Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-05 / 55. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. március 5., szombat

7*

ADAKOZÁSBÓL: 2,7 MILLIÓ FORINT

A

z idült vesebetegségek túlnyomó részében a szervátültetés jelentené az oki kezelést. Transzplantálható szervből azonban jóval kevesebbet sikerül megmenteni a műtétre várakozók számánál, ráadásul, bár a veseátültetések járnak talán a legkevesebb problémával, számos esetben adódhatnak komplikációk Elzárt is fordult a műtéti technika fejlesztésével párhuzamosan az orvosok figyelme a művesekezelések felé, melyek ugyan csak tüneti javulást eredményeznek, de rendszeres terájpia esetén ez olyan mértékű, hogy újra visszaadhatja a munka- képességet, aZ operációnál jóval kisebb kockázat mellett.

Nyugat-Európában a mű- ves^sál lom ások hálózatát annyira kiépítették, hogy gyafőrlatilag minden rászorulót fogadni tudnak. Hazánkban is kiemelt programként kezeli a Szociális és Egészségügyi Minisztérium a megfelelő létesítmények megteremtését. Mint dr. SzenDr. Misz Mihály, kezében a művese leikével, a sok ezer hajszálcsőből álló

szűrővel

tessy István osztályvezető- helyettes elmondta, a kezelésbe bevont betegek száma három év alatt közel megduplázódott. Jelenleg körülbelül hétszázan jutnak hozzá az életmentő terápiához. A cél, hogy a tervidőszak végén már 850— 1000 beteget kezelhessenek, és minden megyében legyen megfelelő felszerelt állomás.

Hevesben akkor kapott nagyobb nyilvánosságot ez a terv, amikor a Parádi Üveggyár Május 1. szocialista brigádja a Népújság augusztus 26-i számának hasábjain felhívta a vállalatok, üzemek és termelőszövetkezetek dolgozóit hogy anyagilag is járuljanak hozzá a berendezések megvásárlásához és ezzel a beruházás mihamarabbi elkészültéhez.

Ennek felépítése egyre parancsoióbb szükség, hiszen jelenleg Miskolcon kezelnek tizenkét beteget, de egyrészt a kapacitás ott is szűkös, másrészt a rászorulók száma megyénkben is rövidesen eléri á 25—.30-at.

Milyen eredménye lett a felhívásnak? Hol tart jelenleg az építkezés? Erről érdeklődtünk dr. Misz Mi- hálynál, a megyei kórház

1-es számú belgyógyászati osztálya intenzív részlegének főorvosánál.

— Decemberig mintegy 2,7 millió forint érkezett a számlánkra. Elsősorban kollektívák adakoztak, de magánszemélyek is utaltak át kisebb-nagyobb összegeket, volt aki tízezer forintot — tájékoztat Misz doktor. — Ezt a pénzt már el is költöttük: része annak a 4,2 milliónak, melybe az öt darab gép került. Fontos lenne, hogy az akció folytatódjék, egy művese ugyanis még hiányzik, ezzel lenne teljes az állomás. Rá- • adásul még számos kiegészítő műszer és felszerelés is szükséges. Hogy mást ne mondjak: a kezeléshez lágyított baktériummentes vízre van szükség. Az ennek előállításához szükséges berendezés is belekerül úgy másfél két millióba. így hát a 350—980 766 990- es számlaszámúnk továibbra is „él” és reméljük, hogy mások is az eddigi segítségnyújtók nyomaiba 1 épnek.

— Hol tartanak jelenleg az építők?

— Az állomás a régi nő- gyógyászati osztály épületében kap helyet, jelenleg zajlanak az átalakítások. A szükséges válaszfalakat már berakták. Folyamatosan halad a munka, így valószínűleg a kitűzött határidőnek megfelelően, az év második felében átadhatjuk rendeltetésének az új részleget. Modern technikai eszközökkel kell majd itt dolgoznia ízért időben megMost még az építőké a terep, de az év második felében már itt végzik a kezeléseket

Íme a Rolitron gyártmányú mű veseberendezés. Az egri állomáson, hat darab Szemel majd

kezdődik a személyzet kiképzése is, hogy zökkenő- mentes legyen az indulás.

— Kérem, beszéljen kicsit bővebben a kezelés módjáról is! Mi ennek a hatásmechanizmusa?

— Idült vesebetegségek esetén e létfontosságú szervünk méregtelenítő képessége fokozatosan csökken sőt meg is szűnhet. A test bői így a salakanyagök egy része nem tud eltávozni, a szervezet magát mérgezi. A művesekezelés lényege, hogy a beteg vérét egy több ezer hajszálcsőből álló szűrőn vezetjük át. A vér irányú val ellentétesen mosófolya dákot áramoltatunk, mely — kisebb koncentrációja miatt — a bélből a csövecs kék falán át magához vonz za a méreganyagokat. Te hát ez a berendezés való jában a vesék helyett végzi el a méregtelenítést.

