Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-31 / 77. szám

2

NÉPÚJSÁG, 1988. március 31., csütörtök

(Folytatás az 1. oldalról)

1988. március 29—30-án Szófiában a Varsói Barátsá- gi,- Együttműködési és Köl- csönös Segítségnyújtási Szerződés Tagállamai Külügyminiszteri Bizottsága megtartotta soros ülését.

Az ülésen részt vettek: Pe- tar Miadenov. ,a BKP KB Politikai Bizottságának tag- ja a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere; Bohuslav Chnoupek, a CSKP Központi Bizottságának tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere; Marian Orzeehowski. a LEMp KB Politikai Bízottjának tagja, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere; Várkanyi Péter, az MSZMP Központi Bizottsá- £^nak tagja, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere; Oskar Fischer. az NSZEP Központi Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere; loan Totu. az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere és Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere.

1. Az ülésen áttekintették a nemzetközi, mindenekelőtt az európai problémák széles körét. A miniszterek tüzetesen megvitatták a nemzetközi helyzet pozitív tendenciái továbbfejlesztésének és megszilárdításának elsődleges feladatait. Megállapították. hogy a nemzetközi helyzet Európában, s az egész világon változatlanul bonyolult és ellentmondásos, aláhúzták a leszerelési folyamat előmozdításának, a nukleáris fegyverektől és erőszaktól mentes világ megteremtésének nyomatékos szükségességét. Fontos, hogy valamennyi állam tartózkodjék bármely olyan cselekménytől, amely ezt a folyamatot megnehezítené. Megengedhetetlen, hogy míg egyes területeken folyik a leszerelés, másutt fegyverkezési verseny bontakozzék ki.

Az ülésen a NATO-tagál- lamokhoz, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet valamennyi résztvevőjéhez intézett felhívást fogadtak el.

2. Az ülés résztvevői sík- raszálltak a Szovjetunió és az USA között a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött szerződés ratifikációs folyamatának mielőbbi befejezéséért. E szerződés általános megítélés szerint történelmi jelentőségű.

Á közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákról szóló szerződést csak első lépésnek tekintik, ezt új megállapodásoknak kell követniük, amelyek a stratégiai támadófegyverzetek csökkentésére, a fegyverkezési versenynek a világűrben való megakadályozására. a nukleáris kísérletek teljes és általános betiltására, az atom- és vegyi fegyverek, valamint a tömegpusztító fegyverek más típusainak felszámolására, az európai haderők és hagyományos fegyverzet csökkentésére. a katonai kiadások csökkentésére, valamint más biztonsági és leszerelési kérdések megoldására irányulnak.

A miniszterek kifejezték meggyőződésüket, hogy a leszerelés területén rendkívüli jelentőségű lépés lenne a Szovjetunió és az USA között a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről szóló megállapodás, az ABM-egyezmény betartása mellett, olyan formában, ahogyan azt 1972-ben aláírták. azzal, hogy a felek egyeztetett ideig azt nem mondják fel. Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere tájékoztatást adott a nukleáris és űrfegyverekről szóló genfi szovjet—amerikai tárgyalások alakulásáról, az USA képviselőjével fennálló más, ez irányú kapcsolatokról. A szovjet fél álláspontja teljes támogatásban részesült.

Az ülés résztvevői aláhúzták annak szükségességét, hogy le kell mondani a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákról szóló szerződés alapján megsemmisítendő nukleáris fegyverzetek bármilyen módon történő „kompenzálására” irányuló szándékokról.

Az ülésen részt vevő államok a nukleáris leszerelési folyamatban megnyilvánuló jó akarat jeleként értékelik, hogy a Szovjetunió, még a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákról szóló szerződés életbe lépése előtt, az NDK-val és Csehszlovákiával kötött megállapodás alapján kivonta e két állam területéről a szovjet OTR—22 (SS—12) rakétákat.

3. A miniszterek elmélyült véleménycserét folytattak a leszerelés, valamint az európai biztonság és bizalom erősítése, a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésének kérdéseiről és kifejezték államaik arra irányutó készségét, hogy e célból valamennyi európai országgal szélesítsék a konstruktív párbeszédet.

Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy a tartós béke és biztonság megőrzésének feltétele Európában a kontinens háború utáni határainak sérthetetlensége, a területi-politikai realitások, az államok szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása, az általánosan elfogadott nemzetközi jogi elvek és normák szigorú betartása. A jövőben is határozottan szembeszállnak minden olyan kísérlettel, amely kétségbe vonja e realitásokat, azok megingathatatlan voltát. Ennek kapcsán rámutatnak arra, hogy a revan- sista erők tevékenysége, a revansizmus ösztönzése,

bárhol is történjen az, ellentétben áll az enyhülés és a biztonság érdekével, a 70-es években kötött szerződésekkel és egyezményekkel, a helsinki záróokmánynyal.

