Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-05 / 55. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. március 5., szombat A megyei NEB megvizsgálta — Rágós a gépsonka, ízetlen a zalai — Szabálytalanságok egymás hátán — Mit kap a pénzéért a vevő? Utazás a hús körül... ■ : ■:■■■■ Ha valamikor, napjainkban igazán „húsba vágó” té­ma: milyen húst kapunk a boltban a pénzünkért. Nemcsak azért, mert drágább lett a vacsorára és az ünnepi asztalra való, de minden vevőt egyre érzé­r kenyebben érint: azt kapja-e, annyit kap-e, amit és amennyit kifizetett... Mert sajnos gyakorta előfordul, hogy pár dekával „rövidebb” a kért áru vagy a karaj, az oldalas túl zsíros, a lapocka megcsonkított, s hogy nem a kért hús kerül ledarálva a mérlegre. Mert igaz, ami igaz: a bol­tokban széles választékát ta­láljuk a sertés- és marhahú­soknak és színes a kínálat felvágottakból, hentesáruk­ból is. Ám az árubőség ön­magában még nem eredmé­nyezi a jó minőséget. „Nagyító alatt" a termékek A Heves Megyei Népi El­lenőrzési Bizottság a közel­múltban jelentést készített többek között a hús- és hús­ipari termékek minőségé­ről. forgalmazásáról. Az át­fogó vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák: a minő­ség és a fogyasztók érdek- védelme az állami előírások szerint alakultak-e. A hibák kijavítására a társadalmi és gazdálkodó szervek milyen intézkedéseket tettek? A felső szintű határozatok sze­rint fejlődött-e a minőség- szabályozás rendszere? Nos, a tapasztalatok sze­rint a Heves Megyei Állat­forgalmi és Húsipari Válla­latnál, az alkalmazott minő­ségi tanúsítás megfelel a MÉM-rendeletnek és a szab­vány előírásainak. A higié­niai és technológiai feltéte­lek adottak, javították a termékgyártás lehetőségeit. Az Állategészségügyi és Élel­miszer-ellenőrző Állomás ta­valy ÍJ kedvező változást ész­lelt a termékek minőségé­ben. A sokéves átlagnak megfelelő kifogásolási arány 9,5 százalékról 4,5 százalék­ra csökkent. A megyei NEB helyszíni vizsgálatot is végzett a vál­lalatnál, milyen a termékek érzékszervi és kémiai tulaj­donsága. Példaként csak né­hány áruféleséget említünk: a krinolin „közepes” minősí­tést kapott, fakó a színe, fű­szerszegény és faggyús az íze. A zalai felvágott a „még megfelelő” kritikát jellegte­len íze, kissé fakó színe, a benne található szalonna- és bőrkedarabok alapján kap­ta. „Közepes” az olasz fel­vágott és a gépsonka, ez utóbbi száraz, kissé rágós, íze sótlan ... A Füzesabonyi Állami Gazdaság termékei közül jó­nak minősült a disznósajt, bár kissé rágós, a fejpásté­tom viszont mindössze „még megfelelő”. Elgondolkodtató, hogy kiváló minősítéssel egy terméknél sem találkoz­tunk ... Súlycsonkítás, árdrágítás A vásárló közelebbről a pultnál találkozik a termé­kekkel, tehát maguknak a forgalmazóknak is nagy a felelőssége. Nos, az elmúlt két évben a Gyöngyszöv Áfész 11 alkalommal, össze­sen 215 kilogramm tőkehús és húskészítmény átvételét tagadta meg. Az egri áfész boltvezetői saját hatáskör­ben érvényesítik a minőségi reklamációt. A tapasztalatok szerint a szállító monopol­helyzete és az áruellátás biztosítása miatt átveszik a nem megfelelő minőségű árut is. elvétve fordul elő visszáruzás. A fogyasztók megkárosítá­sában kirívó példával talál­koztak a népi ellenőrök a Heves Megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat 1303. számú húsboltjában. A szerződéses egri boltban hal­mozva találták a szabályta­lanságokat. A boltvezető pél­dául 70 kiló öreg, erősen faggyús marhahúsról nem tudott származási dokumen­tumot mutatni. A sertéstar­járól a hús egy részét le­vágták, a marhatarját csont­tal értékesítették, 96 forin­tos. színhúsárban. Két da­rab félsertés csak ipari cé­lú felhasználásra lett volna alkalmas, s nem arra, hogy a vevő asztalára kerüljön. Négyfajta húskészítményről nem volt szállítói bizonylat, a boltvezető állítása szerint saját maga készítette. A baj csak ott van, hogy hús­ipari képesítéssel nem ren­delkezik, a szükséges enge­délyeket sem tudta bemutat­ni... A megyei NEB szabály­sértési