Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-14 / 62. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. március 14., hétfő 3. II párt újjászervezése Heves megyében 1956—1957-ben VII 1. 1956 őszén az ellenforradalmi erők támadásuk fő tüzét Heves megyében is a szocialista építés vezető ereje, a párt ellen irányították. Az október 23- át követő napokban az ellenforradalom csapásai következtében a Magyar Dolgozók Pártja megyei szervei és szervezetei széthullottak. Különösen bénító- lag hatott a megye életére a megyei pártbizottság felszámolása október 27- én. A Párt megbénítása együtt járt a kommunisták, elsősorban a párttitkárok üldözésével. több helyen hivatalból való elbocsátásukkal. megfélemlítésükkel. A párt szerveinek, szervezeteinek szétesése szerencsére nem jelentette a párttagság, a kommunisták teljes akcióképtelenségét. A szilárd és bátor kommunisták az ellenforradalom napjaiban részt vettek az üzemek, a termelőszövetkeztek védelmében. Különösen említésre méltó a petőfibányai kommunista bányászok egy csoportja, akiknek kezében fegyver volt, s nemcsak a telepen, hanem a környező községekben is biztosították a rendet. Ezekben a tragikus napokban alapvető fontosságú volt a párt szétzilált erőinek átmentése, a visz- szavonulás megszervezése és a kibontakozás útjának keresése. Ez minden városban. járásban és településen lényeges volt, de különösen fontos volt a megyeszékhelyen, Egerben. Az itt maradottak a gyakori zaklatások körülményei között is keresték egymással a kapcsolatot, s lakásokon találkoztak. Az ösz- szejövetelek célja a párt újjászervezésének előkészítése volt. Ebből a szempontból különösen fontosak voltak a Putnoki László. a Grégász József és Horváth Nándorék otthonában lezajlott találkozások. Ezek eredményeként hozták létre már 1956. november 1-jén az MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságát, amelynek vezetője Putnoki László lett. Űj fejezetet nyitott a párt megyei történetében is november 4-e. amikor is ismertté vált az új forradalmi központ létrejötte és a Munkás-iParaszt Forradalmi Kormány megalakulása. November 5-én az elnökség úgy határozott, hogy nyilvánosan is tudatja létezését. November 7- ről maradt fenn ez első írásos jegyzőkönyv az elnökség üléséről. E dokumentum alapvető forrása az úi megyei pártvezsíő- ség kezdeti politikai döntéseinek. A testület- mindenekelőtt káderkérdésekben határozott. A döntés a párt 1956. október 23-a előtti politikai irányvonalával való szakítás jegyében történt. Az ülésen fogadták el az elnökség felhívását a megye pártszervezeteihez, kom- munistáihoz, a megye dolgozóihoz. Ennek szövegét a Népújság 1956. november 9-i számában jelentették meg. Ebben felszólították a kommunistákat, hogy a járásokban és a városokban a kommunisták sorainak rendezésére alakítsák meg az ideiglenes elnökséget. E felhívás volt a párt újjászervezésének első nyilvános megyei dokumentuma. Ez nemcsak a párt újjászervezését célzó felszólítást tartalmazta, hanem közölte azt is, hogy november l-jén megalakult az Ideiglenes Megyei Elnökség. amelynek tagjai a november 7-i állapotnak megfelelően a következők voltak: putnoki László. Gubán Dezső, Erdélyi Ferenc, Furucz János és Suha Andor. A felhívás foglalkozott az élet konszolidációjának fontosságával és annak feladataival. Hangsúlyozta, hogy a munkástanácsokat meg kell tisztítani a horthysta, fasiszta és más nem- kívánatos elemektől. November elejétől 1957. január végéig sorra megalakultak a városi-járási elnökségek. intézőbizottságok. Ez egyet jelentett az ellenforradalom napjaiban megszűnt pártbizottságok újjászervezésével is. Az Eger Városi Elnökség november 7-én alakult meg. Gyöngyösön először november 5- én jött össze a Mezőgazda- sági- Technikum épületében az MDP volt városi apparátusának néhány tagja, s a Párt újjászervezésére intézőbizottságot hozott létre. December elején Hatvanban is létrejött az ideiglenes elnökség. A járások -közül novemberben már tevékenykedett a pártbizottság a pé- tervásári járás kivételével mindenütt. A pétervásári járási pártbizottságot csak 1957. január közepe táján sikerült reorganizálni, mert ezt a vidéket még november 4. után is sokáig fenyegették Ózd és környékének ellenforradalmárai. Sajátos, hogy ebben a járásban először a párt egy községbe^. Recsken tudta a lábát megvetni. A párt újjászervezése szempontjából alapvető jelentőségű volt az MSZMP Ideiglenes Megyei Intéző Bizottsága által december 3-án rendezett pártaktíva. Ennek célja az ellenforradalom megyei eseményeinek elemzése, tanulságainak lévonása, az akkori politikai helyzet ismertetése. s a soron levő feli- adatok meghatározása volt. Az ülésen, melynek előadója Putnoki László volt,-több mint 200 fő kommunista vett részt. Az intézőbizottság beszámolója volt a megyében a Várt részéről az első nyilvánosság előtt elhangzott értékelés az októberi eseményekről. Az aktívára akkor .került sor, amikor még tartott az Ideiglenes Központi Bizottság történelmi jelentőségű ülése. Így annak anyaga még nem volt ismert. A referátum az országos helyzet ismertetése után a megye politikai helyzetéről és a pártszervezés feladatairól szólott. Miután megállapította, hogy: ..Megyénk legtöbb üzemében és községében a Várt újjászervezése megkezdődött” — szólt az újjászervezés feltételeiről és feladatairól. Megállapította, hogy az újjászervezés feltételei alapjában véve kedvezőek. Ennek legfontosabb bizonyítéka, hogy a megye munkásainak és parasztságának többsége bízik a párt politikájában. „Vannak azonban a reor- ganizciót nehezítő tényezők is: Több helyen bátortalan a szervezőmunka, a helyzetet többen még nem tartották fiég stabilnak, s hatott az úgynevezett, rákosista restaurációtól való félelem is.” A jelentés a pártszervezés két fő területének: az üzemi és a falusi alapszervezetek kiépítését tartatta. Hangsúlyozta, hogy az újjászervezéssel párhuzamosan törekedni kell a karhatalom megszervezésére, a tanácsok helyreállítására, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megvédésére és megszilárdítására. (Folytatjuk) Szecskó Károly Dr. Kőházi István: — Alapvető célkitűzésünk, hogy mindenképpen maradjon meg a kórház (Fotó: Szántó György) Ma még megfelelően el tudják látni az állatokat A CÉL, HOGY MEGMARADJON ... Mi lesz veled, állatkórház? — Felröppent a hír Egerben: megszűnik az állatkőrház. Mi igaz ebből? — Ez még nem egészen ígj van — válaszolja — dr. Kőházi István, a Heves Megyéi Állategészségügyi és lílelmtszcrellenőrző Állomás igazgatója. — A gondolat a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztériumtól indult ki. Lényege, hogy úgy gondolják, a szolgáltatások tartsák el magúkat. A mi állatkórházunk bevételei viszont csak 50 százalékban fedezték a kiadásokat. Ennek oka itulajdonképpen az, hogy megállapított árakkal dolgozunk, egy több tízezret érő állatot ugyanannyiért kell kezelnünk, mint egy kevésbé értékeset. — Milyen gondokat okoz, ha megszűnik az intézmény? — Nagyon érzékenyen érintene bennünket. 1983-tól, amióta Györgyösön megszűnt, a megyében csak Egerben működik állatkórház. Nőtt a forgalmunk, s az' éjjel-nappali ügyelet is ezt segítette elő. Elég talán csak annyit mondanom, hogy összesen 4 millió forint értékű tehenet mentettünk meg. Ha megszűnne az intézmény, a környékbeli állatorvosok körülményei is nehezednének. — Még nincs döntés. Hol tart jelenleg az ügy? — A minisztérium egyelőre azt kérte, hogy minden megye írja le elképzeléseit. Ezt mi is megtettük, s alapvető célkitűzésünk, hogy mindenképpen maradjon meg ' a kórház. Ezért* esetleg létszámcsökkentést kell végrehajtanunk, például úgy, hogy bizonyos foglalkozásokat összevonunk. Legvégső esetben rendelőintézetet hozunk létre, amely csak időszakonként fogadja a betegeket. Adminisztratív szempontból ezt lenne a legkönnyebb megtenni, viszont az állat nem tudja szabályozni betegségét, vagy a szülést. — Van-e remény arra, hogy nem változik a most fennálló helyzet? — A minisztériumba küldött elképzeléseink tartalmazzák a bevétek fokozására vonatkozókat is. Például forgalmazhatnánk gyógyszereket, takarmányszereket. Esetenként nem kellene helybe jönni, hanem ha ez biztosított, mi mennénk máshová műteni. ígéretet kaptunk, hogy minden megyével külön-külön leülnek majd beszélgetni. Reményt ad, hogy utasítás van arra. addig nem változhat az ellátás színvonala, s a díjtételek differenciálása is napirenden van. „Némely embernek az egész esze abban áll, hogy soha semmi újat nem próbál és minden próbatételrül már előre mindég azt jövendöli: e bizony meglássák nem fog menni.” — ezeket a sorokat Széchenyi István írta Lovakrul című munkájában. Az idézetet dr. Kőházi István szobájának faláról másoltam ide. Azon gondolkodtam, jó lenne ezzel és a beszéilgetéssel valami párhuzamot vonni. Azonosság azonban semmiképpen nem lelhető fel a Széchenyi leírta magatartás és megyénk állategészségügyének álláspontja között. Utóbbiak ugyanis épjpen hogy nem hátrálnak hanem küzdenek igazukért, holott látják, előfordulhat, hogy belebuknak. — Az elmúlt év tavaszán értesültünk a hírről — mondja dr. Csóka y Csaba, az állatkórház igazgató főorvosa. — Természetesen ez nyugtalanítóan hatott már azelőtt is, hogy megtudtuk, csökkentik az állami támogatást. — Ha nem szűnik meg az intézmény, fenn tudja-e magát tartani az új körülmények között? — Akkor nem. — Mi lenne a megoldás? — A díjtételeket kellene, rendezni. A korcsokat és á versenyre is alkalmas ebeket más és más összegért lenne célszerű kezelni. Szakmai szempontból mindenképpen rossz a rendelőintézetté alakulás. Ugyanis sok frissen műtött állatnál nagyon fontos az utókezélés. Sajnos azonban itt inkább közgazdasági, pénzügyi tényezők dominálnak. — Hová vihetnék állataikat a gazdák legközelebbre? — Gödöllőre. — Az utóbbi évek itteni mérlege milyen? — Egyre többen keresnek fel bennünket. Ezzel együtt költségeink is növekedtek. Azt kell mondanom, hogy éppen emiatt támogatásra mindig szükség lesz. Egybecsengenek dr. Kő- házi István és dr. Csókay Csaba szavai. Kitűnik, hogy rengeteget foglalkoznak a megoldással, amely azt szól- gálná: maradjon a megyében állatkórház. Törekvésük minden bizonnyal eredményt hoz, amennyiben mások is az ésszerűség jegyében foglalkoznak a kérdéssel. Kovács Attila Megérkezés a felszállóhelyre . .. Légi mentés, helikopterrel Az Országos Mentőszolgálat mentő helikopterét gyakran segítségül hívják sürgős eseteknél. A minap Hatvan határában landolt a „légi szita kötő” az M3-as autópálya szomszédságában, s vitte a veszélyeztetett terhes kismama utasát Budapestre, a szülészeti klinikára. Elhelyezés a légi járműben ... Irány Budapest... (Fotó: Szabó Sándor)