4. Az ülés résztvevői kifejezték országaik eltökélt szándékát az európai — az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő területen levő — fegyveres erők és hagyományos fegyverzet jelentős csökkentésére, az ezzel kapcsolatos tárgyalások mielőbbi megkezdésére. A megle- pésszerű támadás veszélye csökkentésének céljából különleges Ifigyeimet kell szentelni azon fegyverfajták csökkentésének, amelyek a fegyveres erők támadóképességének alapját képezik, beleértve a taktikai nukleáris fegyvereket is. Az európai hagyományos fegyverzetek terén kialakult aszimmetriák és egyensúly- hiányok felszámolására olyan, a kölcsönösség, alapján álló csökkentések révén kerülhetne sor, amikor is az csökkentené, aki a fegyverr zetek egyik vagy másik fajtájában fölényben van. Ez megfelelne a felek egyenjogúsága és egyenlő biztonsága elveinek, minden európai állam érdekeinek. Valamennyi lépés a szükséges adatok cseréje alapján valósulna meg. hatékony ellenőrzési és inspek- ciós rendszer mellett.

A tárgyalások témája a fegyveres erők és hagyományos fegyverzet, valamint a katonai technika lenne, beleértve a kettős rendeltetésű eszközöket, azok nukleáris komponense nélkül. A kettős rendeltetésű eszközök, nukleáris komponensek külön tárgyalások tárgyát képeznék. E tárgyalásokat nem szabad hosszú időre elhalasztani. A Varsói Szerződés tagállamai változatlanul készek azokat a hagyományos fegyverzetekről folytatandó tárgyalásokkal egy időben folytatni. s megerősítik meghirdetett céljukat — a harcászati nukleáris fegyverek teljes felszámolását Európában.

5. Az ülés résztvevői megvitatták a bécsi találkozó munkáját, és megállapítot-' ták, hogy ez a fórum egészen közel került olyan politikai döntések meghozatalának fontos szakaszához, amelyek biztosíthatnák az európai biztonság és együttműködés további erősítését.

A Varsói Szerződés .tagállamai kifejezték eltökéltségüket, hogy a bécsi találkozó olyan eredményekkel fejeződjék be, amelyek a helsinki záróokmány valamennyi elve és rendelkezése alapján minőségileg új szintre emelnék az össz-eu- rópai folyamatot minden területen, erősítenék a tényleges leszerelés /dinamikáját földrészünkön, még jelentékenyebb és hatékonyabb bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket tennének lehetővé. hatékony ösztönzést adnának a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés, , a kultúra területén és az ösz- szes többi humanitárius területen történő együttműködés elmélyítésének, a kölcsönös megértés és tisztelet légköre megteremtésének.

Az ülésen képviselt országok síkraszállnak azért, hogy a bécsi találkozó munkáját minden irányban tegyék intenzívebbé. A masuk részéről készek minden tekintetben hozzájárulni tartalmas, kiegyensúlyozott záródokumentum késedelem nélküli kidolgozásához.

Megerősítették azt a javaslatot, hogy a bécsi találkozót az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet résztvevő államai külügyminisztereinek szintjén fejezzék be. Ez lehetőséget adna a minisztereknek arra, hogy váleméliycserét folytassanak az össz-európai folyamat további elmélyítésével kapcsolatos kérdésekről, hogy megadják a jelet a tárgyalások megkezdésére a bizalom- és biztonságerősítési intézkedésekkel, valamint az európai haderők és hagyományos fegyverzet csökkentésével kapcsolatos fórumon.

Valamennyi európai nép érdekeinek megfelelne a béke és biztonság oszthatatlan Európájának, „a közös európai otthonnak” a létrehozása, amelyben meghonosodna a jószomszédság és a bizalom légköre.

Megerősítve államaik azon álláspontját, hogy meg kell szüntetni Európa két, egymással szemben álló katonai tömbre való megosztottságát, a miniszterek ismételten síkraszálltak az Északatlanti Szövetség és a Varsói Szerződés egyidejű feloszlatásáért, s az ehhez vezető első lépésként azok katonai szervezeteinek megszüntetéséért.

6. A miniszterek megállapították, hogy a nukleáris leszerelés terén bekövetke- zett változások kedvező előfeltételeket teremtenek olyan európai regionális szintű intézkedések elfogadásához, amelyek a katonai szembenállás csökkentésére, a bizalom és biztonság erősítésére irányulnak. Ennek kapcsán megerősítették azon javaslatok megvalósításának nagy jelentőségét, amelyeket közösen vagy külön-külön államaik előterjesztettek.

Az ülésen képviselt államok' teljes támogatásukról biztosították az alábbi javaslatokat. és aláhúzták készségüket, hogy hozzájáruljanak azok megvalósításához:

— A BNK és az RSZK javaslatát atomfegyver- és ve- gyifegyver-mentes övezetek létrehozásáról a Balkánon, valamint a jószomszédi kapcsolatok és az együttműködés fejlesztéséről e térség országai között;

Várkonyi Péter külügyminiszter a magyar küldöttség tagjaival a Varsói Szerződés Tag államai Külügyminiszteri Bizottságának szót iái ülésén

— Az NDK és a CSSZK javaslatát atomfegyvermen- tes folyosó és vegyifegyyer- mentes övezet létrehozásáról Közép-Európában;

— Az LNK tervét a fegyverzetek csökkentéséről és a bizalom növeléséről Közép- Európában, amj nagy jelentőségű lenne a meglepetésszerű támadás veszélyének csökkentése, a leszerelési és bizalomerősítési folyamat fejlesztésének szempontjából földrészünkön:

— A CSSZK új. átfogó kezdeményezését a bizalom, az együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok övezetének létrehozásáról a kél szövetségi rendszer érintkezési vonala mentén. amj az össz-európai folyamat további fejlesztésére irányul.

A miniszterek üdvözölték azt a Magyarországon, Finnországban és Olaszországban előterjesztett közös javaslatot. amely felhívást tartalmaz az atomfegyverekkel nem rendelkező államokhoz, hogy fokozzák erőfeszítéseiket az európai leszerelés ügyének előmozdítása érdekében.

7. A miniszterek úgy vélik, hogy az európai stabilitás megerősítésére irányuló erőfeszítéseket ki kell egészíteni az európai kontinens körüli tengerek és óceánok vizein folyó katonai tevékenység csökkentésével kapcsolatos határozott intézkedésekkel. Támogatásukról biztosították a Szovjetuniónak azokat a javaslatait, hogy jelentősen csökkentsék a katonai szembenállás szintjét Európa északi részén és az egész északi-sarki térségben. hogy e térség váljon a béke és együttműködés övezetévé, és hogy e célból kerüljön sor tárgyalásokra az érdekelt államok között.

Hangsúlyozták annak szükségességét is, hogy a földközitengeri térség váljon a tartós béke, biztonság és együttműködés övezetévé. Az ülés résztvevői pozitívan értékelték az erre irányuló erőfeszítéseket és síkraszálltak azért, hogy következetesen és maradéktalanul hajtsák végre a helsinki záróokmánynak és a madridi záró- dokumentumnak a földközitengeri biztonságot és együttműködést érintő fejezeteit. A miniszterek üdvözölték a Szovjetuniónak azt a változatlan készségét, hogy kivonja — az Egyesült Államok részéről megnyilvánuló kölcsönösség alapján — hadiflottáját a földközi-tengeri térségből, beleértve atomfegyver-hordozó hajóit. Üdvözölték a térségben lévő haditengerészeti potenciál korlátozására, az e térséggel kapcsolatos bizalom- erősítő intézkedések egyeztetésére, a hajózóútvonalak biztonságának garantálására irányuló új szovjet kezdeményezéseket is.

8. Az ülésen képviselt államok pozitívan értékelik a balkáni államok külügyminiszterei belgrádi találkozójának eredményeit — ezek hozzájárulnak a feszültség csökkentéséhez, a jószomszédi kapcsolatok és kölcsönös megértés légkörének kialakulásához a Balkánon —, támogatják a balkáni országoknak azt a készségét, hogy folytassák és elmélyítsék a két- és sokoldalú párbeszédet valamennyi szinten, beleértve a legmagasabb szintet is. a béke. a kölcsönös megértés, a biztonság és együttműködés erősítése érdekében a térségben.

9. Az ülés résztvevői különleges jelentőséget tulajdonítanak az ENSZ-közgyű- lés harmadik, rendkívüli leszerelési ülésszakának, mint az e téren működő legszélesebb körű yilágfórumnak. és abból indulnak ki, hogy annak tevékenysége megerősíti a biztonság, a leszerelés koncepcióit és más, az első rendkívüli leszerelési ülésszak záródokumentumában megfogalmazott tételeket. Arra számítanak, hogy a küszöbön álló rendkívüli ülésszak — a fegyverkezési verseny és a leszerelési tárgyalások legfontosabb vetületei beható elemzésének alapján — kijelöli a leszerelés és a biztonság erősítésének fő irányait, pozitív lendületet ad valamennyi vonatkozó kétoldalú és sokoldalú tárgyalásnak. döntést hoz a már működő tárgyalási és tanácskozási mechanizmusok korszerűsítéséről, elsősorban a genfi leszerelési konferencia hatékonyságának növeléséről. A miniszterek síkraszállnak .azért, hogy az ülésszak záródokumentuma a lehető legtartalmasabb és legkonkrétabb legyen.

10. A miniszterek pozitívan értékelték az átfogó nemzetközi béke és biztonsági rendszer létrehozásáról az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszakán elfogadott dokumentumokat, amelyek alapot nyújtanak a kérdéssel kapcsolatos nemzetközi párbeszéd fejlesztésére és elmélyítésére. Síkraszálltak azért, hogy valamennyi érdekelt állammal folytatódjon a konzultáció egy ilyen rendszer kialakításának különböző elemeiről, és hangsúlyozták, hogy e cél érdekében különleges jelentősége van a konkrét katonapolitikai, gazdasági, ökológiai és humanitárius kérdések megoldásának.

11. Az ülésen képviselt államok megerősítették annak szükségességét, hogy valamennyi ország szigorúan tartsa tiszteletben a nemzeti függetlenség és szuverenitás. az erőszakról és a vele való fenyegetésről való lemondás, a Határok sérthetetlensége és a területi integritás. a viták békés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás és az egyenjogúság elveit, valamint az ENSZ alapokmányának többi elvét és célját.

12. Az ülés résztvevői véleményt cseréltek a világban' meglevő feszültséggócokról és konfliktusokról. Kiemelték ezek mielőbbi politikai

(Teleíotó: BTA—MTI—KS)

rendezésének szükségességét, és kifejtették államaik eltökéltségét, hogy aktívan hozzájáruljanak ehhez.

A miniszterek megerősítették országaiknak a közel-keleti igazságos és átfogó rendezés, a térségbeli tartós béke elérésének kérdésében képviselt álláspontját. Feltétlenül szükségesnek tartják, hogy e célból, az ENSZ égisze alatt valamennyi érdekelt fél egyenjogú részvételével, beleértve a PFSZ-t és a Biztonsági Tanács állandó tagállamait is, nemzetközi konferenciára kerüljön sor, és síkraszállnak azért, hogy e konferencia előkészítését meggyorsítsák, többek között az ENSZ Biztonsági Tanácsa lehetőségeinek felhasználásával is. A miniszterek elítélték az izraeli hatóságok cselekményeit a Jordán nyugati partján és a gázai övezetben.

A miniszterek komoly aggodalmukat fejezték ki az iráni—iraki konfliktus jelenlegi eszkalációja miatt. Síkraszálltak a nemzetközi erőfeszítések fokozásáért, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 598. számú határozatának mielőbbi megvalósításáért. Méltatták azt a fontos szerepet. amelyet a konfliktus rendezésében az ENSZ és annak főtitkára vállal.

Véleménycserét folytattak a Genfben folyó afgán—pakisztáni tárgyalásokról. Támogatásukról biztosították az afganisztáni nemzeti megbékélés elérésére törekvő irányvonalat, a helyzet mielőbbi politikai rendezését, az ország belügyeibe történő, bármiféle beavatkozás megszüntetése, Afganisztán függetlensége és szuverenitása tiszteletben tartásának alapján. A miniszterek síkraszálltak az afgán—pakisztáni tárgyalások mielőbbi befejezéséért és azon dokumentumok aláírásáért. amelyek tartalmazzák az Afganisztán körül kialakult helyzet politikai rendezését. ami lehetővé teszi a szovjet csapatok kivonásának megkezdését. Megállapították, hogy á belső afgán problémák megoldása kizárólag maguknak az afgánoknak az ügye.

A miniszterek síkraszálltak a ciprusi probléma igazságos rendezéséért, a Ciprusi Köztársaság függetlensége, egysége, területi integritása, el nem kötelezett politikája tiszteletben tartásának alapján.

13. Az ülés résztvevői megvizsgálták a szövetséges országok külpolitikai együttműködésének kérdéseit, annak helyzetét a nemzetközi küzdőtéren, és kifejezték eltökéltségüket annak további elmélyítésére és fejlesztésére.-Az ülés a barátság és a kölcsönös megértés légkörében folyt le. A következő ülésre Budapesten kerül sor.

★

Várkonyi Péter külügyminiszter szérdán délután hazaérkezett.

Közlemény a Varsói Szerződés Tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának üléséről