Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-17 / 65. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. március 17., csütörtök 3. Elfogadták a közúti közlekedési törvényt (Folytatás a 2. oldalról) szí a kistermelők szövetkezetének létrehozását. Ennek célja, hogy tagjai gazdasági tevékenységét összehangolja és szolgáltatásokkal segítse, továbbá gondoskodjon a kistermelők munkáját segítő eszközök biztosításáról, valamint létesítmények fenntartásáról és működéséről. tizekben a szövetkezetekben csak az említett eszközök és létesítmények vannak szövetkezeti tulajdonban; a saját gazdasági tevékenységének alapjául szolgáló vagyon a tag tulajdona. Mivel új elveken alapuló szövetkezeti formáról van szó. amellyel kapcsolatban még nincsenek tapasztalatok, a javaslat csak a kistermelők szövetkezetére vonatkozó -legalapvetőbb rendelkezéseket tartalmazza. A részletes szabályozásra, s ennek során a szövetkezetekre irányadó, általános szabályoktól való eltérésre a törvényjavaslat a Minisztertanácsnak ad felhatalmazást — mondotta végezetül a miniszter. Az igazságügy-minisztert folytatva a törvényjavaslat bizottsági előadója dr. Tal- lóssy Frigyes (Budapest) következett. A Ferrokémia Ipari Szövetkezet jogtanácsosa hangsúlyozta: a tervezett módosítás csak az ipari, a fogyasztási, a takarék- és a lakásszövetkezeti szférát érinti. Ezekben az ágazatokban csaknem 3,3 millió szövetkezeti tag tevékenykedik. Az ipari szövetkezetekben tavaly mintegy 136 milliárd forintnyi termelési értéket hoztak létre, á fogyasztási szövetkezetek működtették a kereskedelem és a vendéglátás egy- harmadát. s a takarékszövetkezetek kezelték a lakossági betétek 12—13 százalékát Sokéves gyakorlat bizonyítja, hogy a szövetkezetek működését bürokratikus formaságok nehezítik, hatósági felügyeletük formális, tevékenységükben sok a szükségtelen elem. A most benyújtott törvényjavaslat ezeken a gondokon igyekszik segíteni. Növeli a szövetkezeti önkormányzat szerepét. lehetővé teszi a tevékenységi kör gyors hozzáigazítását a gazdasági környezet változásához, és egyben jobb garanciát ad a kisebbségi jogok érvényesítésére is. Hiánypótló szerepet tölthet be. szövetkezeti életünk új színfoltját jelentheti a kistermelők szövetkezeteinek megjelenése. Az úi szervezetek az egyéni termelés, szolgáltatás fenntartása mellett képviselhetik a közös érdekeket. A törvényjavaslathoz Kovács Sándor (Tolna megye) a Dunaföldvári Áfész elnöke szólt hozzá. A fogyasztási szövetkezetek szempontjából fontosnak tartotta a szövetkezeti törvény módosítását. Kifejtette: a szövetkezetek szempontjából fontos, hogy termelési szerkezetüket önállóan, mindenféle külső engedélyeztetési eljárás nélkül megváltoztathatják. Erre eddig nem volt lehetőségük, ami az állami vállalatokkal szemben hátrányt jelentett, azok ugyanis nem kényszerültek a bürokratikus utak végigjárására. Hangsúlyozta a kistermelői szövetkezetek létrehozásának fontosságát: ezek — mint rámutatott — jól kiegészítik a „nagyobbak” kínálatát, és lakossági szolgáltatásokat is elláthatnak. A képviselő sürgette, hogy ésszerűsítsék a szövetkezetek ellenőrzési rend- iét i túlságosan gyakoriak ugyanis a különböző szer- .vek párhuzamos ellenőrzései, vizsgálatai. Üdvözölte. hogy az egységes szövetkezeti törvény megalkotása folyamatban van, s szükségesnek tartotta, hogy e fontos jogszabály kidolgozásánál a kormány — az érdek- képviseleti szervek mellett — kérje ki a szövetkezetek tagjainak és vezetőinek a véleményét is. * Markója