Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-15 / 63. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. március 15., kedd Új betét­forma: bővülő üzlethálózat (Folytatás az 1. oldalról) ben kifejtett. Mint meg­tudtuk, minden eddiginél nehezebb feltételek közötI sikerült valamennyi üzlet­ágazat tervét teljesíteni. Ezen belül külön említést érdemel a betétállomány 70 millió 1orintos növeke­dése, amellyel együtt ma már 652 millió forintot ke­zel a takarékszövetkezet. Az elnöki jelentés szerint kiemelkedő volt hitelezési tevékenységük is, hiszen tavaly 270 millió forintot juttattak üzletfeleiknek, s ebből 158 millió forint épí­tési célokat szolgált. Bővült továbbá a takarékszövet­kezet működési területe, mivel 1987-ben Budapesten, a Hidegkúti úton új fciren- deltséget nyitottak. amely haszonnal épült a pénzin­tézet. szerkezetébe. Nem hallgatta el ugyanakkor Herczeg Alajos beszámo­lója azt sem. hogy a múlt évi sok negatív jelenség több területen zavaróan hatott munkájukra, így például a betétadóztatá­sokkal kapcsolatos tévhie- delmek a lakosság egy ré­szét bizalmatlanná tették i -anyukban, .a küJjöniböző kamatváltozások pedig költségnövelő tényezőként hatottak az éves mérlegre. Mindennek ellenére 15,5 millió forint nyereséget ért el a pénzintézet, s ez a ko­rábbi évekénél magasabb. Az 1988-as tervekkel kapcsolatban elmondotta az elnök, hogy a népgazda­sági célkitűzésekkel össz­hangban kívánják üzletpo­litikájukat érvényesíteni Betétállományukat 60 mil­lió forinttal szeretnék nö­velni, amibe belesegíthet a budapesti Krisztina kör­úton nyitandó újabb kiren­deltség. De a terv megvaló­sulását támogathatja az új „otthonteremtő” betétfor­ma is. amelyet januárral vezettek be a takarékszö­vetkezetek. Mennyit hitelez az idén a pénzintézet? Az ismertetett terv szerint e célra 320 millió forintot határoztak meg, s elkezdik egy jelentős beruházás, a Tabán úton létesülő 38 la­kásos társasház építtetését. Az elnöki beszámoló, il­letve tervismertetés után Szabó Rudolfné adott je­lentést a felügyelőbizottsán 1987-es munkájáról. Moldvay IGyőző Gorbacsov Belgrádban Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és fele­sége a jugoszláv állam- és pártelnökség meghívására hétfőn, a kora délutáni órákban Belgrádba érkezett. Péntek délig tartózkodik jugoszláviai hivatalos ba­ráti látogatáson. Ütjára el­kísérte Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára és több tanácsadó. A belgrádi repülőtéren az IL—62-es külön repülőgép­ből kiszálló Gorbacsovot. feleségét és kíséretének tag­jait ünnepélyes külsőségek között Lazar Mojszov, az államelnckség elnöke, Bos- ko Krunics, a JKSZ KB El­nökségének elnöke, Marjan Rozsics, a szövetségi parla­ment elnöke, Branko Miiku- lics, a szövetségi kormány elnöke és más magas rangú személyiségek fogadták. Az SZKP KB főtitkárának ez az idei első külföldi útja. Először jár Jugoszláviában, ahol a Szovjetunióból utol­jára 1976-ban Leonyid Brezsnyev tett ilyen jellegű látogatást. Mihail Gorbacsov az ün­nepélyes fogadtatás után a repülőtérről belgrádi szállás­helyére, a Beli Dvorba haj­tatott. Az SZKP KB főtitkára hétfőn délután a Föderáció Palotájában megkezdte hi­vatalos tárgyalásait Lazar Mojszowal, a jugoszláv államelnökség elnökével és Bosko Kruniccsal, a JKSZ KB elnökségének elnökével. A napirenden a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és a nemzetközi helyzet időszerű témái szerepéitek. A tárgyalások kezdete előtt Mihail Gorbacsov az Avala-hegyen megkoszorúz­ta a jugoszláv ismeretlen