Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-24 / 71. szám
z. NÉPÚJSÁG, 1988. március 24., csütörtök MIHAIL GORBACSOV BESZÉDE Megkezdődött Moszkvában a IV. össz-szövétségi kolhozkongresszus rC Külpolitikai kommentárunk | A „szfinx” megszólalt Francois Mitterrand francia köztársasági elnök bejelentette, hogy indul a jövő hónap végén esedékes elnök- választáson. A képen: a szocialista párti politikus (Népújság-telefotó: Reuter — MTI — KS) A BIZONYTALANSÁG MEGSZŰNT, a frontvonalak — ha eddig még nem lettek volna mindenki számára világosak —, tisztázódtak. Mitterrand elnök, akinek újabb elnökjelöltségi ambícióit mindeddig csupán hallgatólagos tényként kezelték a kommentátorok, immár hivatalosan is bejelentette, hogy ismét csatába száll mandátumának hétesztendős meghosszabbításáért. Egyfajta sajátos társasjáték zárult le e közleménnyel, hiszen Franciaországban hetek, sőt, hónapok óta azt találgatják a szakértők, mikor áll ki a pástra az Elysée-palota jelenlegi lakója, hogy — a jobboldal két jelöltje, Barre és Chirac mellett — megkezdje saját kampányidőszakát. Ám Mitterrand nem véletlenül kapta a francia, mindig kicsit gunyoros felhangú sajtóban a „szfinx” becenevet, hiszen olyan sokáig fenntartotta á néma, a vetélytársak hangos huzakodásán felülemelkedő, pártok felett álló, s ezzel az egész nemzet érdekeit képviselő politikus pozícióját, amíg csak lehetséges volt. Elvégre számára a köztársasági elnök feladatköre sokkal előnyösebb helyzetet teremtett, mint hogy csupán a szocialista párt jelöltjeként a három igazán esélyes induló közé „keveredve” szerepeljen. A jelek szerint e taktika be is vált. Mitterrand, aki az elmúlt években sikeresen kerülte meg a jobboldali kormányfővel való együttműködés buktatóit, ismét nagy népszerűségnek örvend, s ami a választási •kilátásokat illeti, ma vitathatatlanul favoritnak számít. Az ő malmára hajtja a vizet a Barre—Chirac- párharc csakúgy, mint ahogy Le Pen szélsőséges programja is a jobbszárny bázisából vonzhat el szavazókat. A VOKSOLÁS PERSZE, még odébb van, az első fordulóra április végén, majd — ha szükséges — a másodikra május elején kerül sor. Egyelőre kissé korai tehát olyan problémákkal foglalkozni, mint ahogy mit tehet majd a „szfinx”, ha újból elnyeri a hét esztendőre szóló megbízatást, szükség lesz-e a parlament feloszlatására és újabb választások kiírására. Egy valaki azonban máris maradéktalanul örülhet Mitterrand bejelentésének. A hosszú jelölési taktikázás, a kivárás nemzeti társasjátékká vált időszakában ugyanis a befolyásos Páris Match pályázatot hirdetett olvasói körében. Akinek sikerült pontosan — völgy a lehető legkisebb tévedéssel— eltalálnia, mikor töri meg a hallgatást az államfő, s dobja be kalapját a küzdelembe, hét évre teljes adómentességet élvez majd, illetve helyette a lap fogja kifizetni minden kötelezettségét. A jelölési „játék” ezzel a menettel tehát lezárult, most már következhet a személyiségek és a választások komolyabb csatája . .. Szegő Gábor SZERB KÉPVISELÖHÁZ Félbeszakadt az ülés A kolhozrendszer megújításának jegyében kezdte meg munkáját tegnap Moszkvában a IV. össz-szövetségii kolhozkongresszus. A Szovjetunió mezőgazda- sági termelését alapvetően meghatározó kolhozok száma megközelíti a 27 ezret. Évente 79 milliárd rubel értékű mezőgazdasági terméket állítanak elő. biztosítva ezzel a Szovjetunió élelmiszer-ellátásának mintegy felét. A kolhozok összesen 12,5 millió tagot tömörítenék. Legutóbb 19 éve tartottak országos kolhozkov.gr esszust a Szovjetunióban. A Szelszkaja Zsizny, az SZKP KB főleg mezőgazda- sági kérdésekkel foglalkozó napilapja szerdai számában megállapítja, ihogy — a múlt hibáit ás figyelembe véve — jelentősen erősíteni kell a mozgalom szövetkezeti jellegét, a kolhozoknak nagyobb önállóságot kell adni, arra ösztönözve őket ezzel, hogy az új gazdálkodási feltételek között több és jobb minőségű mezőgazdasági termékkel lássák el az országot. A kongresszuson megvitatják, hogy miként lehet érvényt szerezni az országban zajló átalakításnak a mező- gazdaság fejlesztésében. A Szovjetunióban az év elején ismertették az új kolhoztörvény tervezetét, amelynek megvitatása kiemelt napirendi pontja lesz a IV. össz-szövetségi kolhozkongresszusnak. A kongresszuson Ivan Ku- har. a Szovjet Kolhozok Szövetségi Tanácsának elnöke tartott beszámolót. Kijelentette: a Szovjetunió majd 27 ezer kolhozának legfontosabb feladata az, hogy fokozzák a gazdálkodás hatékonyságát és erre építve növeljék a mezőgazdasági termelést. A kongresszuson felszólalt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Beszéde bevezető részében hangsúlyozta, hogy az egész szovjet társadalom nagy figyelemmel kíséri a kongresz- szus munkáját, mivel azon olyan létfontosságú kérdésekről van szó, mint a szövetkezetek, a kolhozok helyzete és a szocialista társadalom egyik alapját képező mezőgazdasági szektor. — Három év óta kitartó munkával kutatjuk az elavult nézetek felváltására alkalmas új megoldásokat, jelentős kísérleteket, újításokat vezettünk be — mondta Mihail Gorbacsov. Egyre inkább látjuk, hogy az átalakítás, a peresztrojka olyan dinamikusan fejlődő, ellentmondásos folyamat, amelyben objektív és szubjektív tényezők és jelenségek hatnak egymásra. Az átalakítás hosszú évtizedekre meghatározza társadalmunk képét, olyanná alakítja, amilyennek gyermekeink és unokáink nem csak a XX. század végén, de a XXI. század elején is látni fogják. Tőlünk függ, milyen lesz ez a jövő, hogyan alakul sorsunk — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. A főtitkár szólt arról, hogy a szövetkezetesítésről szóló újító lenini elveket a későbbiekben megnyirbálták, tartalmukat a „szövetkeze- tesítési tervhez” használták fel. E terv szerint szövetkezetek csak a falun létezhetnek, gyakorlatilag ott is csak egyetlen, a szövetkezeti munkaközösség formájában. így a kolhozoknak mindössze az állami szektor „kis partnerének” szerepe jutott. — A kolhozok számtalan bonyolult történelmi fordulatot és nehézséget, sőt drámai pillanatot éltek át, ami kárára vált az egész mező- gazdasági szektornak. — A kolhozokkal és az egész szövetkezeti mozgalommal szemben alkalmazott bánásmód következményei jól ismertek: mind a mai napig nyögjük őket. Ezek miatt húzódott el az élelmezési gondok megoldása, miattuk van hiány és hiányos választék alapvető fogyasztási cikkekből. — Ma már be kell ismernünk: ez hibás politika volt. amely súlyos károkat okozott nekünk mind politikai, mind erkölcsi mind pedig szociális téren. A XXVII. párt- kongresszuson azonban hangsúlyoztuk : a szövetkezeti mozgalom nem merítette még ki nálunk összes lehetőségét, még fontos szerepet játszhat és kell is játszania társadalmunkban. — Ha ma szélesebb teret nyitunk előtte, akkor ebben minket világos célok vezérelnek: megfelelőbb módon kívánjuk kielégíteni a szovjet emberek szükségleteit, pótlólagos erőforrásokra akarunk szert tenni, ösztönözni kívánjuk egész gazdaságunkat, különösen a mezőgazdasági termelést, és javítani akarunk a falusi lakosság életkörülményein. — A tulajdonosi érzés, a kezdeményező és vállalkozó kedv fokozódásával a szövetkezetek lényeges segítséget nyújthatnak az élelmezési gondok megoldásában, a jó minőségű áruk mennyiségének növelésében, a szolgáltatói szféra bővítésében, a szovjet emberek élet- és munkafeltételeinek javításában. Mihail Gorbacsov rámutatott : közvetlen, szerves kapcsolat van- a szövetkezeti mozgalom fejlesztése és a radikális gazdasági reform között. Az állami vállalatokról szóló törvénnyel megerősített új gazdasági mechanizmus a szövetkezetesítés kezébe olyan kulcsot ad, amellyel valóban hatékonyan szervezheti saját tevékenységét. A főtitkár kifejtette, hogy az új törvénynek biztosítani kell a szövetkezeti kolhoztulajdon megszilárdítását és fejlesztését, a szövetkezeti demokrácia jogi védelmének megteremtését. A törvény megteremtené azokat a gazdasági, szervezeti és jogi alapokat, amelyeken a szövetkezeti vállalkozások és szervezetek minden formája működne. Szabályozná