Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-23 / 70. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. március 23., szerda 3. A párt újjászervezése Heves megyében 1956—1957-ben VII 6. Az újjászervezett vagy újonnan alakult pártszervezetek élére általában olyan titkárokat állítottak. akik nemcsak a tagság, hanem a pártonkívüliek bizalmát is élvezték. Olyan emberek voltak ezek, akik többsége 1956-ban is megállta helyét. Az újjászervezés figyelemre méltó vonása volt, hogy az 1956 előtt félreállított régi munkásmozgalmi embereket több helyen bevonták az alapszeryezetek vezetőségébe. a pártszervekbe. Az újjászervezés eredményeképpen az alapszervezetek száma és a taglétszám így alakult: Idő Alapszervezet Taglétszám 1956. dec. 8—10. 70- 1400 1957. január eleje 133 3221 1957. március eleje 260 kb. 7000 1957. március 31. O 8098 A megalakult alapszervezetek többségénél rendszeres szervezeti élet folyt. A taggyűlések aktivitása. az 1945 utáni évekéhez hasonlított. A napirendek közül kezdeti időszakban az átigazolások domináltak, később a pártélet többi területei is egyre nagyobb helyet kaptak. így: aktuális kérdések megvitatása, az ellenforradalom okainak tisztázása, az MDP hibái és pozitívumai, az ifjúság nevelése. a Központi Bizottság határozatai stb. Az újjászervezés folyamatában rendkívül fontos volt a pártegység megteremtése. Forrásaink szerint a párttagok többsége 1957 tavaszára teljesen egyetértett alapkérdésekben» a párt politikájával. Egyes kérdések különféle értelmezése azonban néhol frakciózásra adott alkalmat. Ez azonban nem volt jellemző. A megújhodott pártnak vissza keliett nyernie az 1956 előtt elvesztett bizalmát. Fontos feladat volt az is, hogy a becsületes dolgozókat a Párt le tudja választani az ellenforradalom oldaláról. Ebben a folyamatban rendkívül fontos volt az agitációs munka. A megye pártalapszerve- zeteit és tagságát a november 4-ét követő hetekben és egy-két hónapban lekötötte a pártszervező munka, já- nuár elejéig az agitációra, a meggyőzésre alig futott erejükből. Amikor a helyzet konszolidálódott, kezdtek ezzel a kérdéssel is foglalkozni. Az agitáció fontosságából kiindulva az Ideiglenes Megyei Elnökség 1957 január 28-i ülésén határozatot hozott agitációs brigádok szervezéséről, agitációs kiadványok késztetéséről és publikálásáról. Határoztak arról is, hogy a sajtóban legyen egy rovat, amely a párt munkamódszerével foglalkozik. Felhívták a figyelmet a termelési agitáció fontosságára is. Januárban már megye- szerte pártnapok voltak, ahol mintegy 3800-an vettek részt. Ezek lelkes hangulatban zajlottak. A felszólalók a párt és a kormány mellett foglaltak állást. Bár egyes hozzászólásokban tapasztalható volt bizonyos kétkedés abban, hogy a követelések megvalósulnak-e, s a párt vezetésében nem ismétlődnek-e meg a régi hibák. A januári taggyűléseken általános jelenség volt a párt tisztasága iránti felelősség. Az agitáció másik formája volt vitaestek tartása, sőt, az 1945 utáni évek hagyományait felelevenítve, megindult a falujárás is. Az írásos agitáció jó formájának bizonyult a röplapok kiadása, a megyei és az országos sajtó terjesztése. A megyei pártbizottság szerkesztésében számos röplapot adott ki ebben az időszakban. Rendkívül olvasottak és keresettek voltak akkor a különféle újságok, bár a megyei lap színvonala ekkor még több kívánnivalót hagyott maga után. Kevés volt a párt életével foglalkozó írgs és az elméleti cikk. A szóbeli és