— Milyen gyakran van szükség erre a terápiára?

— Hetente háromszor

3—6 órát vesz igénybe. Eny nyi időre kell majd a betegek nek bejönni az állomásra,

— Mennyire terheli meg a szervezetet a kezelés?

— Sokkal kevésbé, mint a másik módszer, a hasüre gi dialízis. Ott tulajdonképpen egy katétert ültetünk be a beteg hasálba és ezen át juttatjuk be a mosófolyadékot, melybe a hashár tya hajszálereiből átszivárognak a mérgek. Sajnos igen gyakoniak, szinte elkerülhetetlenek a gyulladások és fertőzések, már csak ezért is sokkal megbízha több ennél a gépi kezelés Egyébként a Rolitron Kis szövetkezet külföldön is keresett berendezéseiből vásároltunk, melyeknek mecha nikáját a jó nevű nyugatnémet Braun cég készíti, az elektronika és a komputertechnika a magyarok munkája. A szövetkezet igen magas színvonalon dolgozik, megbízható referenciáikat adott, ezért úgy érezzük. helyesen döntöttünk amikor a velük való együttműködést választottuk.

— A pénzhiány miatt nem kényszerülnek többlépcsős beruházásra? Elég lesz-e a? állomás kapacitása hosszú távra is?

— Egyszerre tizenkét em bérén végezhetjük majd a kezelést, véleményem szerint ez elegendő lesz. Az állomás belépésével egy újaibb fehér folt tűnik el megyénk egészségügyi térképéről.

Koncz János

Épül a

megyei műveseállomás

Farkas Aladár emlékezete

Jövőre lenne nyolcvanéves Farkas Aladár szobrászművész, a lázadó „politikus” szobrász, akiinek egész élete és művészete harcos agitáció volt a proletárság forradalmáért. Minden tudatos pillanatát a munkásmozgalomnak szentelte, minden szobra az emberiség felszabadulásáért vívott harc korszerű kifejezése. Szobrai szorosan tárgyhoz kötöttek, évtizedeink politikai háborúinak megrázó dokumentumai. Keserves életében talán kereste is azokat az eseményeket, ahol életre-halálra folyt a küzdelem. A politikai indulat mellett a nagy tét drámaisága, a sorsfordulók emberpróbáló ereje alakította szobrait, vezette kezét az expresszív formázásban. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum most megnyílt kiállítása ízelítőt ad munkásságából, melynek a jövő évben szülővárosa. Újpest ad végleges otthont.

1909-ben született, sokgyermekes proletárcsaládban. Volt munkás, kifutó, inas,

autókarosszéria-készítő, asztalos, majd faszobrász. Életrajzában elmondja küzdelmes életét, de jól jellemzi azt a lángot is, amely a művelődés iránt 'korán kigyúlt benne. Esti tanfolyamokon tanult, ahogy és ahol tudott. Az első kitörölhetetlen társadalmi benyomásokat a környezet 'mellett az 1914-es világháborúban szerezte. Az 1918—19-es forrongásokban, tüntetésekben, mint az „utca gyermeke” vett részt. Hallgatta Kun Bélát, bátyja megbízásából propagandaanyagokat hordott szét. Re- zi Károly on keresztül kapcsolódott be a munkásmozgalomba, a Vörös Segély munkájába.

Mozgalmi és művészeti tevékenysége az első pillanatoktól kezdve egybe kapcsolódott forma- és témavilágát a proletariátussal való szolidaritás jellemezte.

Minden szobra vallomás, amely állásfoglalásra kényszerít. Vannak szobrai közit „vitriolos” világnézetűek.

vannak szarkasztikusak, vannak megrendítőek.

Járt Párizsban is, és a képzőművészeti főiskola látogatása mellett, ott is jelentős pártmunkát fejtett ki, majd tanulmányait abbahagyva, a párt intenciójára hazajött, és 1939-ben az akkor már teljesen szétesett Szocialista Művészcsoportot próbálta egyesíteni. 1942-ben egy politikai jellegű munkásszázaddal Újvidékre, majd Ukrajnába került, ahonnan 1943-ban Kijevbe sikerült szöknie. Itt a magyar szekció politikai' vezetője lett. 1946 őszén jött haza. teljes erejével bekapcsolódott az ország újjáépítésébe. megszervezve a művészeti szervezeteket és az I. magyar képzőművészeti kiállítást. Munkásságában a munkásmozgalom nagy alakjait, sorsdöntő élményeit mintázta meg. 1952—53-ban Koreában járt, ahol a háború elképzelhetetlen szenvedései alapján született meg nagy nemzetközi feltűnést

keltő Koreai sorozata, amelyért a koreai Nemzeti Zászló érdemrenddel tüntették ki.

1956—57-toen mintázta

meg ellenforradalmi sorozatát. az akkor felvetődött kínzó kérdések egész sorára adva megrázó, sokszor szarkasztikus feleletet a különféle társadalmi magatartások bírálatával.

Művészi kifejezési formái — bár nagy fejlődésen ment keresztül — mindvégig a realizmus körében maradtak. A kifejezés érdekében felhasználta az expresszioniz- mus teljes eszköztárát. Némely szobra — talán a pillanat okozta vázlatosság miatt — a drámai expresz- szionizmus legtisztább megvalósulása (Morrison, 1964— 65, Amerika lelkiismerete, 1964—65).

A fasizmus áldozatai emlékműben az extázisig fokozta ezzel a kifejezésmóddal a tömegmészárlásban bitófára hurcolt milliók tragikumát (1968).

Az itthon és külföldön sok jeles kitüntetésben részesült művész 1981. december 11- én halt meg.

Brestyánszky Ilona

Ólomüvegkészítők

Ma már ritka foglalkozásnak számít az üvegfestés, ólomüveg-készítés, pedig a műemléki helyreállítások során gyakran kell pótolni az épületek, templomok színes üvegablakait. Az üveges és Építőipari Szövetkezet üvegfestő és ólomüvegező részlegében egyaránt készülnek e régi műremekek pótlásai, és a bútoripar számára, főleg a kolóniái bútorokhoz ajtók, díszítések, egyedi dísztárgyak

(Fotó: MTI — Rózsahegyi Tibor — KS)

£gy szócsalád szerepkörének bővülése

Hogy politikai, gazdasági és társadalmi viszonyaink tükröződnek mai szóhasználatunkban, arról az is bizonykodik, hogy a sajtóban, a folyóiratokban, a rádióban és a televízióban nap mint nap egyre gyakrabban olvashatjuk és hallhatjuk a nyílt, a nyíltság, a nyitott, a nyitottság, a nyilvános és a nyilvánosság stb. szavakat. A sajátosan értelmezett nyíltság

és nyitottság jegyében nyilvánvaló, hogy mai nyelvhasználatunkban a nyilvánosság elvét és gyakorlatát megnevező szócsalád szerepkörének bővülése egyenes következménye annak, hogy napjainkban a nyilvánosság, a nyitottság teljesebb beavatásával formálódik. fejlődik politikai, gazdasági életünk folyamata.

Hogy milyen beszédhelyzetekben és szövegösszefüggésekben vállal a szócsalád minden tagja kulcsszerepeket, arról példatárunk tanúskodik: „Valóságos demokrácia nem lehetséges nyíltság, nyitottság és az érdekek nyilvános ütköztetése nélkül” (Népszava, 1988. jan. 30.) — „Előre vivő lehet a bajok nyílt fölvetése, s ez megfelel a nyilvánosság jobb érvényesítése szellemének” (Vasárnapi Hírek, 1988. jan. 31.). — A társadalmi nyilvánosság a közösség egészséges politikai működésének létérdeke és alapfeltétele” (Új Tükör, 1988. 6. sz.) — „Csak attól tudok kritikát elfogadni, aki hasonló nyíltsággal képes együtt létezni saját kételyeivel” (Film Színház, Muzsika. 1987. 39. sz.).

Hogy ma már nem csak a közéleti nyelvhasználatban vállal a szócsalád egyre sűrűbben közlő, kifejező szerepeket, hanem a magánszférát érintő nyelvhasználati szinten is. arról ez a megnyilatkozás példálód- zik. Egy sportolónő így fogalmaz: „Már nyilvánosan is említést tettem arról, hogy befejezem szereplésemet a legjobbak között” (Magyar Nemzet, 1988. febr. 2.).

Hogy a szócsaládnak nem csak szerepköre bővül, hanem szóállománya is, arról ezek a szóalakok, szószármazékok és szóösszetételek nyújtanak beszédes példákat: sajtónyilvánosság, fórumnyitottság. Találkoztunk már a magánnyilvánosság szóalakváltozattal is (Élet és Irodalom, 1988. febr. 12.) A Radnóti Miklós Színpad Nyílt Műhelye méltán dicsekedik azzal, hogy az élet írja műfaját.

A szóalakokban is gazdagodó szócsalád jellemző sajátsága, hogy színesedik, gazdagodik sűrítő szerepköre is. Egyre gyakrabban sűrítik magukba az őszinteség. a kitárulkozás, az egyenesség, a semmit el nem hallgatás, a leplezetlenség, az igazság, a kendőzetlen- ség, a hitelesség, a világosság, a valóságnak megfelelés, <i nem álcázott, nem palástolt szókimondás nyelvi formák fogalmi tartalmát és használati értékét.

De arról is szólnunk kell, hogy a feleslegesen gyakori használatuk azzal a veszély- lyel js járhat, hogy tartalmuk kiüresedik, közéleti hitelük meggyengül, etikai és morális nyíltságuk is elhalványul, s a divatszavak, a közhelyszerűségek bélyegét hordják magukon.

Dr. Bakos József