Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-05 / 30. szám
NÉPÚJSÁG, 1988, február 5„ péntek * Kellett nekünk ifjúsági tábor...? Hatvani füstölgés — kedvező visszhanggal TONNÁK SZÁZAI Mi van, és mi lesz a hűtőben? Málnaválogatás (Fotó: Tóth Gizella) Ismét élsuhant egy esztendő a hatvani ifjúsági tábor felett. Hogy könnyen, derűsen teltek volna a hetek. hónapok? Az ott tanyázó fiatalok számára biztosan. hiszen annyi < más mellett tavaly már videokamerája is volt az intézménynek. ami rendkívül érdekessé tette a belső tábori életet. A gondok ugyanakkor inkább súlyosod tak. már ami az itt dolgozók hétköznapjait illeti. — Rendkívül nehéz anyagi körülmények közepette kellett biztosítanunk a különböző csoportok. rendezvények ellátását — mondja Cserkúti Attila táborvezető. — De - szerencsére minden nehézségen úrrá tudtunk lenni, csak több lelemény kellett a dologhoz! Hogy például ne kelljen ar étkezési költséget emelni, a palántanevelésből származó bevételt teljes egészében a konyha javára 'fordítottuk. Ugyanekkor mindmáig komoly probléma elé állít bennünket az épületek karbantartása. Ezek javát megviselte a múló idő. ám az építőanyagok egyre inkább ^megfizethetetlenek számunkra. Hogyan tovább? Kellett nekünk. hatvaniaknak az ifjúsági tábor, teszem föl a kérdést félig magam elé mormolva. Cserkúti Attila ráérez aggódásunk lényegére, s rögtön kész a válasszal. —■. Azt senki sem vitatja közülünk, de a tanácsvezetés részéről sem. hogy igen hasznosan épült a város ifjúságának életébe a Delelő úti tábor, hiszen sokirányú ismeretszerzést biztosít fiataljainknak a Pihenés. az üdülés órái mellett. De az is tagadhatatlan, hogy egyre kevésbé számíthatunk központi pénzforrásokra. s hovatovább önfenntartónak kellene lennünk. ami persze elképzelhetetlen épp a gazdasági helyzet romlása miatt. Hogyan tovább...? Sok fejtörést okozott már az erre adandó válasz megfogal-. mazása. De az ég alja azért már dereng. Éspedig egy kereskedelmi vállalkozás reményei okán. Abból indultunk ki. hogy Űj-Hat- vanban nincs papírbolt, nemigen árulnak könyveket. tehát miért ne vihetnénk be egy ilyen üzletét valamelyik iskola közepébe ...! A tejipar áldása Milyen feltételeket kellett ehhez biztosítani. s akadt az ügynek kellő támogatója? Amikor kérdőmódban fogalmaztunk. a korábbiakhoz hasonló válasszal lepett meg bennünket a táborvezető. — Nem mondom, eleinte csavargatták egy kicsit a fejüket a tanácsnál, hiszen az üzlettel olyan fába vágtam a fejszét amilyen még nem volt. De miután sikerült módosíttatnunk az ifjúsági tábor szervezeti, működési szabályzatát. már valamelyest földerültek az arcok. Utána pedig. amikor az alapvető tárgyi feltétel. azaz a bolt célját szolgáló faépület a Tejipari Vállalattól a birtokunkba került. voltaképpen megnyílt előttünk a sikeres továbblépés útja. Építési engedélyért folyamodtunk a műszaki osztályhoz. árusítási engedélyént a kereskedelmi csoporthoz, maid a Baj- csy-Zsilinszky úti általános iskola, illetve a véle szemközti. szintén nagy tanuló- létszámú Széchenyi Szakközépiskola közötti területen saját erőből újjáépítettük a Nagygombosról odatelepített üzletházat. Amely most még berendezésre vár, de március elseje