feljelentést tett a boltvezető ellen, büntetésként 5400 forintot kellett fizet­nie . .. A vevő is tegye szóvá! A vásárlók érdekében a megyei NEB a jövőben rend­szeresen ellenőrzi a húsbol­tokat. A tapasztalatok sze­rint nincs megfelelő vissza­tartó ereje a büntetéseknek, ezért úgy vélik, az elkövet­kezendőkben súlyosabb szankciókat kell alkalmaz­ni. A pénzbírság már ön­magában nem elég a súly- csonkítás, az árdrágítás meg­akadályozására — ezért élni kell akár a működési en­gedély megvonásával is. Hisz a húsboltok jelentős része szerződéses, s ahol rendszere­sen megkárosítják a vevőket, ott a legszigorúbb eszközök­höz kell folyamodni. Már ebben az évben is több közérdekű bejelentés érkezett: bajok vannak a törvényesség körül. A me­gyei NEB, a kereskedelmi felügyelőséggel közösen, több próbavásárlást tervez. Ám ez sem lehet elég, ha a bel­ső ellenőrzésre továbbra is a liberalizmus a jellemző ... S nem utolsósorban, mi magunk, vásárlók is tehe­tünk azért, hogy ne rövidít­senek bennünket. Mert pél­dául rendelet írja elő. hogy a vevő által kiválasztott húst kell ledarálni, nem az előre odakészített zsíros ficni-fec- niket. A mi pénztárcánk bán­ja! S ha minden kötél sza-. kad, bátran éljünk a lehe­tőséggel: a vásárlók könyve mindannyiunk érdekét szol­gálja! Mikes Márta A megnövekedett igényekért a jászberényi Lehel Hűtőgépgyárban 2 * m a ti QOOQOO saaaoa aoas esés Bevezetésre került egyes típusoknál a hideg akkumulátor, mely 40 óráig képes a megfele­lő hőmérsékletet tartani, áramkimaradás esetén (Fotó: Szabó Sándor) A kísérleti műhelyben az energiatakarékos 600 1-es Lehel „óriásán”, alaptípus kifejlesz­tésén szorgoskodnak. Idén egyébként Jászbe­rényből 569 ezer hűtőszekrény jut majd a ha­zai és a külhoni piacokra „A legfontosabb: jó szavunk mindig legyen egymáshoz...” Beszélgetés Gazsó Lászlóval, a Heves Megyei Lapkiadó Vállalat igazgatójával — Számunkra a páros és a páratlan évek is mindig sikeresek vol­tak. Páros évben kötöttem házasságot, akkor diplo­máztam, páratlan évben kerültem mozgalmi, po­litikai pályára... — Nem szeretnék most itt programot hirdetni, csak elvárásoka't meg­fogalmazni. Ezek szerint: a gazdálkodásban sok jó ötletet, '■ a kudarcok al­kalmával türelmet, a si­kerekben mértéktartást, a gondolkodásban kriti­kát, a munkában szorgal­mat. Nem más ez, mint egy igazgató székfoglalója. El­hangzott mindez a Heves Megyei Lapkiadó Vállalat­nál, 1988. januárjában, Ga­zsó László kinevezését kö­vetően. Ki is ő tulajdon­képpen? A Vilati Egri Gyá­rában kezdett dolgozni, mint üzemmérnök, aztán 1979-től hat éven át a KISZ Heves Megyei Bizottságának tit­kára, majd három év kö­vetkezett a megyei pártbi­zottságon, mint politikai munkatárs. Ebben a beosz­tásban egyébként egyik fel­adatát a tájékoztatáspoli­tikával való foglalkozás je­lentette. Ügy tartja: a szel­lemi „beruházások” híve. Ezt igazolandó: távközlé­si üzemménőki diplomája, politikai gazdaságtan szako­sítóján szerzett végzettsége, de tanult szociológiát, fog­lalkozott a pártöktatás pe­dagógiájával, jelenleg pedig a Politikai Főiskola levele­ző szakos hallgatója. Har­mincnégy éves, két gyer­mek apja. — Az eddig eltelt rövid idő alatt mik valósultak meg, ama bizonyos székfog­laló tartalmából? — Erről egyelőre korai len­ne beszélni, eddig minden­esetre nem csalódtam. — Az első benyomások mindig nagyon sokat szá­mítanak, esetében melyek voltak ezek? — Az új technika, új szemléletet követel. A ta­nulás sok fáradsággal jár, s megannyi türelmet igé­nyel. Én képesnek tartom rá ezt a csapatot,, hogy nem­csak elsajátítja, hanem a technika adta lehetőségek­kel megfelelően élni is tudjon a jövőben. — Sok konfliktust okozott az elmúlt években legfőbb partnereinkkel a nyomdával, s a postával való nem ép­pen harmonikusnak nevez­hető viszonyunk ... — Ezt el kell felejteni. Mindenkinek, így nekünk is tudomásul kell venni, hogy egy célért az olvasó minél magasabb színvonalú kiszol­gálásáért dolgozunk. Tisz­tában vagyunk ugyanakkor azzal is, hogy úgy a nyom­dának mint a postának, de nekünk