Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-08 / 32. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1988. február 8., hétfő Pillantás a hétre ESEMÉNYEK, KÉPEKBEN Bár a közös sajtókonferencián udvarias mosolyoknak lehettek tanúi a jelenlévők és a tévénézők, a valóságban azonban igencsak hűvös légkörben és érdemi eredmény nélkül zajlott le Londonban Kohl nyugatnémet kancellár és Thatcher brit miniszterelnök-asszony csúcstalálkozója a közelgő közöspiaci csúcs kapcsán (Fotó: Reuter — MTI — KSJ Magas szintű tárgyalásokat, diplomáciai találkozókat, választásokat és választási jelöléseket egyaránt találhatunk az előttünk álló hét eseménynaptárában. Ha önmagában nem is kiugró fontosságú, szimbolikus jelentősége miatt megkülönböztetett figyelem kíséri például a mai iowai párttanácskozást. A hagyományok szerint ugyanis ez számít az amerikai elnökválasztási küzdelem, (pontosabban az elnökjelöltségért való csata) nyitányának, amelyet nemsokára követ majd az első, New Hampshire-ben megrendezendő előválasztás is. HÉTFŐ: A közel-keleti helyzetről folytatnak megbeszélést a nyugatnémet fővárosban az Európai Gazdasági Közösség külügyminiszterei. A bonni tanácskozáson részt vesz Husszein jordániai uralkodó is. KÉDD: Afrikai körutat tesz .az ENSZ főtitkára. Pérez de Cuellár Ghánát, Kamerunt, Gabont, Kongót, Zairét és Angolát keresi fel, tárgyalásainak középpontjában a .fekete földrész gazdasági nehézségei mellett a helyi konfliktusok rendezési elképzelései állnak. SZERDA: Guatemalavárosban a tervek szerint újabb közvetlen találkozót tartanak a nicaraguai kormány-és a kontrák képviselői. Kérdés, sikerül-e kimozdítani az eszmecserét a holtpontról azután, hogy az amerikai törvényhozás a múlt héten nem szavazott meg újabb segélyeiket a Managua ellen harcoló kontrák számára. CSÜTÖRTÖK—PÉNTEK: Kétnapos rendkívüli értekezletet tartanak a Közös Piac állam- és kormányfői. A Brüsszelben rendezendő konferencia napirendjén elsősorban a közösség gazdasági, költség- vetési vitái szerepelnek, miután a legutóbbi magas szintű találkozón a 12 tagállam résztvevői nem tudtak megállapodásra jutni. SZOMBAT: Reagan elnök a mexikói Mazatlanban találkozik Miguel de la Madrid mexikói elnökkel. A megbeszélések során várhatóan szóba kerül Mexikó hatalmas adóssága, amely egyre jobban nyugtalanítja az amerikai hitelező pénzintézeteket is. VASÁRNAP: Két választást is tartanak ezen a napon. Valószínűleg voksolási komédia játszódik le Etroess- ner tábornok Paraiguay- ban, annál nagyobb viszont a tétje a ciprusi elnökválasztásnak. A győztes személye ugyanis nem kis mértékben függ attól: • közelebb kerül-e a rendezéshez a Földközi-tengeri szigetország évtizedes válsága. Változások a szovjet kormányban Megváltozott a szovjet kormány két elnökhelyettesének munkaköre a kormányon belül. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának el- nöksége szombati rendeletében Nyikolaj TaUzint, a miniszterelnök első helyettesét felmentette az Állami Tervbizottság elnökének tiszte alól. Első miniszterelnök-helyettessé nevezte ki a kormányfő eddigi helyettesét, Jurij Maszljukovot, akit egyidejűleg kineveztek az Állami Tervbizottság elnökévé is. Tallzin továbbra is a kormányfő első helyettese marad. s egyidejűleg átveszi a kormány szociális fejlesztési irodájának elnöki munkakörét. Ezt korábban, tavalyi nyugdíjba vonulásáig, Gejdar Alijev látta el. Az Izrael által megszállt arab területeken továbbra sem csillapodik a feszültség, s az összecsapások újabb áldozatokat követelnek. A képen: egy izraeli katona által lelőtt palesztin asszonynak próbálnak elsősegélyt nyújtani (Fotó: EPA — MTI — KS) BIZTATÓ JELEK „Kapcsolatainknak arra kell alapozódniok, hogy őszintén elismerjük a közöttünk fennálló nézeteltéréseket. kezdeményezéseket teszünk azok megoldására, képesek vagyunk azok békés rendezésére” — hangoztatta a külügyminiszter. A szovjet—amerikai kapcsolatok sohasem lehetnek „normálisak” a szó hétköznapi értelmében, mivel — fejtette ki a külügyminiszter — „a világon csak két szuperhatalom létezik”, s így a viszony közöttük mindig „egyedi jellegű” lesz. Ha nem is lehetséges a kapcsolatokban „a mennyiségi változásokból következő minőségi változás”, amiről Sevardnadze szovjet külügyminiszter