Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-14 / 62. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1988. március 14., hétfő Pillantás a hétre 11 Minisztertanács irányelvei az árszínvonal-növekedés rövid távú mérséklésének szükségességéről és eszközeiről —( Külpolitikai kommentárunk baráti kapcsolatok MA KEZDŐDIK Mihail Gorbacsov jugoszláviai látogatása, s előzetesen mindkét részről szilárdnak és gyümölcsözőnek minősítették a két ország kapcsolatait. A Szovjetunió és Jugoszlávia vezető politikusai az utóbbi években rendszeresen találkoznak és a kétoldalú viszony kérdésein túlmenően, a világpolitikai problémák többségének megítélésében is egyetértenek. Ez a tényező nem lebecsülendő — hiszen jól emlékezünk arra az időszakra, amikor sok mindent el lehetett mondani Moszkva és Belgrád kapcsolatairól, csak éppen azt nem, hogy felhőtlenek lettek volna. Az 1955-ös moszkvai és az 1956-os belgrádi közös nyilatkozatokban foglalt alapelvekre építve, a két ország kapcsolatai széles körűek és kölcsönösen gyümölcsözőek. Déli szomszédaink szimpátiával tekintenek a szovjetunióbeli reformfolyamatra, s a Szovjetunió is támogatja a jugoszláviai társadalmi és gazdasági helyzet stabilitását célzó programot. A két ország külkereskedelmi forgalma tavaly 5,6 milliárd dollárt tett ki, ami valamelyest visszaesést jelent a megelőző évekhez és a tervekben megfogalmazottakhoz. A csökkenés oka elsősorban a kőolaj világpiaci árának csökkenése, s a jövőt mindkét fél a szovjet szállítások fokozásában, az együttműködés új formáinak kiterjesztésében látja. Egyre szaporodik a kooperációs szerződések, a közös beruházások és a műszaki egyezmények száma. Látványos az az ajánlat, amit a szovjet metróépítő vállalatok tettek a belgrádi földalatti régóta húzódó tervének megvalósítására. A Szovjetunió krasznodari területén épülő Kuban Ipari-mezőgazdasági és Kereskedelmi-idegenforgalmi Központot pedig egész Jugoszláviában Yu-Kubannak emlegetik. A jugoszláv építők félmilliárd dollár értékű munkára írtak alá szerződést a szovjet beruházóval. JUGOSZLÁVIA POLITIKAI SÜLYA lényegesen nagyobb, mint amit területe, lakossága vagy gazdasági ereje indokolna. Ez egyértelműen az aktív, kezdeményezőkész külpolitikai irányvonalnak, az el nem kötelezett országok mozgalmában játszott szerepnek tulajdonítható. Ebben a vonatkozásban nagyon fontos, hogy az új szovjet külpolitikai gondolkodást Belgrádban hogyan ítélik meg, milyen lehetőségeket látnak Európában és világszerte a bizalmat, a nemzetek közötti együttműködést erősítő folyamatok ki- terjesztésére. AZ SZKP FŐTITKÁRÁNAK hivatalos jugoszláviai útja nem csak a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztése szempontjából nyithat tehát új fejezetet, annak nagyon is lényeges világpolitikai vonatkozásai is vannak. Ezért is kíséri a világsajtó megkülönböztetett figyelme Mihail Gorbacsov belgrádi tárgyalásait. Horváth Gábor A vállalatok szerepe, főszerep HÉTFŐ: Bonnban ismét találkozik egymással Mitterrand francia elnök és Kohl nyugatnémet kancellár. A két politikus az utóbbi időben igen sűrűn konzultál egymással leszerelési és gazdasági ügyekben, tanúsítva az NSZK és Franciaország közti, egyre szorosabb szövetséget a NATO és a Közös Piac más országaival szemben is. KEDD: Moszkvába érkezik Jász- szer Arafat. A Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetője ' a közel-keleti helyzetről, a megszállt területeken folytatandó tiltakozási kampányról és a nemzetközi békekonferencia összehívásának lehetőségeiről tárgyal majd szovjet vendéglátóival. SZERDA: Hosszú idő után első ízben kerül sor a szovjet és az amerikai hadügyminiszter közvetlen találkozójára. Jazov és Carlucci a katonai doktrínák és a leszerelés kérdéseiről tárgyalnak majd Genfben. CSÜTÖRTÖK: Miközben Párizsban a közös nyugat-európai űrállomás tervéről vitatkoznak a szakértők, a Szovjetunió területéről felbocsátják az első, külföldi megrendelésre pályára bocsátandó mesterséges