Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-06 / 31. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. február 6., szombat 7 ŐSTÖRTÉNET-KUTATÁSUNK LEGÚJABB FEJEZETÉRŐL A nyomok Kínába vezetnek? Beszélgetés Kiszely István antropológussal A honfoglalás óta bennünk él a körülöttünk élő népektől való különbözőségünk tudata, s ennek nyomában gyakran felmerül a kérdés is: kik vagyunk valójában, hol éltek elődeink, honnan és milyen úton érkeztünk el végül a IX. században a Kárpát-medencébe? Ahogy telt az idő, ez a kíváncsiság egyre fokozódott, s a modern tudományos gondolkodás kialakulásával megszülettek a különböző elméletek is. Julianus barát még nem gyártott téziseket, egyszerűen elindult a népemlékezet és a krónikák által megőrzött úton és meg is találta Európa és Ázsia határán a magyarok egy hátramaradt töredékét, még a tatárok mindent elsöprő támadása előtt. — Hogyan élnek ebben az országrészben jelenleg az emberek? — A kínai átlagéletszínvonalhoz képest, ha van ilyen egyáltalán a hatalmas és változatos államban, tulajdonképpen jól. A meleg nyárban jó termést ad a búza. az árpa. a szőlő, a diny- nye. így nincs gond a megélhetéssel. A meleg évszak ideién szellős sátrakban, jurtákban laknak, télen viszont beköltöznek a fagy elől a házaikba. Bár inkognitóban akartunk maradni, a helyi televízió jóvoltából hamar kiderült, honnan jöttünk, s így nagyon kedvesen fogadtak, megvendégeltek és segítettek mindenben, ahogy a kínai kormány is készségesen támogatta utunkat. — Kutatásaikból, megfigyeléseikből milyen eredmények születtek eddig. — Egy népet nyelve, szellemi és tárgyi kultúrája, illetve testalkata alapján vizsgálhatunk. Én az utóbbival kezdeném, hiszen ez a szakterületem. Közismert tény, hogy a magyarság 46 pamíri. és taurid rasszokra százalékánál olyan turáni, jellemző jegyeket találunk, melyek sehol máshol nem lelhetők fel Európában. Én tehát eredetünket kutatva a jegyek meglétét vizsgáltam és az Ujguriában élő emperek- nél meg is találtam. Az ősi állapotok vizsgálatánál nagy. segítségemre volt. hogy a régi főváros, Astana i. e. III—IV. századi temetőjében mintegy száz csontvázat értékelhettem. Az itteni tapasztalatok is ezt az egyezést bizonyítják. Nem állítom. hogy itt volt az őshaza, de azt igen, hogy ezen » területen is éltek és innen indultak el a Kárpát-medence felé vezető útjukra őseink. Az útvonal tisztázása' Bár nyelvészeink jóval később nyelvünk finnugor rokonságát bizonyították, s a történészek ennek nyomán az Ural hegység vidékére helyezték az őshazát, sokakat nem hagyott nyugodni a feltételezés, hogy népünk bölcsője térben és időben is messzebb ringott, valahol az ázsiai kontinens belsejében. Ezért indult el többek között Körösi Csorna Sándor, Vambéry Armin, Lóczy Lajos is ebbe az irányba, de útjuk ebből a szempontból nem járt sikerrel. Mostanság viszont, bár szűkszavúan, de mégis figyelemre méltó tényekről tájékoztatta a sajtó a nagy- közönséget. Az információk Kiszely Istvántól, a neves antropológustól származnak, aki sikeres expedíciót vezetett 1987-ben Kína egy eddig elzárt területére, a sárga-ujgu- rok földjére. A professzor visszafogottan kommentálta az eredményeket, hangsúlyozva. hogy egy hosszúnak ígérkező kutatómunka első lépéseit tették csak meg. A közelfnúltban Egerben a megyei kórház közművelődési bizottságának vendégeként számolt be útjáról népes hallgatóság előtt. Ekkor kértünk tőle interjút, hogy olvasóinkat is tájékoztathassuk. — Kérem professzor úr, határozza meg először vonKiszely István antropológus legutóbb Egerben számolt be útjáról tosabban a kutatás földrajzi helyét! — Kelet-Turkesztánban. a