Imre igazságügy-miniszter röviden válaszolt az elhangzottakra. Hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat elfogadása után a kormány véglegesíti a törvényjavaslattal kapcsolatos végrehajtási rendelkezéseket. s elvégzi egyéb, a módosított szövetkezeti törvénnyel összefüggő jogszabályok felülvizsgálatát is, megteremtve ezzel a kívánt összhangot. Arról > is szólt, hogy az előkészületben lévő új szövetkezeti törvény körvonalazódó el' gondolásait előzetesen széles körű társadalmi vitára bocsátjákMarkója Imre válasza után határozathozatal következett. A Jogi, igazgatási és Igazságügyi Bizottság által megfogalmazott, s most egyenként szavazásra bocsátott hét módosító javaslatot elfogadták. Ezután a képviselők a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot egészében és a módosító javaslatokkal együtt — egy tartózkodás ellenében — elfogadták. A termelőszövetkezeti törvény módosítása összhangban van a szocialista nagyüzem további erősödésének igényével---------------------------------------------------------------------------------------------j------------------------------------------------------------Ezután — a napirendnek megfelelően — Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztette az 1967. évi III, törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Bevezetőben rámutatott: a jog eszközeivel is törekedni kell arra, hogy népgazdaságunk sikeres vállalkozási formája, a szövetkezés jobban alkalmazkodjék a megváltozott körülményekhez, a jövő feladataihoz. Utalt a tsz-ek nagy gazdasági súlyára; ezek állítják elő — a háztájival együtt — á mezőgazdasági termékek, termények kétharmadát, így valóban meghatározó a szerepük a termelésben. Nem különben nagy a súlyuk a munkaerő foglalkoztatásában is; ahhoz a körhöz, amelyre a termelőszövetkezeti törvény hatálya kiterjed, kereken 800 ezer ember kapcsolódik. A háztáji kistermelői kapcsolatok révén pedig további, csaknem egymillió család élet- és munkakörülményeit befolyásolják a termelőszövetkezetek. — Annak ellenére — folytatta —, hogy a termelőszövetkezeti törvény már több mint húsz éve született, időt állónak bizonyult. Egyelőre elégséges néhány elemének a módosítása. A ma agrárpolitikai gyakorlata a szövetkezeti jelleg erősítésére törekedve igyekszik elérni, hogy a termelőszövetkezeti nagyüzemben dolgozók joblban gazdának érezzék magúkat. A szocialista tulajdonról vallott felfogásunk korszerűsödése, a gazdaság változó feltételeihez való gyors, rugalmas igazodás biztos jövőt ígér a szövetkezeteknek. A miniszter ezután arról beszélt, hogy a módosítási javaslat összhangban van a kormány kibontakozási programjával. Azok.a változások, amelyeket a napirenden levő törvénymódosítás tartalmaz, egy irányba mutatnak: a nagyobb önállóság, a kiteljesedő önkormányzat irányába. A termelőszövetkezeti mozgalomban eléggé egyöntetű az igény: legyen kevesebb a külső megkötöttség. Helyeselhető ez a törekvés, hiszen magában hordja a nagyobb felelősséget és kockázatvállalást is. Bővíti, növeli azokat a lehetőségeket, amelyek módot adnak arra, hogy a termelő- szövetkezet közössége — adottságainak megfelelően — még inkább maga alakítsa ki a közösség működési, szervezeti rendjét. Ilyen irányba hat az önkormányzattal kapcsolatos kötelező előírások csökkentése. A szövetkezeti demokrácia szervezeti kereteinek fejlesztése nem formai kérdés. Nagy a valószínűsége annak, hogy akik a kereteket megválasztják, meg is töltik azokat tartalommal. Meg szüntethetők, csökkenthetők a kötelező bizottságokra, a itestületek létszámára, az ülések számára vonatkozó törvényi előírások. Módosulhatnak a közgyűlés, a küldöttgyűlés, a vezetőség tevékenységét szabályozó rendelkezések, nagyobb mozgásteret nyitva a tagi, a itulajdonosi jogok gyakorlásához. Megállapította: több szövetkezetben okoz nehézséget az aktív korú tagság rendszeres foglalkoztatása. Ezzel a ténnyel számolni kell a megújhodó termelőszövetkezeti törvényben is. Az előkészítő megbeszélések, viták során felvetődött: meg kellene szüntetni a termelőszövetkezetek foglalkoztatási kötelezettségét. Ez azonban egyértelműen szövetkezetellenes lépés lenne. Teljes lehetetlenség lenne nem foglalkoztatni a szövetkezőt, a szövetkezet tagját. Az ilyen intézkedés a tulajdonosi tudat ellen, tehát éppen az ellen hatna, amire jobban kívánunk építeni. A foglalkoztatási kötelezettség tehát megmarad, mértéke azonban jobban igazodhat a szövetkezet lehetőségeihez. A kötelezettség mértéke annál kisebb viszont nem lehet, mint amennyit a tsz-tagnak teljesítenie kell a fizetett szabadsághoz, a társadalombiztosítási juttatásokhoz való jogosultság megszervezéséhez. Az ipari és szolgáltató tevékenység további fejlesztését, a tsz-törvény módosítása jelentősen segíti azzal, hogy a háztájiban szintén folytatható majd ilyen munka, a tsz-szel történő megállapodás alapján. A módosított törvény azt is javasolja: a szövetkezet és a tag döntsön arról, hogy a tag miként vesz részt a közös munkában, s ezért a munkáért miként szerez jövedelmet, s mekkora részesedéshez jut. A törvény önkormányzati döntési körbe utalja azt, hogy a kiadható háztáji föld területébe milyen mértékben számítják be a tag személyi tulajdonában levő földet, így az új szabályozás összhangot teremt a földtörvény(Munkatársunk telefonjelentése) A közúti közlekedésről szóló törvényjavaslat szerdai tárgyalásakor a felszólalók majdnem mindegyike kitért arra, hogy nagyon sok még a teendő a közlekedési kultúra javítása terén. Erre figyelmeztet az is, hogy évente rendkívül sok, 1500—1700 ember veszíti életét az utakon. Az ülésszak első napjának egyik érdekes bejelentése volt, hogy a Ganz-MÁVAG jogutódjában a Ganz Motor- és Vagongyárban elkészült a hatkocsis magyar metró prototípusa, amely korszerűbb és olcsóbb, mint a jelenleg üzemeltetett. A szüneteket most is arra használta fel a legtöbb képviselő, hogy a választókörzetében adódó gondokat közvetítse az országos hatáskörű szervek illetékeseinek. Árvái Lászlóné először Nyers Rezsőtől, a Parlament Ad Hoc bizottságának vezetőjényel. Megnő a háztáji gazdálkodás jelentősége a foglalkoztatási gondok enyhítésében is. Váncsa Jenő ezután a szövetkezeti' közös tulajdon használatának módjait, lehetőségeit elemezte. Elmondotta, hogy a törekvés egyértelmű : találja meg minden termelőszövetkezeti közösség a kollektíva és a tagság érdekeit legjobban szolgáló működési formát. Nagyon kell azonban ügyelni arra: a vagyon, a tulajdon, az eszközök szabadabb működtetése nem jelenthet gazdátlanságot, felelőtlenséget. A törvény módosítása a szövetkezeteken belül lehetővé teszi az úgynevezett belső válalkozási egységek kialakítását, melyben a tag jövedelme közvetlenül összefügg a tevékenység eredményével, nyereségével. A termelőszövetkezeti törvény módosítása összhangban van a szocialista nagyüzem további erősödésének igényével. A jövőben is ez lesz a magyar mezőgazdaság sikereinek alappillére. Igaz ez még akkor is, ha a háztáji kistermelés hosszú távon életképes