Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-10 / 34. szám
4. mapmm HtanRÉfesJil y U ■UMM —.Hil.l'fliVi*» NÉPÚJSÁG, 1988. február 10., szerda MA: TALÁLKOZÓ AZ ALKOTÓKKAL Filmek első, második vérig Dobray György filmrendező operatőrként végzett 1965-bcn a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Eleinte dokumentum- és kisjátékfilmeket készített, illetve a televízióban dolgozott. Ö rendezte az Áldozat és a Vérszerződés című mozifilmeket, ám igazán ismertté két újabb mű tette a nevét: a Szerelem első vérig, és ennek „második vérig menő” folytatása, amelyet a közelmúltban mutattak be a filmszínházakban. Ö lesz az egyik vendége ma délután fél ötkor annak a közönségtalálkozónak, melyet a Szerelem második vérig című film három órakor kezdődő veti- , tése után tartanak az Ifjúsági Ház tanácstermében. Üjhelyi János dramaturg, a színészek közül Szilágyi Mariann, Czakó Ildikó és Epres Attila várják még az érdeklődők kérdéseit. Ez a rendezvény része a Heves Megyei Moziüzemi Vállalat, a Gárdonyi Géza Színház és a Népújság közös vállalkozásának, amelyről lapunk hasábjain már hirt adtunk. A magyar film egy évét. illetve a Dialóg Filmstúdió Vállalatot bemutató tárlatot ma délután 6 órakor nyitja meg Bacsó Péter filmrendező a színház élőcsarnokában. ahonnan ma egyébként a televízió egyenes adásban közvetíti a Figaro házassága című előadást. A Prizma moziban a következő napokban keresztmetszetet kap a közönség a Dialóg terméséből, illetve a hét elején kezdődött iátékfilmszemle érdekesebb alkotásait is levetítik. Dobray Györgyöt, a Dialóg Filmstúdióban kerestük meg. hogy- a* kritikai visszhangról, közönségfogadtatásáról kérdezzük. — A magyar rendezők még mindig nem rajonganak túlzottan a szórakoztatásért. ön milyen megfontolásokból vágott bele ebbe a két ifjúsági filmbe? — Nézetem szerint a film jelen idejű. Elsősorban akkor kell hatnia, amikar megszületik. Az utóélete sokszor esetleges, későbbi felfedezése bizonytalan. Számomra éppen ezért nagyon fontos a közönség reagálása, és kezdettől vonzódom a nívós szórakoztatáshoz. Különösen foglalkoztat a fiatalok világa amelyben mindig lehet érdekes témákat találni. A Szerelem első vériget 1 millió 200 ezren nézték meg. s ezzel az utóbbi évek három legnézettebb filmje közé került. Remélem. a második részre is legalább ennyien váltanak jegyet. Ügy érzem, ezek . az adatok igazolják törekvéseimet. — Mennyire lehet tudatosan felépíteni egy ilyen sikert? — Az alapelemeket tudatosan össze lehet válogatni. Azért is készítettünk ifjúsági filmet, mert jórészt ez a korosztály jár moziba. És nyilván szívesen viszontlátja a vásznon saját életének epizódjait. Sokat segíthet az is. ha szól a filmben a popzene, esetleg egy „vivőslágert” is sikerül produkálni. A romantika ugyancsak elengedhetetlen. ez igenis jelen van mai életünkben, és a fiatalok különösen igénylik. — önnél sok olyan szereplő van. akiknek nincs rutinjuk. tulajdonképpen amatőrnek számítanak. Hogyan Találta meg őket. és okozott-e problémákat ez a járatlanság a forgatás közben? — A diákokat alakító fiatalok egy próbafelvétel-sorozat után kerültek a vászonra. s mivel a legjobb képességűeket igyekeztünk kiválasztani, nem jelentett a szokásosnál nagyobb feladatot a színészvezetés. Be- rencsi Attila (Béri Ary) már az ötödik filmfőszerepét játssza. tinédzsersztárrá vált. és Czakó Ildikó, azaz Gombóc is jó úton van efelé. — Sztárok és ideáltípusok . ■. ön szerint mennyire befolyásolják a fiatalok ízlésvilágát? — Ügy vélem, a közönségfilmek elsősorban szórakoztatni. nem pedig nevelni akarnak. A nézők azért ülnek be a moziba. hogy megnézzék kedvenceiket, hogy kikapcsolódjanak. — Szerintem viszont a szereplők magatartása. környezetük. döntéseik a történet és tanulságai mindenképpen hatnak a nézőre és ez az indirekt befolyás mélyebb gyökeret verhet, mint a direkt és didaktikus példák. ön említette, hogy ez a korosztály részben azért jár filmszínházba, mert viszont szeretné látni a saját életét Egyik-másik kritikus viszont úgy vélekedett, hogy a filmben megrajzolt Szeged nincs is rajta Magyar- ország térképén. — A felszín alatt ott húzódnak a reális problémák, a családi élet. a kapcsolat- teremtés zavarai. amelyek elbizonytalanítják, cinikussá teszik a fiatalokat. Kívülről talán ezt jobban látják: a franciaországi kritikai visszhang például kedvezőbb volt, mint a hazai. Meg kell mondanom hogy a bírálatokra egyébként nem sokat adok: az ítészek egy része eleve elveti a könnyű műfajt, hiányoznak az elemző értékelések. Az ilyen produkciók lerántásával lenézzük azokat a százezreket is. akik beülnek a széksorokba. — Szerelem első. második vérig ... Lesz-e újabb folytatás? — A második részt azért készítettük el. mert nagy volt rá az igény. Közönség- találkozókon. levelekben buzdítottak, hogy vigyük tovább a történetet. Azt hiszem, egy újabb folytatásnak is lenne közönsége, mégis elbúcsúzom egyelőre Fügétől és társaitól. Nagy küzdelmet folytattunk a második rész folytatása során a történettel, amelynek még mindig tartanak az utórezgései. Terveim között szerepel egy újabb ifjúsági film elkészítése, de a .harmadik vérre” bizonytalan ideig várni k,ell. Számos kérdés felvetésre várna még, de lapunk terjedelmi korlátái behatárolják a beszélgetést. A Vitákat kavaró film rajongói és ellendrukkerei azonban saját kérdéseiket ma délután fél ötkor személyesen is feltehetik az alkotóknak, ha ellátogatnak az Ifjúsági Házba. Koncz János KNEB-vizsgálat a gyógyszerellátásról A gyógyszerellátás helyzetének átfogó értékelésére országos vizsgálatot kezd a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A fővárosra, valamint hat megyére kiterjedő vizsgálat a gyógyszerellátás valameny- nyi területét átfogja. így a népi ellenőrök górcső alá veszik a gyártás, a forgalmazás, a felhasználás alakulását a gazdálkodás rendjét és a gyógyszertárak, kórházak ezzel kapcsolatos tevékenységét. A többi között választ keresnek arra. a központi szervek hogyan teljesítették a gyártás, az ellátás és a forgalmazás fejlesztését szolgáló programokat: miként alakul a termékszerkezet- váltás a gyógyszergyáraknál: a gyártók eleget tesznek-e a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek. Felmérik. milyen tényezők hátráltatják a korszerű készletgazdálkodást, s a vizsgálat tapasztalatai alapján választ adnak arra is. milyen főbb okokra vezethető visz- sza az időnként fellépő gyógyszerhiány. A széles körű tájékozódást segítik a Hazafias Népfront helyi szervezeteinek közreműködésével szervezett ankétok is. amelyek fórumot teremtenek a népi ellenőrzésnek, a lakosság véleményének megismerésére. A most induló országos vizsgálat időszerűségére, jelentőségére utal. hogy az elmúlt két évtizedben folyamatosan emelkedett hazánkban a gyógyszerfogyasztás: értékének éves növekedése elérte a 8—10 százalékot. 1986-ban a lakosság 2 milliárd forint térítési díjat fizetett, az állami támogatás Pedig 13 és fél milliárd forintot tett ki. E summából csaknem 3 milliárd jptott a forgalmazás költségeire. 1987-re a költségvetési támogatások összege elérte a 15.8 milliárd forintot. amiben a mennyiség növekedésének. a termelői ár emelkedésének és a fogyasztási szerkezet változásainak egyaránt szerepe volt. Külön vizsgálati pont a gyógyszerellátás területi megoszlásának felmérése. A tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy a különféle gyógyszerek nem mindenütt egyformán állnak a betegek és orvosaik rendelkezésére. A népi ellenőrök ezért különös figyelmet fordítanak a távol eső települések ellátásának vizsgálatára. „SÓHAJTVA KÖSZÖNTLEK” Kisfaludy Károly születésnapjára (MTI—KS reprodukció) „Idézetesdit” játszott nemrégiben a társaság. A játék lényege: valaki mond egy idézetet, s a többieknek ki kell találniuk, kitől származik a citátum. Röpködtek is a különböző prózai és verssorok, amikor egyszer csak elhangzott: ..Hősvértől pirosúlt gyásztér sóhajtva köszöntlek. Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács!” Egy percre mindenki elnémult, hogy azután annál nagyobb legyen a hangzavar. Mert mindenki kívülről fúj- ta-skandálta ugyan a két sort, csak épp fogalma sem volt, kitől-miből való . . . Tippeltek Berzsenyire, Kölcsey- re. Vörösmartyra — de csak egy embor gondolt Kisfaludy Károlyra. (Igaz, ő pontosan tudta.) A hétköznapi történet akár jelképesen is fölfogható. Tény, hogy Kisfaludy Károly „irodalmi szemhatárunk peremére szorult” — ahogy Kerényi Ferenc írja róla a Szépirodalmi Könyvkiadó Magyar Remekírók sorozatában. Jól tudjuk persze, hogy korunk mostohán báláik klasszikusainkkal, de vajon van-e olyan irodalombarát. aki ne ismerné — ugyancsak a Mohács című versből — a már-már szállóigének számító szavakat: „Él magyar, áll Buda még!”, akad-e, aki ne tudná folytatni: „Szülőföldem szép határa! Meglátlak-e valahára?” Naponta megyünk végig szerte az országban a Kisfaludy utcákon (s vajon melyiket nevezték el róla. S melyiket testvérbátyjáról. Kisfaludy Sándorról). Ki az tehát, akinek neve tudatlanul is ennyire belénk ivódott? Az irodalom- történészek leginkább a szervezőt, az irodalmi vezért látják benne. <5 a hid Kazinczy és Vörösmartyék között. Ö az, aki klasszicista stílus- eszménytől eljut a romantika mindent elsöprő érzelemvilágáig; ő az, aki Kazinczy Ferenctől, a széphalmi mestertől átveszi a stafétabotot, és irodalmi vezére lesz — immár Pesten — a köréje tömörülő aurórásoknak. (Az Auróra című zsebkönyvet Kisfaludy 1821-től haláláig. 1830-ig szerkesztette. De Kisfaludy nemcsak szervezi és vezérli a kibontakozó romantikus irodalmat, hanem a saját hús-vér valójában maga is éli a roman tikát. Élete ugyanis szélsőségesen romantikus. Nemesi család nyolcadik gyermeke, születésébe anyja belehal. Gyűlölködő, szigorú apa, egyházi majd katonaiskola — megannyi kordon a szárny- próbálgatásra készülődő, zabolátlan ifjúi lélekszámúra. S a következmény? Kitaga- dottság, gyökeres szakítás a lehetséges katonatiszti, földbirtokosi életmóddal — hogy helyette nyomorogjon, dor- bézoljon, megpróbáljon megállni a saját lábán, és adósságokat csináljon. Festészetet tanul Bécsben, eljut Olaszországba, s csak ötévi kóborláj után tér ismét haza, Itthon azután ez a (Babits kifejezésével) „ős bohém’' keményen dolgozni kezd. s egy évtizeden át kitartó, szívós munkával szervez és ír. Verset és prózát, lírai költeményeket és epigrammákat, végzetdrámákat és komédiákat (mellesleg ő a magyar vígjáték atyja is). S ha nem is dolgunk most kesztyűt dobni az irodalom- történetnek a per újrafölvé- teléért, annyit hadd jegyezzünk meg: aki oly metszőén gúnyos tud lenni epigrammáiban. mint Kisfaludy (példának okáért: „Messze halad, ki tanul, messzébb jut mézes ajakkal. Legmesz- szébb. ki örök görnyedezés re szokott.”), aki olyan öniróniával emlegeti saját korábbi művének „bundás indulatait”, aki oly kaján-bölcsen tud írni „A bánkódó férj”-ről, mint Kisfaludy — nos. annak bizonyára most is lennének ébresztgetésre méltó gondolatai. Számunk ra is. Jó lenne látni például, mivé válik egyik-másik darabja egy jó dramaturg, egy jó rendező kezében ... Az alkalom magától kínál kozik. Február 5-én kétszáz éve, hogy megszületett Kisfaludy Károly. M. T. M. A mióta az eszemet tudom. a lakótelepi sportklub szurkolóinak törzsgárdájához tartozom. Nemcsak a mérkőzéseken buzdítom a csapatot, hanem még a decemberi edzésekre is kijárok. Ilyenkor még azt is elfelejtem, hogy tizennyolc éve gyötör az isiász. Ráadásul betonból van a lelátó. Ezért, azt hiszem rászolgáltam arra. hogy én is meghívást kapjak a vezetőségi értekezletre, melyen a tavalyi eredmények kerültek szóba. A meghívóval együtt megkaptam az elnöki beszámolót is. Mi tagadás, elég semmitmondó és sületlen beszámoló volt. Az első lap tetején a következő felirat ékeskedett: HIVATALOS FELHASZNÁLÁSRA! ELOLVASÁS UTÁN VISSZAKÜLDENDŐ! Nr. 66 Az értekezlet előrehaladtával szót kaptak a szurkolóik. ezért tüstént jelentkeztem. és a következőket mondtam: — Volna egy kérdésem. Miért van a kézhez kapott beszámolóra írva: „Szigorúan titkos!” Mit jelent az. hogy „Hivatalos felhasználásra?”. és elolvasás után miért kell visszaküldeni? — Most segíts meg, istenem; — fohászkodott a klub elnöke, és egy csapásra megfeledkezett arról, hogy most nem célszerű a Mindenhatóval előhozakodni. — Mi szükség volt erre a kérdésre? Talán nem elég világos. hogy ez a beszámoló ... — Meglehetősen semmitmondó és sületlen — feleltem. — Minden eddigi hozzászóló ezen a véleményen van. De térjünk vissza a kérdésemre, mi az, hogy „szigorúan titkos?” — Ez annyit jelent — mondta az elnök —. vagyis, hogy ez nem arra való, hogy ide-oda hurcolásszák! — Rendben van — válaszoltam. — Miért van ráírva. hogy „Hivatalos fel- használásra?” — Nos tehát — habozott az elnök —, jóllehet, maguk most társadalmi munkát végeznek, mégis van ennek némi hivatalos színezete. — Miért kell visszaküldeni? — Ez annyit jelent hogy elolvasás után vissza kell adni. nehogy kézről- kézre vándoroljon. — Vagy úgy! — Bizonyára ezért van megszámozva? Ha véletlenül elkezdene vándorolni kézről kézre, a lista alapján könnyen megállapítható, kié volt a 66. sz. — Látom, már kezdi ka- pisgálni — mondta az elnök megnyugodva. — Van még egyéb kérdése is? — Van. Miért küldték szét ezt az alapjában véve sü- • létlen beszámolót? Kinek akarják bemesélni ezeket a gyermekded dolgokat? Ezután még jó néhány telepi szurkoló felszólalt, és mindegyikük azt kérdezte: milyen meggondolásból küldték szét ezt a sületlen beszédet? — Remélem, most már | belátja — lépett oda hozzám az elnök az értekezlet után. és kedélyesen belém- , karolt — miért kellett odaírni „szigorúan titkos, nr. 66?” Van fogalma arról, mi történne, ha valóban kézről kézre járna? (Bolgárból fordította: Adamecz Kálmán)
