Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-10 / 34. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. február 10., szerda 3­Folyik a tejeszacskó — Mennyit rendel a bolt? — Szendvics a szemétkosárban — Ésszerűen, tervszerűen — Táplálkozási fegyelem — Kereskedői kockázat — Ha a kukák beszélni tudnának — A kenyér becsülete — A család kára a népgazdaság kára — Sok vagy kevés? — Ha az áruból selejt lesz ... — Már óvodáskorban elkezdeni Pazarlunk Sok mindent elmondhatunk magunkról, csak azt nem: gazdagok vagyunk. Ám úgy tűnik, annak a népi mondásnak aztán előszeretettel eleget te­szünk: „Szegények vagyunk, de jól-élünk.” Leg­alább is. ha csak azt nézzük, mi mindent hagyunk kárba veszni. Legyen csak szó ezúttal az élelmi­szerről. Egyetlen adat: tavaly a Heves Megyei Élelmiszerkiákereskedelmi Vállalat kimutatható áruselejtje több mint másfél millió forint volt. Hogy miből adódott a kár? Horváth Béláné áruforgal­mi osztályvezető: — Az áruselejtat mi két szerkezetre osztjuk. Nem kevesebb, mint hétszázezer forint, veszett kárba amiiatt. hogy például megrepedt az olaiosflakon. megsérült szállí­tásnál az élelmiszerek cso­magolása vagy megromlott a hentesáru- S akkor a te­jet. meg kenyeret még nem is számítottam. Ez utóbbi kettőből félmillió forintos a kárunk. Hozzá kell ten­nem. a mi vállalatunk is minden évben számít le­árazásra — ez régen kocká­zati alap volt —: ha lejár a szavatossági-idő vagy más ok miatt leértékeljük az árut. Ám a 2 milliárd fo­rintos forgalmunkhoz ké­pest ez elenyésző, csak egy­millió 200 ezer forint. De miért vész kárba a tej, a kenyér? Nos. nem új a téma. a boltok többletren­delése miatt egyszerűen megszárad a mindennapi.- Igaz. megvalósították a ke­reskedők érdekeltségi rend­szerét : ha többletrendelés miatt megszárad a kenyér, péksütemény. kártérítést kell fizetniük a boltvezetők­nek. Ám az igényeket felmér­ni. úgy tűnik, ma semköny­nyű. Németh Ferenc, az egri Hadnagy utcai ABC bolt­vezetője: — Az elmúlt év végén közel öt mázsa kenyér ma­radt a nyakunkon. Ha ilyen előfordul, ezt már csak se- lejtként tudjuk eladni, és ió. ha kilóját hat forintért megveszik a száraznak. Ez bizony csak a malacoknak ió — Hogy sikerül eltalálni, mennyire van szüksége a vevőknek? — Tapasztalat alapján. Nálunk naponta öt-hat má­zsa kenyér elfogy, de olyan is van. hogy még kérnünk kell. Fel kell készülni az ünnepek előtt az ellátásra: nyitástól zárásig frissel kell szolgálnunk. De Eger ide­genforgalma miatt egyébként is nehéz eltalálni, mennyi­re lesz szükség. Elég. ha csak befut egy kiránduló­busz ... A hentesáru meny- nyiségét már könnyebb ki­számítani : a parizernél. a különböző felvágottaknál három-tíz napos a szavatos­sági idő. A hűtőlánc nem szakad meg és igazán rit­kán fordult elő. hogy a rossz minőség miatt vissza kellett, küldeni a húsipar­nak. — És a tej? — Nem mondok nagy szá­mot. csak a valós tényt. Elő­fordul. hogy négyszáz liter­ből száz is kifolyik. Hát igen, a zacskók ... Ötvös Imre, a Tejipari Vállalat Borsod megyei üze­mének igazgatója: — Többéves szerződésünk van az Élelmiszerkiskereske­delmi Vállalattal a szállítás­ra és az úgynevezett ..vissz­áruzásra”. A szavatossági idő nyáron egy-, télen két­napos. Hétköznap kétszer szállítunk. Természetesen előfordul, hogy a boltok nem tudják kiszámítani a kellő mennyiséget, ilyenkor visszajön az áru. Megfele­lő laboratóriumi vizsgálat, után van olyan tej. amelyet újra tudunk pasztőrözni, ám naponta egy-két ezer .liter közötti az. ami már csak takarmányozásra alkalmas. Tavaly hatmillió 543 ezer forint értékű lejárt szava­tossági idejű tej érkezett vissza. Túlrendelés miatt. Ennek felét a kereskedelem fizeti. Ám jelentős részét újra feldolgozhattuk. — És mennyi kár szárma­zott abból, hogy elszakadt a zacskó, kifolyt a tej a ládá­ba? — Egymillió 651 ezer fo­rint'. No. ez az. ami csak ál­lati takarmányozásra kerül­hetett. Besztercei György, az Élel- miszerkiskereskedelmi Vál­lalat megyei kirendeltségé­nek vezetője: — Nem jó az. ha egymás­ra mutogatunk. Az ipar és a kereskedelem között már évek óta vitává fajult: ki a hibás abban hogy kifo­lyik a tej. Merthogy renge­teg káhbavész. az tény. Van, hogy már eleve a zacskó rossz, van, hogy a hegesztés­nél a hiba. Annak idején. amikor bevezették a zacs­kós tejet, emlékszik, a tele­vízióban úgy mutatták be: egy hetvenkilós férfit rá­állítottak. Nos, én egy cse­csemőt sem mernék ráhe­lyezni. Egyetértek. Lévén magam is gyakorló háziasszony, nap mint nav tapasztalom: leg­alább öt zacskót kell kiven­nem a hűtőpultból hogy ab­ból kettő ne folyjon. Nem kell különösebben bizony­gatni: baj van a csomago­lási technológiával. Még csak annyit mindehhez, az idén drágább a tej! Besztercei György azt is elmondja, a boltok megpró­bálják a háziasszonyok kí­vánságát maradéktalanul tel­jesíteni. Ezért is fordul elő. hogy sokszor több kenyeret rendelnek a kelleténél. Más kérdés a minőség. Mert míg Például a déli sütésű zsem­le gyönyörű, szép kerek, szinte kelleti magát, addig az éjszakai. . . Hát igen. összenyomódott, szikkadt. Ki az. aki az utóbbit vá­lasztaná? Pazarlunk. Magyar tradí­ció: csak a friss kenyér ehető. Ez nem is volna baj. de nézzünk csak bele a ku­kákba! Kilószám találnánk bennük a mindennapi be­tevőből. Nemcsak tradíció, magyar ..betegség’' is? Már a családban pazarlunk .. . Stahlné Gál Kornélia, az Egri 9-es Számú Általános Iskola igazgatóhelyettese: — Elég belenézni a nagy­szünetben a szemétkosár­ba... A gyerekek beleha­rapnak a szalámis zsemlé­be. a kiflibe és eldobják. Hihetetlen mennyiségű vész kárba. Hogy mit tudunk tenni? Mi. pedagógusok meg­próbáljuk nevelni a gyere­keket. rászoktatni a helyes, rendszeres étkezésre. Szü­lői értekezleten is mindig visszatérő téma: otthon, a családban is a jó példát lás­sák. De nagyon nehéz vál­toztatni a szemléleten, őszin­tén mondom, a fáradozás kevés eredménnyel jár. És addig, amíg az a gyerek reggelenként csokoládéra, édességre kap pénzt a szü­lőtől nem valószínű, hogy a napközis tízórait fogja megenni.. . Sok mindent elmondha­tunk magunkról, csak azt nem: gazdagok vagyunk. Am úgy tűnik, annak a né­pi mondásnak aztán elősze­retettel eleget teszünk: .,Sze­gények vagyunk, de jól élünk.” A számok, a tények, úgy vélem, önmagukért beszél­tek. És még mi mindent ha­gyunk kárba veszni... ! Mikes Márta Gépjárműfedélzeti műszer Vácról „Ecometer” néven, gépjár - műfedélzetl műszer pár száz kísérleti példánya ké­szült el a Váci Híradás­technikai Anyagok Gyárá­ban. A szocialista országok között egyedülálló, kismé­retű, könnyű és ellenálló szerkezet perspektivikusan is képes jelezni a gépjár­mű működésének alapada­tait, és így elősegíti a mo­tor optimális, emellett kör­nyezetbarát üzemelésének kialakítását. A részben ha­zai alapanyagokat és mű­szaki ötleteket hasznosító szerkezetből, közel tízezer darabot gyártanak Vácon, s ezek minden gépjárműhöz kisebb átalakítással felhasz­nálhatók. (Fotó: Szabó Sándor/ Szekunder A Balaton-parton végigvonagló gyorsvo­nat dohányzófülkéjében ülök a szekunder­füstben, ami tudvalevőleg a másodlagos égési termék élvezetét jelenti boldog-bol­dogtalannak. Feleségem megszokásból nyo­mult a dohányzókocsiba, ha már egyszer ilyen férj jutott neki, aki pöfékel, ám fel­szálláskor én is érzem a kocsi áporodott levegőjében a hajdanvolt Levente, a Király és az alufóliás 5 éves Terv cigaretta mara­dandó bűzét. Ablaknál ülünk, a kis asztalon olvasni­valónk és Sopianaem a gázgyújtóval. Nem gyújtok rá, ha nagyon kell, a dohányzóko­csiból is kimegyek az előtérbe. Szomszé­dunk biztatásnak veszi előkészített dohá­nyomat, és máris rágyújt a natúr Kossuthra, közben vigasztalanul köhög és hörög, el­szántságából azonban kiviláglik, egyelőre még ő az erősebb. A túloldali ablaknál ülő hölgy kabátjába rejti a következő két órára légzőszervi nyílásait, mert férje fo­lyamatosan Marlboro-ködbe borítja egyéb­ként féltett nejét. Megy a vonat, úszunk a másodlagos füst­ben Siófokig. Feleségem hősiesen tartja magát. Rólam tudja, kitartok a fővárosig cigi nélkül (a sikerélményért mindig meg is di­csérj. Közben inspirációt /kapok a Magyar Nemzetből, az egyik országgyűlési bizott­ság ülésének drákói javaslatából, miszerint: „ .. . büntetés terhe mellett tiltsák meg min­den olyan zárt helyiségben a pöfékelést, ahol akár csak egyetlen nem dohányzó is tartózkodik." A gyorsvonat e kocsija dohányzó, ide ez nem vonatkozik. Aki ide felszállt, ön­ként vállalta egészségének károsítását. Ma­gam is unom már a Kossuth és Marlboro penetráns keverékét, így Sopianaem és gyújtóm társaságában kivonulok az előtér­be. Az országgyűlési bizottság nem láthat­ta, hogy a példamutatás minden tiltó szó­nál fontosabb. Bőszen füstölgő útitársaim is kiszivárogtak az előtérbe, elfogadva, hogy ddhányzókocsiban sem kell kocsmai ködbe -'burkolni az útitársakat. Részemről a történetnek itt vége is le­hetne, ha nem szenvedném át, hogy regge­lente állok a villamosmegállóban, s perce­kig szívom a benzingőzt a négy irányból folyó forgalom jóvoltából. A Trabantok .a filter nélküli Kossuth, a villamossínekre merészkedő (fontosabb gépkocsik) a Kent illatába burkolják a nikotintól amúgy is terhelt tüdőinket. Szerencsére már erre is van bizottság, s egyszer csak megegyezünk (oigisek és nem cigisek, autósok és gyalogosok, környezet- szennyezők és -védők). Én legalábbis nagyon bízom benne. Bankó Károly A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANACSA, A SZAKSZER. VEZETEK ORSZÁGOS TANACSA ÉS A KISZ KÖZPONTI BIZOTT­SÁGA „Üzemünk, munkahelyünk élete 1988-ban” címmel króm ka írói pályáza­tot hirdet. A pályázaton részt vehet­nek minden állami, szövet­kezeti, vagy magántermelő, illetve szolgáltató tevékeny­séget folytató üzem, intéz­mény, társulás dolgozói. Pá­lyázni lehet mind a szóban forgó egység egészéret' mind annak valamilyen kisebb ré­szére (üzemrész, brigád stb.) vonatkozólag. Az üzemek egészét bemu­tató pályamunkák tartalmaz­zák, hogy melyek egyfelől a munkahelynek, mint gaz­dálkodó egységnek, másfelől az ott dolgozó emberek szá­mára 1988-ban a legfontosabb célok, feladatok, ugyanazok-e az üzemeké, mint a dolgozóké, vagy mások. A krónikák ad­janak képet arról, hogy ho­gyan sikerült ezeket a célo­kat elérni, a feladatokat tel­jesíteni. ha pedig ez akár az egyik, akár a másik ol­dalról nem sikerült, mi volt az oka. Az üzemek egészére vo­natkozó krónikákat érthető módon általában olyanok ír­ják, akik beosztásuk alap­ján „felülnézetből” át tud­ják tekinteni a nagyobb egy­séget. Ezek viszont ne pusz­ta termelési beszámolók le­gyenek, mert lehetnek a maguk nemében még olyan jók, nem kaphatnak jó mi­nősítést, mivel nem felel­nek meg a pályázat központi céljának. A pályázat címe ugyanis „Üzemünk élete...” nem üres szó, hanem azt fe­jezi ki: a krónikában írják meg, hogyan éltek a dolgo­zók munkahelyeiken, mun­kájuk hogyan hatott munka- és életkörülményeikre, mi­lyenek az emberi kapcsola­tok, szükség esetén milyen törődést, segítséget tapasz­taltak. Ez az esztendő az egész ország számára új helyzetet teremtett. Kívánatos, hogy a krónikákban írják meg: az előző időkhöz képest tapasz­taltak-e változást munkahe­lyeiken, és ha igen, miben? Tudtak-e és milyen áron al­kalmazkodni a változások­hoz, mit jelentettek azok a dolgozók számára munká­ban. munkahelyben, munka- körülményekben ? üzemünk élete 1988-ban Két I. díj 12 ezer torint egyenként Két II. díj 10 ezer forint egyenként Három III. díj 8 ezer forint egyen­ként A pályamunkák terjedelme egész üzem, vagy üzemek nagyobb részegysége esetén legfeljebb mintegy 50 oldal, brigádok esetében pedig leg­A krónikák megalapozot­tak és olvasmányosak le­gyenek — kerüljék a vezér­cikk izü fordulatokat, ugyan­akkor széles kör számára érthető, egyszerű élő magyar nyelven Íródjanak. Egyszó­val őszinte, nyílt, emberi ké­pet adjanak az ottani életről. A pályázatok beküldendők két példányban 19S9. április 30-ig a Hazafias Népfront megyei illetve budapesti szervezetéhez. A pályamun­kák értékelésére és az ered­ményhirdetésre 1989 őszén kerül sor. A pályamunkákat kézirat­ként, zárt anyagként kezel­jük, amelyeket bármilyen célra a levéltári szabályok nak megfelelően, a forrás megjelölésével lehet felhasz­nálni. Az értékelés és ered­ményhirdetés után a pálya­munkák egy példánya a SZOT-levéltárba kerül meg-- őrzésre. A pályázat díjai: Brigádunk élete 1988-ban Két I. díj 8 ezer forint egyenként Két II. díj 1 ezer forint egyenként Három III. díj s ezer forint egyen­ként feljebb 20 oldal. A pálya munkáknak tartalmazniok kell a szóban forgó üzem, il­letve üzemrész, brigád pon tos megjelölését. Tavaszra készül a mélyépítő vállalat A fagymentes időjárás ked­vezett a terepmunkálatok­nak az idén. Az Egri Váro­si Tanács Mélyépítő és Vá­rosgondozási Üzeme igyeke­zett kihasználni a természet e kegyét. Kovács Mihály igazgató elmondotta, a napokban kezdték meg a Somogyi Bé­la utca városközpont felé eső szakaszának járdaépítési munkálatait, és ha a hőmér­séklet ilyen kedvező marad, akkor két hét múlva befe­jeződnek az átépítések. Ezenkívül a 25. számú út Vörösmarty utcai szakaszán az évszaknak megfelelően út­padka melletti sártalanítás t végeznek. A munkaerőt a megyei tanács munkaügyi osztálya — szerződés alap­ján — közhasznú tevékeny­séget vállalókból biztosítja Ezáltal negyvenen jutnak munkához, és a karbantar­tás sem marad el. Fontos, időről időre visszatérő tevé­kenységük az Egér-patak ta­karítása. Az igazgató re méli: a tisztogatás után ez meg is látszik majd.

Next

/
Thumbnails
Contents