szektora marad a magyar mezőgazdaságnak. Az a munkamegosztás, ami a hazai szocialista mezőgazdasági nagyüzemek és a háztáji kistermelés között kialakult, a gyakorlatban is bizonyított. A mi viszonyaink között erős, jól szervezett nagyüzem nélkül nem létezhet jól teljesítő, virágzó kistermelés. Váncsa Jenő a továbbiakban utalt arra: a termelőszövetkezeti törvény vonattői kérdezte: elképzelhetö-e, hogy a gyermekruhák, gyermekbútorok árai csökkennek a közeljövőben? — Akadnak biztató jelek, amelyek azt mutatják: az elkövetkezőikben nemcsak szociálpolitikai intézkedés sekre, hanem az efféle termékekre kirótt általános for- gálmi adó mértékének a csökkentésére is sor kerül — vélekedett Nyers Rezső, akit Csongrádi Csaba, a Gagarin Hőerőmű Vállalat májusi elméleti tanácskozására hívott meg. tartson előadást aktuális gazdaság- politikai kérdésekről. Sebők József arról tájékoztatott, hogy nemrégiben beszélt Vrbán Lajos közlekedési miniszterrel, s kérte, ha egy mód van rá, folytassák az M3-as autópálya építését. — Az M3-as földmunkái a karáesondi Csókás-tanyáig elkészültek — így Sebők József. — A beruházás leállt. Akkor elfogadtam a magyarázatot, hogy nincs pénz a folytatásra. Most viszont új helyzet alakult ki: a Mátraalji Szénbányák Tho- rez Bányaüzeme megnyitja a déli bányamezőt, s emiatt a 3-as utat máshová kell át' helyezni. Ügy gondolom, az új utat úgy lenne célszerű építeni, hogy az az M3-as folytatása legyen. S ha nem is sikerül mind a két pályát kialakítani, legalább az egyiket ki kell. Ha ez nem így történik, s egy ideiglenes utat készítenek, akkor az csak látszólagos pénzmegtakarítást jelent a népgazdaságnak. Ugyanis a végleges megoldást az M3-ás továbbépítése jelenti, s előbb'utóbb ennek is be kell következnie. Sebők József arról is beszélt képviselőtársainak, hogy az ülésszak előtt tarHeves megye képviselői az ülésteremben (Fotó: Perl Márton) kozik a szakszövetkezetekre is. Megítélése szerint ezek szerepe, jelentősége a szövetkezeti mozgalmon belül tovább nő. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a gazdasági problémák krónikussá váltak, minden lehetőt meg kell tenni azért, hogy a mezőgazdasági termelés folytatását és a szövetkezeti tagság megélhetését más utak keresésével is biztosítsák. Ennek egyik módja, ha a tagság megfelelő szövetkezeti formát választ; ilyen lehet a szakszövetkezet vagy a kisszövetkezet. Foglalkozott a miniszter azzal is, hogy a termelőszövetkezet erejét a tagok szövetkezethez kötődése is jelzi. A tagság és a szövetkezetek közötti szálak erősítését szolgálják azok az intézkedések, amelyek a tagok közös vagyonhoz való viszonyát igyekeznek közvetlenebbé fenni. Végül elmondotta: — A tsz-törvény módosítása érinti a közös vagyoni érdekeltséget is. Ezt szolgálja. hogy a tag vagyoni hozzájárulása utáni részesedése mértékét — az eredményhez igazodóan — a tagság önkormányzati hatáskörben állapíthatja meg. A törvény, mint hangsúlyozta, jó eszköznek ígérkezik egy .olyan időszakban, amikor nemcsak a népgazdaságban, hanem a mező- gazdaságban is — ezen belül a termelőszövetkezetek körében is — sok gcnd. feszültség mutatkozik. Az élelmiszer-gazdaság programjainak megvalósításához minden lehetséges eszközt igyekeznek igénybe venni, mivel tudják: a régiek nem elégségesek. A törvény módosítását megelőző számos fórumon felvetődött vita alapján úgy ítélhető meg, hogy a változtatások beleillenek abba az intézkedéskörbe, amely a gazdaságitársadalmi megújulást szolgálja — zárta expozéját Váncsa Jenő. Hütter Csaba (Nógrád megye), a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz, elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója rámutatott: a gazdasági-társadalmi fejlődés mai követelményeihez kell igazítani a törvényt, mert ..kinőtte” kereteit, paragrafusait az élet több ponton meghaladta. Az ezt követő vitában még hatan nyilvánítottak véleményt. Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napja — amelyen felváltva elnökölt Cservenka Ferencné, Sarlós István és Péter János — befejeződött. A képviselők csütörtökön folytatják a vitát a miniszteri expozé felett. (MTI) tott egyik bizottsági ülésen nem fogadták el javaslatát, amely a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény módosításához kapcsolódott volna. — Az utóbbi 10—15 évben a tsz-ek fejlődése eléggé bonyolult képet mutat — magyarázta, — Egyes helyeken megsokszorozódott a közös vagyon, ami arra vall, hogy év végén nem osztották szét az összes hasznot a tagok között, hanem azt fejlesztésekre fordították. De akadnak olyan gazdaságok is, amelyek zárszámadáskor mindent szétosztottak. Ezért javasoltam, s kértem, hogy egy meghatározott időre visszamenőleg adják meg az áldozatokat hozó tsz-ek tagjainak azt a pénzt. amely a szabályzók szerint járt volna nekik, de azt visszatartották . ■. Ezt az ötletemet vetették el. Egy másik törvényjavaslathoz, a szövetkezetekről szólóhoz fűzött véleményt Dobos Józsefné, — Az elmúlt esztendőben megalakult kisszövetkezetek száma eléri a kétezret — mondta. — Ügy tűnik, ezeket nem nyomasztják a nagyvállalati hierarchiából, az adminisztráció túlburjánzásából adódó nehézségek. Tagsága jobban sajátjának érzi cége céljait. a közös vagyonért felelősséget is vállalnak. Ha pedig veszteségesek, akkor jövedelemelőlegük visszafizetésére kötelezik őket. Azaz, ntíndenképpen arra kényszerülnek, hogy minél eredményesebben gazdálkodjanak. Ez az új törvény a nagyobb önállósághoz járul hozzá, s fokozottabban biztosítja a gazdasági változásokhoz, az igényekhez való alkalmazkodást. Kovács András csütörtökön, tehát ma interpellálni készül a pénzügyminiszterhez. A téma: az élelmiszer- gazdaság hitelellátása. Erről tárgyaltak Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettessel és Barta Alajos képviselővel, a megyei pártbizottság első titkárával. — Gyors, hathatós, konkrét intézkedést kérek egy olyan hitelezési gyakorlat bevezetésére, amely figyelembe veszi az élelmiszer- gazdaság erősen szezonális jellegét, a termelés hosszú átfutási idejét, a készárukészletezést. S azt is, hogy a mostani kamatlábak mellett csak az vesz fel hitelt, akinek ez az egyetlen lehetősége tevékenysége fenntartásához. Mindketten támogatásukról biztosították Kovács Andrást. Amikor özeket a sorokat diktálom, már elfogadták a közúti közlekedésről szóló törvényt. Már elhangzott Urbán Lajos közlekedési miniszternek a felszólalók kérdéseire adott válasza is. Ez utóbbiban különösen jó volt hallani egyik kijelentését. Az autópályák továbbépítésével kapcsolatban jegyezte meg, hogy a Mátraalji Szénbányák déli bányamezőjének nyitása miatt, mindenképpen meg kell gondolni: nem kellene-e az M3-ast gyors ütemben folytatni. Ez is jelzi, hogy a közlekedési tárca most már érzi, ez lenne — még ebben a nehéz gazdasági helyzetben is — a legész- szerűbb megoldás. Egyébként ma a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény módosításának vitájával folytatja munkáját az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Homa János
