ke­reskedelmi kapcsolatok fej­lesztését. ha Ausztrália Ma­gyarországnak is megadná a kedvezményes elbánást. Egyetértés volt abban, hogy a gazdasági kapcsolatok fej­lesztése érdekében az együtt­működés új formáit kell ki­alakítani, hosszú távú meg­állapodások révén. Ebben az irányban az első lépések már megtörténtek Marjai József miniszterelnök-he­lyettes 1986 augusztusi láto­gatása alkalmával. A hosz- szú távú együttműködés le­hetőségéről szólva rámu­tattak, hogy megállapodást lehetne például kötni arról, hogy Ausztrália jó minősé­gű vasércet és kokszolható szenet szállítson Magyaror­szágnak cserébe gépipari termékekért. Az ausztrál külügyminisz­ter megelégedéssel nyugtáz­ta. hogy a két ország törté­netében első magyar kül­ügyminiszteri látogatásra a bicentenáris évben kerül sor. Ezzel összefüggésben méltat­ta az Ausztráliában élő mintegy 50 000 magyar szár­mazású állampolgár pozitív szerepét és közreműködé­sét az államszövetség fej­lesztésében. Várkonyi Pé­ter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány lehetősé­geihez mérten, kész segíteni az Ausztráliában élő ma­gyar ajkúakat abban, hoay kultúrájukat megőrizzék, hagyományaikat, az óhazával való személyi, rokoni kap­csolatokat ápolják. A nemzetközi kérdések át­tekintése során a két külügy­miniszter megállapította, hogy az eltérő ideológia, a különböző társadalmi be­rendezkedés és szövetségi kapcsolatok ellenére a hét ország álláspontja számos létfontosságú nemzetközi probléma megítélésében sok tekintetben azonos vagy kö­zel áll egymáshoz. Bob Hawke kormányfő és Várkonyi Péter külügymi­niszter találkozóján az ausztrál miniszterelnök ugyancsak elismeréssel nyi­latkozott az országban élő magyarok pozitív szerepéről. Az ausztrál—magyar tár­gyalások légköre szívélyes, nyílt és barátságos volt, s az MTI tudósítójának érte­sülése szerint ilyen légkör jellemzi az egész látogatást. Ezt húzta alá mindkét fél a konzuli egyezmény aláírá­sakor. hangsúlyozva, hogy ez az első ilyen megállapo­dás Ausztrália és egy szo­cialista ország között. Az egyezménynek külön jelen­tőséget kölcsönöz, hogy ren­dezi az Ausztráliában élő magyar származásúak jogi helyzetét és megkönnyíti a kapcsolatok ápolását az anyaországgal. Bill Hayden a Várkonyi Péter tiszteletére adott ebé­den pohárköszöntcjében hangsúlyozta, hogy az auszt­rál—magyar kapcsolatok szi­lárd alapokon nyugszanak, míg Várkonyi Péter azt húzta alá, hogy a kapcsola­tok ígéretesek és probléma- mentesek. ★ A Canberra Times című ausztrál lap hétfői számá­ban közölt kommentár sze­rint történelmi fontosságú esemény az első magyar kül­ügyminiszteri látogatás és az ebből az alkalomból alá­írásra kerülő ausztrál—mo- ayar konzuli egyezmény. Hadgyakorlat Falklandon Hétfőn brit hadgyakorlat kezdődött a Falkland (Mal­vin)-szigetek térségében. A manőverek megtartása ellen hevesen tiltakozik Argentí­na. amely igényt tart a te­rület fölötti fennhatóságra. A 25 naposra tervezett had­gyakorlattal Nagy-Britannia azt próbálja ki, mennyire hatékonyan tudná támogat­ni a szigeteket egy esetleges külső támadással szemben. Hétfőn egyelőre a felderí­tési szakasz kezdődött meg. amelyben csapatok még nem mozognak. Március 17. után légi úton egy gyalogsági zászlóaljat szállítanak nagy- britanniai támaszpontokról a dél-atlanti szigetekre. Az 1982 tavaszán Argentínával vívott 74 napos háborúban a britek tengeri úton szállí­tottak harcoló egységeket a szigetekre. Ekkor a Falklan- dokon még nem volt olyan leszállópálya, amely a Tris- tar és VC—10 típusú nagy repülőgépeket fogadni tudta volna. Argentina diplomáciai kam- pányt indított a Londonban „kizárólag védelmi jellegű­nek” minősített brit manő­verek meghiúsítása érdeké­ben. Buenos Airesben közöl­ték, hogy biztonsági készült­ségbe helyezték az ország fegyveres erőit. Emellett fon­tolóra vették, hogy kérni fog­ják a Biztonsági Tanács ösz- szehívását. Afgán-pakisztáni tárgyalásnk Hétfőn újították fel Genf- ben az ENSZ-közvetítéssel folyó afgán—pakisztáni tár­gyalásokat. A pakisztáni kül­döttség vezetője, Zain Nurani külügyi államminiszter a kormányával és a pakisztá­ni ellenzékkel folytatott kon­zultációk után vasárnap es­te visszaérkezett Genf be. Miután a múlt héten a két fél megegyezett abban, hogy a végső megállapodás után ki­lenc hónapon belül elhagyják Afganisztánt az ott állomáso­zó szovjet csapatok, az afgán kérdés rendezését immár csak egy akadály gátolja: az, hogy az iszlámábádi vezetés hajlandó-e aláírni a megál­lapodást az afgán kormány­nyal, vagy ragaszkodik ah­hoz, hogy előbb jöjjön létre Kabulban új, úgynevezett ideiglenes koalíciós kor­mány. a jelenlegi kormány­zat képviselői nélkül. Nurani vasárnap, Genfbe érkezése után nyilatkozott a sajtó képviselőinek, de nem adott határozott választ ar­ra a kérdésre, hogy válto­zott-e a pakisztáni álláspont. „Az afgán ideiglenes kor­mány létrehozása éppoly fontos, mint a megállapodás aláírása” — jelentette ki a pakisztáni diplomácia veze­tője. Mint hírügynökségek je­lentik. útban Genf felé Nu­rani rövid időre megszakí tóttá útját Moszkvában, ahol találkozott a szovjet külügy­minisztérium ázsiai ügyek­kel foglalkozó osztályának vezetőjével. A konzultáció­ról egyik fél sem adott tá­jékoztatást. Genfben folytatódtak az afgán—pakisztáni tárgyalások. A ké­pen: Zein Nurani pakisztáni külügyminiszter (középen) meg­érkezik a tárgyalások szinhelyére. Mellette jobbról: M. Ul- kumens, az ENSZ protokollfőnöke (Népújság-telefotó: AP — MTI — KS) __________ — —I—ÍÉ.É———MM............................—.....................^ Kötvényárfolyamok J Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 1988. március 7-től március 13-ig A kötvény megnevezése Kamat­láb pm Kamat­fiz. dátuma-Futam idő Árfolyam a névérték %-ban vétel eladás AMFORA 11 11. 30. 1984—91 97,50 99,50 Balaton Volán 11 10. 31. 1985—92 97,50 99,50 Borsodi Iparcikk II. 11 11. 01. 1985—91 98,00 100,00 Borsodi Ruh. Kér. V. 11 11. 01. 1985—91 99,00 101,00 Borsodi Sörgyár 11 01. 31. 1986—92 97,00 99,00 BUBIV n+3 12. 09. 1985—91 98,50 100,50 DÉI.KKR—I. ii 03. 20. 1985—91 105,00 107,00 DOMUS íi 12. 10. 1984—90 98,50 100,50 DKV—Paraffin 11 11. 14. 1985—90 98.5C 100.50 Györ-Sopron Iparcikk 11 03. 20. 1986—93 105,00 107,00 Heves Megyei Iparcikk 11 03. 17. 1987—93 105,50 107,50 Kaposvári Volán 11 12. 01. 1985—92 97,50 99,50 Kecsk V. T. KK I. íi 01. 06. 1986—91 117,50 119,50 KSZE 11 12. 15. 1986—92 98,00 100,00 Mátra Volán I. 11 02. 17. 1986—91 97,00 99,00 Napsugár Ruh. Szöv. íi 09. 24. 1985—91 100,00 102,00 PIÉRT—I íi 06. 30. 1984—91 102,00 104,00 PIÉRT—II. n 04. 11. 1985—92 103,5( 105,50 SKÁLA—I. 11 05. 31. 1984—91 102,5fl 104,50 SKÁLA— II 11 05. 06. 1985—92 103.0C 105,00 SKALA—III. 11 05. 15. 1985—92 102,50 104,50 Szabolcs M ip. KV. ii 10. 15. 1986—92 99,50 101,50 Szatmár Bútorgyár íi 10. 29. 1985—93 97,50 99,50 Gazdálkodó szervezetek által vásárolható kötvények: AGRÁR—I. 12 07. 01. 1985—93 100.50 102,50 AGRÁR—II. 11,5 04. 01. 1986—94 102,50 104,50 OKHB Rt. 11 07. 01. 1987—94 99,00 101,00 OKHB Rt. II. 11,5 07. 15. 1987—93 98,00 100,00 Jelenleg kapható kötvények: Tartósítóip. Komb. KK. 11+2 07. 15. 