Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-11 / 35. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam. 35. szám ARA: 1988. február 11., csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szakemberek Volt egy korszak — az idősebbek, a mai ötvenesek még emlékeznek rá —. amikor hiányoztak az elkötelezett, s egyben kitűnően képzett szakemberek, ám a feladatokat mégis meg kellett valamiképp oldani. így aztán — jobb híján — olyanok kerültek a gazdaság, a kultúra irányító posztjaira.. akik lelkesedéssel igyekeztek pótolni egyébként nélkülözhetetlen iskolai bizonyítványukat. s azzal ötvözött tapasztalatok regimentjét. Akkor nem volt. nem létezett más megoldás, ám utólag azt is be kell vallanunk. hogy mindezért kemény árat fizetett társadalmunk. Akkor is — s ez hozzá tartozik az igazsághoz — ha köztük is akadtak olyanok, akik akarásuk. tehetségük révén pótolták önhibájukon kívüli mulasztásukat. Azóta azonban évtizedek teltek el, s felnőtté lett az a rend, amelyet építettünk, amelyért mindnyájan tevékenykedünk. Számos területen előbbreléptünk, de ez a régi kor még napjainkban is kísért. Sajnos, elég gyakran előfordul az. hogy olyanoknak szavazunk bizalmat, akiknek majd- hogy fogalmuk sincs a rájuk bízott teendők lényegéről. akiktől nem kérjük, nem követeljük — pedig kellene — a felsőfokú végzettséget bizonyító oklevelet. akiket nem vonunk felelősségre amiatt, hogy képtelenek áttekinteni, rendszerezni, megoldani — ha nélkülözhetetlen. menedzser típusú vezetőként is — feladataik zömét. Természetesen azon az alacsonyabb szinten is érvénve- sül még ez a kellőképp el nem ítélhető gyakorlat. Tudunk róla. elhallgatjuk, holott küzdenünk illene ellene, hiszen így meg nem bocsátható cinkosságot vállalunk valamiféle álhumanizmus jegyében. Megérett az idő a korrekcióra. hiszen mostani gondjainkból csak ú?” lá- bolhatunk ki ha alapvetően változtatunk szemléletünkön. s csak azoknak adunk ilyesféle jogosítványokat. akik maximálisan teljesítették az indokolt kívánalmakat. Nem kell aggódni amiatt, hogy nincs utánpótlás, ugyanis egyetemeink, főiskoláink útjukra küldik azokat, akik nemcsak jelenünkre esküdtek, hanem elsajátították — nem is akármilyen nívón — leendő hivatásuk valamennyi elméleti fortélyát. Karoljuk fel őket. hiszen csak a rajthoz állás révén eshetnek túl a tűzkeresztségen, szakíthatnak bizonytalankodásukkal. alkalmi fél- szeikkel. Hadd vegyék át azt a stafétabotot, amelyet legalább olyan lendülettel, iramban visznek maid tovább. mint a nálunk idősebbek. s mi. A. valamennyiünk számára kamatozó jövő felé ... Pécsi István CSEBOKSZÁRI, PORI, MACON, SARZANA, RINGSTED Testvérvárosok - a barátság jegyében Ahol az egri szakemberek már többször Is jártak: a csebok- szári traktorgyár Romes Csandra, a Békevilágtanács főtitkára mondta egy budapesti konferencián: „A békéért akkor tehetünk sokat a szívünk szerint, ha minél több kéz érint minél több kezet.” Ez a kéznyújtás Heves megyéből is megtörtént, hiszen az elmúlt esztendők során egyre gyarapodott a testvérvárosi kapcsolat. Ez a nemzetközt kapocs nemcsak a városi vezetést, az üzemi kollektívát fűzi össze, hanem ma már egyes embereket is, akik barátokat szereztek a távoli országokban, s ismerősöket várnak Itt onnan. Megyénkben két városunknak vannak immár szorossá vált kapcsolatai: Egernek és Gyöngyösnek. Ezen a két településen már nem ritkaság, ha érdeklődő, az életünket tanulmányozó delegációk keresik fel a tanácsot, a különböző munkahe- helyeket, vagy, ha egy-egy turistacsoport, kulturális, vagy sportküldöttség fordul meg a városi rendezvényeken. Egerből »négy európai városba vezetnek a baráti szálak: a szovjetunióbeli Cse- bokszáriba, a finnországi Poriba. a franciaországi Macon- ba. illetve az olaszországi Sarzana városba. A városok vezetői mindenütt élő, sokoldalú és hasznos -kapcsolatokat alakítottak ki egymással: ennek eredményeként került sor labdarúgóink, úszóink, énekkaraink, bábszínházasaink vendégszereplésére. illetve a „visszavágókra”. Példa erre, hogy az egri műemléki nyári egyetemre évente hat ösztöndíjas szakember érkezik. Hagyomány már a finn—magyar. illetve a magyar—finn barátsági hét megrendezése. Az idén a megyeszékhely vezetése április 4-re vár delegációt Csebokszáriból, innen pedig május 9-re, a győzelem napjára utazik baráti küldöttség Csuvasiába. Kiemelkedő a kapcsolata a csuvas testvérintézménnyel a Ho Si Mmh Tanárképző Főiskolának: .az J. J. Jakovlev Tanárképző Főiskolával rendszeres az oktatók és a hallgatók szakmai tanulmányútja. Kialakult a tanszékek közötti „párbeszéd” is, így jártak már kinn a rajzot, éneket, kémiát tanulók hozzávetőlegesen tíz-tíz tagú csoportokban. Az idén 2—3 oktató is lehetőséget kap a testvérvárosi együttműködés alapján az utazásra. A gyári kapcsolatok közül kiemelkedik a cse bokszári Agregátorgyár, illetve a Finomszerelvénygyár ösz- szeköttetése. Évente látogatják egymást a műszaki szakemberek, de például rendszeresen érdeklődik a 37-es üzem Auróra szocialista brigádja a kinti társmunkaközösség eredményei iránt. S ha már a kapcsolattartásról esett szó: nekünk, újságíróknak is vannak barátaink — s cikkcseréink Cse- bokszáriban. valamint Poriban. Még néhány érdekesség: Eger Poriból egy eredeti finn szaunát kapott, az északi városban viszont 11 egri vállalat mutatta be termékeit, amelyekből azóta számos eljutott már a távoli ország vásárlóihoz. Maconban elmaradhatatlan eseménye az évnek a borverseny, ezen sikerrel szerepelt az egri áfész gasztronómiai csapata, zenekara, s számos népművésze. De említésre méltó az is. hogy a Gárdonyi Géza Gimnázium francia szakos tanulói a maconi Lamartin iskola diákjaival gyakorolják a nyelvet. Az olaszországi La Spezia tartomány Sarzana városával még újkeletű a barátsági szerződés, de egy-egy egri diákcsoport már élményekkel teli tért haza tőlük, illetve Itáliából. A dániai Ringsted városával 1973 óta rendszeres a kapcsolata Gyöngyösnek. A két város barátságát azok a megállapodások rögzítik írásba. amelyek egy-egy időszakra meghatározzák többek között azt, hogy a küldöttségek mikor látogatnak el a másik településre. De abban is közösen egyeznek meg. hogy ez a kapcsolat kiterjedjen a sport és a kulturális élet területeire is. Ezért nemcsak a tisztségviselőkből álló hivatalos küldöttségek vettek részt a tapasztalatcserén, hanem a sportegyesületek csapatai, valamint a művészeti együttesek is. Szerpélyes jellegű barátságok is szövődnek az ilyen látogatásokon, amelyek révén magánemberek Is felkeresik kölcsönösen egymást. Most formálódik az a kapcsolat, amely St. Pölten- hez fűződik. A Gagarin erőmű a rekonstrukciós munkái során került kapcsolatba a várossal. Az ottani vállalkozó a polgármesteréhez is elvitte az erőművieket. St. Pölten polgármestere az akkori meghívásnak a közeli múltban eleget tett. és ekkor köszöntötte Gyöngyös Város Tanácsának elnökét is. Felmerült annak a lehetősége a találkozón, hogy a két város valamilyen formában tartós együttműködést alakítson ki. Ügy mondják, ikervárosi szálak fűzik egybe Gyöngyöst Szécsénnyel és Rimaszombattal, mivel ez a három város egy időben kapta meg a városi rangot Róbert Károlytól. Hogy ez a tény milyen forrása lesz a későbbi kapcsolatoknak, ennek a lehetősége pillanatnyilag még nyitott. A testvérvárosi együttműködés témájában érdeklődve megtudtuk, hogy Hatvannak még nem alakultak ki kül- kapcsolatai, de a helybeliek törekednek a későbbi időkben a béke jegyében fonódó szálak összekötésére. A szépséges Pori Az Országos Béketanács ülése Mindenki számára nyitottak voltak az ajtók az Országos Béketanács évzáró-évnyitó ülésén, amelyet szerdán tartottak a Magyar Tudományos Akadémia sziéik- Iházáhan. Az ország minden tájáról érkezett több száz békeaktivista részvételével megtartott nyilvános eszmecserén az OBT a magyar békemozgalom tavalyi tevékenységének összegzését, illetve az idei munkaprogram megvitatását tűzte napirendre. Ezzel februárban immár másodszor került a közvélemény érdeklődésének fókuszába a békemozgalom munkája; a múlt héten az Országgyűlés külügyi bizottságának képviselői kaptak tájékoztatást az OBT főtitkárától. A parlamenti testület funkciójának megfelelően akkor elsősorban a béke magyar barátainak nemzetközi tevékenysége, kül- kapcsolatai kerültek napirendre, a mostani alkalommal főként a békemozgalom belső helyzetét értékelték. Az idei munkaprogram hangsúlyozottan megfogalmazza: a magyar békemozgalom bővíteni kívánja tevékenységének körét. Kezdeményezi az egyes elméleti kérdések kidolgozását és vitáját, s e munkában számít a különféle kutatóintézetek, az egyetemek és a főiskolák támogatására is. Emellett fontos feladatának tartja annak tudatosítását, hogy a békemozgalom jól szolgálja, hazánk érdekeinek, a nemzeti sajátosságok kifejezését, a nemzeti azonosság- tudat megőrzését. A mozgalom keresi az egyéni békeszolgálat újalbb lehetőségeit, s ebbe lényeges szerepet tulajdonít a cselekvő hazafi- ságnak, az emberi értékek tiszteletének, a családszeretetnek. Végezetül lépéseket tesznek a békemozgalom anyagi önállóságának meg' teremtésére. Az írásban közzétett dokumentumok feletti vitában az ülés résztvevői személyes tapasztalataikat megfogalmazva mondták el véleményüket az OBT tevékenységéről, a békemozgalom helyzetéről. Borisz Sztukalin sajtótájékoztatója A Szovjetunió és Magyar- ország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés 40. évfordulója alkalmából Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete szerdán sajtókonferenciát tartott a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Hagyomány már, hogy a diplomata egy-egy nagyobb jelentőségű eseményt megelőzően találkozik a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőivel. Ezúttal a két nép kapcsolataiban mérföldkőnek számító dokumentumot méltatva kiemelte: új szakaszt nyitott a szovjet—ma~ gyár kontaktus fejlődésében a szerződés, az első olyan jogi dokumentum, amely felöleli országaink és népeink gazdasági, politikai és kulturális együttműködésének valamennyi területét. A továbbiakban megállapította: az elmúlt évtizedek igazolták a szerződés céljainak és elveinek életrevalóságát, hatékonyságát, elősegítették a szocializmus vívmányainak védelmét, a nemzetközi biztonság szavatolását. Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi színtéren végbement változások, a szocializmus országai közötti kapcsolatok területén szerzett tapasztalatok figyelembe vételével 1967 *szeptemberében új szerződést írt alá a két ország, fenntartva az 1948. évi dokumentumban rögzített célokat és elveket, s megteremtve a testvéri együttműködés és összefogás további fejlesztésének szilárd alapját a szocialista építés magasabb szintjén. Borisz Sztukalin a négy évtizedes gazdasági, tudományos és technikai együttműködés eredményeiről szólva emlékeztetett: a magyar népgazdaság több mint száz, a Szovjetunió segítségével épült nagy jelentőségű létesítménnyel lett gazdagabb. Így például a Paksi Atomerőmű üzembe helyezésével jelentősen megnőtt a magyar villamosener- gia-termelés. Az erőmű üzembiztonságát tekintve a világ legjobbjai között van. A szovjet közreműködéssel létrehozott vállalatok termelik meg a nyersvas és acél 40, az acéllemezek 90—100 százalékát, dolgozzák fel a kőolaj 90 és a földgáz 80 százalékát. Magyarország szintén több fontos szovjet létesítmény megépítésében vett részt. Magyar szakemberek dolgoztak az orenbur- gi gázvezeték, az uszty-ilimsz- ki cellulózkombinát, a ki- jemhajevi azbesztdúsító kombinát építkezésén. Közös erővel folyik a likinói autóbuszgyár, számos bútoripari üzem, ruha- és cipőgyár rekonstrukciója. Ugyancsak magyar munkások dolgoznak Tengizben a kőolaj- és gázkitermelési ' létesítmények létrehozásán. A Szovjetunió az elmúlt 40 esztendőben a magyar piac legfontosabb energiahordozó. és nyersanyagszállítójává vált: kőolajból és kőolajtermékekből, földgázból villamos energiából, vasércből, nyersvasból és faanyagból az igények több mint 80 százaléka érkezik a' szomszédos országból. Magyarország az importált gépek és berendezések 17 százalékát, traktor-, számítógép-, teherautó-, személygépkocsi- és bányagépszükségletét is elsősorban a baráti államból szerzi be. Tavaly kezdődött meg a népszerű Lada Szamara személygépkocsik szállítása, s folyik a magyar közutakon az új típusú Zaporozsec autók, valamint a KRAZ—260-as teherautók próbafutása. A jelzések szerint sikeresen kiállta a próbát a Don—1500 gabonabetakarító kombájn is. Számos magyar exporttermék kelendő a szovjet piacon, amelyeken az exportra gyártott magyar hús- és tej' feldolgozó berendezések 80, a hűtőgépek 90 és autóbuszok 70 százalékát kínálják. A Szovjetunió veszi át a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar exportra szánt termékeinek 40, a közszükségleti cikkeknek csaknem 30 százalékát. Dinamikusan fejlődnek a szovjet—magyar ideológiai és kulturális kapcsolatok is. Az utóbbi években a legkiválóbb szovjet művészegyüttesek sora szerepelt Magyarországon, s a Szovjetunióban is emlékezetes sikereket arattak a magyar művészeti élét reprezentánsai, a magyar irodalom és művészet jeles személyiségei. Az oktatási együttműködés fontos területe a szak- .emberképzés: az elmúlt negyven évben a Szovjetunióban nyolcezer magyar hallgató szerzett egyetemi végzettséget, s több mint hatszáz szovjet fiatal kapott diplomát magyar felsőoktatási intézményiben. Az újságírók kérdéseire válaszolva a szovjet diplomata elmondta: az utazást megkönnyítő intézkedések nyomán mind több szovjet és magyar turista látogathat el egymás országába. Bejelentette: elkészült az előzetes tervdokumentációja az új moszkvai magyar kulturális és információs centrumnak, s megegyezés született arról is, hogy az uzsgorodi állami egyetemen hungarológiai központot szerveznek.