Tiensan-hegység, illetve a Gobi és a Takla-Makán sivatag által határolt, szélsőségesen kontinentális éghajlatú vidék ez, télen nem ritka a mínusz ötven fok. nyáron pluszban mérnek ugyanennyit. Az itteni településeket nehéz megközelíteni; mi is egy hétig zöty- kölődtünk még egy Toyota- terepjáróval az utolsó vasútállomástól. míg elértünk az itt élőkhöz. — Milyen céllal szervezték és hogyan finanszírozták az expedíciót? — Körösi Csorna Sándor útján mentünk végig a Japánban működő, nevét viselő társaság megbízásából és anyagi támogatósával, illetve a kanadai magyarok hozzájárulásával. ö is tervezte, hogy bejárja ezt a vidéket, de végül nem jutott el idáig. Tulajdonképpen mi voltunk az első magyar állampolgárok. akik találkoztak az n.j- gurokkal. Kelet-Turkesztán. a sárga-ujgurok földje Egy ujgur terítő, rajta a tulipános motívum Fiatal ujgur nő. Akár testvérünk is lehetne... természetesen egy másik, meglehetősen bonyolult feladat. A neves japán profesz- szor. Macumoto vérvizsgálatai is azt látszanak bizonyítani. hogy a magyarok kétfelől érkeztek az újhazába. Egy részük valóban kapcsolatba került a finnugorokkal. másik részük viszont egy délibb útvonalon vándorolt és nem érintette az Ural vidékét. — Milyen néprajzi megfigyeléseket tettek? — Mindent, amit fontosnak találtunk lefilmeztünk Arriflex kameránkkal. Ez egy ötvenkilós jószág, de vállalnunk kellett a cipelé- sét. mert hiába könnyebb a videó, ha használhatatlan: az ottani forróságban úgy nyúlik a szalag, mint a csúz- lígumi ... A felvett anyagot itthon átadtuk az egyes területek szakembereinek, én most csak címszavakban számolnék be a legérdekesebb jelenségekről és szokásokról. Az ujgurok zenekincse ugyancsak a pentaton, kvintváltós dallammenetre épül, néhol kísérteties az egyezés egy-egy magyar népdallal. Ez annyira nyilvánvaló. hogy jelenleg hazánkban is gyűjt egy kínai zenetudós, Du-Yoxiong, aki szintén felfigyelt erre a hasonlóságra. Régen rovásírást használtak, temetőikben kopjafákat találunk és hogy mást ne mondjak, nemzeti eledelnek számít náluk is a pörkölt... A néprajzi motívumkincsből a legszembetűnőbb a tulipán használata, ami a magyar népművészetnek is fontos eleme. Egyébként ez a terület a tulipán őshazája, hoztam is hagymákat, amiket átadtam egy holland barátomnak. ő máris gőzerővel fáradozik a ..génbankból” érkezett fajta és a holland változatok keresztezésén ... A sárga ujgurok egy ősi népcsoport, mely elszigeteltségének köszönhetően tisztán megőrizte antropológiai jellegzetességeit, hagyománykincsét: még a sámánizmus és a hozzá kapcsolódó hitvilág is fellehető itt. Így nemcsak rokonságunk, de őstörténetünk kutatása szempontjából is nagy jelentősége van az újabb expedícióknak, hiszen számos analógiát találhatunk. melyek kiteljesíthetik önmagunkról alkotott képünket. Nyelvünk is konzerválódott ennek a zártságnak köszönhetően. a török nyelv egy régi változatát beszélik. Amikor újtörökül nem tudtuk megértetni magunkat, a kérdéses szót magyarul illesztettük be a mondatba, és igen gyakran Sikerrel jártunk. Éz arra figyelmeztet, hogy a nyelvészeknek is bőségesen lesz dolguk... Az idén nyáron ismét nekivágunk, ezúttal néprajzost, nyelvészt is viszünk magunkkal. akik a maguk szakterületén folytatják a gyűjtőmunkát. Megvizsgáljuk a Dun Huang-i barlangtemplom festményeinek motívumait is. és úgy tűnik, újabb érdekes felfedezések ígérkeznek. — A magyar tudós-közvélemény hogyan fogadja ezeket az eredményeket? — Bár magánemberként sok kollégám gratulál és további kutatásra buzdít, hivatalosan egyelőre várakozó hallgatás, itt-ott olykor a további munka szükségességének megkérdőjelezése is tapasztalható. De