Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-08 / 32. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 32. szám ARA: 1988. február 8., hétfő 1,80 FORINT Aranyfiaim Belegondolok, csak az tudja igazán, miit jelent nyolc gyereket felnevelni, aki ezt vállalta is. Márpedig nem egy példa van rá, de a sok ilyen édesanya közül egyet mégis szeretnék megemlíteni. A legutóbbi munkásőregység- gyűlésen éppen úgy megkapta a piros szegfűt, mint a többi asszonytársa, de özv. Budai Józsefné Hevesen még egy kitüntetést is átvehetett: a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát. Hat fia közül négy munkásőr, s az ő aranya mellé mindegyik letehetett az ünnepség után valamilyen elismerést az asztalra. Mondhatni, sikersorozat — sikercsaládban. De ez nem így van! A siker mind a négy fiú érdeme, a háttér viszont az édesanyáé. Tisztában vagyok azzal, hogy ezt a cikket talán jobb lett volna a nőnapra időzíteni, de az anyai elismerést nem lehet halogatni, hiszen ő azt mondta: ..Nekem most is az aggódás. a féltés jut belőletek Akikért az arany fokozatot kapta, s akiket úgy szólít: „aranyfiaim.’' Lehet, hogy ebben a dologban elfogult vagyok, de úgy érzem, van a világnak egy titka. amelyet nem fejthet meg senki más, I csak egy anya. Ez olyasféle dolog, mint a postagalamb hetedik érzéke, mindig be tudja tájolni magát az otthonához. Az anya pedig be tudja tájol- t at ni a gyermekeit saját magához, hogy nyugodt hátteret biztosítson nekik az élethez. a' munkához, a családi kötődéshez, az önként vállalt feladatok megoldásához. Az „aranyfiúk” bizonyítottak. Meghálálták mindazt, amit a szülői házból vittek magukkal, ki-ki kü- lönbatyuban. mert az emberi sors mindenkinek mást és mást hoz. Az azonban meghatározó — s bár mindenütt jellemző dolog • lenne —, hogy minden családtag vérébe ivódott az összetartás igénye az anyai főzet mellett. De tisztázzuk máris, nem elsősorban a gyermekkorban megszokott konyhai ízek miatt. Sokkal inkább az együttlé- tért. a testvér; találkozásokért, a jóleső beszélgetésekért, a közös „hobbiért” — mint ezúttal is — a mama közelében. A családi háttér nélkül nincs megoldás a gondjainkra, a gyermeki nyakba akasztott kulcs megnyitja azt az ajtót, amely mögött mindig valamiféle menedéket találhat nemcsak a kis-, hanem az őszülő fejű „aranyfiam”-is. ' Amikor olvastam a hírt e kitüntetési átadásról, s arról, hogy egy ilyen eseményre otthon negyvenhármán gyűltek ’ össze, örömmel nyugtáztam: a I vészharangok kongása ellenére. a nagy és szép családoknak van még hagyományuk. Mondjuk, az édesanya nem titkolt szándékával. Ezért— s a szép kitüntetésért — hadd-fejezzem be az elmélkedésemet így :- „Tisztelem önt, asszonyom.... !” Szilvás István AZ ÁFÉSZ-BOLTOKBAN MÁR VÉGET ÉRT - A TAVALYINÁL KEVESEBB AZ ÁRU - AZ IDŐJÁRÁS IS KÖZREJÁTSZOTT - GYÉREBB A FORGALOM T tapasztalatok a téli uäsärröl Az idei szezon végi leértékelésen kisebb volt az érdeklődés a boltokban — nemcsak országszerte, megyénkben is. Több ok is közrejátszott ebben. A mostani télen a „hideg foga” megkímélt bennünket, szinte mindvégig ta- vaszias volt az időjárás. Kevés kivételtől eltekintve a boltok árukészlete sem érte el a tavalyit, s mindehhez még hozzáadódott az elmúlt év végi elővásárlási láz ... Szombaton véget ért az egri áfész boltjaiban a téli vásár Az egri Centrum Áruház kereskedelmi igazgatóhelyettese, Forgács György, elmondta, hogy szerencsésebb lett volna, ha csak egy hétig tart az árengedményes akció. Míg tavaly 8 millió 400 