táján a diákság rendelkezésére fog állni. Anyagi remények Megtudtuk azt is rövid úton. hogy az üzletvezetésre alkalmas. képzett szakemberről már gondoskodott az ifjúsági tábor vezetősége. Dombóvári Józsefné lesz az. aki a jelentkező igényekhez igazodva árut rendel, kuncsafti kört szervez néhány héten belül. Hogy a forgalmat, a hasznot illetően minő reményeket táplál Cserkúti Attila? Mondja el ő. azzal együtt, hogy mire kívánják fordítani a mutatkozó hasznot. — Ha minden ■ úgy jön össze, ahogyan én Dombo- várinéval elképzeltem, akkor már az első évet pár skáz ezer forint tiszta nyereséggel zárjuk. Függ ez persze az ellátástól. Az viszont feltett szándékunk, hogy ezt. s a majdani ösz- szegekét olyan kiadások fedezésére fordítjuk, amelyek csökkentik a táborozó gyermekek költségeit. Tehát a devalválódás közepette változatlan térítési díjak terhelik maid azokat a szülőket. akiknek a gyermekei tavasztól késő őszig igénybe veszik a Delelő úti „gyermekparadicsomot ...” Moldvay (Győző Melyik hűtőben? Az otthoniban? A boltiban? A válasz: ebben is, abban is. De, hogy Hegyen mindkettőben, ahhoz egy „nagy hűtőnek” az állapotát kell megismerni. A nagyrédeiét, a Sző- lőskert Tsz hűtőjéét. Kivés János a vezetője ennek az üzemnek. Kérésünkre már sorolja is a zöldségféléket. A zöldborsó 'mennyisége 980 tonnát tesz ki. Ebből van a legtöbb. Ennek még a felét sem éri el a zöldbab. A karfiol, a sárgarépakocka, az étkezési kukorica 80—80 tonna körül mozog. A paszternák meny- nyisége 60, a tölteni való paprikáé valamivel több mint 50, ettől valamivel kevesebb, 48 tonna az uborka. A sort a zöldséggyökér zárja, a maga 30 tonna körüli mennyiségével. — Már kiszállítottunk exportra zöldbabot és belföldre is — mondja a hűtőház vezetője. Amikor az 1986-os meny- nyiségekre kérdezek rá. kiderül. hogy a zöldbabból most több, a zöldborsóból kevesebb van. mint volt akkor. Több még a sárgarépa, a pritamin paprika, a kukorica és a karfiol is. — Mennyivel változott a kereslet a fagyasztott termékek iránt? — Mindenképpen növekedett. De az időjárás miatt hárem hetet késett a kertészet, és ez megmutatkozik most a késztermékek kiszállításában is. Az első gépkocsi tavaly, október 14-én indult el a nagyrédei hűtőházból. Vitte a termékeket a boltokba. — Hová szállítják a zöldségféléket? — Mindenekelőtt a megye üzleteibe. Az áraink azonosak azokkal, amelyek a magyar hűtőiparra jellemzőek. Ezek a nettó súlyra érvényesek. Ha a hűtőipar csökkenti az árait, mint megtörtént ez 1980-ban, a zöldborsónál. mi is ezt tesszük. Mostanában sokat beszélünk a piac törvényeiről, a termékszerkezet átalakításának szükségességéről. Vajon miként vélekednek erről Nagyrédén? — Mi is számítunk a piaci mozgásra — hangsúlyozta Frecska Sándor, állami- díjas tsz-elnök. — Kénytelenek vagyunk figyelembe venni a kereslet és kínálat alakulását. Bővíteni kell a termékeink választékát. A minőség a legfontosabb követelmény. — Csak az exportban? — A piac mindenütt piac, a vevő mindig vevő. Mi eddig is nagy gondot fordítottunk arra, hogy termékeink külső megjelenése vonzó legyen. Például a címke esetében. De még a csomagolóanyag minősége és színe sem lehet közömbös. Arra számítanak, hogy az árucikkeik kelendőek maradnak itthon is. külföldön is. Hozzákezd tünk a hűtőházunk bővítéséhez. így már további 1100 tonna befogadására lesz alkalmas. Jelenleg 500 tonnányi termékünket vagyunk kénytelenek bérelt hűtőkben elhelyezni. — A zöldaégkertészet nagyon sok kézi munkát igényel. Emiatt kevés gazdaság foglalkozik ennek bővítésével. A több hűtött áru előállításához viszont több termék szükséges. Hogyan szerzik ezt be? — Szeretnénk a megfelelő mennyiséget a környezetünkben megtermeltetni. A fejlesztés összesen 300—400 tonna mennyiséget céloz meg. A zöldbab és a fekete szeder területét szeretnénk növelni. Az öntözéses termesztést. támogatnánk mindenekelőtt. De arra is gondolnunk kell, hogy ne egy helyen, hanem több gazdaságban neveljék a növényeket, mert az időjárás szeszélyeinek következményeit így tudjuk a legkisebb arányra csökkenteni. — A málna termesztése már bevált módszerrel történik. Ennek tapasztalatait hogyan akarják hasznosítani? — A szakcsoportok létrehozása látszik a legeredményesebb megoldásnak. A fekete szeder termesztésére most szervezünk csoportokat. A lehetőséget kell megteremtenünk a földterülettel. Mi minden tőlünk telhető segítséget megadunk a 'kertész- kedőknek. — Tulajdonképpen semmi szerkezetben újdonságra nem hangzott el eddig megjegyzés. Mi következik ebből? — Az, hogy mi úgy gondoljuk, semmi sem indokolja. hogy a termelőszövetkezetünk valami nagyon mást csináljon, mint eddig. A célunk továbbra is a hozamok növelése, a minőség fokozása , és a versenyképesség, mind a belföldi, mind a külföldi piacon. — Egyre többet hallunk arról, hogy a tőkés piac élelmiszerből telítődött. A szocialista országok sem kapkodnak úgy az áruinkért, mint korábban. Mégis eny- nyire biztos a dolgában? — A kereskedelemben nagyon fontos a megbízhatóság. A mi partnereink ismernek bennünket. A kapcsolataink tehát nem lazultak. Nehézségeink mindig voltak, lesznek is az üzlet megkötésében és lebonyolításában. Mi a tőkés vevőinkkel is közvetlen, személyes kapcsolatban vagyunk. A külkereskedelmi szerv közvetítésével jutunk el hozzájuk. De egy dolog az ajánlat és egy egészen más dolog a létrejött üzlet. A vevőink eljönnek hozzánk, és mi is megyünk hozzájuk. A múlt év októberében Angliába és Dániába utaztam. Hatféle bort ajánlottam odakint. Japánba is szállítottunk már nagyrédei bort. A piacúnkat állandóan bővíteni akarjuk, és ehhez a lehetőséget én biztosítottnak látom. Mi minden derült ki az előzőek során? Az, hogy Nagyrédén fokozzák a hűtött zöldségfélék előállítását és biztosra veszik, hogy a megbízható termékeikkel a külföldi piacot is megtartják, illetve: bővítik. Lám, az ismert gazdasági nehézségek ellenére is lehet eredményesen, hasznosan és nyereségesen termelni. Csak oda kell figyelni a piaci igényekre. G. Molnár Ferenc Csomagolják a zöldborsót SZOKATLAN, DE NEM RENDKÍVÜLI Tavasz a télben Ezen a télen az ország nagy részén sem hó, sem tartós hideg egyáltalán nem volt. Sőt, a hőmérsékleti átlagértékek december végén, január elején inkább a tavaszra emlékeztettek — jóval a 0 °C felett —, mint a télre. • Mindennek talán örülhetnénk is, ha a legtöbb ember nem e rendkívüli időjárástól fáradtabb, rosszabb