mint említettem. még csak az elején vagyunk kutatásainknak, a .bizonyítékok összegyűjtését tovább kell folytatni ahhoz. hogy tudományosan kellően megalapozott kijelentéseket tehessünk. — Köszönjük a beszélgetést professzor úr, s a következő expedíciónak jó utat kívánunk! Koncz János r ■ Uj orgonák az Aquincum O rgonaüzemb Hamarosan elkészül a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola gyakorlóorgonája, és a taksonyi római katolikus templom orgonája a Fővárosi Kézműves Vállalat Hungária Körúti Aquincum Orgonaüzemében (MTI-fotó: Kieb Attila — KS) ifeÚÉÉM Mindennapi nyelvünk A nyökögés kelepcéjében Amióta rendszeres rádióhallgatók és televízió- ■ nézők vagyunk, nap mint nap alkalmunk van az élőszóbeli közlésformák legváltozatosabb típusait megismerni: riporterek és riportalanyok , vitapartnerek, ismeretterjesztő előadók beszédkészségéről. beszédműveltségéről is meggyőződhetünk. Az elhangzó közlésformák hangzási oldalát tekintve, sajnos, egyre több hibával találkozhatunk. Különösen ingerli a hallgatóságot a beszéd hangzásának monotóniája, szűk hangterjedelmű lejtésformája. feleslegesen felgyorsított irama, s általában rit- mustalansága. Gyakran kapunk olvasóinktól olyan kérdéseket is. amelyekben arról érdeklődnek. hogy a nyelv- művelés és beszédművelés szakemberei tehetnek-e valamit annak érdekében, hogy a ..beszédképtelen” emberek ne kapjanak lehetőséget sefn a rádióban, sem a televízióban váló szereplésre. Különösen ..ki kellene szűrni” a nyökögőket, a nyögdécselőket. az ö-kegő- ket e-kegőket. akik felesleges ö-ö-ö és e-e-e féle hangokkal tűzdelik tele beszédüket, s olyan beszédhangzás az eredménye, ami egyrészt kellemetlen a hallgatóság számára, másrészt rossz példát nyújtanak arra. hogy akik a nyökögés kelepcéjébe esnek. szinte még ..rá is játszanak”, mintha ez lenne a „gondolkodó” szakemberek tipikus ..beszédmodora”. A nyelvművelés és beszédművelés sokat tehet azért, hogy a nyökögés kelepcéjébe eső beszélőknek segítségére legyen. Elsősorban azt kell tudatosítanunk. hogy a feleslegesen gyakori nyögésszerű semleges hangzók (ö-ö-ö. e-e-e. a-a-a) modoros és a hallgatóságnak idegmegterhelést is okozó bántó betoldása a beszéd hangzásának folyamatába. elsősorban a beszédfegyelmezetlenség tipikus formája. b eidegzett, rossz szokás, amitől meg kell szabadulnunk. Hogy hogyan, airra is tudunk megfelelő terápiát. Először is: hangzáseszköztárunk segítségével tagolnunk kell a beszéd folyamatát: gondolkodási. töprengési szünetek váltsák fel a nyökö- gő hangok „szerepét". Nincs igazuk azoknak, akik azt tartják, hogy a nyökögé- seknek is van sajátos „hitele”: azt jelzik, hogy a beszélő gondolatformálásában. mondatai megszerkesztésében olyan „reflex" működik, amelyik a legmegfelelőbb ’ gondolatok megszületésére biztosít időtartamot. Nem értünk egyet ezzel az okoskodással. Erre a célra a szüneteket, azaz a beszédbeli csendet kell felhasználnunk. A fülünket is sértő nyökögés, nyögdécselés sérülést okoz az élőszóbeli közlés dallam- szerkezetében. s így a beszédesztétikum veszít ereiéből. Persze, azzal sem értünk egyet, hogy a nyökögés helyett a beszédtöltelékeket használjuk fel a gondolkodási folyamatban beálló zárlatok elkerülésére. Sajnos, a nyökögők mellett egyre nő azoknak a száma, akik a szünetek beiktatása helyett ezekkel a tartalmatlan töltelékszavakkal. szókapcsolatokkal. mondatsémákkal élnek: hát szóval, no. nos. hiszen, ugye; nézetem szerint. ahogy én látom, úgv vélem, úgy ítélem meg. hogy ne mondjam stb. Le kell szoknunk használatukról. s rá kell szoknunk arra. hogy a beszédfegyelem is jellemezze élőszóbeli megnyilatkozásainkat. Dr. Bakos József