ezer forintos készlettel várták a vevőket, addig az idén mindössze 3 millió 200 ezer forintos árualapot vontak be a téli vasáriba: az elmúlt évi érték 38 százalékát. Gondjuk az is, hogy decemberben a téli áruk több mint kilencven százalékát megvásárolták a vevők, s így a nagykereskedelemtől is nehezebben lehetett beszerezniük. A készletük csaknem fele a tavaszi jellegű, nehezebben eladható cikik volt. A cipőkből például a tavalyihoz képest mindössze 10 százaléknyi kínálatot tudtak beszerezni, bár saját alapúkból sikerült némileg kiegészíteni. A legnagyobb érdeklődés már az első héten a divat- és a kötöttáruk iránt mutatkozott, s ez idő alatt a negyvenszázalékos leértékelésbe bevont áruk mintegy hetven százaléka talált gazdára. Az sem mondható szerencsésnek, hogy a nem, árengedményes cikkekből is gyérebb a kínálatuk, az ipar még nem szállított. Például csak tavalyi átmeneti kabátból válogathatnak a vevők, s nincs ballonkabát sem. Szinte alig vásároltak a csecsemőéi gyermekholmikból. Érthető, hiszen ezek a cikkek még engedménnyel is drágábbak, mint tavaly, A legnagyobb kereslet eddig még a férfiingek, a felnőttpulóverek iránt volt. A készletükben még néhány télikabát és vastagabb dzseki várja a vevőket. A Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgató- helyettese, Oláh Kálmán arról tájékoztatott, hogy az idei alap az elmúlt évinek 90 százaléka. Cipőből ugyan ötven százalékkal többet tudtak kínálni, ám konfekcióból és méteráruból kevesebbet. A forgalom viszont nagyon mérsékelt, az első hét után a 30—40 százalékkal leértékelt cipőkből, csizmákból szinte a teljes kínálat megmaradt. A nem szezonális árukból a nagykereskedelmi vállalatoktól nem kapnak utánpótlást, saját készleteikkel kell kiegészíteni a választékot. A gyerekholmik jelentős áremelkedése visszafogta _ a vevőket, s a mostani gyér kereslethez az is hozzájárul, hogy tavaly novemberiben nyitották meg Egerben a Baby Mami boltjukat, ahol még az év végén megvették a szülők a szükséges árut. Az egri Éva Divatáruboltban Cifrik lmréné boltvezetőtől megtudtuk, hogy a 30 százalékkal leárazott női pulóverek zöme már az első napokban elfogyott, s a kosztümök iránt is nagy volt az érdeklődés. A sálak, kesztyűk, téli sapkák jó része azonban megmaradt — az enyhe időjárás miatt nem keresik a vevők. Gondjuk az, hogy pizsamából, hálóingből egyáltalán nem tudnak választékot biztoií- tani, s ha érkezik is minimális mennyiség, egy-két nap alatt elfogy. A nagykereskedelemtől nem tudnak utánpótlást beszerezni. A leértékelésbe bevont 460 ezer forint értékű árualap mindössze egyharmada talált vevőre az akció első hetében. Zaja Istvánné, az egri Férfikonfekció bolt vezetője kedvezőbb tapasztalatokról számolt be: hasonló árualappal rendelkeztek mint tavaly ilyenkor, s a 20—30—40 százalékkal olcsóbb cikkekből már az első napon 128 ezer forint volt a forgalmuk. Nagy választékuk van anorákból, téliesített ballon- és szövetkabátokból, kordbársony zakókból és nadrágokból. A többi bolthoz viszonyítva nekik eddig jól sikerült a téli vásár, amihez az is hozzásegített, hogy sok nagykereskedelmi vállalattal építettek ki kapcsolatot, s odafigyelnek a kereslet alakulására. Az egri áfész-boltok idei árualapja a kedvezményes akcióban 7 millió 563 ezer forint volt, az engedmény értéke 2 millió 800 ezer forint. S bár közel 3 százalékkal nagyobb alappal rendelkeztek, mint tavaly szezon végén, csak egyhetesre tervezték a vásárt. Kifejezetten téli árukat kínáltak, cipőből, * felsőruházatból, méteráruból