1987—93 98,00 100,00 Mátra Volán II. Eger 11+1 09. 17. 1987—92 98,00 100,00 Az árfolyamok tájékoztató jellegűek, a kereslet-kínálattól függően a megadott értéktől eltérhetnek. A tájékoztató terjedelme miatt nem teljes körű. Bővebb felvilágosítást az OKHB Rt. egri és hatvani bankszervétől kérhető. Merénylet Kolumbiában Merényletet kíséreltek meg vasárnap Kolumbiában a parlament alsóházának el­nöke ellen. César Pérez Gar­cia gépkocsikaravánjára is­meretlen tettesek géppisz- tolytüzet zúdítottak és kézi­gránátokat hajítottak Medel­lin város közelében. Pérez Garcia nem sérült meg, so­főrjét azonban súlyos álla­potban szállították kórházba. Az alsóház elnöke a kor­mányzó Liberális Párt szí­neiben indul a mároiusi hely- hatósági választásokon, és a választási kampány kapcsán járt vidékeik Február végé­ig mintegy 250-en estek ál­dozatul a választási hadjá­ratban kibontakozó erőszak- hullámnak. Görög-amerikai támaszpont-megbeszélések Megkezdődött hétfőn At­hénban a görög—amerikai támaszponttárgyalások ne­gyedik fordulója. Ez év vé­gén jár le a két ország szer­ződése arról, hogy az Egye­sült Államok négy nagyobb és számos kisebb katonai bázist tart fenn görög terü­leten. A szerződés meghosz- szabbítását célzó megbeszélé­sek mostani fordulója vár­hatólag egy hétig tart, majd áprilisban Washingtonban rendezik az ötödik fordulót. Nyugati diplomaták sze­rint a tárgyalások légköre nagymértékben javult, mi­után a közelmúltban a gö­rög és a török kormányfő megbeszélést folytatott egy­mással, és ennek nyomán enyhülni látszik a NATO dél­keleti szárnyának régi kele­tű „égéi viszálya”. Márpe­dig Athén a görög—török nézeteltérések csökkentésé­nek feltételéhez köti az ame­rikaiakkal való támaszpont­megállapodást. A négy na­gyobb amerikai bázis közül kettő Athén közelében, ket­tő pedig Kréta-szigetén ta­lálható. Az albán határ szom­szédságában levő Prevezza nem kerül szóba a mostani megbeszéléseken, mert az hivatalosan nem amerikai, hanem NATO-támaszpont. —( Külpolitikai kommentárunk )— Egy „valóban fontos” látogató A DIPLOMÁCIAI ÉLETBEN, különösen a nagy országok esetében, gyakoriak a látogatások. Jelen­tős részük éppenhogy megemlíttetik a világsajtóban, néhány azonban megkülönböztetett figyelemben ré­szesül. Washingtoniba most olyan vendég érkezeti, akit a Washington Post szemleírója nem véletlenül nevez „valóban fontos” látogatónak. A minősítés két szempontból is igaz. Az egyik ki­fejezetten a vendég személyére és rangjára vonat­kozik. Vu Szüe-csien a Kínai Népköztársaság külügy­minisztereként tárgyal amerikai kollégájával, George Shultz-cal, és Frank Carluccival, a vendéglátó hata­lom hadügyminiszterével, s fogadja őt Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke is. De a foga dók nyilvánvalóan tudják azt. amit a rendszerint ki­válóan értesült svájci lap, a Neue Zürcher Zeitung szellőztetett Európában a minap: a magas vendég március végén feljebb lép a kínai hierarchia rang­létráján, a miniszterelnök-helyettes lesz. A megkülönböztetett figyelem másik, természetesen fontosabb óka: a vendég országa, a világ legnépe­sebb állama. Washington sosem titkolta, hogy a Pe- kinggel fenntartott kapcsolatokat, ahogyan a látoga­tás előestéjén egy hivatalos szóvivő fogalmazott, „lét- fontosságúnak” tartja. Ez még akkor is igaz, ha a szovjet—kínai kapcsolatok érezhető javulása nyomán elmültak azok az idők, amikor a State Department, a külügy-, vagy a Pentagon, a hadügyminisztérium nyilt cinizmussal szólhatott a „kínai kártya” szovjet­ellenes felhasználásáról. A kínai—amerikai kapcsolatok az utóbbi időben