írásos agitáció eredménye lett, hogy a párttagok és pártonkívüliek széles körében tisztázódott az 1956-os októberi események ellenforradalmi jellege. a nemzetköziség és a hazafiság igazi tartalma, a Szovjetunió segítségül hívásának szükségessége, a proletárdiktatúra funkcióinak helyes értelmezése. A kétségtelen eredmények mellett 1957 elején a megyebeli agitációs munka még sok gonddal küzdött. Ez a tevékenység az alapszervezetek jelentős részénél még kezdeti stádiumban volt. Még mindig dominált a szervezőmunka. Ezt azonban nem kötötték össze eléggé a meggyőzéssel, a kételyekre adott válaszokkal. Az egyéni agitáció alig jutott el a pártonkívüliekhez, az ifjúsághoz és az értelmiséghez. Ennek következménye volt. hogy még illúziók éltek bennük a kapitalizmus iránt, s nem látták világosan a Szovjetuniótól kapott segítség jelentőségét. Felvetették a semlegesség kérdését. Gátló tényező volt az is, hogy a falvak többségében a párttagok egy része még félt egy újabb október 23-ától. amely főleg a pé- tervásári járásban nyilvánult meg. Ennek következtében a párttagok jelentékeny része még nem mert határozottan kiállni- a párt politikája mellett. A tagság egy része még nem akart vitatkozni. A hiányosságok felszámolása és az agitációs munka megélénkítése érdekében a Megyei ideiglenes Elnökség 1957. február U-i ülésén megtárgyalta az agitációs munka helyzetét, s határozatot hozott annak kiszélesítésére. E dokumentumnak komoly szerepe volt az agitáció megélénkülésében. Február végétől megyei, városi és járási előadócsoportokat hoztak létre. Minden területen rendszeressé váltak az időszerű kérdésekül szervezett pártnapok. Például az 1957. március eleji egri pártnapon Kállai Gyula elvtárs is megjelent. Egyre-másra tartották az értelmiségi ankétokat. Egyre inkább elterjedt azok differenciált szervezése. Az agitációs munkában változatlanul központi szerepet kaptak a következő kérdések: az október 23-án kezdődő események jellegének és azok okainak értelmezése, a Szovjetunió segítségnyújtása szükségességének magyarázata, a Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány támogatásának fontossága, a sztrájkok helytelensége. a függetlenség helyes értelmezése, a párttól „független" szakszervezetek követelésének elvetése. A megyei pártvezetés a politikai felvilágosító munka szempontjából egyik fontos feladatának tartotta a helyi sajtót. A Heves megyei Népújság 1956. november 9-ig az Eger Városi Forradalmi Nemzeti Tanács orgánumaként jelent meg. Bár az elnökség november 7-én döntést hozott a lap visszaszerzéséről, de az csak november i4-én jelent meg először az MSZMP Megyei Elnöksége és a Megyei Tanács lapjaként. (Folytatjuk) Szecskó Károly A SZÖVETKEZETEK ÖSSZEFOGÁSÁVAL Öt év alatt 522 lakás A lakásszövetkezetek megalakulásuk óta rendszeresen részt vesznek a lakásprogram végrehajtásában. Megyénkben 21 szövetkezet működik, amelynek többsége a felépített otthonok fenntartásáról, a zavartalan működés feltételeinek megteremtéséről gondoskodik. A hatezer lakás többségét ők építették meg, egy részét pedig a tanácsok adták át fenntartásra. A szigorodó gazdasági feltételek és az egyre növekvő építési költségek ellenére a megye lakásszövetkezetei együttműködve a városi, községi tanácsokkal, továbbra is szervezik a lakásépítéseket. A VII, ötéves tervben hét lakásszövetkezet 522 korszerű családi otthon felépítését vállalta. A korábbi évek tapasztalatai alapján már az ötéves terv beindítása előtt felvették a kapcsolatokat a tanácsokkal, hogy a lehetőségek birtokában reális, megvalósítható terveket készítsenek. A tanácsok készséggel segítettek a lakásszövetkezetek által tervezett lakások építésének beindításában. Miben nyilvánult meg ez a segítség? Mindenekelőtt a város és községek rendezési terveinek ismeretében kedvezményes telekárakkal. Több településen vissza nem térítendő kölcsönök adásával segítették hozzá főleg a fiatalokat, hogy szövetkezeti lakásokhoz jussanak. A közművesítéseknél sem maradt el a jóindulatú segítség, hogy azzal is csökkenjen az építési költség. Ezek lehetőségei azonban a tanácsoknál is korlátozottak. A közös összefogás eredményeként jól halad megyénkben a szövetkezeti lakásprogram megvalósítása. Minden évben rendszeresen figyelemmel kísérik és értékelik a terv végrehajtását, és ahol segítségre van szükség, a Mészöv közreműködik. Az elmúlt két évben sikeres szervezések valósultak meg. így 1986-ban 84 korszerű otthont, míg 1987. évben 175 szövetkezeti lakást építettek fel, és adtak át boldog tulajdonosaiknak. A két esztendő alatt Egerben .178, Gyöngyösön 59, Hevesen ,12, míg Kálban 8 lakásba költözhettek be a szövetkezeti keretek között építkezők. Egerben a legtöbb lakást a Belvárosi Lakás- szövetkezet építette fel. A Kertész utcai kertekben felépített lakások külsőre is tetszetősek, és jól szolgálják a tulajdonosok igényeit. A középtávú lakásprogram megvalósításában három szövetkezetben tevékenykednek a legtöbbet. Egerben a már említett Belvárosi Lakásszövetkezet 131 lakást épít meg és ad át főleg az Almagyar-dombon. A Lajosvárosban működő szövetkezet is folytatja az építkezéseket. Terveik szerint 143 korszerű családi lakás készül el az ötéves terv végére. A gyöngyösi Április 4. lakásszövetkezet folyamatosan végzi a lakások építését és átadását. Ebben a tervidőszakban 201 csalód otthonát teremtik meg a Mátrakapu úton és az Epreskert utcában. Ezek a szövetkezetek célkitűzéseik teljesítésével biztosítják, hogy a megyében a tervek teljesüljenek. Hatvanban korábban szövetkezeti formában nem volt építés. A megyei szövetség és a városi tanács közötti jó együttműködés alapján a helyi takarékszövetkezet bekapcsolódásával 32 lakás tervezését ez évben elvégzik, és megkezdték a tagok szervezését. Hevesen a már átadott lakások mellett még további csoportos korszerű családi ház építése van előkészítés alatt, amely még a tervidőszak alatt elkészül. Kisebb településeken is építkeznek a szövetkezetek. Lőrinciben folyamatban van 18 lakás építése, amelyeket a tervek szerint ez év szeptemberében adnak át tulajdonosaiknak. A szövetkezeti lakások kivitelezésében jeléntős szerepe van a megyében működő két legnagyobb építőipari vállalatnak. Az elmúlt években kialakított jó kapcsolat eredményeként általában határidőre és elfogadható minőségben építik fel a lakásokat. A kisebb építkezéseken, mint pl. a jelenleg Lőrinciben az ORIGÖ kisszövetkezet végzi a munkálatokat jó minőségben. épül Megyénkben a takarékszövetkezetek is bekapcsolódtak a szövetkezeti lakások építési hiteleinek finanszírozásába. Hatvanban és Hevesen a lakásszövetkezetek által szervezett lakások hosszú lejáratú, kedvezményes hiteleit folyósítják. Természetesen az építkezések többségéhez a hitelt az OTP nyújtja. A növekvő építési nehézségek miatt a jövőben még szorosabb összefogásra lesz szükség a lakásszövetkezetek, a Mészöv, az OTP, a takarékszövetkezetek és a helyi tanácsok között. A lakásépítés ebben az évben is igen fontos népgazdasági cél, amelynek megvalósításában jó partnerek a lakásszövetkezetek. Szoros összefogással, az anyagi lehetőségek megteremtésével a VII. ötéves tervben meghatározott lakásépítéseket a szövetkezetek tudják teljesíteni. Külön említést érdemel, hogy többségükben társadalmi munkában, vagy szerény anyagi elismerésért végzik a vezetőségek felelősségteljes munkájukat. Meggyőződésünk, hogy az öntevékenység, a tagok bevonása a kevesebb lakásszámból adódó rugalmasság, összességében a szövetkezeti forma adta lehetőség még nagyobb figyelmet és segítő- készséget igényel az illetékes szervek részéről. Amennyiben ez megvalósul, s a lakáspolitika folyamatban levő átfogó felülvizsgálata befejeződik. a lakásszövetkezetek készek az eddiginél nagyobb feladat vállalására. Dr. Sum! András Mészöv-titkár ALULJÁRÓ, ÚJ VEZETÉKEK, PERONKORSZERÜSÍTÉS HATVAN PÁLYAUDVARÁN Átadás — vasutasnapra el kell viselniük az öt-hat perces késéseket. Azonban a nemsokára megvalósuló korszerűbb körülmények már valószínűleg kellemesebbé, zavartalanabbá teszik az utazást. (kovács) A megyénkből vonattal Budapest felé utazóknak mostanában mindig néhány perces késéssel kell számolniuk. Természetesen ez kellemetlen, ám többen már tudják, látják, hogy mi ennek az oka. Az ország egyik legnagyobb csomópontján, a hatvani vasútállomáson ugyanis nagymérvű felújítás zajlik. A pályaudvar jelenleg feldúlt csatatérre emlékeztet, s szinte több ott tevékenykedő munkást iát a szemlélő, mint ahány vonatra váró utast. Figyelmesebben körülnézve már körvonalazódik a jövőbeni kép. Leginkább a legnagyobb beruházás mostani állapotából lehet következtetni a várható helyzetre; az új aluljáró készülését mindenki figyelemmel követheti. Hogy pontosan milyen munkálatok folynak, s mi lesz ott az építkezések befejezése után, arról Mezei Mátyás állomásfőnöktől érdeklődtünk. ö egyébként éppen a felújítás kezdetekor került ide. Elmondta, hogy az átadás legkésőbb vasutasnapra várható, s akkor egészen új képet mutat majd az állomás. A legfontosabb az aluljáró. A vágányok alatti átépítés már befejeződött, csak a belső szerelési munkálatok hiányoznak. A kivitelező a KÉV Metró, akiknek munkája nyomán az utascsarnoktól a hetedik vágányig húzódik majd az alagút. A szorgoskodás tavaly áprilistól tart, és szükség van még betonozásra, festésre, valamint be kell szerelni a világítást, s a tájékoztatáshoz szükséges hangszórókat. Le is kukkantunk a mélybe. Az aluljáróban voltaképpen már lehetne közlekedni, csak éppen a .^komfortosság” hiányzik. Már szó volt róla. hogy más korszerűsítés is zajlik mostanság. Olyannyira, hogy a felszabadulás óta nem volt még ilyen, s bizony a hatvani pályaudvar már meglehetősen korszerűtlen volt emiatt. (Remélhetően a következő felújításig nem kell majd negyven évet várni!) Most többek között a fel-, illetve leszállás megkönnyítésére emelik a peronok szintjét. Ezek új burkolatot is kapnak. Űj elektromos vezetékek segítik majd a mozdonyokat, s ezekhez természetesen az utóbbiakat is kicserélik. A térvilágítás is korszerűsödik. A már említett KÉV Metró mellett öszMég rendezetlen képet mutat a pályaudvar szesen hét kivitelező cég dolgozik Hatvanban. Mindehhez az anyagi fede zetet a MÁV Vezérigazgató sága biztosítja, s a közvet len felügyelő a miskolci üzemfőnökség. Még néhány hétig az utasoknak ezután is A munkálatok egész nap folynak Ilyen képet mutat két vágány között az aluljáró (Fotó: Perl Márton)