jogaikat és kötelességeiket, az állgmi és gazdasági szervekkel kialakított együttműködésüket. Hangsúlyozta: a dokumentum alapja annak elismerése, hogy a szövetkezeti szektor egyenjogú alkotó része az ország egységes népgazdaságának. Ezzel együtt ismét érvényre juttatja a szövetkezetesítés lenini alapelvét is. Mihail Gorbacsov felhívta a figyelmet a szövetkezetesítés természetével ösz- szeegyeztethetetlen bürokratizmus veszélyeire, s rámutatott, hogy az ilyen, lélektelen hozzáállás csak a szövetkeze tesítési mozgalom lejárattatására alkalmas. — Bátrabban kell szoros és kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat kiépíteni az állami vállalatok és a szövetkezetek között. Ilyen esetekben nem kizárt a vegyes állami—szövetkezeti, vagy a szövetkezeti—állami formák megteremtése. Természetesen ezek a kapcsolatok csak akkor lesznek hatékonyak, ha következetesen érvényesül az egyenlőség, a résztvevők közötti versengés elve. — Külön figyelmet kell fordítani a szövetkezetek fejlesztésére vidéken, ahol napjainkban a szövetkezeti szektor vállalatainak és szervezeteinek többsége tevékenykedik. — A kolhozok kiterjedt termelő, gazdasági és munkaerőforrásokkal rendelkeznek, s így nagy szerepet játszanak az ország közellátásában és a nyersanyagtermelésben. A mezőgazdaság szocialista szektorában előállított termékeknek mintegy felét a kolhozok szolgáltatják. Kétségtelen, hogy új jogaikkal élve a szövetkezetek gyorsíthatják fejlődésünket, kiszélesíthetik tevékenységük körét. — Számítunk arra, hogy a szövetkezetesítés kedvező feltételeket teremt majd az olyam halaszthatatlan feladatok megoldásához, mint az élelmiszer-ellátás gyökeres javítása. A főtitkár bírálólag. szólt arról, hogy még mindig erősen tartja magát a központra való hagyatkozás régi szemlélete. — Egyesek továbbra is a központi segítségre hagyatkoznak, nem gondoskodnak saját tartalékaik állandó növeléséről — mondotta. — Ezért fordulhat elő, hogy a Központi Bizottsághoz és a kormányhoz ma is olyan levelek érkeznek, amelyek a hús- és tejtermékekkel való rossz ellátás miatt panaszkodnak. Az elmúlt időszak nagyszabású kísérleteire, a felhalmozott tapasztalatokra támaszkodva a gazdaságok 60 százaléka — az Oroszországi Föderációban, Belorusz- sziában, a Balti Köztársaságokban, Ukrajna, Kirgizia, Üzbegisztán, Kazahsztán egyes területein pedig minden egyes kolhoz és szovhoz — már áttért >az új gazdálkodási módszerekre. A következő évben ezt a munkát mindenütt be kell fejezni — mutatott rá a főtitkár. Kifejtette, hogy a mélyreható változásokat a szövetkezetek és állami gazdaságok önállóságának erősítésére, felelősségük és érdekeltségük növelésére alapozva kell végrehajtani. A munka elvégzése közben szavatolni kell a szövetkezeti tevékenység különböző formáinak szabad megválasztását, s ösztönözni az önelszámoló egységek elterjedését. Hogy milyen mélyreható következményekkel járnak a gazdálkodás új formái, hogy milyen hatalmas tartalékok rejlenek még a szövetkezeti mozgalom fejlődésében, arról az is tanúskodik, hogy az emberek már kezdenek visszatérni a falvakba. Beköltöznek az elhagyott portákra, művelés alá veszik a parlagon hagyott földeket. Ebből az következik — mutatott rá Mihail Gorbacsov — hogy látni kell a munka szervezésének és ösztönzésének új, haladó távlatait, merészebben kell megoldani a szerződéses gyakorlat által felvetett problémákat. Erre annak az általános ténynek is ösztönöznie kell bennünket, hogy a kolhozok és szovhozok történelmileg kialakult belső struktúrája már nem felel meg a gazdálkodás korszerű feltételeinek, nem segíti elő a következetes együttműködést és — ami a legfontosabb — nem állítja helyre a föld és a többi természeti erőforrás felhasználásával kapcsolatos egyéni felelősség elvét és nem szünteti meg az egyenlősdi gyakorlatát a jövedelmekben. E hiányosságok jelentős mértékben csökkennek akkor, ha a termelés bérleti szerződéses vagy kiscsoportos szerződéses rendszerben folyik. Gorbacsov elégedetten szólt arról, hogy a