Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-05 / 30. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988. február 5., péntek A lengyelek külföldön A KGST Végrehajtó Bizottságának közleménye A KGST Végrehajtó Bizottsága február 2—4-én. Moszkvában megtartotta 126. ülését, amelyen a tagországok állandó képviselői vet­tek részt. Az ülésen^ Magyarországot Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese képviselte. A vb ülésén Rudolf Rohlicek, Csehszlovákia képviselője elnökölt. A KGST 43. (rendkívüli) ülésszakának ha­tározataiból kiindulva a végrehajtó bizottság áttekintett több. a tagországok kölcsönös gaz­dasági együttműködésének további fejleszté-' sével kapcsolatos kérdést. Az ülés résztvevői tájékoztatót hallgattak meg az egységes elektronikai elembázis, a szakosított technológiai berendezések, a fél­vezetők. valamint a gyártásukhoz szükséges különleges anyagok létrehozásában folytatott sokoldalú együttműködésről intézkedő álta­lános egyezmény végrehajtásáról. Megállapí­tották, hogy az e téren folytatott együttmű­ködés erősítése elősegíti a tagországok tudo­mányos-műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjának végrehajtását. Áttekintették a KGST-tagországok közleke­dési együttműködésének helyzetét. A kölcsö­nös szállítások mennyiségének megnöveke­dése és szerkezetük megváltozása figyelem- bevételével intézkedéseket határoztak meg a szállítási ágazat átfogó fejlesztésére. Ennek alapja az ágazat rekonstrukciója és műszaki bázisának korszerűsítése a tagországok hosszú távú együttműködése keretében. Ez a munka szorosan kapcsolódik a szocialista nemzetközi munkamegosztás kidolgozása alatt álló. az 1991-től 2005-ig terjedő időszakra szóló kol­lektív koncepciójához. A végrehajtó bizottság intézkedéseket ha­tározott meg a tagországok együttműködése jogi alapjainak korszerűsítése érdekében. En­nek célja az országok gazdasági szervezetei közötti közvetlen termelési és tudományos­műszaki kapcsolatok bővítésének elősegítése. Jóváhagyott a KGST általános szállítási fel­tételeinek és a KGST-ben érvényes, a nem­zetközi gazdasági szervezetek tevékenységét szabályozó előírások pontosítását célzó ja­vaslatokat. A végrehajtó bizottság jóváhagyta a Szo­cialista Világrendszer Nemzetközi Gazdasági Kutatóintézete tudományos kutatótevékeny­ségének a KGST 43. ülésszakán hozott dön­téseken alapuló legfontosabb irányvonalait. Az intézet munkája a nemzetközi szocialista munkamegosztás távlati problémáinak tanul­mányozáséra összpontosul. A KGST-ülésszakon megfogalmazott fel­adatokkal összhangban a végrehajtó bizottság intézkedéseket határozott meg a KGST tit­kársága munkájának átalakításával kapcso­latban. Jóváhagyták a titkárság új szervezeti felépítését. A titkárság tevékenységének leg­fontosabb iránya az együttműködés állapo­tának rendszeres elemzése, a gazdasági elem­ző és előrejelző munka, a tagországok 2000- ig szóló tudományos-műszaki haladása kompr lex programja, valamint más átfogó progra­mok és megállapodások végrehajtásának elő­segítése. Jóváhagyták a végrehajtó bizottság 1988- ra és 1989-re szóló munkatervét és a KGST 1988. évi költségvetését. Hamis a jugoszláv vád A Kurt Waldheim osztrák államfő háborús múltját vizsgáló nemzetközi törté­nészbizottság szerdán, a ju­goszláv kormány segítségét kérte az üggyel kapcsolatos dokumentumok felkutatásá­hoz. Az osztrák államfői hiva­tal szóvivője egyidejűleg visszautasította a legújabb. a jugoszláv sajtóban közölt vádat, amely szerint Wald­heim 1944 októberében je­len lett volna 104 albán ha­zafi kivégzésén, egy koszo­vói községben. A szóvivő szerint Waldheimet hatáskö­re már eleve nem is jogo­síthatta fel erre. A Wochenpresse című ma­gazin legújabb közvélemény­kutatása szerint, a megkér­dezettek 72 százaléka úgy gondolja, hogy Waldheim- nek hivatalban kell marad­nia. s csak 27 százalék kí­vánja lemondását. 