ka­tona emlékművét, majd pe­dig a Belgrád felszabadításá­ért vívott harcokban elesett jugoszláv és szovjet hősök síremlékét. Álláspont az európai védelmi politikával kapcsolatban Szocialista pártok tanácskozása A nyugat-európai szocia­lista és szociáldemokrata pártoknak össze kell han­golniuk az európai védel­mi politikával kapcsolatos álláspontjukat, hogy részt vehessenek a keleti tömb országaival folyó párbeszéd­ben — ez olvasható egye­bek között abban a záró­közleményben, amelyet Nyu- gat-Európa szocialista irány­zatú Pártjainak a hét vé­gén a dániai Skivében le­zajlott tanácskozásáról ad­tak ki. A tanácskozáson, amelyen képviseltette magát többek között a Német Szociálde­mokrata Párt az Osztrák Szocialista Párt. valaminf Dánia. Svédország és Nor­végia szocialista irányzatú pártjai, Egon Bahr. az SPD katonapolitikai szóvivője és Thorvald Stoltenberg nor­vég külügyminiszter egy­aránt hangsúlyozta: elfo­gadhatatlan, hogy az Egye­sült Államok kirekessze szövetségeseit a Szovjet­unióval folytatott tárgyalá­sokból. Nyugat-Európának nagyobb beleszólást kell kapnia a leszerelésről és a fegyverzetkorlátozásról foly­tatott szovjet—amerikai párbeszédbe, elsősorban is azokban a kérdésekben, amelyek Európára vonatkoz­nak — hangoztatta a két politikus. A tanácskozás résztvevői egyúttal leszögezték: szük­ség van a semleges orszá­gok aktív részvételére a NATO és a Varsói Szerző­dés között beindult enyhü­lési folyamatban. Első ízben vesznek részt szovjet megfigyelők NATO-had- gyakorlaton. A képen: Viktor Kolegov ezredes (középen) norvég tisztekkel beszélget az Észak-atlanti Szövetség téli hadgyakorlatán Eszak-Norvégiában (Népújság-telefotó: — AP — MTI — KS) Az SZKP KB főtitkárának távirata Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn, úton Belgrádba, Magyaror­szág területe felett átrepül­ve a gép fedélzetéről táv­iratot intézett Kádár János­hoz, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárához. A Magyar Népköztársaság területe felett átrepülve, szívélyes üdvözletemet kül­döm önnek, az MSZMP Központi Bizottságának, a magyar kommunistáknak, s minden dolgozónak, és sok sikert kívánok a szocialista építőmunkában — hangzik a távirat szövege. (MTI) —( Külpolitikai kommentárunk )— „Menetrendszerű” kormányválság VÁRATLAN, ELHÚZÓDÓ, HIRTELEN KIROB­BANT — általában ilyen és ehhez hasonló jelzőket használnak a kommentátorok, ha valamelyik kor­mány bukásáról, válságáról vagy az újjáalakítása kö­rüli vitákról esik szó. Egy kivétel azonban akad: Olaszország. Itália esetében a hírmagyarázók sokkal sűrűbben folyamodnak az ismételt, menetrendszerű, soron következő, s más ilyen jelzőkhöz, annak érzé­keltetésére, hogy a római kabinetleköszönések koránt­sem tartoznak a ritka politikai események közé. Ellenkezőleg: Giovanni Goria kormánya, amely a múlt hét végén jelentette be lemondását, immár a 47. kabinet volt Itália második világháború utáni tör­ténetében. Nem csoda tehát, hogy a megfigyelők pon­tosan ismerik az ilyenkor szokásos menetrendet is: hétfőn Cossiga államfő megkezdte az előírt konzul­tációs megbeszéléseket a hajdani köztársasági elnök­kel, amelyet a parlamenti pártok vezetőivel és más. befolyásos politikusokkal tartandó eszmecserék követ­nek majd. A tanácskozássorozat végén kell kijelölnie az elnöknek, ki legyen az, aki Goria helyébe lép. Mármint, ha nem az lesz — a legutóbbi két esethez hasonlóan — a végeredmény, hogy Cossiga ismét a kereszténydemokrata vezetőt bízza meg a kabinet új­bóli megalakításával. Ha viszont (s erre