általános közérze- tű, mint máskor. Egyáltalán rendkívüli-e a mostani időjárás, s hogyan hat az emberek szervezetére? Erről kérdeztük Bártfai Erzsébet orvosmeteorológust, az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző Intézetének munkatársát. — Ez az enyhe időjárás, amely nálunk már több mint négy hete tart, nem megszokott, nem átlagos, de nem is rendkívüli. Ugyanis volt már Magyarországon az ideihez hasonló enyhe, sőt melegebb december vége, január eleje, az azonban igaz, hogy az enyhe periódus nem volt ilyen hosz- szan tartó. A megfigyelések szerint az ilyen enyhe téli időszakok, általában húszévenként ismétlődnek a mi éghajlati viszonyaink között. Hogy ezt a jelenséget valójában mi is okozza, még nem sikerült kideríteni. Feltételezések vannak ugyan, azonban igazolni egyiket sem tudták hitelt érdemlően. Az ellenben szintén igaz, hogy itt Magyarországon, Közéjp-Európában létezik a négy évszak, azaz télen hideg van — decemberben, januárban és még februárban is —■, ha nem is szélsőségesen hideg, az emberek szervezete itt ehhez alkalmazkodott. Pontosan azért, mert ez a téli hideg létezik, és ezt szokta- meg a szervezetünk, ilyenkor egy úgynevezett „medve téli álma” időszakban van. Ez egy bioritmus, erre állt be a szervezet, ezért télen nem hajlandó, nem is képes tartós, nagy erőfeszítésre. Ehhez azonban keíT a normális téli időjárás is, a kevesebb napfény, a hó, az alacsonyabb hőmérséklet. Ha az időjárás a szokásostól eltérően alakul, akkor az említett egyensúlyi, nyugalmi állapot felborul. S itt van a baj, mert télen pihenni kéne a szervezetünknek, de nem pihenhet. Az enyhe időjárás több energiatermelésre, több munkára, felfokozottabb tevékenységre serkenti a szervezetet, ha akarjuk ezt, ha nem, ez pedig rendkívüli módon kifáraszt mindenkit. A most tapasztalható szélsőséges időjárás leginkább a betegeket viseli meg. Ök sokkal érzékenyebbek most, mint máskor. De az egészséges embereket is megviseli ez a szokatlan enyheség, mert a több munka, a nagyobb stressz miatt az ő szervezetük is sebezhetőbb. Ügy érezzük, mintha most jelentkezne a tavaszi fáradtság, pedig még csak a tél közepén vagyunk. Ezért mindenkinek ügyelnie kell arra, hogy a lehetőségei szerint most ésszerűen éljen. Mert nehéz dolog valakinek azt mondani, hogy aludjon töhbet, dolgozzon kevesebbet, amikor erre nincs lehetősége. A.zoníbam arra "feltétlenül ^vigyázni kell, hogy senki se hajszolja annyira túl magát, hogy azután elérjen valami végső határhoz. A táplálkozásr ra ugyancsak nagyobb gondot kell fordítani, mint máskor. Igaz, szintén nehéz ezt manapság kérni, amikor minden élelmiszer drágább lett, de akkor is ezekben a napokban az energiát adó, de nem hizlaló, viszont vitamijndús ételeket kell elsősorban fogyasztani. Ezenkívül sokat kell mozogni a friss levegőn: egyszerűen időt kell rá szakítania Ha mindezt nem tesz- szük meg, akkor tavaszra sok embernél baj’ lehet, nemcsak a tavaszi fáradtság miatt, hanem azért is, mert a betegségeket köny- nyebben megkaphatjuk, s ezek közül csak a legenyhébb a megfázás. Intő jel, hogy unár most nagyon sokan lesznek rosszul utcán, munkahelyen, egyébként magukat egészségesnek tartó emberek is. (Csávás)