nem éppen felhőtlenek. Peking zokon vette a tibeti (a hírek szerint éppen most megismétlődött) zavar­gásokkal kapcsolatos amerikai reagálást, a kínai export (főleg textil) akadályozását, az úgynevezel! cocom-lista (a stratégiainak minősített termékek megvételét tiltó jegyzék) Kínára alkalmazásának mér­tékét és módját, azt az amerikai — és Kína által megcáfolt — vádat, amely szerint Irán kínai raké­tákat kapott volna. UGYANAKKOR AZ AMERIKAI FÉL segítségei vár a vendég országától olyan kérdésekben, mint Af­ganisztán, Kambodzsa és a megosztott Koreai-fél­sziget dilemmája. A mostani látogatás egyik eredmé­nye Kína Los Angeles-i konzulátusának fellállitása lesz. Ez a tény is tükrözi a kínai—amerikai kapcso­latoknak azt a tényét, hogy az Egyesült Államok­ban jelentős — anyagi erőkben is jelentős! — kí­nai kisebbség él, amelynek ráadásul nemcsak Pe- kinggel, de Tajvannal is igen jók a kapcsolatai. Harmat Endre Amerikai nyomás Panamára George Bush amerikai al- elnök vasárnap célzást tett arra, hogy az Egyesült Álla­mok akár erőszakkal is bí­róság elé állíthatja a pana­mai hadsereg főparancsno­kát. A Panamára nehezedő amerikai nyomás újabb je­leként hadgyakorlatot kezd­tek a Panama-csatorna öve­zetében állomásozó amerikai egységek, a The New York Times című befolyásos ame­rikai lap pedig hétfői cik­kében azt állította, hogy Pa­nama nem tartja tisztelet­ben a csatornáról kötött pa­namai—amerikai szerződést. George Bush egy televí­ziós beszélgetés során kije­lentette: azt szeretné, ha Noriegát alkotmányos esz­közökkel lehetne eltávolíta­ni Panama de facto vezető­jének posztjáról. Egyúttal nem zárta ki azt a lehetősé­get sem. hogy az Egyesült Államok akár kényszerrel is bíróság elé állítja a pana­mai hadsereg főparancsno­kát. Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra az eset­re, amikor az FBI az Egye­sült Államok területén kí­vül tartóztatott le egy ter­roristát. akit aztán ameri­kai bíróság elé állítottak. (Favaz Juniszt, a libanoni Amal-milícia tagját tavaly szeptemberben amerikai ügynökök csalták csapdába a Földközi-tengeren, s ké­sőbb az Egyesült Államok­ba vitték, ahol vádat emel­tek ellene repülőgép-eltérí­tés miatt.) Bush fenyegető hangú ki­jelentésének napján kezdett hadgyakorlatot a Panama­csatorna övezetében hétezer amerikai katona. A „Kinder Liberty” fedőnevű ötnapos manőver célja a közép-ame­rikai országban állomásozó szárazföldi, tengeri és légi egységek bevethetőségének és hatékonyságának felmé­rése. — Panama helytelenül használja a csatornának azo­kat a részeit és berendezé­seit. amelyeknek felügyele­tét az Egyesült Államok már átadta a helyi kormánynak — állitotta hétfői számá­ban a The New York Times. A lap szerint Panama meg­sértette a csatornaszerződés két pontját, s emellett nem tett eleget az 1979-es Car­ter—Torrijos megállapodás értelmében fennhatósága alá került berendezések karban­tartásával kapcsolatos köte­lezettségeinek sem. A megbuktatott panamai alelnök az AP hírügynök­ségnek adott nyilatkozatában fegyveres ellenállást szor­galmazott Noriega tábornok hatalmának megdöntésére. Roderick Esquivelt február 26-án Eric Arturo Del Val­le elnökkel együtt távolítot­ta el a törvényhozás. Esqui­vel a nyilatkozatban Noriega erőszakos megdöntésénél va­lószínűbbnek mondta, hogy a tábornok az amerikai gaz­dasági nyomás súlya alatt egy héten belül elmenekül Panamából. Utána Del Valié vezetésével nemzeti egység­kormányt kellene létrehoz­ni. amelyben valamennyi po­litikai erő és párt képvisel­ve lenne — nyilatkozta Esquivel.

Next

/
Thumbnails
Contents