beszélt korábban egy Washingtonban elmondott beszédében — mivel Shultz érvelése szerint a különbségek a két ország között rendkívül nagyok, s ezeket a különböző megállapodások „nem hidalhatják át” —. a külügyminiszter kijelentette: „Hiszem azonban, hogy eljutottunk a hosszú távon át fenntartható szovjet— amerikai kapcsolatokhoz” — mondotta. Shultz a Reagan-kormány politikájának tulajdonította ezeket a változásokat, hangsúlyosan kiemelve, hogy a jelenlegi kormányzat szakított a „linkage” a különböző kérdések összekapcsolásának korábbi amerikai álláspontjával, a „mindent, vagy semmit” elképzelésekkel, például azzal a gyakorlattal, hogy gazdasági nyomással próbáljon meg politikai megállapodásokat kierőszakolni. Ehelyett a jelenlegi elképzelések „a realitásokra alapulnak.” — mondotta beszédében, kiemelve, hogy ebben fontos része van a jelenlegi kormányzat katonai politikájának, az amerikai erő megnövelésének. A jövőre vonatkozó elképzeléseket ismertetve Shultz azt mondotta, hogy katonai téren „folytatni kell az Egyesült Államok és szövetségesei hagyományos és nukleáris erejének korszerűsítését és megerősítését”, de ugyanakkor „nagy lehetőségek nyílnak a kiegyensúlyozott, hatékony és ellenőrizhető leszerelési megállapodások előtt, amelyek felszámolják a jelenlegi aránytalanságokat és nagyobb stabilitást, elő- reláthatóságot ^ biztosítanak a szovjet—amerikai kapcsolatok katonai vonatkozásainak”. A következő lépésnek Elnökválasztást tartottak Finnországban, ám az öt induló közül senki sem kapta meg az abszolút többséget, így az elektori szavazatok döntenek majd a jövendő elnök személyéről. A képen: Mauno Koivisto jelenlegi elnök kapta a legtöbb szavazatot (Fató: AP — MTI — KS) a hadászati fegyverek csökkentéséről szóló szerződés megkötését nevezte, bár hozzáfűzte: az a lehetőség, hogy a megállapodást erről néhány hónapon belül megkössék, „a Szovjetunió együttműködési szándékától függ” és a szerződés semmiképpen sem akadályozhatja a Reagan-féle „hadászati védelmi kezdeményezés”, az űrfegyverkezési progräm végrehajtásának folytatását. A leszerelési teendők között említette, hogy „nagyobb stabilitást és nyíltságot kell elérni az Európában levő hagyományos fegyveres erőket illetően”, átfogó, világméretű módon kell eltiltani a vegyi fegyvereket, meg kell akadályozni a nukleáris fegyverek elterjedését, és „realista, lépésről lépésre megvalósított előrehaladást kell elérni a nukleáris kísérleteket illetően”, a meglevő korlátozások ellenőrzésének megjavítására irányuló intézkedésekkel kezdve ezt. A miniszter említést tett a szovjet'—amerikai tárgyalások napirendjén levő többi kérdésről, a kétoldalú] hivatalos és nem hivatalos kapcsolatok, az emberi jogok kérdéséről. A regionális kérdésekről szólva kijelentette, hogy „a Szovjetunió árnyéka továbbra is ránehezedik a világ egyes köztereire”, s ezért „az Egyesült Államoknak készen kell állnia arra, hogy segítse azokat, akik hajlandóak küzdeni szabadságukért és önrendelkezésükért”. „Ha viszont a Szovjetunió kész felülvizsgálni korábbi álláspontját, segítő kezet nyújtunk az olyan erőfeszítésekhez, amelyek" békét és nemzeti megbékélést akarnak teremteni a konfliktusoktól gyötört térségekben” — mondotta, külön kiemelve az afganisztáni helyzetet. Shultz szerint az Egyesült Államoknak „nem kell félnie” a Szovjetunióban most folyamatban, levő változásoktól. sőt üdvözölnie kell azokat. „Tisztában vagyunk azzal, hogy a Szovjetunióban egy lehetőségeiben fontos kísérlet történik. Ez azt sugalmazza, hogy megvan a lehetőség az olyan szovjet- amerikai kapcsolatok kialakítására, amelyek sokkalta kielégítőbbek lesznek a két ország között a második világháború óta létrejött viszonynál. Egy ilyen viszony létrejötte konstruktív elem lenne a mai változó világban” — hangoztatta az amerikai külügyminiszter. Shultz valamivel több mint két hét múlva utazik Moszkvába. hogy Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel megkezdje az év első felére tervezett újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó előkészítését. A miniszterek havonta kívánnak találkozni a kérdések megvitatására. A magyar—román viszonyról is szólt Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára államfő pénteki beszédében, amelynek szövegét a Scinteia. az RKP napilapja közölte szombaton. Ceausescu. aki a Dolgozók Országos Tanács kétnapos ülésszakának zárónapján szólalt fel. az idei nép- gazdasági feladatok taglalása után a nemzetközi élet különböző kérdéseiről beszélt. Hangsúlyozta. hogy Románia üdvözölte a Szovjetunió és az Egyesült Államok megegyezését a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról. Állást foglalt a hagyományos fegyverzetek csökken - tése, s a külföldön állomásozó csapatok visszavonása mellett. A közel-keleti kérdésről szólva kijelentette: eljött az ideje egy nemzetközi értekezlet összehívásának és sürgette az Irán és Irak közötti háború beszüntetését. Nicolae Ceausescu a továbbiakban azt hangsúlyozta hogy Románia továbbra is kapcsolatainak fejlesztésére . törekszik a világ minden államával. Kijelentette, hogy általában jónak értékelhetők Románia kapcsolatai a szocialista országokkal, majd hozzátette, hogy ez sajnos, nem mondható el Románia és Magyarország kapcsolatairól. Románia — mondotta — a Magyarországgal való baráti kapcsolatok és a jó- szomszédság erősítésére törekszik. Minden államnak meg kell értenie — hangsúlyozta ezután —, hogy a romániai problémákat a* Párt. a kormány, a demokratikus szervezetek, az egész román nép oldja meg. Nyugat-európai utazása során Stockholmot is felkereste Daniel Ortega nicaraguai államfő, aki a képen Ingvar Carls- son svéd kormányfővel látható (Fotó: AP — MTI — KS) —( Külpolitikai kommentárunk )— Nyúl és teknosbéka LEHET, HOGY NEMILEG TISZTELETLEN dolog tekintélyes politikusakat állatfigurákhoz hasonlítani, a francia sajtóban mégis egyre többször tűnik fel a szimbolikus megszemélyesítés: Raymond Barre volt miniszterelnök, aki a teknősbéka. és Jacques Chirac jelenlegi kormányfő, aki a nyúl képében indul versenyre a köztársaság elnöki posztjáért. A franciahonban oly kedvelt La Fontaine-mesék alakjainak felhasználása az újságkommentár okban persze nemcsak a külalakból ered, hanem tükröz egyfajta magatartásbeli, politikai mentalitást is, alapul szolgálva megannyi választási kombinációhoz, jelölési esélylatolgatáshoz. Márpedig ezdk alaposan megszaporodtak az elmúlt napokban. 'Azok után ugyanis, hogy Chirac már korábban jelöltnek nyilvánította magát az Elysée- palota birtoklásáért folyó küzdelemben, hétfőre várható, hogy lyoni választási körzetében Barre is hivatalosan bejelenti indulását. Ezzel pedig bizonyossá válik, hogy gyakorlatilag közöttük dől majd el, ki szállhat szembe a jobboldal képviseletében a baloldali jelölttel. az április végi elnökválasztáson. Az esélyeket illetően egyelőre megoszlanak a vélemények. Sokak szerint a hamarabb startoló, kitűnő kampányszónok hírében álló. Chirac pozíciói lassan erősödnek, mások azonban úgy vélik, hogy a szocialista elnök jobboldali kormányzat között kialakult, ,különös társbérletnek” nevezett állapot összességében Chirac helyzetét rontotta inkább. Az igazi kérdés azonban a jelek szerint nem is igazán a Barre—Chirac párharc jelenlegi állása, hanem az, kivel kell majd szembenézniük: vagyis az, hogy Mitterrand ismét jelölteti-e magát a Szocialista Párt színeiben. Az Elnök mind ez ideig gondosan titkolja szándékát, sőt, a szakértők szerint csak március elején fog nyilatkozni döntéséről, messzemenően megszabva ezzel az áprilisi voksolás valódi esélyeit. A KÖZVÉLEMÉNY KUTAT ÁSOK alapján ugyanis az államfő már a választás első fordulójában előnyre tehet szert, a másodikban pedig biztosan legyőzheti a jóbboldal bármelyik jelöltjét. Barre mostani bejelentése mégis azt jelezheti, hogy kész felvenni a harcot a tekintélyes elnökkel szemben. A „téknősbéka” gyorsaságában nem, de kitartásában bízik ... Shultz a szovjet—amerikai viszonyról Lehetséges a jobb viszony a Szovjetunió és az Egyesült Államok között — jelentette ki pénteken George Shultz amerikai külügyminiszter egy Seattle-ben elmondott beszédében. A beszédet a külügyminisztérium egy magas állású tisztségviselője újságíróknak jó előre „összegzőnek és programadónak” minősítette. Az MTI tudósítójának válaszolva a tisztségviselő megerősítette, hogy az nemcsak Shultz, hanem az egész amerikai kormány, így Reagan elnök álláspontját is összegzi a szovjet—amerikai kapcsolatok jelenéről és jövőjéről. Ceausescu beszéde