a megfigyelők a korábbinál jó­val nagyobb esélyt adnak) elhúzódnak az egyeztető tárgyalások, a kulisszák mögötti megbeszélések, köny- nyen meglehet, hogy egy pár napon belül nem sike­rül megtalálni az utódot. Ezúttal ugyanis meglehető­sen kiélezettnek tűnnek a kormánykoalíció öt párt­ját egymással szembeállító ellentétek, mindenekelőtt a kereszténydemokraták és a szocialisták közötti vé­leményeltérések. Emlékezetes, hogy Goria kabinetje már a tavalyi, rendkívüli választások után is úgy jött létre, hogy nélkülöznie kellett a kormányszövetség résztvevőinek teljes értékű támogatását, így nem cso­da, hogy a költségvetési viták során a miniszterel­nök már két ízben be akarta dobni a törülközőt. (Más kérdés, hogy a kormányválság mostani kirobbanásá­ra végül egy másik témában, egy nukleáris erőmű építése ügyében hozott intézkedés miatt került sor.) A LÉNYÉG ETTŐL AZONBAN NEM VÁLTOZIK: a jelenlegi, ötpárti felállás meglehetősen ingatag, bel­ső csatározásoktól terhes vezetést hozott létre Itá­liában. Vagy új alapokra kell helyezni a benne részt vevő politikai erők együttműködését — nem kevés máris a találgatás a szóba jöhető új kormányfő sze­mélyéről — vagy más koalíciót kell (kellene) össze­hozni. Ez azonban a bonyolult olasz pártviszonyok mellett korántsem ígérkezik könnyű feladatnak. A római kormányválságok jelzői közt sokáig ott marad­hat hát a „menetrendszerű” kifejezés is ... Szegő Gábor Kötvényárfolyamok) Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 1988. március 14-től március 20-ig A kötvény megnevezése Kamat­láb (°/o) Kamat­fiz. dátuma "Futam idő Árfolyam a névérték %-ban vétel eladás AMFORA 11 11. 30. i98t—et 97,50 99,50 Balaton Volán 11 10. 31. 1985—92 97.50 99,50 Borsodi Iparcikk II. 11 11. 01. 1985—91 98,00 100,00 Borsodi Ruh. Kér. V. 11 11. 01. 1985—91 99,00 101,00 Borsodi Sörgyár 11 01. 31. 1986—92 97,00 99,00 BUBIV 11+3 12. 09. 1985—91 98,50 100,50 délker—I. 11 03. 20. 1985—91 105,50 107,50 DOMUS 11 12. 10. 1984—90 98,50 100,50 DKV—Paraffin 11 11. 14. 1985—90 98,50 100,50 Györ-Sopron Iparcikk 11 03. 20. 1986—93 105,50 107,50 Heves M. Iparcikk 11 03. 17. 1987—93 97,00 99,00 Kaposvári Volán 11 12. 01. 1985—92 97,50 99,50 Kecskeméti V. T. KK. I. 11 01. 0«. 1986—91 117.50 119,50 KSZE 11 12. 15. 1986—92 96,00 98,00 Mátra Volán I. 11 02.17. 1986—91 97,00 99,00 PIÉRT—I. 11 06 . 30. 1984—91 102,50 104,50 Napsugár Ruh. Szöv. PIERT—II. 11 09. 24. 1985—91 100,00 102,00 11 04. 11. 1985—92 104,00 106,00 SKALA—I. 11 05. 31. 1984—91 102,50 104,50 SKALA—II. 11 05. 06. 1985—92 103,50 105,50 SKALA—III. 11 05. 15. 1985—92 103,00 105.00 Szabolcs M. Ip. KV. 11 10. 15. 1986—92 99,50 101,50 Szatmár Bútorgyár 11 I». 29. 1985—93 98,00 100.00 Gazdálkodó szervezetek által vásárolható kötvények: AGRÁR—I. 12 07. 01. 1985—93 98,50 100,50 AGRAR—II. 11,5 04. 01. 1986—94 101,50 103,50 OKHB Rt. 11 07. 01. 1987—94 99,00 101,00 OKHB Rt. II. 11,5 07. 15. 1987—93 98,00 100,00 Jelenleg kapható kötvények: Tartósítóip. Komb. KK. 11+2 07.15. 1987—93 98,00 100,00 Mátra Volán II. Eger íi+i 09. 17. 1987—92 98,00 100,00 Az árfolyamok tájékoztató Jellegűek, a kereslet-kínálattól függően a megadott értéktől eltérhetnek. A tájékoztató terjedelme miatt nem teljes körű. Bővebb felvilágosítás az OKHB Rt. egri és hatvani bankszervétől kérhető. Hokkaido szele GIGÁSZI TETT - ÁLDOZATOKKAL A világ leghosszabb tenger alatti alagűtján a hokkaidói friss levegő áramlik Japán fő szigetére, Honsurára; a távol­keleti nép újabb gigászi tettének eredményeként gyakorlati­lag megszűnt a szigetország legészakibb területének elszige­teltsége. Az 53,85 kilométer hosszúságú alagút azonban talán mégsem a hihetetlen technikai bravúr, hanem a soha meg nem térülő, több mint 8 milliárd dolláros építési költsége miatt vonul be a század japán történelmébe. 