Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-14 / 62. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988. március 14., hétfő Pillantás a hétre 11 Minisztertanács irányelvei az árszínvonal-növekedés rövid távú mérséklésének szükségességéről és eszközeiről —( Külpolitikai kommentárunk baráti kapcsolatok MA KEZDŐDIK Mihail Gorbacsov jugoszláviai lá­togatása, s előzetesen mindkét részről szilárdnak és gyümölcsözőnek minősítették a két ország kapcsola­tait. A Szovjetunió és Jugoszlávia vezető politiku­sai az utóbbi években rendszeresen találkoznak és a kétoldalú viszony kérdésein túlmenően, a világpoli­tikai problémák többségének megítélésében is egyet­értenek. Ez a tényező nem lebecsülendő — hiszen jól emlékezünk arra az időszakra, amikor sok min­dent el lehetett mondani Moszkva és Belgrád kap­csolatairól, csak éppen azt nem, hogy felhőtlenek let­tek volna. Az 1955-ös moszkvai és az 1956-os belgrádi közös nyilatkozatokban foglalt alapelvekre építve, a két ország kapcsolatai széles körűek és kölcsönösen gyü­mölcsözőek. Déli szomszédaink szimpátiával tekinte­nek a szovjetunióbeli reformfolyamatra, s a Szovjet­unió is támogatja a jugoszláviai társadalmi és gazda­sági helyzet stabilitását célzó programot. A két or­szág külkereskedelmi forgalma tavaly 5,6 milliárd dollárt tett ki, ami valamelyest visszaesést jelent a megelőző évekhez és a tervekben megfogalmazottak­hoz. A csökkenés oka elsősorban a kőolaj világpiaci árának csökkenése, s a jövőt mindkét fél a szovjet szállítások fokozásában, az együttműködés új formái­nak kiterjesztésében látja. Egyre szaporodik a koope­rációs szerződések, a közös beruházások és a műsza­ki egyezmények száma. Látványos az az ajánlat, amit a szovjet metróépítő vállalatok tettek a belgrádi föld­alatti régóta húzódó tervének megvalósítására. A Szovjetunió krasznodari területén épülő Kuban Ipa­ri-mezőgazdasági és Kereskedelmi-idegenforgalmi Központot pedig egész Jugoszláviában Yu-Kubannak emlegetik. A jugoszláv építők félmilliárd dollár érté­kű munkára írtak alá szerződést a szovjet beruhá­zóval. JUGOSZLÁVIA POLITIKAI SÜLYA lényegesen nagyobb, mint amit területe, lakossága vagy gazda­sági ereje indokolna. Ez egyértelműen az aktív, kez­deményezőkész külpolitikai irányvonalnak, az el nem kötelezett országok mozgalmában játszott szerepnek tulajdonítható. Ebben a vonatkozásban nagyon fon­tos, hogy az új szovjet külpolitikai gondolkodást Belgrádban hogyan ítélik meg, milyen lehetőségeket látnak Európában és világszerte a bizalmat, a nem­zetek közötti együttműködést erősítő folyamatok ki- terjesztésére. AZ SZKP FŐTITKÁRÁNAK hivatalos jugoszláviai útja nem csak a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesz­tése szempontjából nyithat tehát új fejezetet, annak nagyon is lényeges világpolitikai vonatkozásai is van­nak. Ezért is kíséri a világsajtó megkülönböztetett figyelme Mihail Gorbacsov belgrádi tárgyalásait. Horváth Gábor A vállalatok szerepe, főszerep HÉTFŐ: Bonnban ismét találkozik egymással Mitterrand fran­cia elnök és Kohl nyugat­német kancellár. A két po­litikus az utóbbi időben igen sűrűn konzultál egy­mással leszerelési és gaz­dasági ügyekben, tanúsítva az NSZK és Franciaország közti, egyre szorosabb szö­vetséget a NATO és a Kö­zös Piac más országaival szemben is. KEDD: Moszkvába érkezik Jász- szer Arafat. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetője ' a közel-keleti helyzetről, a megszállt te­rületeken folytatandó tilta­kozási kampányról és a nemzetközi békekonferen­cia összehívásának lehető­ségeiről tárgyal majd szov­jet vendéglátóival. SZERDA: Hosszú idő után első íz­ben kerül sor a szovjet és az amerikai hadügyminisz­ter közvetlen találkozójá­ra. Jazov és Carlucci a katonai doktrínák és a le­szerelés kérdéseiről tár­gyalnak majd Genfben. CSÜTÖRTÖK: Miközben Párizsban a kö­zös nyugat-európai űrállo­más tervéről vitatkoznak a szakértők, a Szovjetunió területéről felbocsátják az első, külföldi megrendelés­re pályára bocsátandó mes­terséges holdat. Ezzel a Szovjetunió megjelent a kereskedelmi műholdak piacán, komoly konkuren­ciát támasztva az ameri­kai ' és nyugat-európai ver­senytársaknak. Az első megrendelő India. PÉNTEK: Magánlátogatásra Spanyol- országba érkezik Mitter­rand francia elnök. A po­litikus az utóbbi hetekben nem véletlenül ilyen aktív: megfigyelők szerint aligha halogathatja tovább a dön­tést a következő elnökvá­lasztáson való részvétele ügyében. A francia lapok azt írják, hogy a bejelen­tés bonni és madridi uta­zása után várható. SZOMBAT: Svájcot, Belgiumot és a Szovjetuniót érintő európai körutazásának végén, Moszkvába érkezik San- guinetti uruguayi elnök. A politikus útjának mindhá­rom állomásán a gazdasá­gi együttműködésről és a közép-amerikai válság megoldásáról tárgyal majd. VASÁRNAP: Parlamenti választásokat tartanak. A baloldali ge­rillák jóelőre figyelmeztet­tek a választások manipu­lálásának veszélyére és tá­volmaradásra szólították fel híveiket. Háromnapos nemzeti gyász Vietnamban • • Ügyvezető miniszter- elnököt neveztek ki Háromnapos nemzeti gyászt tartanak Vietnamban már­cius 13. és 15. között, a csü­törtökön elhunyt vietnami kormányfő, Pham Hung em­lékére. A vietnami államtanács Vo Van Kiét, eddigi miniszter­elnök-helyettest nevezte ki az ország ügyvezető minisz­terelnökévé. A 65 éves poli­tikus, a politikai bizottság tagja, addig tölti be ezt a tisztséget, amíg meg nem választják az ország új mi­niszterelnökét. Erre — je­lezték vietnami tisztségvise­lők — valószínűleg június­ban. a nemzetgyűlés legkö­zelebbi ülésszakán kerül sor. Az államtanács pénteki, rendkívüli ülésén döntött ar­ról is, hogy halála után, Arany Csillag érdemrenddel tüntetik ki az elhunyt kor­mányfőt. Pham Hung teme­tése kedden lesz. A Minisztertanács átte­kintette az adóreformmal együttjáró termelői és fo­gyasztói árrendezést és ele­mezte az év eleji áremel­kedéseket. Megállapította, hogy az eddig bekövetke­zett változások összhang­ban vannak a népgazdasá­gi előirányzatokkal. Az év eleji gazdasági folyamatok, egyes külpiaci áremelke­dési irányzatok mellett is reális törekvés a tervezett árszínvonal betartása. Egyes vállalatok ugyan­akkor nagyobb áremelke­désre számítanak, s ezért várakozó állásponton van­nak saját áraik emelését illetően. Ebben megnyilvá­nul a gazdálkodók azon törekvése is, hogy az adó­reform és a múlt évi szi­gorú kormányzati döntések hatását áremeléssel sem­legesítsék. A vállalatoktól kiinduló áremelések a f°~ gyasztói árakat is emelnék, s ezzel a lakosságot sújta­nák. Az egész társadalom­nak érdeke fűződik ezért az ilyen indíttatású ár­emelések elkerüléséhez. Eh­hez szükséges, hogy a vál­lalatok fegyelmezett ma­gatartást tanúsítsanak, s mellőzzék az indokolatlan és túlzott áremeléseket. Ez most a társadalmi közmeg­egyezés egyik lényeges kri­tériuma. Az adóreform úgy került végrehajtásra, hogy a brut­tó bérek személyi jövede­lemadó miatti emelkedését a kereseteket terhelő adóik mérséklése összességében kiegyenlítette a vállalati szférában. A januári ter­melői árak tehát a vállala­tok döntő többségében fe­dezetet nyújtottak a vál­lalati többlet bérköltség­re. A gazdálkodók jelen­tős része nagyobb mérté­kű béremelést hajtott vég­re 1987 utolsó két hónap­jában. amely az idei jö­vedelmeket is emeli. A kormány elvárja, hogy en­nek a gazdasági növeke­désben. a hatékonyság ja­vulásában legyen fedezete, s azt a gazdálkodók ne az árak emelésével teremtsék meg. Az 1988-ra tervezett 15 százalékos ár színvonal-nö­vekedés a januári intéz­kedéseik és ‘részben még a múlt évi áremelések ha­tásaként nagyobbrészt ki­töltött. Ezek után árválto­zásra csak a vállalati kap­csolatokban, a szabadáras (Folytatás az 1. oldalról) ről a mezőgazdaság fejlesz­tésének mai helyzetében, a UerluhŐzbstakariéUos terme- lÉsfejlesztésrci a vezetői munka hatékonyságának méréséről, a munkahelyi légkört befolyásoló elemeik­ről, a kistermelés szerepéről és fejlesztésének szükséges­ségéről. Két előadást külö­nösen érdemes kiemelni, amelyek az érdeklődés kö­zéppontjában voltak. Dr. Lőkös László, a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem rektorhelyettese, a gaz­daságtudományi intézet igaz­gatója a világ 38 országá­nak élelmiszer-gazdaságát villan tóttá fel a nemzetközi statisztikai adatok tükré­ben. Tulajdoniképpen a má­sodik világháborút követő időszaktól napjainkig kö­vette nyomon az egyes nem­zetek gazdaságának és ezen belül élelmiszer-gazdasáiglá- nak fejlődését Leszögezte, hogy az edmúlt évtizedek­ben világszerte az egyes ál­lamok fejlődésére, bár el­térően, de nagy hatással volt körben kerül sor. a mely ok átlagos mértéke az ár­emelkedések várható idő­beliségét is figyelembe vé­ve legfeljebb 6 százalék lehet, s így az összfogyasz- tói árszint éves szinten mintegy 2 százalékkal még emelkedik. Ennél gyor­sabb ütemű áremelkedés viszont a 15 százalékos ár­színvonal-növekedés betar­tását már lényegesebben veszélyeztetné. Központi kezdeményezésű fogyasztói áremelés ez évre nincs több tervezve. Az áremelkedések ter­vezett keretek között tar­tása érdekében: 1. A kormány kötelezett­séget vállal arra. hogy a népgazdasági tervben már elhatározott és ez év ápri­lis eleién életbe lépő vas­úti áruszállítási tarifaeme­lésen túlmenően, közvet­len áremelő hatású, vagy költséget, adókat növelő központi intézkedéseket nem hoz. Elvárja, hogy a válla­latok is megtartóztatást tanúsítsanak. hatékonyság­javulással, költségmegta­karítással kerüljék el áraik emelését. 2. A Minisztertanács uta­sította a gazdaságirányító szerveket, hogy amikor ár­emelésről az érvényes jog­szabályok alapján ítélkez­nek, vegyék tekintetbe:az adóreform során rende­zett egyszeri költség- és adónövekmények nem is­merhetők el újabb áreme­lő tényezőként: a szemé­lyi jövedelemadót is tar- talmazó bérköltségnöve- kedés úiabb áremelésre nem adhat okot: csak azok az anyag- és energiakölt­ség-növekmények hárítha­tok át. amelyeket gazdasá­gi hatékonyság javításá­val már nem lehet kompen­zálni. E követelményeket ésszerűen egyeztessék ösz- sze a külpiaci árak válto­zását követő belföldi ár­alakulással is. 3. A Minisztertanács uta­sította a gazdaságirányi- tó szerveket, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a káros monopolhelyzetek le­törését célzó intézkedések­re, annak érdekében, hogy mérséklődjenek az erőfö­lényen alapul áremelé­sek a vállalati együttmű­ködésben. 4. Egyes gazdaságirányí- tó és érdekvédelmi szer­vek gyakran a támogatá­a tudományos technikai for­radalom. Ennek vívmányai, többek között az automati­zálás, a kemizálás, a bioló­gia, a tökéletesedő agrotech­nika és a biotechnológia természtesen nagy erőt gya­korolt a mezőgazdaság fej­lődésére is. A tudományos­műszaki forradalom révén felgyorsult a termelőeszkö­zök felújítása és bővült a foglakoztatás. Mindez első­sorban arra az időszakra volt jellemző, amikor a nyersanyagok és az energia­hordozók ára viszonylag alacsonyabb volt. Dr. Lőkös László arra is kitért, hogy az 1970-es évek második felétől világgazda­sági korszakváltás követke­zett be, amely kihatott a nemzetek mezőgazdasági termelésére is. Az orszá­gokban világszerte figye­lembe veszik a kormányok az agrárpolitikát, a múlt ha­gyatékát, a környezetet, a lúilág mezőgazdaságának fejlődését. Az élelmiszer- termelésben fejlett orszá­gokban napjainkban egyre nagyabb erőfeszítéseket tesz­nek a termelékenység nő­sök növelését pártfogolják, vagy újak megállapításá­ért szálKnak síkra. Támo­gatások odaítélésével ár­emeléseket csak látszólag lehet elkerülni, valójában azonban a támogatás nö­velése rontja a gazdasági- pénzügyi egyensúlyt. nö­veli az inflációs nyomást. Ezért a kormány elenged­hetetlennek tartja a támo­gatási törekvések lénye­ges mérséklését, a régi jö­vedelempozíciók tényleges többletteljesítmény nélkü­li. központi visszarendezé­sének elutasítását. 5. Az áremelési törek­vések mérséklése nem­csak a kormánytól, hanem a társadalmi és érdekvédel­mi szervezetektől is elkö­telezett magatartást igényel. Előfordul, hogy egyes ér­dekvédelmi szervek saját területükön támogatják az áremelési törekvéseket, ugyanakkor elvárják, hogy az árszínvonal ne legyen magasabb a tervezettnél. E kettő együtt nem valósít­ható meg. A kormány ezért kérj e szervezeteket, hogy az árak kérdésében a nép­gazdasági követelménye­ket tekintsék mérvadó­nak saját munkájukban is. A kormány bízik abban, hogy a jelen állásfoglalás­ban megfogalmazott kö­telezettségek kölcsönös meg­tartásával olyan helyzet ala­kítható ki, amely az inflá­ció gyorsulását megaka­dályozhatja. az áremelke­dések keretek között tar­tását lehetővé teszi. Az ér­dekelt gazdálkodók közötti árkonzultációs rendszer szé­lesítése, a kínálat bővítését szolgáló állami gazdasági intervenció erősítése és eset­leg az import növelése még tovább segítheti az ár­emelések mérséklését, vagy elkerülését. A Miniszter- tanács határozott álláspont­ja. hogy ilyen körülmények között az áremelés előze­tes bejelentési kötelezett­ségének fokozatos felol­dása gazdasági érdekeink­kel összhangban van és az árarányok folyamatos és indokolt korrekciója a gaz­dálkodók egymás közti meg­egyezésével történhet a megfelelő színvonalú kí­nálat biztosítása érdeké­ben. Az irányelvek min­den érdekelt fél által tör­ténő korrekt betartása az árak emelkedésének keretek ■között tartását jól szolgálja. (MTI) velősét segítő módszerek elterjesztésére. Ezek a tö­rekvések nyilvánulnak meg az európai szocialista orszá­gokban, így hazánkban is, a mezőgazdaság fejlesztése során. Dr. Enese László, a Keszt­helyi Agrártudományi Egye­tem Mosonmagyaróvári Me­zőgazdasági Kara tanszék- vezető egyetemi tanára a vállalatok gazdasági egyen­súlyi helyzetéről beszélt. Kiemelte, hogy alapvető feladat az alkalmazkodó­képesség fokozása. Ez nap­jainkra különösen, érvényes a vállalatok gazdálkodásá­nál. Kifejtette, hogy ennek belső feltételei szorosan összefüggnek a vezetők fel- ;készültségével, a dolgozók érdekeltségéivel, továbbá a vállalat technikai, technoló­giai színvonalával, kereske­delmi kapcsolataival. Rá­mutatott. hogy napjainkban vannak olyan mezőgazdasági vállalatok. amelyek átme­neti vagy tartós hiánnyal küzdenek. Ezeknek álla­munk pályázat alapján le­hetőséget biztosít egyensúlyi helyzetük helyreállítására. Kutatási eredményei alap­ján ismertette a nagyüze- rnek négy jellegzetes cso­portját, amely kifejezi azok állapotát. Az egyik az úgy­nevezett dinamikus vagy abszolút egyensúlyi helyzet­ben lévő vállalatok köre. Ezekre az a jellemző, hogy a fejlődés folyamatosságát képesek fenntartani, és a kedvezőtlen piaci hatásokat ellensúlyozzák, növekvő tel­jesítményekkel. Olyan tech­nikai megoldásokat keres­nek, amellyel a Versenyké­pességüket fokozzák. Tehát kezdeményeznek, kockázatot vállalnak. A másik kör az úgyneve­zett viszonylagos gazdasági egyensúlyi helyzetben lévő vállalatok csoportja. Ezek szakaszos műszaki, techno­lógiai fejlesztésre képesek. Vannak közöttük fejlettebb szinten állók, de ma a hazai nagyüzemek derékhadát ezek szerényebb változata képviseli. Az ‘említett válla­latokban még megvannak az alkalmazkodóképesség lehe­tőségei. Fontos, hogy ezek kibontakozása lehetővé váljon. A harmadik csoport az úgynevezett ingatag egyensúlyi helyzetben lévő vállalatok. Ezek képtelenek a műszaki színvonalat tar­tósan megjavítani. Az álla­mi támogatások csökkenése miatt komoly veszélyhely­zetbe kerültek. Szükségszerű a veszteséges tevékenységük mielőbbi megszüntetése, mert másképp nincs lehető­ségük a megújulásra. A ne­gyedik körbe azok a terme­lőegységek tartoznak, ame­lyeknél megbomlott az egyen­súlyi helyzet. Ezekről rövid idő alatt kiderül, hogy ké­pesek-e felemelkedni a jö­vőt illetően, vagy pedig nem. A nagy sikerű tudományos vitaüléseket a szekcióülések elnökei foglalták össze. Be­jelentették, hogy a vállalat- gazdasági tudományos na­pokat két év múlva ismét megrendezik Gyöngyösön. Ugyanakkor legkésőbb ez év szeptemberéig könyv alak­ban is megjelentetik az el­múlt két napban elhangzott előadásokat. Ezeket eljuttat­ják a tudományos műhe­lyekbe, valamint az üzemi szakemberekhez hasznosí­tásra. Szó esett arról is, hogy több előadás anyagát a Gazdálkodás című folyóirat­ban is közzéteszik. Mentusz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents