Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-09 / 33. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 33. szám ARA: 1988. február 9., kedd 1,80 FORINT A KÖRÜLTEKINTŐ PÁLYAVÁLASZTÁSÉRT Tanácsok sorskérdésekben Speciális gé­pek segítsé­gével mérik fel a tanulók képességeit Január, február tájékán sok családban vá­lik aktuálissá a kérdés: hol tanuljon to­vább, milyen szakmát válasszon a nyolca­dikba járó kamaszfiú vagy bakfislány? A válaszok többnyire már megszülettek, hiszen e hónap 15-én az általános isko­lákban lezárják a jelentkezési lapokat. Nem biztos azonban, hogy a döntések nyo­mában mindenütt nyugalom honol. Való­színűleg sok szülő és diák fejében ott mo­toszkál a kérdés: jól választottam-e? Nyil­ván akadnak közöttük olyanok is, akik nem keresték fel a Heves Megyei Tanács Pedagógiai Intézetének pályaválasztási csoportját, ahol podig sokirányú vizsgála­tok után segíti a szakemberek e fontos döntések megszületését. Szigort! Nem a fekete frakkos. jól ismert madarakról van szó, hanem azokról a „jó- madarakról”. akik mosta­nában ugyancsak elszapo­rodtak. és enyves kézzel járják a tsz-tanyákat. a víkendtelkeket. de a vá­rosi lakásokat, sőt. az áru­házakat. üzleteket is. Mind többet hallunk a kocsitol- vaiokról. a pincékbe, lép- csőházakba besurranok- ról, a kutya- és macska­divat vámszedőiről, a ma­szek kutyapecérekről, akik saját zsebre dolgoznak és jogtalan nagy haszonnal adiák tovább a lopott jó­szágokat. Már Mózes idejében is loptak! Nem lehet jópofáskodás- sal kezelni eme bűnöket még akkor sem. ha több­nyire piti tolvajokról van szó. már a társadalmi mé­retei miatt sem. Több tsz- elnök. bolti eladó, hétvégi- ház-tulajdonos nyilatko­zott már ez ügyben. So­kan naponta keresik fel a rendőrséget, a hatósá­gokat és tehetetlenül kér­dezik: Nem lehet tenni semmit a szaporodó lopá­sok ellen? A drámai kérdésre ke­rek a válasz, mert igenis van orvosság, illetve len­ne. ha mi, magunk meg­előznénk a bajokat, meg­nehezítenénk a tolvajok dolgát; Az üzemek több­ségében bőven hagy kí­vánni valót maga után a rendészeti munka. nagy -értékek hevernek vigyá­zatlanul. szanaszét, kínál­va magukat a tolvajok­nak. akik nemegyszer az­zal védekeznek: Nem tud­tuk. hogy ezekre még van szükség. A jelentős értéket ma­gukban rejtő hétvégi há­zak ezreinek zárait — leg­alábbis többségüket —, gyerekjáték felnyitni, a kocsik csomagtartói úgy­szólván maguktól tárulnak ki a szarkák előtt. A több ezer forintot érő pulik, az agarak és palotapincsik. az értékes macskák gyak­ran olyan szabadon és ma­gukra hagyottan sétálnák utcáinkon mint az indiai szent tehenek. Csoda-e. ha elvesznek, elkallódnak, tol­vajok könnyű zsákmányai­vá válnak. Sajnos, vannak, akik értékeikre, vagyon­tárgyaikra nem vigyáz­nak. A megelőzés a mi köte­lességünk, éppen ezért, ha kár ér minket. betörők, zsiványok áldozataivá vá­lunk. mindig fel kell ten­nünk a kérdést; nem va­gyunk-e részesei, elősegí- tői a bűncselekményeknek? A könnyen szerzett haszon mindig csábította az embe­reket. éppen ezért ma­gunknak és a köznek ár­tunk azzal, ha nemtörő­dömségünkkel elősegítjük az eléggé el nem ítélhető és egyre szaporodó lopá­sok és tolvailások számát. A nehezedő gazdasági helyzet is szaporítja a bűncselekményeket. né­melyek úgyszólván feljo­gosítva érzik magukat ar­ra, hogy megkárosítsák a kqz-. illetve a magánsze­mélyek vagyonát. Tenni kell tehát róla, hogy a vét­keseknek végleg elmenjen a kedvük a lopástól és megváltoztassák szarkater­mészetüket . .. Szalay István Hogyan dolgoznak az in­tézet munkatársai? Milyen feladatokat kell megoldani­uk munkájuk során? Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek ? E kérdések megválaszolásá­ban dr. Horváth Tamás igazgató és Mészáros József csoportvezető volt segítsé­günkre. Az intézmény tevékenysé­gét egyre inkább a pedagó­giához és a tantárgypedagó­giához kapcsolódó szolgálta­tások határozzák meg, s eb­be a vonulatba szervesen il­leszkedik a pályaválasztási munka is. Az iskolákat és a szülőket egyaránt segíti a pszichológusból, gyógypeda­gógusból, laboránsból és két pedagógusból álló csoport. Az előzetes tájékozódás már az általános iskola he­tedik osztályában megkez­dődik. A megye 800—1000 diákjánál végeznek reprezen­tatív felmérést. amelyből következtethetnek a várha­tó tendenciákra, az egyes iskolatípusok iránt érdeklő­dők számára és arányára. Ezt az eredményt összeve­tik a megye iskolarendsze­re által nyújtott lehetősé­gekkel. Az eltelt évek ta­pasztalata alapján kevés meglepetés éri a szakembe­reket. Rendszeresen nagy a túljelentkezés az autószere­lő. gáz- és központifűtés-sze­relő, fodrász, nőiruha-készí­tő, dísznövénykertész és ru­házati eladó szakmákban, a szükségesnél kevesebben ér­deklődnek viszont például a szerkezetlakatos, gépi forgá­csoló, erősáramúberendezés- szerelő pályák iránt. A szak- középiskolákban a fölvehe­tő létszámnál jóval többen próbálnak bejutni az óvónő­ket, erdészeket, kereskedel­mi és vendéglátóipari szak­embereket képző osztályok­ba. Azokat, akik végül ki­maradnak. a másodikként bejelölt iskolákba irányítják tovább, így lassanként min­denki megtalálja a maga szakmáját, minden foglal­kozás megleli a maga em­berét. Legalábbis egyelőre, mért bizony 1991-ben tetőzik a demográfiai hullám a kö­zépiskolákban és ezért el­képzelhető, hogy a kilencve­nes évek második felében korántsem lesz ilyen „idilli'’ a kép... De ez még a jö­vő, kevesen kopogtattak be, hogy tanácsot kérjenek; mi­lyen újabb szakmával pró­bálkozzanak. Ezek a problé­mák különben sem itt. in­kább a munkaközvetítő iro­dákban lesznek majd érzé­kelhetők. Azt mindenesetre megfi­gyelték. hogy a szülök na­gyobb gonddal mérlegelik csemetéik életútjának lehet­séges variációit, és gyakrab­ban megkérdezik: milyen foglalkozásoknak van jövő­je, melyek nyújtanak majd a változó körülmények kö­zött is biztos megélhetést. A tanácsadók a számítás- technikával és a nyelvtudás­sal összefüggő szakmákat ajánlják ilyenkor elsősorban. A pályaválasztási csoport a tanév kezdetén már mun­kába lendül. Szülői értekez­letekre járnak, szerkesztik, kiadják és minden iskolába eljuttatják a Heves megyei pályaválasztási tájékoztatót. Telefonügyeleten fogadják az érdeklődők hívásait a Mi legyek? című tévéműsor ide­jén, felkészítik és informál­ják az iskolák pályaválasz­tási felelőseit, vetélkedőket szerveznek, videoanyagokat készítenek és terjesztenek. Maguk a vizsgálatok fő­leg december és január hó­napokban folynak. Az isko­lák és a szülők egyaránt kérhetik az intézet segítsé­gét. A tanulók 8—10 száza­léka fordul meg itt, ahol többlépcsős vizsgálat után teszik meg javaslataikat — mindig több alternatívát kí­nálva — a szakemberek. In­telligencia-teszttel, a kreati­vitás. a reagáióképesseg. a fáradékonyság és más tu­lajdonságok mérésével, be­szélgetésekkel hozzák fel­színre a személyiség erős és gyenge oldalait. Természete­sen figyelembe veszik a fia­talok érdeklődését is. A sok­oldalú. alapos tájékozódás érthető,, hiszen olyan sors­kérdésben kell segíteni az ingadozókat, amely valóban meghatározhatja egy ember életútját, képességeinek ki- teljesedését. Az intézeti csak tanácsot ad, döntenie mindenkinek magának kell. Az itt dolgo­zók azon munkálkodnak, hogy ezek az elhatározások minél reálisabbak, megala- pozottabbak legyenek. íme az egyik közelebbről: a cselekvésvizsgáló készülék (Fotó: Koncz János) Apró Antal köszöntése Apró Antalt, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság elnökét, az Országgyűlés nyugalmazott elnökét 75. születésnapja al­kalmából a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János, az MSZMP főtitkára leyélben köszöntötte. A' leve­let Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hétfőn a KB székházában adta át. ■ir Az SZKP KB üdvözletével és ajándékával Borisz Sztu- kalin, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete kö­szöntötte Apró Antalt. Ülésezett az OKISZ elnöksége Az ipari szövetkezetek fej­lődésének gyorsítására az OKISZ a közös Fejlesztési Alapból pályázat útján köl­csönöket nyújt. A OKISZ elnöksége hétfői ülésén ér­tékelte a kölcsönpályázat ta­valyi tapasztalatait. Megál­lapította. hogy a kölcsönös Fejlesztési Alapból nyújtott kölcsönök a szövetkezetek saját alapjaival kiegészítve az érintett termelőegységek­nél számottevő fejlesztése­ket tettek lehetővé. Az odaítélt kölcsönök csak­nem 70 százaléka központi fejlesztési programok meg­valósítását, ezen belül fő­ként a konvertibilis export bővítését segítette. Ez utób­bi célra 13 szövetkezetünk­nek mintegy 80 millió forint kölcsönt nyújtottak. Négy szövetkezet 116 millió forint összegű kölcsönhöz jutott elektronikai alkatrészek és részegységek gyártásának fej­lesztésére. Jelentős kölcsö­nökkel segítette az OKISZ a konvertibilis importot meg­takarító, illetve a háttéripa­ri fejlesztéseket is. Találmá­nyok kivitelezésére és más műszaki fejlesztési célokra az Ipari Szövetkezeti Fej­lesztési Bank 35 millió fo­rint hitelt nyújtott. A szö­vetkezetek műszaki fejlesz­tésének élénkítésére ' a Kiszöv-ök mellett műszaki­fejlesztési irodákat hoznak létre. Az elnökség a kölcsönpá- lyázatot alapvetően eredmé­nyesnek ítélte, és reményét fejezte ki, hogy az OKISZ által decemberben meghir­detett idei pályázat ugyan csak sikeres lesz. Az elnökség arról is ha­tározott, hogy a fiatal szö­vetkezeti szakemberek la­káshoz jutásának segítésére 1988-ban 50 millió forint ka­matmentes hitelt nyújt. A kölcsön felső határa 100 ezer forint, illetve abban az eset­ben, ha a házaspár mind­két tagja szövetkezeti tag, 150 ezer forint. Indokolt esetben az elnökség a köl­csön egynegyedének vissza­fizetését elengedheti. Berecz Frigyes a hazai személygépkocsi-gyártás lehetőségeiről Közvéleményünk időről időre felfokozott várakozás­sal kíséri figyelemmel a ha­zai gépkocsigyártási lehető­ségektől szóló híreket. Az MTI munkatársa megkérdez­te az ipari minisztert, mi a realitásuk ezeknek a hírek­nek, hol tartanak az élőké-, szító tárgyalások, és mikor születik végleges döntés a gépkocsigyártásról? Berecz Frigyes elmondta, hogy hazánkban jelenleg mintegy másfél millió sze­mélygépkocsi fut az utakon. A jármüvek átlagéletkora meglehetősen magas, 10 év körüli, és átlagfogyasztásuk is meghaladja a 10 litert. A motorizáció fejlődésével arra számítanak, hogy 2000- re legalább kétmillió gép­kocsi lesz az állampolgárok, illetve a közületek tulajdo­nában. Addigra e-1 kellene érni, hogy az autók átlag- életkora a jelenleginek mint­egy a felére mérséklődjön, és fogyasztásuk is jelentő­sen csökkenjen. Ehhez azon­ban már ebben az évben körülbelül 200 ezer új sze­mélygépkocsit kellene im­portálni és forgalmazni. Egyelőre azonban csak 130 ezer új jármű beszerzésére van garancia, döntő részben a szocialista országok ismert márkáira és típusaira. Nincs realitása annak, hogy ezt a keretet további számottevő szocialista importtal bővít- hessük, a konvertibilis piaci beszerzésekre pedig nincs elegendő pénz. Ugyanakkor meg kell ta­lálni az utat az ellátási gon­dok megoldására, mégpedig mielőbb. Korszerűbb gépko­csiparkkal, az átlagüzem- anyag-fogyasztás csökken­tésével például 600—700 ezer tonna olaj takarítható meg évente, s további olyan költ­ségek is. feleslegessé vál­nak, amelyeket most a kör­nyezetszennyezés felszámo­lására kell fordítani. For­galombiztonsági szempontból is jó volna, ha a mai hely­zet néhány év alatt javulna, hiszen a sok rossz műszaki állapotú autó csak növeli az amúgy is túlzsúfolt utak terhelését. A kormányzat részleteiben és átfogóan felmérte és ele­mezte a kérdést. A számítá­sok szerint legalább 25—30 milliárd forintnyi egyszeri beruházás mindenképpen el­engedhetetlen ahhoz, hogy gazdaságosan és korszerűen épüljön ki a magyar gépko­csigyártás vagy -összeszere­lés. A gyártásban 80—100 kisebb-nagyobb iparvállalat venne részt, például autóüve­gek, műanyag elemek, ka­rosszérialemezek és műsze­rek gyártásával. A végleges döntés elhúzó­dásának egyik alapvető oka az. hogy azok a vállalatok, amelyek részt vesznek egy ilyen vállalkozásban, min­dent — elsősorban a szük­séges pénzt — az államtól várnak. Pedig az érintett gyárak, ha érzik a piaci hát­teret. biztosak a jövedelme­ző termelésben, kockázatot kell, hogy vállaljanak. Bonyolult, de nem meg­oldhatatlan kérdésről van tehát szó. A kormányzat még az év első felében dön­tést hoz. Jelenleg hat-hét le­hetséges javaslatot, ajánla­tot vizsgálnak a szakembe­rek, ezek között van olyan, amely összeszerelésre, vég­szerelésre, komplett gyár­tásra, vagy csak alkatrész­részegység gyártási együtt­működésre vonatkozik. Így előrehaladott megbeszélések folynak például a csehszlo­vák Skoda gyárral kialakí­tandó kooperációról, szó van a Skodához való magyar motorgyártásról is. Hason­ló szinten állnak a megbe-' szélések az új szovjet ZAZ 1102 (korábban Zaporozsec) autók magyar—bolgár—szov­jet kooperációs előállításá­ról, mégpedig úgy. 'hogy mindhárom országban össze­szerelnék azokat. Lehetőség van a megújuló lengyel autó­gyártásba való fokozottabb bekapcsolódásunkra épp­úgy, mint a román Oltcit, vagy esetleg a Dacia sze­mélygépkocsik előállításába, ez utóbbiak esetében részegy­ségek szállításával. Ugyan­csak beható tárgyalások foly­nak a Suzuki céggel, gépko­csik összeszerelésére vonat­kozóan. de más japán, to­vábbá nyugat-európai és amerikai autógyárakkal is. A végleges döntésre előre­láthatólag a fél év végéig még várni kell — mondotta Berecz Frigyes ipari minisz­ter.

Next

/
Thumbnails
Contents