is. Vass Lajos, az egri Duett Áruház igazgatója elmondta, hogy saját árukészletükből is bevontak a kínálatba. Az első és második napon jó volt a forgalmuk, ám a hét végére csappant az érdeklődés. Főként cipőkből volt gyengébb a kereslet, különösen gyerekméretben. De sok megmaradt a női, férficsizmákból is. A ruházati osztályon a kínált áruk 80 százaléka téli volt, s a legnagyobb érdeklődés még a férfi flanelingek, dzsekik és kötött áruk iránt mutatkozott. A tapasztalatokból leszűrve megállapíthatjuk, menynyire fontos napjainkban a kereskedelemben a piacikutatás, az igények, a kereslet felmérése. S ami na- ,gyon fontos: a jó kereskedői szellem, a rugalmasság ... Mikes Márta Az egri Duett Áruházban kisebb volt az érdeklődés á cipők iránt, mint &valy (Fotó: Perl Márton) ÁlSH-javaslatok a fiatalok elhelyezkedési gondjainak enyhítésére A VII. ötéves tervidőszak végére munkahelyet kereső felnőttekké válnak a demográfiai csúcs idején született gyermekek. A számítások szerint 1990-ben — 1983-hoz viszonyítva — mintegy 20 százalékkal több szakképzetlen és 15—16 százalékkal több szakképzett fiatal pályakezdő áll mun- kába. Az előrejelzés, valamint a munkaerő-gazdálkodásban napjainkban tapasztalható gondok alapján az Állami Ifjúsági és Sporthivatal — a KISZ-szel egyetértésben — kezdeményezte, továbbra is szorgalmazza, hogy átfogó kormányzati program készüljön a 90-es évek elején munkába álló korosztályok elhelyezkedési gondjainak enyhítésére, lehetőségeinek bővítésére. Az ÁISH álláspontjának kialakításakor abból indult ki, hogy a főbb társadalmi- gazdasági folyamatokban bekövetkezett kedvezőtlen változások miatt a fiatalok az eddigieknél is nehezebb körülmények között, illetve feltételek mellett kezdhetik pályájukat, vállalkozhatnak ' családalapításra. A gazdálkodással szemben támasztott magasabb követelmények ugyanis mennyiségileg is. minőségileg is megváltoztatták a munkaerő-gazdálkodást. Az ÁISH kimutatásai szerint míg 1983-ban — a diplomásokat nem számítva — 100 elhelyezkedni kívánó fiatalra 129 munkahely jutott, addig tavaly csak 90. Mindezek alapján a hivatal támogatja a munkaerő ésszerű, hatékony foglalkoztatására irányuló törekvésekét. ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy kellő időben szülessenek meg az elhelyezkedési nehézségek megelőzését, illetve csökkentését szolgáló állami intézkedések. Ennek érdekében javasolta többek között a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének korszerűsítését. Ezen belül kezdeményezte, hogy terjesszék ki az átképzési rendszert a munkaviszonyban nem álló pályakezdőkre, differenciáltan bővítsék az elhelyezkedési támogatásban részesülők körét és a részmunkaidős munkavállalási formákat, valamint a munkahelyteremtő beruházások támogatását. Az intézkedések nyomán tavaly ősz óta lehetőség v'”i a felmondási idő meghosz- szabbítására, bevezették az elhelyezkedési támogatást, * kialakult a munkaügyi szolgáltató irodák hálózata. Az ÁISH tapasztalatai szerint azonban ezek az intézkedések már ma sem nyújtanak megfelelő foglalkoztatási és szociális hátteret a kitűzött gazdasági célok megvalósításához. Ezért szükségesnek tartja a hivatal az átképzési rendszer kiszélesítését, bővítését. A részmunkaidős foglalkoztatás további lehetőségeinek feltárására az ÁISH tudomása szerint már megkezdődtek a vizsgálatok. A munkahelyteremtő beruházások támogatására vonatkozó javaslat megvalósítására a foglalkoztatási alap ad lehetőséget. A javaslatok között szerepel — a képzés és a társadalom várható munkaerő- igénye közötti jobb összhang megteremtése érdekében — a gimnáziumi gyakorlati fakultáció bővítése és a pályaválasztási rendszer- hatékonyságának javítása. A gimnáziumot végzett. s tovább nem tanuló fiatalok többnyire segéd- vagy betanított munkásként, illetve adminisztratív munkakörökben tudnak elhelyezkedni. Esélyeiket eddig a fakultáció sem tudta jelentősen javítani. Ezért inkább a helyi igényekhez igazodó szakmákban ismereteket nyújtó, vagy idegen nyelvek elsajátítását szolgáló fakultációk körét kellene bővíteni az ÁISH véleménye szerint. A hivatal szükségesnek tartja a pályaválasztási tanácsadók és á munkaügyi szolgáltató intézmények szorosabb együttműködését is. Javasolta, hogy növeljék a megyei tanácsok önállóságát és felelősségét a beiskolázási arányok kialakításában, figyelembe véve a várható helyi szakemberszükségletét. Az ÁISH javaslatainak egy része a több tárcánál már megkezdett munkához kapcsolódik, más része pedig további kidolgozást igényel. illetve a népgazdaság lehetőségeivel összhangban a következő ötéves terv kidolgozásakor' válhat valóra. Ezért kezdeményezte, hogy az érintett szervek — Országos Tervhivatal, Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, ÁISH. Művelődési Minisztérium, KISZ KB — képviselőiből koordinációs bizottság alakuljon a javaslatok kimunkálására és megvalósítására. Várakozó állásponton a magán-kiskereskedők Az országban több mint 34 ezer a magán-kiskereske- dő, közülük mintegy ezren élelmiszerek, 3600-an divatáruk és ruhaneműk árusításával foglalkoznak, 500-an vannak a vendéglősök, 3 ezren a zöldség-gyümölcs árusok, 40 a kemping- és 70 a panziótulajdonosok száma, s 25-en nyitottak üvegvisz- szaváltó üzletet. Ezenkívül további, csaknem száz szakmában működnek a kiskereskedők. Az adatok az 1987. december 31-i állapotot tükrözik. A magán-kiskereskedői létszám az elmúlt években egyenletesen növekedett, s mind többen váltottak kereskedői engedélyt a rosszul ellátott körzetekben, településeken, valamint azokban a szakmákban, ahol pótolhatták a hiányzó állami és szövetkezeti üzleteket. Január 1-je óta azonban érezhetően megtorpant a fejlődés. Mint a Kisosz vezetői elmondták — s mindezt a vásárlók is tapasztalhatták — az év első hónapjában szinte sehol sem nyílt új magánüzlet, és a régiek közül sokan — tanácsi engedéllyel — szüneteltetik az árusítást. E jelenségek oka elsősorban a bizonytalanság', a vállalkozók úgy érzik, hogy a piaci viszonyok nem kialakultak, egyelőre nem mérhető fel, mire lesz a jövőben fizetőképes kereslet. Az új adózási rendszerből adódó feladatok is nagyon sok kereskedőnek okoznak gondot: bonyolultabbá vált az adózás alapjául szolgáló üzleti könyvek vezetése, s a Kisosz becslése szerint száz kiskereskedő közül 95 nincs tisztában a szükséges teendőkkel. A Kisosz tanfolyamokat szervezett,- — s szervez a jövőben is —, amelyeken a kiskereskedők elsajátíthatják a szükséges tudnivalókat az adózással és az árképzés szabályaival kapcsolatban. A tanfolyamökon eddig körülbelül hatezren vettek részt, s hasonló képzésre a jövőben annál is inkább szükség lesz, mert várható, hogy a fluktuáció tovább növekszik, ezért mind több lesz a kezdő magán-kiskereskedő. A Kisosiz a közeljövőben szolgáltató irodákat is létesít, amelyekben — díjazás ellenében — hozzáértő szakemberek vállalják az üzleti nyilvántartás vezetését. A tervek szerint az év végére valamennyi megyében működik majd ilyen szolgáltató iroda.
