Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-18 / 66. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. március 18., péntek

3

{Folytatás az 1. oldalról)

vács Lászlóné (Budapest), vitában elhangzott javaslatáról, amelyben indítványozta, hogy a fogyasztói érdekek védelme miatt a minőséggel kapcsolatos átfogó kérdésekben a KERMI szava legyen a döntő, ne a gyártóké. Ván- csa .lene reagálva a javaslatra elmondta, hogy a képviselővel egyetért. Már a vitát összefoglaló válaszában is megfogalmazta, hogy a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértésben hozza meg a döntést arról, ki ellenőrizzen.

A képviselők a miniszter válaszát három ellenszavazattal és két tartózkodással elfogadták. Végül az élelmiszerekről szóló 1976. évi törvény módosításáról döntött a Parlament. A képviselőik a módosításról szóló törvényjavaslatot általánosságban, és a már megszavazott módosításokkal részleteiben — egy ellenszavazattal és egy tartózkodással — elfogadták.

Az állami költségvetés első két havi hiánya kevesebb a tavalyinál

Ezután Villányi Miklós pénzügyminiszter tájékoztatta a képviselőket az új adórendszer bevezetésének első tapasztalatairól, az ezzel összefüggő árproblémákról, a termelés év eleji megindulásával kapcsolatos kérdésekről.

Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a Parlament tavaly őszi ülésszakán fogadta el a kormány stabilizációs munkaprogramját. A végrehajtás részét jelentő idei gazdasági folyamatok még kevéssé ítélhetők meg, részletes beszámoló tehát csak a Parlament nyári ülésszakán lehetséges. 1988 első két hónapjának adatai azt jelzik, hogy ha nem is az. év végi lendülettel, de rendben folyik a termelés, nagyobb fennakadás nincs. Az ipar termelése a tavalyi első két havinál 1,3 szá; zalékkal több. A kivitelező építőiparé kiugróan nőtt. Ebben nagy a szerepe annak. hogy tavaly kemény, az idén pedig enyhe volt a tél. Az idei évkezdéskor a gazdasági folyamatokra természetesen hatott a múlt évi felvásárlási láz. A tér" melési és forgalmazási folyamatok azonban fokozatosan visszaállnak normális med" rükbe. Az első két, hónapban — összehasonlító áron számítva — a tavalyihoz képest 9—10 százalékkal ki* sebb a kiskereskedelmi forgalom. Megállt a lakossági* betétállomány csökkenése, sőt, ha a szokásosnál jóval kisebb összeggel is, de nőtt a betétállomány. Az állami költségvetés első két havi hiánya jóval kevesebb, mint egy évvel ezelőtt.

Kedvezően alakul eddig a konvertibilis külkereskedelem. Az év első két hónapjában az előző évek elejéhez képest az export je~ lentősen nőtt, az import lényegében a tavalyi szintű, a külkereskedelmi pasz- szívum a múlt évinek egy- harmada.

Mind az 1988. évi nép- gazdasági terv, mind a kormány stabilizációs programja elengedhetetlenné teszi a szigorú pénzpolitika folytatását, felhasználva természetesen az eddigi tapasztalatokat. Döntés született, hogy az érdekeltek dolgozzanak ki olyan módszereket, amelyek a következő hónapokban egyrészt lehetővé teszik a jól dolgozó vállalatok hiteligényeinek zavartalan kielégítését, a másik oldalról pedig — gazdaságpolitikánkkal összhangban — tényleges szelektivitást alkalmaznak és megszüntetik. de legalább fokozatomba miérséklik az indokolatlan - pénzbőséget. Ezután a pénzügyminiszter az úi adórendszer bevezetését értékelte.

Az átállás a gazdasági életben nem okozott nagyobb fennakadásokat, a bevezetett adórendszer működőképes, ám tagadhatott- lan. hogy vámnak működési zavarok is. Az előkészítés közben elhúzódtak az elvi viták, kevés idő maradt a végrehajtás kidolgozására. Sok jogszabály későn jelent meg. A valós hiányok pótlásáról a kormány intézkedik.

Az adó- és árreform társadalmilag leginkább kritikusan fogadott és vitatott témája a gyermekruházati, különösen a csecsemőruházati cikkek árának jelentős emelése. A kormány az árrendezéshez kapcsolódóan az alapvető fogyasztási cikkek — köztük a gyermekruhák — áremelkedésének ellentételezéseként a gyermeknevelést könnyítő

pénzbeni juttatásokat — január 1 -.létől, éves kihatását tekintve — 13,4 milliárd forinttal emelte. Az előre jelzett évközi áremelkedésekkel együtt viszont a gyermekcikkek drágulása összesen mintegy 11 milliárd forint. Az ellentételezés tehát meghaladja a gyermekruházati cikkek árnövekményét. Kifejezetten nehéz helyzetbe a több- gyermekes családok kerültek.