holdat. Ezzel a Szovjetunió megjelent a kereskedelmi műholdak piacán, komoly konkurenciát támasztva az amerikai ' és nyugat-európai versenytársaknak. Az első megrendelő India. PÉNTEK: Magánlátogatásra Spanyol- országba érkezik Mitterrand francia elnök. A politikus az utóbbi hetekben nem véletlenül ilyen aktív: megfigyelők szerint aligha halogathatja tovább a döntést a következő elnökválasztáson való részvétele ügyében. A francia lapok azt írják, hogy a bejelentés bonni és madridi utazása után várható. SZOMBAT: Svájcot, Belgiumot és a Szovjetuniót érintő európai körutazásának végén, Moszkvába érkezik San- guinetti uruguayi elnök. A politikus útjának mindhárom állomásán a gazdasági együttműködésről és a közép-amerikai válság megoldásáról tárgyal majd. VASÁRNAP: Parlamenti választásokat tartanak. A baloldali gerillák jóelőre figyelmeztettek a választások manipulálásának veszélyére és távolmaradásra szólították fel híveiket. Háromnapos nemzeti gyász Vietnamban • • Ügyvezető miniszter- elnököt neveztek ki Háromnapos nemzeti gyászt tartanak Vietnamban március 13. és 15. között, a csütörtökön elhunyt vietnami kormányfő, Pham Hung emlékére. A vietnami államtanács Vo Van Kiét, eddigi miniszterelnök-helyettest nevezte ki az ország ügyvezető miniszterelnökévé. A 65 éves politikus, a politikai bizottság tagja, addig tölti be ezt a tisztséget, amíg meg nem választják az ország új miniszterelnökét. Erre — jelezték vietnami tisztségviselők — valószínűleg júniusban. a nemzetgyűlés legközelebbi ülésszakán kerül sor. Az államtanács pénteki, rendkívüli ülésén döntött arról is, hogy halála után, Arany Csillag érdemrenddel tüntetik ki az elhunyt kormányfőt. Pham Hung temetése kedden lesz. A Minisztertanács áttekintette az adóreformmal együttjáró termelői és fogyasztói árrendezést és elemezte az év eleji áremelkedéseket. Megállapította, hogy az eddig bekövetkezett változások összhangban vannak a népgazdasági előirányzatokkal. Az év eleji gazdasági folyamatok, egyes külpiaci áremelkedési irányzatok mellett is reális törekvés a tervezett árszínvonal betartása. Egyes vállalatok ugyanakkor nagyobb áremelkedésre számítanak, s ezért várakozó állásponton vannak saját áraik emelését illetően. Ebben megnyilvánul a gazdálkodók azon törekvése is, hogy az adóreform és a múlt évi szigorú kormányzati döntések hatását áremeléssel semlegesítsék. A vállalatoktól kiinduló áremelések a f°~ gyasztói árakat is emelnék, s ezzel a lakosságot sújtanák. Az egész társadalomnak érdeke fűződik ezért az ilyen indíttatású áremelések elkerüléséhez. Ehhez szükséges, hogy a vállalatok fegyelmezett magatartást tanúsítsanak, s mellőzzék az indokolatlan és túlzott áremeléseket. Ez most a társadalmi közmegegyezés egyik lényeges kritériuma. Az adóreform úgy került végrehajtásra, hogy a bruttó bérek személyi jövedelemadó miatti emelkedését a kereseteket terhelő adóik mérséklése összességében kiegyenlítette a vállalati szférában. A januári termelői árak tehát a vállalatok döntő többségében fedezetet nyújtottak a vállalati többlet bérköltségre. A gazdálkodók jelentős része nagyobb mértékű béremelést hajtott végre 1987 utolsó két hónapjában. amely az idei jövedelmeket is emeli. A kormány elvárja, hogy ennek a gazdasági növekedésben. a hatékonyság javulásában legyen fedezete, s azt a gazdálkodók ne az árak emelésével teremtsék meg. Az 1988-ra tervezett 15 százalékos ár színvonal-növekedés a januári intézkedéseik és ‘részben még a múlt évi áremelések hatásaként nagyobbrészt kitöltött. Ezek után árváltozásra csak a vállalati kapcsolatokban, a szabadáras (Folytatás az 1. oldalról) ről a mezőgazdaság fejlesztésének mai helyzetében, a UerluhŐzbstakariéUos terme- lÉsfejlesztésrci a vezetői munka hatékonyságának méréséről, a munkahelyi légkört befolyásoló elemeikről, a kistermelés szerepéről és fejlesztésének szükségességéről. Két előadást különösen érdemes kiemelni, amelyek az érdeklődés középpontjában voltak. Dr. Lőkös László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektorhelyettese, a gazdaságtudományi intézet igazgatója a világ 38 országának élelmiszer-gazdaságát villan tóttá fel a nemzetközi statisztikai adatok tükrében. Tulajdoniképpen a második világháborút követő időszaktól napjainkig követte nyomon az egyes nemzetek gazdaságának és ezen belül élelmiszer-gazdasáiglá- nak fejlődését Leszögezte, hogy az edmúlt évtizedekben világszerte az egyes államok fejlődésére, bár eltérően, de nagy hatással volt körben kerül sor. a mely ok átlagos mértéke az áremelkedések várható időbeliségét is figyelembe véve legfeljebb 6 százalék lehet, s így az összfogyasz- tói árszint éves szinten mintegy 2 százalékkal még emelkedik. Ennél gyorsabb ütemű áremelkedés viszont a 15 százalékos árszínvonal-növekedés betartását már lényegesebben veszélyeztetné. Központi kezdeményezésű fogyasztói áremelés ez évre nincs több tervezve. Az áremelkedések tervezett keretek között tartása érdekében: 1. A kormány kötelezettséget vállal arra. hogy a népgazdasági tervben már elhatározott és ez év április eleién életbe lépő vasúti áruszállítási tarifaemelésen túlmenően, közvetlen áremelő hatású, vagy költséget, adókat növelő központi intézkedéseket nem hoz. Elvárja, hogy a vállalatok is megtartóztatást tanúsítsanak. hatékonyságjavulással, költségmegtakarítással kerüljék el áraik emelését. 2. A Minisztertanács utasította a gazdaságirányító szerveket, hogy amikor áremelésről az érvényes jogszabályok alapján ítélkeznek, vegyék tekintetbe:az adóreform során rendezett egyszeri költség- és adónövekmények nem ismerhetők el újabb áremelő tényezőként: a személyi jövedelemadót is tar- talmazó bérköltségnöve- kedés úiabb áremelésre nem adhat okot: csak azok az anyag- és energiaköltség-növekmények háríthatok át. amelyeket gazdasági hatékonyság javításával már nem lehet kompenzálni. E követelményeket ésszerűen egyeztessék ösz- sze a külpiaci árak változását követő belföldi áralakulással is. 3. A Minisztertanács utasította a gazdaságirányi- tó szerveket, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a káros monopolhelyzetek letörését célzó intézkedésekre, annak érdekében, hogy mérséklődjenek az erőfölényen alapul áremelések a vállalati együttműködésben. 4. Egyes gazdaságirányí- tó és érdekvédelmi szervek gyakran a támogatáa tudományos technikai forradalom. Ennek vívmányai, többek között az automatizálás, a kemizálás, a biológia, a tökéletesedő agrotechnika és a biotechnológia természtesen nagy erőt gyakorolt a mezőgazdaság fejlődésére is. A tudományosműszaki forradalom révén felgyorsult a termelőeszközök felújítása és bővült a foglakoztatás. Mindez elsősorban arra az időszakra volt jellemző, amikor a nyersanyagok és az energiahordozók ára viszonylag alacsonyabb volt. Dr. Lőkös László arra is kitért, hogy az 1970-es évek második felétől világgazdasági korszakváltás következett be, amely kihatott a nemzetek mezőgazdasági termelésére is. Az országokban világszerte figyelembe veszik a kormányok az agrárpolitikát, a múlt hagyatékát, a környezetet, a lúilág mezőgazdaságának fejlődését. Az élelmiszer- termelésben fejlett országokban napjainkban egyre nagyabb erőfeszítéseket tesznek a termelékenység nősök növelését pártfogolják, vagy újak megállapításáért szálKnak síkra. Támogatások odaítélésével áremeléseket csak látszólag lehet elkerülni, valójában azonban a támogatás növelése rontja a gazdasági- pénzügyi egyensúlyt. növeli az inflációs nyomást. Ezért a kormány elengedhetetlennek tartja a támogatási törekvések lényeges mérséklését, a régi jövedelempozíciók tényleges többletteljesítmény nélküli. központi visszarendezésének elutasítását. 5. Az áremelési törekvések mérséklése nemcsak a kormánytól, hanem a társadalmi és érdekvédelmi szervezetektől is elkötelezett magatartást igényel. Előfordul, hogy egyes érdekvédelmi szervek saját területükön támogatják az áremelési törekvéseket, ugyanakkor elvárják, hogy az árszínvonal ne legyen magasabb a tervezettnél. E kettő együtt nem valósítható meg. A kormány ezért kérj e szervezeteket, hogy az árak kérdésében a népgazdasági követelményeket tekintsék mérvadónak saját munkájukban is. A kormány bízik abban, hogy a jelen állásfoglalásban megfogalmazott kötelezettségek kölcsönös megtartásával olyan helyzet alakítható ki, amely az infláció gyorsulását megakadályozhatja. az áremelkedések keretek között tartását lehetővé teszi. Az érdekelt gazdálkodók közötti árkonzultációs rendszer szélesítése, a kínálat bővítését szolgáló állami gazdasági intervenció erősítése és esetleg az import növelése még tovább segítheti az áremelések mérséklését, vagy elkerülését. A Miniszter- tanács határozott álláspontja. hogy ilyen körülmények között az áremelés előzetes bejelentési kötelezettségének fokozatos feloldása gazdasági érdekeinkkel összhangban van és az árarányok folyamatos és indokolt korrekciója a gazdálkodók egymás közti megegyezésével történhet a megfelelő színvonalú kínálat biztosítása érdekében. Az irányelvek minden érdekelt fél által történő korrekt betartása az árak emelkedésének keretek ■között tartását jól szolgálja. (MTI) velősét segítő módszerek elterjesztésére. Ezek a törekvések nyilvánulnak meg az európai szocialista országokban, így hazánkban is, a mezőgazdaság fejlesztése során. Dr. Enese László, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Kara tanszék- vezető egyetemi tanára a vállalatok gazdasági egyensúlyi helyzetéről beszélt. Kiemelte, hogy alapvető feladat az alkalmazkodóképesség fokozása. Ez napjainkra különösen, érvényes a vállalatok gazdálkodásánál. Kifejtette, hogy ennek belső feltételei szorosan összefüggnek a vezetők fel- ;készültségével, a dolgozók érdekeltségéivel, továbbá a vállalat technikai, technológiai színvonalával, kereskedelmi kapcsolataival. Rámutatott. hogy napjainkban vannak olyan mezőgazdasági vállalatok. amelyek átmeneti vagy tartós hiánnyal küzdenek. Ezeknek államunk pályázat alapján lehetőséget biztosít egyensúlyi helyzetük helyreállítására. Kutatási eredményei alapján ismertette a nagyüze- rnek négy jellegzetes csoportját, amely kifejezi azok állapotát. Az egyik az úgynevezett dinamikus vagy abszolút egyensúlyi helyzetben lévő vállalatok köre. Ezekre az a jellemző, hogy a fejlődés folyamatosságát képesek fenntartani, és a kedvezőtlen piaci hatásokat ellensúlyozzák, növekvő teljesítményekkel. Olyan technikai megoldásokat keresnek, amellyel a Versenyképességüket fokozzák. Tehát kezdeményeznek, kockázatot vállalnak. A másik kör az úgynevezett viszonylagos gazdasági egyensúlyi helyzetben lévő vállalatok csoportja. Ezek szakaszos műszaki, technológiai fejlesztésre képesek. Vannak közöttük fejlettebb szinten állók, de ma a hazai nagyüzemek derékhadát ezek szerényebb változata képviseli. Az ‘említett vállalatokban még megvannak az alkalmazkodóképesség lehetőségei. Fontos, hogy ezek kibontakozása lehetővé váljon. A harmadik csoport az úgynevezett ingatag egyensúlyi helyzetben lévő vállalatok. Ezek képtelenek a műszaki színvonalat tartósan megjavítani. Az állami támogatások csökkenése miatt komoly veszélyhelyzetbe kerültek. Szükségszerű a veszteséges tevékenységük mielőbbi megszüntetése, mert másképp nincs lehetőségük a megújulásra. A negyedik körbe azok a termelőegységek tartoznak, amelyeknél megbomlott az egyensúlyi helyzet. Ezekről rövid idő alatt kiderül, hogy képesek-e felemelkedni a jövőt illetően, vagy pedig nem. A nagy sikerű tudományos vitaüléseket a szekcióülések elnökei foglalták össze. Bejelentették, hogy a vállalat- gazdasági tudományos napokat két év múlva ismét megrendezik Gyöngyösön. Ugyanakkor legkésőbb ez év szeptemberéig könyv alakban is megjelentetik az elmúlt két napban elhangzott előadásokat. Ezeket eljuttatják a tudományos műhelyekbe, valamint az üzemi szakemberekhez hasznosításra. Szó esett arról is, hogy több előadás anyagát a Gazdálkodás című folyóiratban is közzéteszik. Mentusz Károly