78 szá­zalékuk szerint Waldheim nem követett el háborús bűntettet, s 53 százalékul: érzi úgy, hogy az államelnök háborús múltjával kapcso­latban igazat mondott. Lengyelországban is ké­szülnek a világ minden or­szágára érvényes útlevelek kiadására. amit az állam­polgárok ezután otthon tart­hatnak. Jelenleg az útleve­leket csak közvetlenül az utazás előtt kapják kézhez és hazatérés után azokat le kell adni. Kivételt csak a szocialista országokba szó­ló útlevelek jelentenek. Azt tervezik hogy a kö­zeli jövőben a Nyugatra utazni akaróknak nem lesz már szükségük mindeneset­ben meghívólevélre. Már most lehetővé tették, hogy több lengyel egy külföldi meghívására utazhasson és ugyanilyen jogokat kaptak a Lengyelországban élő ide­gen állampolgárok is. Könnyíteni kívánnak a vámszabályokon is. Fel fog­iák emelni a behozható és kivihető ajándéktárgyak értékhatárát, ami ma csak kétezer zloty, és eltörlik a külföldről behozott konver­tibilis valuta kötelező be­jelentését a vámnál. Ed­die ez volt a feltétele an­nak. hogy azt utazási szám­lára lehessen tenni, de en­nek ma már. függetlenül a pénz eredetétől semmi aka­dálya nincs. Tavaly 17 ezer lengyel ál­lampolgár — 70 százalékkal több mint egy évvel koráb­ban — maradt tartósan kül­földön. Kivándorlási ké­relmet 51 ezren nyújtottak be a lengyel hatóságoknál és ezek fele meg is kapta a hozzájárulást. Turistaútlevelet tavaly hárommillió 717 ezren kér­tek. akik közül közel 90 ez­ren elutasító választ kap­tak. A nyugati országokba útlevelet kérőknél a vissza­utasítás aránya 5,2 száza­lék. a szocialista orszá­goknál kevesebb mint fél százalék volt. „Kulcsfontosságú lépés a nukleáris fegyverkísérletek eltiltása” rC Külpolitikai kommentárunk )—i A kontrák pénze AZ ELNÖK utolsó hivatali évébe fordulva, mond­hatni: elinöik9Óge célegyenesének kezdetén alaposat botlott. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy éppen abban a sáviban bukott orra, amelyen az elmúlt hét esz­tendőben a legnagyobb kedvvel és lelkesedéssel fu­tott. A reagani külpolitika egyik alappillére — a fegyverkezés és az űrvédelem mellett — bizonnyal a latin-amerikai keménykedés volt. And nem je­lentett egyebet, mint csaknem mindenre elszánt har­cot a .kommunista, veszedelmet” megtestesítő nica- raguai szandinista kormányzat ellen. A harc fő esz­köze az ellenforradalmárok, azaz a kontrák támo­gatása volt és maradt, s ezt a fegyvert most átme­netileg kicsavarta a „renitens” képviselőház Ronald Reagan kezéből. De hát már nem először. Hiszen jó két évig a kongresszus nem adott engedélyt az amerikai kor­mánynak katonai segély nyújtására a kontráik ré­szére, ezért kellett aztán titokban juttatni pénzeiket a managuai vezetés ellen küzdőknek. Ebből lett a nagy botrány, az iráni fegyverszállítások mintegy második felvonása. A kongresszusi honatyák jó része akkoriban is úgy vélte, hogy nem módszer egy nem tetsző kormányzat megdöntésében közvetlenül se- - gédkezni. Pláne újabb és újabb fegyvereket adni a lázadóik kezébe. Kölcsönös önmegtartóztatásban kel­lene inkább megállapodni — egy regionális egyez­tetés keretében. Ez a békesség ígéretes útja. MIVEL PEDIG A REGIÖ ORSZÁGAI már egyez­tették — a megbékélési program nemcsak készsn. hanem a megvalósulás stádiumában van —,a wa- shigtoni képviselőház elvétette az elnök kérését, hogy újabb 36 millió dollárt adjanak a kontráknak. Rea­gan legújabb súlyos kudarca ez a csütörtök haj­nali capitóliumi szavazás, a kontrák pedig kényte­lenek lesznek beérni azzal, amit eddig kaptak: leg­feljebb a még North alezeredes által felépített privát csatornákon át csordogálhat hozzájuk némi pénz. PERSZE 1LLÜZIÓ LENNE, azt várni, hogy a la­tin-amerikai ügyekben oly makacs Reagan a kínos szavazási eredmény után végleg feladná. Vannak még eszközei, s nyilván nem vár őszig az újabb pró­bálkozásokkal. Az viszont bizonyos, hogy a béna •kacsa időszakához közelgő elnök ezzel a kudarccal alaposan lelassulva gyalogolt be abba a bizonyos képzeletbeli célegyenesbe. Avar Káro1 Romanyenko egészséges (Folytatás az 1. oldalról) csökkentéséről folytatandó tárgyalások mandátumának kidolgozását. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt a kö­zelmúltban a Finn Szociál­demokrata Párttal és az Olasz Szocialista Párttal, együtte­sen kiadott felhívásában kez­deményezte a nukleáris fegy­verekkel nem rendelkező európai országok szakértői­nek összehívását egy olyan tanácskozásra, melynek cél­ja, hogy nyílt párbeszédben tanulmányozzák a mielőbbi előrelépés lehetőségeit az európai biztonság, a biza­lomerősítés és leszerelés te­rén. E politikai pártok ab­ból indultak ki: valameny- nyi ország érdekelt abban, hogy a leszerelési folyamat visszafordíthatatlanná vál­jon. S bár elismerik a nuk­leáris fegyverrel rendelkező hatalmak szerepének jelen­tőségét a béke és biztonság megőrzésében, azt nem te­kintik kizárólagosnak. Ügy vélik, nem csupán tárgyai vagyunk a leszerelési folya­matnak, hanem annak cse­lekvőképes, eltökélt alakítói is. A leszerelési értekezlet na­pirendjén szereplő kérdése­ket vizsgálva, Várkonyi Pé­ter megállapította: A nukleáris leszerelésért az atomhatalmakra, főként a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra hárul a fő fele­lősség. Nem maradhat azon­ban tétlen egyetlen más ál­lam és ez az értekezlet sem, amelynek napirendjén ez a kérdés már hosszú ideje szerepel. Adva van annak előfelté­tele, hogy a kétoldalú vagy más, szőkébb körű tárgyalá­sok előrehaladása nyomán, azok munkáját kiegészítve, az értekezlet is bekapcsolód­jon a nukleáris leszerelésről folyó tárgyalási folyamatba. A nukleáris fegyverkezési verseny megállításának. a nukleáris leszerelésnek az útján kulcsfontosságú lépés a nukleáris fegyverkísérle­tek eltiltása. A mi álláspon­tunk változatlan: a nukleá­ris fegyverkísérletek azonna­li, teljes körű és végleges eltiltása. Az átfogó kísérleti tila­lomhoz vezető úton nagy je­lentősége van a bilaterális és a multilaterális erőfeszí­tések összhangjának. Üdvö­zöljük a Szovjetunió és az Egyesült Államok között megkezdett tárgyalásokat, amelyek több lépcsőben, de folyamatos tárgyalások út­ján próbálnak elvezetni a teljes tilalomhoz. Áz űrfegyverkezési ver­seny megakadályozását a nemzetközi biztonság és le­szerelés kardinális kérdésé­nek tartjuk. Meggyőződésünk, hogy a leszerelési értekezlet sokban hozzájárulhat az űrfegyver­kezési verseny megakadályo­zásához, a világűrben folyó békés tevékenység garan­ciáinak kialakításához. El­jött az ideje annak, hogy a témával foglalkozó bizott­ság áttérjen konkrét intéz­kedések, nemzetközi meg­állapodások kidolgozására, célszerűnek tartanánk, ha a bizottság hozzákezdene egy olyan rendszer kidolgozásá­hoz.- amely garantálná a Föld körüli pályán keringő műholdak biztonságát, vagy­is biztosítaná a zavartalan működéshez szükséges im­munitást. Ugyancsak hasznos lenne, ha a bizottság meg­vizsgálná egy olyan ellenőr­zési rendszer létrehozását, amely az űrkutatás és az űr­tevékenység békés rendelte­tését szavatolhatná. A vegyi fegyverek tilalma jpggal állt az utóbbi évek­ben a leszerelési értekezlet résztvevői figyelmének elő­terében. Mindnyájunk meg­elégedésére, az egyezmény^ tervezet kidolgozása biztató­an haladt. Most mégis aggo­dalmamnak kell hangot ad­nom a tárgyalások legutób­bi szakaszának alakulása, va­lamint a tárgyalásokon kí­vüli események miatt, ame­lyek nem biztatóak az egyez­mény gyors létrehozását il­letően. Magyarország továbbra is a teljes körű és szigorúan ellenőrzött tilalom, a kész­letek maradéktalan felszá­molása mellett foglal állást. Sajnálatos, hogy a Szovjet­unió és más szocialista or­szágok által az elmúlt év­ben előterjesztett kompro­misszumos javaslatok mind ez ideig nem hozták meg a joggal elvárt eredményeket. Szeretném elismerésemet kifejezni a Szovjetunió kor­mányának azért, hogy a múlt évben elsőként, . megnyitotta a Sihanyban levő vegyifegy- ver-objektumot a tárgyalá­sokon részt vevő küldöttsé­gek és a nemzetközi sajtó előtt, és nyilvánosságra hoz­ta a vegyifegyver-készletei- re vonatkozó adatokat. E lépések fontos hozzájárulást jelentenek a kölcsönös bi­zalom erősítéséhez, a tárgya­lások légkörének javításá­hoz. Nem szolgálják azonban a tárgyalások előmozdítását olyan javaslatok, amelyek a készletek megsemmisítése helyfett azok fenntartásához, sőt növekedéséhez vezetné­nek. Rontja a megegyezés kilátásait az a döntés amely­nek következtében az USA- ban megkezdik bináris ve­gyi fegyverek gyártását. E kérdésről szólva, szeret­ném hivatalosan megerősí­teni: a Magyar Népköztár­saság nem rendelkezik sem vegyifegyver-készlettel, sem vegyifegyver-gyártó .ipari lé­tesítménnyel. Nem folytat semmiféle vegyifegyver-ku- tatást, és a jövőben sem kí­ván vegyi fegyverek birto­kába jutni. Megerősíthetem továbbá, hogy a Magyar Nép- köztársaság területén más állam sem tárol vegyifegy- ver-készleteket, és nem foly­tat ilyen irányú tevékenysé­get. A hagyományos fegyverek kérdésköre jelenleg xugyan nem szerepel a leszerelési értekezlet napirendjén, de az értekezlet tevékenységi körét leíró listában a nuk­leáris és más, tömegpusztí­tó fegyverek után, negyedik­ként következnek a hagyo­mányos fegyverek. Nincs te­hát elvi akadálya annak, hogy ez a fórum napirend­jére tűzze a kérdést. A nukleáris fegyverek korlátozásában, leszerelésé­ben elért és remélhető ered­mények előtérbe helyezik a hagyományos erők és fegy­verzetek csökkentésének kér­dését. Azok a javaslatok, amelyeket a Varsói Szerző­dés tagállamai, közöttük Ma­gyarország, előterjesztettek, európai vonatkozásúak, de van mondanivalójuk más térségek számára is. Átte­kintésük hasznos lehet a leszerelési értekezlet vagy az ENSZ más, leszerelési fó­rumai keretében is. Felszólalása végén Várko­nyi Péter olyan javaslatok­kal foglalkozott, amelyek ar­ra irányulnak, hogy a lesze­relési értekezlet munkáját korszerűbbé, hatékonyabbá, eredményesebbé tegyék. Sem az űrrepülés ideje alatt, sem a földi körülmé­nyekhez való, újbóli alkal­mazkodás időszakában, az orvosok nem fedeztek fel Jurij Romanyenko űrhajós szervezetében semmiféle olyan minőségi változást, ami bármiféle előre nem lá­tott következménnyel járna egészségére vonatkozóan — közölte a szovjet sajtó szá­mára adott nyilatkozatában Oleg Gazenko akadémikus, az Orvosbiológiai Kutatóin­tézet igazgatója. Jurij Ro­manyenko 1987. február 6- tól december 29-éig dolgo­zott a MIR szovjet űrállo­más fedélzetén. Ilyen hosz- szú ideig mindeddig egyet­len ember sem tartózkodott a súlytalanság állapotában. Az űrhajós egészségi ál­lapotát jellemezve, a tudós hangsúlyozta, hogy az egész űrutazás alatt és a vissza­térés óta, Romanyenko test­súlya lényegében nem vál­tozott. A csontszövet opti­kai sűrűsége mindössze öt százalékkal csökkent, ez ki­sebb érték, mint amilyet jó néhány esetben sokkal rö- videbb ideig tartó repülés után érzékeltek az űrhajó­soknál. Az alkalmazkodási időszakban az űrhajós egész­ségi állapota mindvégig megfelelt az előre számított és várt szintnek. Az elmúlt években a szov­jet orvostudomány sok ta­pasztalatra tett szert az em­beri űrrepülések orvosi és biológiai hátterének bizto­sításában. Csaknem fél évszázados szünet után ismét havazott a napok­ban az észak-libanoni Tripoli városban. A képen: a város utcáiról eltakarítják a ritkán látott havat (Népújság-telefotó: EPA — MTI — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents