Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-31 / 77. szám

% VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam. 77. szám ÄRA: 1988. március 31., csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA H szakszervezeti mozgalom a politikai intézményrendszerben SZMT vezető titkárok és pártmunkások országos értekezlete Felsőtárkányban Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára köszönti a tanácskozás résztvevőit (Fotó: Szántó György) A szakszervezetek megyei tanácsainak vezető titkárai­nak és ' a megyei pártbizott­ságok párt- és tömegszer­vezeti osztályainak országos tanácskozása kezdődött szer­dán Felsőtárkányban, a KISZ politikai képzési köz­pontjában. A tanácskozáson jelen volt Baranyai Tibor. a SZOT főtitkára. A résztvevőket a vendég­látók nevében elsőként Vi­rág Károly, a megyei párt- bizottság titkára köszöntöt­te és tájékoztatást adott a megyében folyó pártmunká­ról, a tagkönyvcsere elő­készületei során eddig tar­tott taggyűlések tapasztala­tairól. Ezután Farkas Sán­dor, a Szakszervezetek He­ves Megyei Tanácsának ve­zető titkára szólt a mozga­lom megyei tennivalóiról. Elmondta ’ többek között, hogy a szervezettség jelen­leg 96,6 százalékos, ám az egyes szakmák területén, ahol a taglétszám csökken, markánsabb érdekképvisele­ti munkával kell erősíteni a dolgozók bizalmát. Az országos helyzetképet felvázolva ezekről esett °ró a tanácskozás vitájában is. A politikai intézményrend­szer korszerűsítését a má­jusban sorra kerülő párt­konferencia szintén megvi­tatja, ezért fontos, hogy a szakszervezetek a tagság vé­leményére támaszkodva időben megfogalmazzák ál­láspontjukat. A bizalom erő­sítése, a mozgalom jövője függhet ettől — hangoztatták a jelenlévők. Széles körű vita bontako­zott ki arról is, hogy milyen szerepet tölthet be a szak- szervezeti mozgalom a kü­lönböző egyesületek, szerve­zetek sorában. Mint isme­retes, sokak véleménye az, hogy versenynek kell kiala­kulnia a dolgozók érdek- képviseletében. A tanácsko­zás résztvevői elmondták, hogy a szakszervezet nem lehet egy csupán a sokféle egyesület és szervezet kö­zött, s az érdekképviseleti verseny is ,úgy képzelhető el, hogy a közös célok ér­dekében többféle módon fo­galmaznak meg tennivaló­kat. A jelenleginél egyér­telműbben kell tisztázni a mozgalom jog- és hatáskö­rét, s ennek érdekében idő- .szerűvé válhat szakszerve­zeti törvény megalkotása is. Eltérőek voltak a vélemé­nyek egy esetleges szak- szervezeti parlamenti frak­ció létrehozásáról. Többsé­gükben ezt ma még nem tartják időszerűnek, de a következő országgyűlési vá­lasztások előtt javasolják ismét napirendre tűzni az elképzeléseket. Fontos kérdés, hogy a párt vezető szerepének további fejlesztésével együtt a kö­zös munkában mi a szak- szervezetek helye és szere­pe. A jelenlegihez képest mást kell-e tenni, vagy a mostani keretek között kell hatékonyabban, eredménye­sebben dolgozni? Minden­képpen erősíteni kell az ér­dekvédelmi funkciót, a ta­gok egyéni érdekeit, de a csoportok, rétegek, szakmák érdekeit is a jelenleginél magasabb szinten kell kép­viselni. Négy és fél millió1 szervezett dolgozóról az ő sorsukról is szó van, s az ő életkörülményeik, munka­feltételeik alakulása kell. hogy álljon a mozgalom fi­gyelmének központjában. Az érdekek egyeztetése során szükségképpen fejlődik a szakszervezeti demokrácia is és így nyílik igazi lehe­tőség arra, hogy a tagság a lehető legszélesebb körben magáénak érezze a mozgal­mat. A gazdasági, politikai, tár­sadalmi átalakulást csak a többség támogatásával le­het igazán megvalósítani — hangzott el az egyik felszór lalásban. Jobban meg kell szervezni az információ át­adását, segíteni a tisztánlá­tást a dolgozókat ért egy­másnak ellentmondó hatá­sok kezelésében. Az egyes megyékben különböző hang­súllyal jelentkezik, de sehol nem elhanyagolható a tar­tós, vagy átmeneti létszám- csökkentések, a munkanél­küliség hatása. Állást fog­laltak a jelenlevők, hogy támogatják a munkanélküli­ek alapszervezateinek meg­alakulását. Gondoskodni kell az átmenetileg nehéz helyzetbe került dolgozók érdekképviseletéről. A konzultáción elhangzott véleményeket további vitá­ra eljuttatják a SZOT veze­tő testületéihez — hangzott el az összegzésben. Felhasz­nálják ezeket a későbbi ál­lásfoglalások kialakításá­hoz, a pártértekezlet vita­anyagának véleményezésé­hez is. A vezető titkári értekez­let, ma tájékoztatókkal folytatja munkáját. A SZOT alosztályainak vezetői idő­szerű szervezeti kérdések­ről adnak ismertetéseket, ezt követően konzultációkkal fejeződik be az országos ta­nácskozás. Hekeli Sándor KITÜNTETÉSEK, ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉSEK KOSZORÚZÁSOK MEGYÉNKBEN Április 4-e tiszteletére Országszerte készülődnek felszabadulásunk 44. évfor­dulója köszöntésére: a vá­rosokban, falvakban ünnep­ségeket tartanak, megko­szorúzzák a hősök emlék­műveit, elhelyezik a kegye­let virágait a katonasírokon. Megyénkben is számos helyen tartanak április 4-e tiszteletére megemlékező gyűléseket, kítüntetésátadó ünnepségeket. A Heves Me­gyei Tanácson már tegnap hetvenen vehették át a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter adományoz­ta Kiváló Munkáért kitün­tetést. A KISZ Heves Megyei Bi­zottsága Egerben, az oktatá­si igazgatóságon tartja meg­emlékezését ma délután fél 2-kor. Az ünnepi köszöntőt Kiss Sándor, a politikai képzési központ vezetője tartja, majd Sós Tamás, a KISZ megyei bizottságának első titkára és Kalina Má­ria megyei úttörőelnök ad­ják át a kitüntetéseket, ju­talmakat. Ezt követően Sziki Károly és Szabó Viola, a Gárdonyi Géza Színház mű­vészei az alkalomhoz illő műsorral kedveskednek a résztvevőknek. Az MSZMP Heves Megyei Bizottsága és a megyei ta­nács közös szervezésében ma délután 2 órától ünnepi gyű­lést tartanak a megyei ta­nácson, ahol kilencvenen vehetnek át miniszteri, il­letve Kiváló Dolgozó kitün­tetéseket. A 44 évvel ezelőt­ti eseményekre Szabó Ist­ván, a megyei tanács appa­rátusi pártbizottságának titkára emlékezik majd. Ugyancsak a megyei taná­cson kormánykitüntetéseket nyújtanak át pénteken, dél­után 3 órától. Ünnepi be­szédet mond Scmidt Rezső, a megyei tanács elnöke. Szűkebb pátriánk díszün­nepségére pénteken, délután 6 órakor kerül sor Gyön­gyösön, a Mátra Művelődé­si Központban. Hazánk fel- szabadulásáról Schmidt Re­zső, a megyei tanács elnö­ke emlékezik meg. Ezután kulturális műsorral — versekkel, zenekari művek­kel, tánccal — köszöntik az ünnepet. Közreműködnek: Tóth Andrea, Kevés Tibor versmondók, Matinné Szabó Katalin hegedű, Kovács Krisztina fuvola, dr. Mocsá- ry Lászlóné zongora, a Tü­csök zenekar, az úttörőház zenekara és tánccsoportja, valamint a Gyöngyszöv és a Muzsikus Céh kórus. Koszorúzásokat a követ­kező időpontokban tervez­nek: Gyöngyösön április el­sején, délután 4 órától, a Vörös Hadsereg úti szovjet hősök emlékművénél, ne­gyed 6-tól a Lenin téri szov­jet hősök emlékművénél, Egerben április 2-án, dél­előtt fél 10-től a népkerti szovjet hősi emlékműnél, valamint a Hatvani teme­tőben, 10 órától Dedig a felszabadulási emlékműnél helyezik el a kegyelet virá­gait. A KISZ Gyöngyös Vá­rosi Bizottsága hálatúrával egybekötött koszorúzást szer­vez a Kékestetőre. A meg­emlékezek fél 9-kor indul­nak majd autóbuszokkal a KISZ-székház elől, 10 óra­kor tartják az ünnepséget a kékestetői felszabadulási emlékműnél. Majd kijelölt útvonalon gyalog indulnak tovább Mátraházára. Emellett számos intéz­ménynél, vállalatnál, helyi ünnepségeken emlékeznek meg hazánk felszabadulásá­nak 44. évfordulójáról. Befejezte munkáját a VSZ Külügyminiszteri Bizottsága A Varsói Szerződés tag­országainak Külügyminisz­teri Bizottsága hivatalosan ugyan már kedden este be­fejezte munkáját, a minisz­terek azonban nem utaztak el: szerdán délelőtt fogad­ta őket Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságá­nak főtitkár^, a Bolgár Ál­lamtanács elnöke. Fontos része volt a napi programnak az a nemzetkö­zi sajtóértekezlet is, ame­lyet a külügyminiszterek kíséretében levő helyettese­ik — közöttük magyar rész­ről őszi István — tartottak a „Bojana" rezidencián. A kedd esti hivatalos va­csorán egyébként — a ven­déglátó Georg i Atanaszov miniszterelnök pohárköszön­tőjére válaszolva — kollé­gái nevében Várkonyi Pé­ter mondott köszönetét a bizottság munkájához biz­tosított kitűnő feltételekért. A magyar diplomácia veze­tője egyebek között rámu­tatott, hogy a szocialista or­szágok külpolitikájában tükröződő új gondolkodás egyszerre a kifejeződése és a támasza az ezekben az or­szágokban végbemenő és gyorsuló belső megújulás­nak, gazdasági reformfolya­matnak. Külügyminiszte­rünk a szocialista országok további együttműködése szempontjából is hasznosak­nak nevezte a szófiai tár­gyalásokat, majd kifejezte meggyőződését, hogy a Kül­ügyminiszteri Bizottság - Bu­dapesten tartandó követke­ző ülésén újabb lépések tör­ténnek majd a béke és a biztonság erősítésére. (Folytatás a 2. oldalon) Elutazott hazánkból az NDK Minisztertanácsának elnöke Kádár János, a -Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerdán a Központi Bizottság székházában fogad­ta Willi Stoph-ot, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnö­két, az NSZEP Politikai Bi­zottságának tagját, aki hiva­talos. baráti látogatáson tar­tózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen véleményt cseréltek a szocialista építő­munka időszerű feladatairól, a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság közötti kapcsolatok alakulásáról, az együttműkö­dés fejlesztésének új lehető­ségeiről. A nemzetközi hely­zetet áttekintve méltatták a szocialista országok együtte­sen. illetve külön-külön tett erőfeszítéseit a béke megőr­zésére, a leszerelésre és a nemzetközi együttműködés erősítésére. A találkozón részt vett Grósz Károly. az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnö­ke, Roska István, hazánk ber­lini és Karl-Heinz Lugen- heim, az NDK budapesti nagykövete. Willi Stoph a nap folya­mán ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzta a Ma­gyar Hősök Emlékművét a Hősök terén, majd a Parla­mentben hivatalos, magyar —NDK plenáris tárgyaláso­kat tartottak. A Grósz Károly vezette magyar tárgyalócsoport tag­ja volt Marjai József minisz­terelnök-helyettes, kereske­delmi miniszter, Horn Gyu­la külügyminisztériumi ál­lamtitkár. Berényi Lajos, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese, Gombocz Zoltán kereskedelmi miniszterhe­lyettes, valamint Roska Ist­ván. Willi Stoph vezetésével Wolfgang Rauchfuss minisz­terelnök-helyettes, Ber­nard Neugebauer külügy­miniszter-helyettes, Horst Tschanter, az Állami Terv­bizottság elnökhelyettese, Dietrich Lemke külkereske­delmi miniszterhelyettes és Karl-Heinz Lugenheim fog­lalt helyet a tárgyalóasztal mellett. Az MTI tudósítójának ér­tesülései szerint a megbeszé­léseken a kormányfők tájé­koztatták egymást országaik helyzetéről, a szocialista épí­tőmunka időszerű feladatai­ról. Ezzel kapcsolatban köl­csönösen nagy jelentőséget tulajdonítottak a gazdaság szerkezeti korszerűsítésének, a tudományos-műszaki fej­lődés kibontakoztatásának, a népgazdaság kiegyensúlyo­zott fejlesztésének. Mind Magyarországon, mind az NDK-ban napirenden van a szocialista demokrácia elmé­lyítése. amelynek kérdései a kormányfők mostani találko­zóján is figyelmet kaptak. A Szovjetunió és más szocialis­ta országok megújulási tö­rekvéseit érintve, a megbe­széléseken a folyamatok mél­tatása fogalmazódott meg. Ezzel összefüggésben mind­két részről rámutattak arra a fontos szerepre, afrielyet a nemzeti sajátosságok fi­gyelembe vétele, illetve egy­más tapasztalatainak tanul­mányozása tölt be a szocia­lista társadalom fejlődésé­ben. A kétoldalú kapcsolatok alakulását áttekintve Grósz Károly és Willi Stoph meg­állapította, hogy a kontaktu­sok — az 1986 szeptemberé­ben megtartott kormányfői találkozó megállapodásaival összhangban — kiegyensúlyo­zottan fejlődnek, és átfogják a társadalmi élet csaknem valamennyi területét. A kap­csolatok örvendetes gyara­podását és erősödését nyug­tázva. a tárgyalópartnerek megbeszélésein kifejezésre jutott: a két országban a nemzeti adottságoknak meg­felelően alkalmazott, sajátos megoldások nem csökkentik, hanem ellenkezőleg, bővítik az együttműködés lehetősé­geit. Időszerű nemzetközi prob­lémákat áttekintve minde­nekelőtt az európai béke. biz­tonság és együttműködés fo­lyamatának kiteljesítését szorgalmazó újabb kezdemé­nyezések kerültek az érdek­lődés középpontjába Grósz Károly és Willi Stoph meg­beszélésein Marjai József, a Magyar— NDK Gazdasági és Műsza­ki-tudományos Együttműkö­dési Bizottság magyar tago­zatának elnöke partnerével, Wolfgang Rauohfuss-szal, a bizottság társelnökével foly­tatott megbeszélést. A testü­let elmúlt időszakban vég­zett tevékenységét áttekintve kölcsönösen jónak értékelték a két félnek a bizottság ke­retében végzett munkáját. Megállapodtak abban, hogy a kormányfők mostani Bu­dapesti megbeszéléseinek eredményei, megállapodásai nyomán intézkedési tervet készítenek a közeljövőben a feladatok összehangolására. Végezetül megvitatták az NDK fővárosában áprilisban megrendezendő magyar na­pok programját. Horn Gyula és Bernhard Neugebauer megbeszélésén a szocialista országoknak az átfogó biztonsági rendszer megteremtését célzó kezde­ményezései és az ENSZ má­jus végén kezdődő, leszere­lési rendkívüli ülésszakának kérdései kerültek előtérbe. Emellett megvitatták azokat az úi kezdeményezéseket is, amelyek elősegítik az euró­pai leszerelési folyamat ki- szélesítését, megszilárdítását. Hivatalos, baráti látogatá­sának befejeztével, a délutá­ni órákban Willi Stoph el­utazott hazánkból. Az NDK kormányfőjét, feleségét és a kíséret tagjait Grósz Károly, Marjai József és felesége, va­lamint Horn Gyula búcsúz­tatta a nemzeti lobogókkal díszített Ferihegyi repülőté­ren. A búcsúztatáson jelen volt Roska István és Karl- Heinz Lugenheim. A kormányfők tárgyalásá­ról közös közleményt írtak alá.

Next

/
Thumbnails
Contents