37 építő életébe és min­den japán lakosnak 10 ezer jenébe (kb. 3000 forint) ke­rült a negyed század alatt elkészült vasúti összekötő alagút, amely a 140 méter mély Cugaru tengerszoros alatt, további 100 méterre a tengerfenéktől húzódik, a honsui Minmaja és a hok­kaidói Macumae között. Március 13-án avatták fel az alagutat és április 10-én adják át a forgalomnak a Honsut Sikokuval — Japán dél-keleti főszigetével — összekötő 13,1 kilométer hosszúságú, úgynevezett Sze- to Ohasi tengeri hídrend- szert. Ezzel 100 éves álom válik valóra: Japán négy főszigete „száraz lábbal” be­járható lesz. A Szeiikan alagút ünnepé­lyes átadásán már nők is jelen lehettek. Idáig ugyanis a gyengébb nem képviselői nem közelíthettek a gigászi ípld alatti építményhez. No, nem azért, mert meg akar­ták őket kímélni az ember- feletti munkától, hanem azért, mert a buddhista val­lás szerint az első kapavá­gás előtt megszentelt földte­rületre a munka befejezése előtt nem léphetett a hit szerint „tisztátalan terem­tés”. azaz nő. Ma még kevesen érzik magukénak a művet. Sőt, az egymással szembenéző két kikötőváros — a honsui Aomori és a hokkaidói Ha­kodate — lakói szinte félté­kenyen szemlélik, hogyan alakul majd az alagút for­galma. Megszűnik ugyanis a ikornpösszeköttetés, hogy a két órával rövidébb vasúti forgalomnak adja át a he­lyét. Nyolcvan év hagyo­mányos közlekedése válik fölöslegessé, ami nem keve­sek megélhetését is veszé­lyezteti. Az idő azonban el­járt a komp fölött, mi több, a zord, kiszámíthatatlan idő­járásnak köszönhető, hogy egyáltalán megépülhetett az alagút. A rengeteg vitára ugyanis az 1954-es komp­katasztrófa tette rá a pon­tot. A viharba került hajó elsüllyedt, 1500 utas meg­halt. A sors és a technikai fej­lődés* iróniája viszont, hogy mire elkészült az alagút, addigra a repülés jelentős mértékben visszaszorította a hajóforgalmat. 1972-ben például még ötmillióan kel­tek át komppal a Cugaro- szorosan. 1985-tben azonban már csak 2 millióan válasz­tották ezt az útvonalat. Arra a szakemberek sem számí­tanak, hogy a lógiiközleke- déstcl visszahódíthatják az utasokat, a kompjáratok sorsa azonban megpecséte- lődött. A vasúti teherforga­lom viszont 20 százalékkal fog nőni évente, ebben bíz­nak azok, akik a Szeikan alagútra tették fel az életü­ket. Trom András Kiújult a városok háborúja Hétfőn ismét teljes erővel kiújult a rakétaháború Irak és Irán között. Irak hétfő hajnal óta hét föld-föld ra­kétát küldött teheráni cél­pontok ellen. Az iráni fél erre Bagdad elleni rakéta- támadással válaszolt, és újabb offenzílvát indított Irak észak -(keleti részén. Az iraki vezérkar a Te­herán elleni támadást azzal indokolta, hogy azt megelő­zően az iráni hadsereg „szinte mindegyik” iraki ha­tárváros ellen tüzérségi tá­madást indított az északi fronton, és ezzel megsértet­te az iraki tűzszüneti javas­lat feltételeit. (Irak azt köve­telte, hogy Irán hagyjon fel az iraki polgári célpontok elleni támadásokkal. Az írna iráni hírügynök­ség szerint Irán hétfőn két föld-föld rakétát lőtt ki Bagdad ellen. Bagdadban csak egy iráni rakéta becsa­pódását ismerték el. A te- heránl rádió a hírt közöl­ve bejelentette, hogy ezek a támadások az iráni megtor­lás kezdetét jelenítik.

Next

/
Thumbnails
Contents