is sokkalta kemé­nyebb gazdasági .körülmé­nyek között kell elérni eredményűinket. Minden­képpen meg kell találnunk a közös nevezőt. — Mit tart legfontosabb feladatának? — Azt,' hogy a Népújság minél nagyobb példányszám­ban jelenjen meg. Nagyon szeretném, ha éves átlagban, még az .idén elérnénk a 44 ezrest.' — Mit tesz ezért a lap­kiadó vállalat? — Mindenekelőtt egy ér­dekes játékra hívjuk az előfizetőket. Akik 1988. áp­rilis 1. és 1989. március 31. közötti időszakra egy összeg­ben kifizetik a díjat, azok között értékes tárgynye­reményeiket sorsolunk ki. A födi) egy közepes méretű fagyasztóláda lesz. Ezen túl újságírók részvételével ankétokat, író-olvasó ta­lálkozókat szervezünk azo­kon a területeken, ahol még nem igazán népszerű me­gyénk lapja. Gondolok itt elsősorban a selypi meden­cére vagy Hatvanra és-kör- nyékére. Tovább folytatjuk a középiskolákban a Nép­újság-hetet, s gazdagítjuk a sportrendezvényeink sorát is. — A Heves Megyei Lap­kiadó Vállalatnak azon­ban nem csak a Népújság terjesztése a feladata ... — A terjesztés során ki­emelten kezeljük a gazda­ságpolitikai lapokat. A Fi­gyelő, a Heti Világgazdaság úgy gondoljuk méltó arra, hogy minél többen olvassák. Szeretnénk az előző évek magas színvonalán eljuttat­ni az olvasókhoz a Nép- szabadságot is, s reméljük, hogy sokam megkedvelik a sportbarátak közül az or­szág legfiatalabb újságját, a Foci-t is. — Várható- e változás az egyik legfontosabb szolgál­tatás, a hirdetés területén? — Erre lehetőséget kínál az elektronika, a fénysze­dés. Az úgynevezett ex­pressz hirdetéseiket már a közelmúlttól 3—4 napra tud­juk vállalni. Ez mindenkép­pen előrelépés. Ehhez kel­lett, hogy partner legyen a Révai Nyomda. A hirdeté­seket így megduplázhattuk ugyanazon a lapfelületen. Nem kell már órákat sor­ban állniuk ügyfeleinknek. Elértük, hogy meghatáro­zott napra a hét minden munkanapján, sőt szomba­ton is vehetünk fel hirde­téseket. Bővítjük a szolgál­tatást azzal is, hogy a csa­ládi események közül hírt adunk' a házasságkötésekről, a gyermekszületésekről. — Nem szóltunk még az üzemi lapokról... — Vállalatunk fontos po­litikai kötelezettsége. En­nek megfelelő rangon ke­zeljük. Szeretnénk, ha part­nereink időben, tartalmas, s jó minőségű újságot kapná­nak. Űj kezdeményezésnek számít a városi lapok meg­jelenése. Támogatjuk ezt a törekvést, előrehaladott tár­gyalások folynak annak ér­dekében, hogy a 'közeljövő­ben Hevesnek, s Hatvannak is önálló lapja legyen. — Tartogat-e ez az év va­lamiféle meglepetést az ol­vasóközönség számára? — Mindenképpen annak szánjuk a Népújság-kalen­dáriumot. Nem sokat sze­retnénk minderről elárulni, csak annyit: kellő garanciá­val rendelkezünk, hogy ma­gas színvonalú, érdekes ki­adványt nyújthassunk át. — Mikortól várható, hogy a Népújság az országban egyedülállóan korszerű tech­nika segítségével jelenhet meg rendszeresen? — Az év közepétől az ed­diginél kellemesebb külső­vel, s tartalmasabb bel­sővel jélenik meg a megyei lap. De, ha minden ellenünk dolgozik, akkor Is a sajtó naptól már rendszeresen használhatjuk az új techni­kát. — Az elmúlt időszakban munkánkat nem kis figye­lemmel tüntette ki a me­gyei pártvezetés, s az orszá­gos szakmai szervek_ Hall­hatnánk ezek tapasztalatai­ról? — Tavaly februárban a vállalat, az idén pedig ma­ga az újság került testüle­ti ülés elé a megyei párt­végrehajtóbizottságon. A vb mindkét esetben olyan ál­lásfoglalásra jutott, ami nagy erkölcsi tőkét, belső hajtó­erőt jelent számunkra. Az olvasók ismerhetik azt is, hogy február 25-én a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetségében a Népújság mutat­kozott be. Ott is elismeréssel szóltak munkánkról. Jóér­zés volt Heves megyeinek lenni a fővárosban székelő MÜOSZ-ban, Végezetül még valamit, ami talán a legfontosabb, különösen most, ebben a nehéz gazdasági helyzet­ben: jó szavunk mindig kell, hogy legyen egymáshoz, s akkor már nem okoztunk csalódást emlbertársaink- nak... — Köszönöm a beszélge­tést! Kis Szabó Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents