Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-10 / 34. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. február 10., szerda 3Folyik a tejeszacskó — Mennyit rendel a bolt? — Szendvics a szemétkosárban — Ésszerűen, tervszerűen — Táplálkozási fegyelem — Kereskedői kockázat — Ha a kukák beszélni tudnának — A kenyér becsülete — A család kára a népgazdaság kára — Sok vagy kevés? — Ha az áruból selejt lesz ... — Már óvodáskorban elkezdeni Pazarlunk Sok mindent elmondhatunk magunkról, csak azt nem: gazdagok vagyunk. Ám úgy tűnik, annak a népi mondásnak aztán előszeretettel eleget teszünk: „Szegények vagyunk, de jól-élünk.” Legalább is. ha csak azt nézzük, mi mindent hagyunk kárba veszni. Legyen csak szó ezúttal az élelmiszerről. Egyetlen adat: tavaly a Heves Megyei Élelmiszerkiákereskedelmi Vállalat kimutatható áruselejtje több mint másfél millió forint volt. Hogy miből adódott a kár? Horváth Béláné áruforgalmi osztályvezető: — Az áruselejtat mi két szerkezetre osztjuk. Nem kevesebb, mint hétszázezer forint, veszett kárba amiiatt. hogy például megrepedt az olaiosflakon. megsérült szállításnál az élelmiszerek csomagolása vagy megromlott a hentesáru- S akkor a tejet. meg kenyeret még nem is számítottam. Ez utóbbi kettőből félmillió forintos a kárunk. Hozzá kell tennem. a mi vállalatunk is minden évben számít leárazásra — ez régen kockázati alap volt —: ha lejár a szavatossági-idő vagy más ok miatt leértékeljük az árut. Ám a 2 milliárd forintos forgalmunkhoz képest ez elenyésző, csak egymillió 200 ezer forint. De miért vész kárba a tej, a kenyér? Nos. nem új a téma. a boltok többletrendelése miatt egyszerűen megszárad a mindennapi.- Igaz. megvalósították a kereskedők érdekeltségi rendszerét : ha többletrendelés miatt megszárad a kenyér, péksütemény. kártérítést kell fizetniük a boltvezetőknek. Ám az igényeket felmérni. úgy tűnik, ma semkönynyű. Németh Ferenc, az egri Hadnagy utcai ABC boltvezetője: — Az elmúlt év végén közel öt mázsa kenyér maradt a nyakunkon. Ha ilyen előfordul, ezt már csak se- lejtként tudjuk eladni, és ió. ha kilóját hat forintért megveszik a száraznak. Ez bizony csak a malacoknak ió — Hogy sikerül eltalálni, mennyire van szüksége a vevőknek? — Tapasztalat alapján. Nálunk naponta öt-hat mázsa kenyér elfogy, de olyan is van. hogy még kérnünk kell. Fel kell készülni az ünnepek előtt az ellátásra: nyitástól zárásig frissel kell szolgálnunk. De Eger idegenforgalma miatt egyébként is nehéz eltalálni, mennyire lesz szükség. Elég. ha csak befut egy kirándulóbusz ... A hentesáru meny- nyiségét már könnyebb kiszámítani : a parizernél. a különböző felvágottaknál három-tíz napos a szavatossági idő. A hűtőlánc nem szakad meg és igazán ritkán fordult elő. hogy a rossz minőség miatt vissza kellett, küldeni a húsiparnak. — És a tej? — Nem mondok nagy számot. csak a valós tényt. Előfordul. hogy négyszáz literből száz is kifolyik. Hát igen, a zacskók ... Ötvös Imre, a Tejipari Vállalat Borsod megyei üzemének igazgatója: — Többéves szerződésünk van az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalattal a szállításra és az úgynevezett ..visszáruzásra”. A szavatossági idő nyáron egy-, télen kétnapos. Hétköznap kétszer szállítunk. Természetesen előfordul, hogy a boltok nem tudják kiszámítani a kellő mennyiséget, ilyenkor visszajön az áru. Megfelelő laboratóriumi vizsgálat, után van olyan tej. amelyet újra tudunk pasztőrözni, ám naponta egy-két ezer .liter közötti az. ami már csak takarmányozásra alkalmas. Tavaly hatmillió 543 ezer forint értékű lejárt szavatossági idejű tej érkezett vissza. Túlrendelés miatt. Ennek felét a kereskedelem fizeti. Ám jelentős részét újra feldolgozhattuk. — És mennyi kár származott abból, hogy elszakadt a zacskó, kifolyt a tej a ládába? — Egymillió 651 ezer forint'. No. ez az. ami csak állati takarmányozásra kerülhetett. Besztercei György, az Élel- miszerkiskereskedelmi Vállalat megyei kirendeltségének vezetője: — Nem jó az. ha egymásra mutogatunk. Az ipar és a kereskedelem között már évek óta vitává fajult: ki a hibás abban hogy kifolyik a tej. Merthogy rengeteg káhbavész. az tény. Van, hogy már eleve a zacskó rossz, van, hogy a hegesztésnél a hiba. Annak idején. amikor bevezették a zacskós tejet, emlékszik, a televízióban úgy mutatták be: egy hetvenkilós férfit ráállítottak. Nos, én egy csecsemőt sem mernék ráhelyezni. Egyetértek. Lévén magam is gyakorló háziasszony, nap mint nav tapasztalom: legalább öt zacskót kell kivennem a hűtőpultból hogy abból kettő ne folyjon. Nem kell különösebben bizonygatni: baj van a csomagolási technológiával. Még csak annyit mindehhez, az idén drágább a tej! Besztercei György azt is elmondja, a boltok megpróbálják a háziasszonyok kívánságát maradéktalanul teljesíteni. Ezért is fordul elő. hogy sokszor több kenyeret rendelnek a kelleténél. Más kérdés a minőség. Mert míg Például a déli sütésű zsemle gyönyörű, szép kerek, szinte kelleti magát, addig az éjszakai. . . Hát igen. összenyomódott, szikkadt. Ki az. aki az utóbbit választaná? Pazarlunk. Magyar tradíció: csak a friss kenyér ehető. Ez nem is volna baj. de nézzünk csak bele a kukákba! Kilószám találnánk bennük a mindennapi betevőből. Nemcsak tradíció, magyar ..betegség’' is? Már a családban pazarlunk .. . Stahlné Gál Kornélia, az Egri 9-es Számú Általános Iskola igazgatóhelyettese: — Elég belenézni a nagyszünetben a szemétkosárba... A gyerekek beleharapnak a szalámis zsemlébe. a kiflibe és eldobják. Hihetetlen mennyiségű vész kárba. Hogy mit tudunk tenni? Mi. pedagógusok megpróbáljuk nevelni a gyerekeket. rászoktatni a helyes, rendszeres étkezésre. Szülői értekezleten is mindig visszatérő téma: otthon, a családban is a jó példát lássák. De nagyon nehéz változtatni a szemléleten, őszintén mondom, a fáradozás kevés eredménnyel jár. És addig, amíg az a gyerek reggelenként csokoládéra, édességre kap pénzt a szülőtől nem valószínű, hogy a napközis tízórait fogja megenni.. . Sok mindent elmondhatunk magunkról, csak azt nem: gazdagok vagyunk. Am úgy tűnik, annak a népi mondásnak aztán előszeretettel eleget teszünk: .,Szegények vagyunk, de jól élünk.” A számok, a tények, úgy vélem, önmagukért beszéltek. És még mi mindent hagyunk kárba veszni... ! Mikes Márta Gépjárműfedélzeti műszer Vácról „Ecometer” néven, gépjár - műfedélzetl műszer pár száz kísérleti példánya készült el a Váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában. A szocialista országok között egyedülálló, kisméretű, könnyű és ellenálló szerkezet perspektivikusan is képes jelezni a gépjármű működésének alapadatait, és így elősegíti a motor optimális, emellett környezetbarát üzemelésének kialakítását. A részben hazai alapanyagokat és műszaki ötleteket hasznosító szerkezetből, közel tízezer darabot gyártanak Vácon, s ezek minden gépjárműhöz kisebb átalakítással felhasználhatók. (Fotó: Szabó Sándor/ Szekunder A Balaton-parton végigvonagló gyorsvonat dohányzófülkéjében ülök a szekunderfüstben, ami tudvalevőleg a másodlagos égési termék élvezetét jelenti boldog-boldogtalannak. Feleségem megszokásból nyomult a dohányzókocsiba, ha már egyszer ilyen férj jutott neki, aki pöfékel, ám felszálláskor én is érzem a kocsi áporodott levegőjében a hajdanvolt Levente, a Király és az alufóliás 5 éves Terv cigaretta maradandó bűzét. Ablaknál ülünk, a kis asztalon olvasnivalónk és Sopianaem a gázgyújtóval. Nem gyújtok rá, ha nagyon kell, a dohányzókocsiból is kimegyek az előtérbe. Szomszédunk biztatásnak veszi előkészített dohányomat, és máris rágyújt a natúr Kossuthra, közben vigasztalanul köhög és hörög, elszántságából azonban kiviláglik, egyelőre még ő az erősebb. A túloldali ablaknál ülő hölgy kabátjába rejti a következő két órára légzőszervi nyílásait, mert férje folyamatosan Marlboro-ködbe borítja egyébként féltett nejét. Megy a vonat, úszunk a másodlagos füstben Siófokig. Feleségem hősiesen tartja magát. Rólam tudja, kitartok a fővárosig cigi nélkül (a sikerélményért mindig meg is dicsérj. Közben inspirációt /kapok a Magyar Nemzetből, az egyik országgyűlési bizottság ülésének drákói javaslatából, miszerint: „ .. . büntetés terhe mellett tiltsák meg minden olyan zárt helyiségben a pöfékelést, ahol akár csak egyetlen nem dohányzó is tartózkodik." A gyorsvonat e kocsija dohányzó, ide ez nem vonatkozik. Aki ide felszállt, önként vállalta egészségének károsítását. Magam is unom már a Kossuth és Marlboro penetráns keverékét, így Sopianaem és gyújtóm társaságában kivonulok az előtérbe. Az országgyűlési bizottság nem láthatta, hogy a példamutatás minden tiltó szónál fontosabb. Bőszen füstölgő útitársaim is kiszivárogtak az előtérbe, elfogadva, hogy ddhányzókocsiban sem kell kocsmai ködbe -'burkolni az útitársakat. Részemről a történetnek itt vége is lehetne, ha nem szenvedném át, hogy reggelente állok a villamosmegállóban, s percekig szívom a benzingőzt a négy irányból folyó forgalom jóvoltából. A Trabantok .a filter nélküli Kossuth, a villamossínekre merészkedő (fontosabb gépkocsik) a Kent illatába burkolják a nikotintól amúgy is terhelt tüdőinket. Szerencsére már erre is van bizottság, s egyszer csak megegyezünk (oigisek és nem cigisek, autósok és gyalogosok, környezet- szennyezők és -védők). Én legalábbis nagyon bízom benne. Bankó Károly A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANACSA, A SZAKSZER. VEZETEK ORSZÁGOS TANACSA ÉS A KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGA „Üzemünk, munkahelyünk élete 1988-ban” címmel króm ka írói pályázatot hirdet. A pályázaton részt vehetnek minden állami, szövetkezeti, vagy magántermelő, illetve szolgáltató tevékenységet folytató üzem, intézmény, társulás dolgozói. Pályázni lehet mind a szóban forgó egység egészéret' mind annak valamilyen kisebb részére (üzemrész, brigád stb.) vonatkozólag. Az üzemek egészét bemutató pályamunkák tartalmazzák, hogy melyek egyfelől a munkahelynek, mint gazdálkodó egységnek, másfelől az ott dolgozó emberek számára 1988-ban a legfontosabb célok, feladatok, ugyanazok-e az üzemeké, mint a dolgozóké, vagy mások. A krónikák adjanak képet arról, hogy hogyan sikerült ezeket a célokat elérni, a feladatokat teljesíteni. ha pedig ez akár az egyik, akár a másik oldalról nem sikerült, mi volt az oka. Az üzemek egészére vonatkozó krónikákat érthető módon általában olyanok írják, akik beosztásuk alapján „felülnézetből” át tudják tekinteni a nagyobb egységet. Ezek viszont ne puszta termelési beszámolók legyenek, mert lehetnek a maguk nemében még olyan jók, nem kaphatnak jó minősítést, mivel nem felelnek meg a pályázat központi céljának. A pályázat címe ugyanis „Üzemünk élete...” nem üres szó, hanem azt fejezi ki: a krónikában írják meg, hogyan éltek a dolgozók munkahelyeiken, munkájuk hogyan hatott munka- és életkörülményeikre, milyenek az emberi kapcsolatok, szükség esetén milyen törődést, segítséget tapasztaltak. Ez az esztendő az egész ország számára új helyzetet teremtett. Kívánatos, hogy a krónikákban írják meg: az előző időkhöz képest tapasztaltak-e változást munkahelyeiken, és ha igen, miben? Tudtak-e és milyen áron alkalmazkodni a változásokhoz, mit jelentettek azok a dolgozók számára munkában. munkahelyben, munka- körülményekben ? üzemünk élete 1988-ban Két I. díj 12 ezer torint egyenként Két II. díj 10 ezer forint egyenként Három III. díj 8 ezer forint egyenként A pályamunkák terjedelme egész üzem, vagy üzemek nagyobb részegysége esetén legfeljebb mintegy 50 oldal, brigádok esetében pedig legA krónikák megalapozottak és olvasmányosak legyenek — kerüljék a vezércikk izü fordulatokat, ugyanakkor széles kör számára érthető, egyszerű élő magyar nyelven Íródjanak. Egyszóval őszinte, nyílt, emberi képet adjanak az ottani életről. A pályázatok beküldendők két példányban 19S9. április 30-ig a Hazafias Népfront megyei illetve budapesti szervezetéhez. A pályamunkák értékelésére és az eredményhirdetésre 1989 őszén kerül sor. A pályamunkákat kéziratként, zárt anyagként kezeljük, amelyeket bármilyen célra a levéltári szabályok nak megfelelően, a forrás megjelölésével lehet felhasználni. Az értékelés és eredményhirdetés után a pályamunkák egy példánya a SZOT-levéltárba kerül meg-- őrzésre. A pályázat díjai: Brigádunk élete 1988-ban Két I. díj 8 ezer forint egyenként Két II. díj 1 ezer forint egyenként Három III. díj s ezer forint egyenként feljebb 20 oldal. A pálya munkáknak tartalmazniok kell a szóban forgó üzem, illetve üzemrész, brigád pon tos megjelölését. Tavaszra készül a mélyépítő vállalat A fagymentes időjárás kedvezett a terepmunkálatoknak az idén. Az Egri Városi Tanács Mélyépítő és Városgondozási Üzeme igyekezett kihasználni a természet e kegyét. Kovács Mihály igazgató elmondotta, a napokban kezdték meg a Somogyi Béla utca városközpont felé eső szakaszának járdaépítési munkálatait, és ha a hőmérséklet ilyen kedvező marad, akkor két hét múlva befejeződnek az átépítések. Ezenkívül a 25. számú út Vörösmarty utcai szakaszán az évszaknak megfelelően útpadka melletti sártalanítás t végeznek. A munkaerőt a megyei tanács munkaügyi osztálya — szerződés alapján — közhasznú tevékenységet vállalókból biztosítja Ezáltal negyvenen jutnak munkához, és a karbantartás sem marad el. Fontos, időről időre visszatérő tevékenységük az Egér-patak takarítása. Az igazgató re méli: a tisztogatás után ez meg is látszik majd.