mezőgazdasági dolgozók országszerte szerződéses formák kialakítására törekednek. Ez azt mutatja, hogy mind az objektív, mint a szubjektív feltételek megértek az új gazdálkodási módszerekre való áttérésre. Az SZKP KB főtitkára felhívta a figyelmet, hogy a szövetkezetesítés további fejlesztése semmiképpen sem csökkentheti a háztáji gazdaságok jelentőségét. A korábbi önkényeskedések és torzulások oda vezettek, hogy sok paraszt felszámolta háztáji gazdaságát. Mindenképpen olyan körülményeket kell teremteni, amelyek megkönnyítik a háztáji gazdaságok működését — hangsúlyozta. Ezután Mihail Gorbacsov a következőkben jelölte meg a legfontosabb agrárpolitikai feladatokat: 1. Az agráripari komplexum minden egységét mindenütt visszafordíthatatlanul át kell állítani a gazdasági önelszámolás, a nyereséges-, ség, önfinanszírozás rendszerére, az irányítás gazdasági módszereire. 2. Meg kell változtatni az agráripari komplexumnak juttatott állami beruházások prioritásait. Az adott szakaszban a ráfordításoknak mindinkább a termelési és szociális infrastruktúra felé kell áramlania, nem magába a termelésbe. Régen megérett a helyzet a fogyasztási szövetkezetek tevékenységének radikális átalakítására is. Ma lényegében arról kell beszélnünk, hogyan élesszük újjá őket valóban szövetkezeti és demokratikus alapon. A szövetkezeti törvény ehhez szilárd jogi alapot fog teremteni — mondotta Mihail Gorbacsov. — Elvtársak! Az önök kongresszusa előtt áll az a feladat, hogy megvitassák a szövetkezeti törvénynek és a kolhozok alapszabályának tervezeteit. Nagyon fontos, hogy e dokumentumok híven tükrözzék az átalakítás lényegét, erősítsék a szövetkezeti mozgalom fejlődését. A főtitkár ezután a szövetkezeti demokrácia fejlesztésének fontosságára hívta fel a figyelmet. — Ennek elmélyítésével az átalakítás egészét szilárdítjuk meg — hangsúlyozta, majd hozzáfűzte: ilyen szemszögből kell áttekinteni a kolhozok belső demokráciájának továbbfejlesztését is. Kiemelte, hogy a szövetkezeti törvény és a kolhozok alapszabályzata hivatott biztosítani azt a jogi alapot, amely szavatolja a kolhozok önállóságát. Felhívta a figyelmet arra, -hogy a jogi rendelkezések önmagukban még nem garanciák, legfeljebb feltételek kedvezőbb viszonyok létrehozásához. Mihail Gorbacsov kiemelte a ma fontosságát és felelősségteljes voltát, aláhúzva, hogy a szövetkezetesítés sokoldalú fejlesztése elválaszthatatlan a szocializmus megújulásától. Ez a munka azonban nem lehet öncélú. A nép életének javítását, az emberi élet kiteljesedését kell szolgálnia. — Ma sok mindent át kell értékelnünk, újragondolnunk, fel kell hagynunk mindazzal, ami fékezi, szür- kíti életünket. Ez nem a szocializmustól, eszméitől és elveitől való eltérés, hanem a sztereotípiáktól, a beidegződésektől való megszabadulás. Tudjuk, hogy a szocialista elvek csak tiszta, torzulásmentes formájukban vonzóak. Ezért kell leszámolnunk a bürokratizmussal, a társadalmi apátiával, a tehetetlenséggel; el kell takarítani az útból mindazt, ami fékezi haladásunkat, teret kell nyitnunk a kezdeményezésnek, az újító gondolatnak és a merész döntéseknek — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A kongresszus ma folytatja munkáját. A szerb köztársasági képviselőház kedd délutáni ülésén eleddig egyedülálló dolog történt. Miután az egyik ház, az ún. társult munka tanácsa többórás vitát folytatott a koszovói szer- bek és crnagorácok kitelepülésének okairól, a határozat feletti szavazásra nem kerülhetett sor, mert a 160 küldött közül 95 előzőleg elhagyta a termet. így az ülés határozatképtelenné vált és félbeszakadt. A szerda reggeli belgrádi újságok szerint „a képviselők felelőtlen magatartásáról minden bizonnyal lesz még szó”. Tény viszont, hogy a köztársasági képviselőház hétfőn kezdődött ülésének napirendjén mintegy 40 igen fontos kérdés megvitatása és ugyanennyi törvény, vagy törvénymódosítás elfogadása szerepel. Valószínű, hogy közel 100 képviselő e túlfeszített napirend elleni tiltakozásként hagyta el a termet.