A kormány intézkedésére és esetenként vállalati kezdeményezésre, az aránytalanul magas gyermekruházati árakat csökkentették, vagy mérsékelni fogják. Az árfeszültség enyhül majd, de változatlanul nagy a társadalmi igény a gyermekneveléssel kapcsolatos anyagi problémák enyhítésére. Vonatkozik ez különösen a csecsemőruházat! adókulcsának csökkentésére.

A gyermekes családok1 helyzetének _ javítása csak úgy képzelhető el, ha annak költségvetési ellentételét megteremtjük, mert e téren a pénzügyi lehetőségek hiányában nincs mozgásterünk. Két-'három megoldási javaslatot vizsgálunk- Felhatalmazást kérek arra, hogy az elképzelt lehetőségeket a parlament Ad Hoc bizottságával együtt alakíthassuk ki. Ha olyan megoldásra jutunk — egyetértésben a szakszervezetekkel —, amely eldönthető a kormány hatáskörében, intézkedünk, és erről a nyári ülésszakon tájékoztatjuk a Parlamentet. Ha az intézkedés a Parlament döntését kívánja, javaslatunkat az Országgyűlés elé terjesztjük. Kérem ehhez a tisztelt képviselők támogatását,

A miniszter kitért dr. Balogh Károly országgyűlési képviselőnek a lakossági közműtársulások általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségéről hozzá intézett kérdésére. Javasolja, hogy a víz- s csatornamű-társulatok és minden más lakossági közműtársulás az általános forgalmi adót teljes körűen visszaigényelhesse.

Visszatérve a közvéleményt erősen foglalkoztató árkérdésekre, mint ismeretes, az elmúlt napokban a Miniszter- tanács irányelvekben fogalmazta meg a vállalati árpolitika követelményeit. A kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy terven felüli áremelést előidéző központi intézkedést nem hoz, állami, gazdasági intervencióval, a kínálat ösztönzésével. az érvényes árszabályok megtartásával gátat szab az áremelkedéseknek. Az indokolatlan áremelések elleni fellépésben kéri a társadalmi szervezetek és a lakosság együttműködését.

— Hat képviselő javaslatot juttatott el az Ország- gyűlés elnökéhez, amelyben kérik, hogy a Magyar- országon letelepedni szándékozó külföldiek helyzetének javítása érdekében hozzunk létre egy külön pénzügyi alapot. A képviselők javaslatával a kormány

egyetért és — más előirányzatok terhére — 300 millió forint átcsoportosítását tervezi e célra. a kormány nevében kérem ehhez a Parlament egyetértést — mondotta végezetül Villányi Miklós is.

Az Országgyűlés a pénzügyminiszter tájékoztatóját tudomásul vette. Ezután a 300 millió forint értékű letelepedési alap létesítését — a Pénzügyminisztérium tájékoztatójában elhangzottaknak megfelelően — l2 ellenszavazattal és 10- tartózkodással elfogadták.

Az újabb napirendi pontra rátérve az interpellációk- a kérdések következtek.

Kovács András interpellációja az élelmiszer-gazdaság hitelellátásáról

A képviselő bevezetőjében elmondta, hogy a néhány perccel ezelőtt tartott pénzügyminiszteri tájékoztató szerint általában a hitelállomány nem csökkent, ezzel szemben — ezt már nem tartalmazta a tájékoztató — az élelmiszer-gazdaság hitel- állománya folyó áron számolva is csökkent:

— Szeretném hangsúlyozni, hogy az élelmiszer-gazdaság forgóeszközhitel-igénye több okból magasabb a népgazdaság más ágazatainál — emelte ki Kovács András. — Amiatt, mert ez a gazdaság szezonálisan termel, de viszonylag egyenletesen, a fogyasztói igényeknek megfelelően értékesít. A termelés és értékesítés közötti időszakban készleteit maga finanszírozza, erre saját forrásai csak töredékben

elegendők. A másik fontos tényező a termelés viszonylag hosszú átfutási ideje. A hitelszigorítással egy időben, az élelmiszer-gazdaság pénzigényei nőttek, talán az átlagosnál jobban. .

— Régi gond — folytatta Kovács András —, de a szigorítások kapcsán került felszínre a banki pénzvezetés hosszú futamideje is. különösen az exportbevételek jóváírása tekintetében, s ez is növeli a pénzigényt.

Majd többek között elmondta, hogy a jelenlegi hitelezési gyakorlat erőteljesen érinti a jól gazdálkodó vállalatok nagy részét, s ilyenformán pénzügyi gazdálkodási, termelési zavarokat okozhat az egész gazdaságban. A konkrét intézkedések késedelme veszélyezteti a kormányprogram részét képező élelmiszer-termelési terv teljesítését.

— Szeretném nyomatékosan hangsúlyozni, hogy e tárgyban nincsenek érdekellentétek* a kormány, a Parlament és a vállalatok között — mondta Kovács András —. ha mindannyian a kormányprogram megvalósításán fáradozunk. A forgalomban levő pénzmennyiség

csökkentésére már csak az elkerülhetetlen keresetszabályozás érdekében is szükség van, ahogy arra is. hogy ezt úgy hajtsuk végre, hogy az élelmiszer-gazdaság teljesíthesse a vele szemben támasztott követelményeket. De ez jelenleg nincs biztosítva.

Mint utalt rá. az eddigi kormányintézkedések nem kielégítőek mert a pénzbevonás lassítása egyfelől csak rész- és átmeneti megoldás, másfelől nem felel meg a pénzforgalom-szűkítés követelményének sem.

— Kérek tehát hathatós, gyors és konkrét intézkedést olyan hitelezési gyakorlat bevezetésére, amely figyelembe veszi az élelmiszer- gazdaság erősen szezonális jellegét, a termelés hosszú átfutási idejét és a rendkívül magas készáru-készletezést úgy. hogy a pénzbevonás azokról a helyekről történjen, ahol valóban fölösleges pénzek és készletek vannak jelen.

Tímár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének válasza

Tímár Mátyás, az MNB elnöke — kiegészítve a pénzügyminiszter beszámolóját — arról szólt, hogy a szigorúbb pénzpolitika ellenére úgy ítéli meg: a hitellehetőségek korlátozása nem olyan mértékű, hogy az elviselhetetlen terheket róna a gazdaságra. Elismerte azonban, hogy a hitelállomány nőve-' lése nem követte a termelés és a forgalmazás folyó áron számított növekedését. De ez nem is volt cél. A* kereskedelmi bankoknak — mondotta — úgy kell irányítaniuk hitelpolitikájukat, hogy jól fel tudjanak készülni a szezonális igények

(Munkatársunk telefonjelentése)

Jóllehet, szerdán elfogadták a közúti közlekedésről szóló törvényt, de még csütörtökön — a tavaszi ülésszak zárónapján is — gyakran szóba került ez a téma. A képviselők többsége helyesnek tartotta, hogy ezzel a kérdéssel is foglalkoznia kell a Parlamentnek. Viszont lehetett hallani olyan véleményeket, amelyek ezzel ellentétesek, s úgy fogalmaznak: miért épp ez a téma került terítékre, hiszen ennél súlyosabb országos ügyek is vannak. Ez utóbbi ellentmondást feszegető kérdésre Grósz Károly miniszterelnök a következőket mondta:

— Az élet természetes rendje, hogy ne csak kizárólag napi bajokkal foglalkozzunk. A közúti közlekedés helyzete megérett a törvényszintű rendezésre, s

kielégítésére. Ez nem minden esetben történt meg — mondotta.

Amikor az év elején érzékelni lehetett a hitelezési gondokat, főleg az élelmiszer-gazdaságban jelentkező pénzellátási problémákat, a kormánnyal konzultálva — február elején — intézkedések történtek azok áthidalására. Ennek megfelelően a pénzügyi szigorítással kapcsolatos intézkedések végrehajtását időben elnyújtották, elhalasztották. Ezt követően további mintegy tiz- milliárd forinttal bővítették a bankok hitelnyújtási lehetőségét azért, hogy az élelmiszerméltó helye van az Ország- gyűlés napirendjén.

Ezt a véleményt osztotta Nagy Endréné is, aki így fogalmazott:

— Az útkérdést rendkívül

lényegesnek tartják választóim, s ezt mi sem bizonyítja jobban: képviselőként

ilyen jellegű problémával kerestek fel először. Azt be kell ismerni, hogy a közlekedés helyzete nem valami rózsás, az utak zömének állapota erősen kifogásolható. A járműpark elöregedett, s a gyalogosok és járművezetők sem viselkednek mindig megfelelően. Szükséges egy ilyen egyértelmű szabályozás, amely elősegíti a megfelelő közlekedési morál kialakítását.

A beszélgetésbe, bekapcsolódott Zsidei Istvánné is:

— Engem is gyakran felkeresnek az utak miatt —jegyezte meg —, legutóbb például a bodonyi falugyűlésen azt kérték: fel kellene újítani a községüket Páráddal összekötő szakaszt. Két helyen a nyomvonalak módosításával kellene kiküszöbölni a balesetveszélyt. De sorolhatnám a példákat. hiszen Szajlán iís hasonló téma foglalkoztatja a lakosságot. Ök a településüket Recskkel összekötő út megvalósítását szorgalmazzák. Arról viszont örömmel számolhatok be, hogy Mátrade- recskén folyik az út szélesítésének előkészítése.

Barcsik János azt újságolta, hogy az ülésszakra Urbán Zoltán hevesi közúti ellenőrt hívta meg.

— Körzetemben, a Tisza menti községekben, rosszabb az utak állapota, a Tama mentén jobb a helyzet. Örömmel tölt el, hogy biztatóak a kilátások a Tamaörgazdaság idényszükségleteinek megfelelhessenek.

Mindezek nyomán — a bank elnöke szerint — a feszültségek jelentősen csökkentek az utolsó hetekben. Hozzátette: mindez azonban nem jelentheti azt, hogy ne lennének további feladataik a hitelezési gyakorlat javítására mind a jegybanknak, mind a kereskedelmi bankoknak.

ár

Az MNB elnökének válaszát a képviselő nem fogadta el, mivel — mint mondotta — konkrét és gyors

sőt Jászdózsával összekötő szakasz ügyében. Azt hiszem, nem lehet elégszer felhívni a figyelmet arra, hogy ahol csak lehet, ott javítani kell a burkolatot. S e téren még sok a teendő — mondta Barcsik János.

Hogy ez nemcsak Hevesen és környékén igaz. hanem az Eger környéki településeken is, arról árulkodtak Kócza Imre szavai.

— Jóval több pénz kellene ilyen célra, s jó lenne, ha valósággá válna az a felvetés, hogy a közlekedés területein befolyt összegeket közlekedési célokra kell fordítani. Ha ez megtörténne, akkor több jutna a tömeg- közlekedés fejlesztésére, nem lennének ilyen sárosak, buc- kásak — különösen — a tanácsi utak.

— Választókörzetében hol a legrosszabb a helyzet?

Rövid gondolkodás után így válaszolt:

— Makláron, Noszvajon.

Szinte mindenütt több pénz kellene. >

A szünetekben gyakran esett szó a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény módosításáról is.

— Ügy érzem, s ezt a választókörzetemben működő tsz-ek vezetői is megerősítették, ez a módosított törvény elősegítheti a nyitottabb gazdálkodást — jegyezte meg Zsidei Istvánné.

Nem kis derültséget keltett. amikor Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter válaszolt az e témában felszólalók kérdéseire, s egy helyütt így fogalmazott:

— Senki ne gondolja, hogy a MÉM és a TOT csak csó- kolódzik.

Mindezt azoknak a képviintézkedéseket várnak az élelmiszer-termelők, akik attól tartanak, hogy nehézségeik a későbbiekben megismétlődhetnek. Az MNB elnökének válaszát az Ország- gyűlés nagy szótöbbséggel szintén nem fogadta el. A témát a Terv- és Költségvetési Bizottság elé utalták elemzésre, a szükséges döntések előkészítésére.

Az interpellációk és az azokra adott válaszokkal az Országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen felváltva elnökölt Csérvenka Ferenc- né, Péter János és Sarlós István — befejezte munkáját.

selőknék szánta, akik azt feszegették. hogy nem a legjobb egyes szervek érdekvédelmi tevékenysége.

Ugyancsak sokan mosolyogtak. amikor az egyik honatya az egészséges életmódról kezdett el beszélni: dohányzástól megviselt hangján. S milyen a sors? Egyszer csak rájött a köhögés.

Amikor ezeket a sorokat diktálom, a Tisztelt Ház már megszavazta azt a pénzügyi alapot, amelyet a Magyar- országon letelepedni szándékozó külföldiek helyzetének javítása érdekében hoztak létre.

A képviselők többsége körében egyetértésre talált Kovács András interpellációja, amelyet az élelmiszer-gazdaság hitelellátása tárgyában nyújtott be a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez.

A Tisztelt Ház szótöbbséggel nem fogadta el Tímár Mátyás elutasító válaszát.

Az ülésszak bezárását követően Nagy Józsefnétől kértem egy rövid összegzést arról. miként fogadja az élelmiszerekről szóló törvény módosítását, hiszen öt ez komolyán érinti, mivel a Tartósítóipari Kombinát Hatvani Konzervgyárában dolgozik.

— Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a minőség védelmére — foglalta össze gondolatait — egyébként az ellenőrzésben a legnagyobb a változás: a termelő köteles lesz az élelmiszer minőségét, az előállítás megkezdésétől annak befejezéséig, ellenőrizni. De mindezt helyesnek tartom, mert elősegíti, hogy e cikkeket egyre kevesebb kifogás érje.

Homa János

Befejezte munkáját az Országgyűlés tavaszi ülésszaka