Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-04 / 29. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 29. szám ARA: 1988. február 4., csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Csökkenő fejkvóta a városokban — Eltúlzott tervek Kaiban, Noszvajon és Ostoroson — Program szerint valósulhat meg a víz- és távbeszélő­hálózat flz idén kevesebb jut fejlesztésekre Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága A megye elmúlt évi tanácsi fejlesztési ter­vének végrehajtásáról, az idei elképzelé­sekről hallgatott meg tájékoztatót tegnapi, egri ülésén a Hazafias Népfront Heves Me­gyei Bizottsága. Az előadó Maróti Sán­dor, a megyei tanács általános elnök- helyettese volt. A terv­időszak első két évében szűkebb hazánkban 3900 lakás épült A 30. ÉVFORDULÓ ALKALMÁBÓL Ülést tartott a KNEB Teljesen Kétségek között vergő­dünk mondta ismerősöm, és mereven nézett a sze­membe. Várta, mit vála­szolok erre a drámai fe­szültséggel telített meg­állapításra. Akkor csak mosolyogtam magamban, és arra gondoltam. mi mindig hajlamosak vol­tunk a túlzásokra. Vagy egekig csapott a lelkese­désünk. vagy a mélybe rántott bennünket az el­keseredésünk. Ahogy nem jó az egyik, ugyanúgy nem jó a má­sik sem. Nem titkolom, én min­dig optimista voltam, az is maradók. Nemcsak azért, mert ez nagyon ké­nyelmes állapot, hanem azért. is. mert mindig hit­tem abban, hogy a nehéz­ségekből kell lennie ki­vezető útnak. Csak ke­resni kéül. Aki ölbe teszi a kezét, és elkezd sóhajtozni, hogy jaj. istenem, micsoda ször­nyűségeket kell az ember­fiának megérnie, az egy jó darabig elsóhajtozgat- hat anélkül, hogy történ­ne ' vele bármi vigasztaló dolog. Én tehát sajnálom azokat, akik mindig csak sápítoznak és várnak va­lamire. Azokat viszont nagyon becsülöm. akik mindig megkísérelnek va­lamit. Akik hiszik, hogy tudnak is tenni a rossz el­hárításáért. Mert tenni kell valamit — mindenekelőtt és min­dig. Tenni kell. tenni kell. füstölöghet most magá­ban az, aki' nem ért ve­lem egyet. Meg is kér­dezheti azonnal: Mit kell tenni? Logikus kérdés, nem? Hát itt van a kutya el­temetve. Az ugyan nagyon bölcs ember. szerintem. aki vallja, hogy tenni kell. de az még bölcsebb. aki azt is tudja. mit kell tenni. Bizony mondom, ezt ne­hezebb eltalálni a sokfé­le lehetőség között. Mert a helyest, a jót. a szük­ségest tenni, azt megtalál­ni. ahhoz sok ész szüksé­geltetik. Most is. Ha vannak, akik manap­ság nálunk kétségek kö­zött vergődnek. csak azok lehetnek, akik ezt a ..mit?” kérdést nem tudják határozottan meg­válaszolni. Mert azért már nem nagyon tudunk lelkesed­ni. hogy úgy általában fogalmazzon bárki. bár­hol: „Meg kell találnunk a fejlődés szocialista út­ját”. Persze! Kell. De ki­nek és mikor? Nekem kell megtalálnom? Az esztergályosnak kell meg­találnia? A szántó-vető parasztnak ? A nebulókkal vesződő tanárnak? Ez aligha lehet követelmény velük szemben. Akkor...? Igen. ott kell megtalál­ni ahol dönteni nemcsak jog. hanem kötelesség is. Mert egy kissé már türel­metlenek vagyunk. Bizo­nyosságot akarunk! Nem nézhetünk a következő évek elé úgy. hogy „meg kell találnunk”. Ez a fo­galmazás már kevés. Meggyőződésem, hogy a „lelkizéssel” semmire se jutunk. ; Teljes szívvel- lélekkel akarunk tenni a jobb holnapért. G. Molnár Ferenc Többek között elmondta, hogy a tervidőszak első két évében jelentős eredmények születtek. Időarányosan 3900 lakás épült, elkészült a ter­vezett középfokú oktatási in­tézmények 90 százaléka, s megvalósult az általános is­kolai tanterembővítés 60 százaléka. Megkezdte tevé­kenységét az önálló egri szín­ház, öt településen avattak új vízmüvet, míg négyben jelenleg végzik a kialakítá­sát. Szólt arról is. hogy folyik a gyöngyösi kórház rekonst­rukciója. bővült a kereske­delmi hálózat, új kempin­gek belépésével, illetve ré­gebbiek bővítésével javult az idegenforgalom feltétel- rendszere. « Jelentős előrelépés tapasz­talható a telefonhálózat bő­vítése, korszerűsítése terén. Sokan kaptak készüléket például Egerben, Füzes­abonyban és Hevesen. A társadalmi munka értéke 31 százalékkal növekedett, s ezzel a megyék közötti rang­sorban a jó középmezőny­ben foglalunk helyet. Kitért arra is, hogy tavaly minden eddigit felülmúló, 1,4 milliárd forintos nagy­ságrendű fejlesztést hajtot­tak végre a megye tanácsai, s ennek is tulajdonítható, hogy az irántuk táplált bi­zalom nem csőkként. Ugyan­akkor kiemelte, hogy az idén mérséklődnek a tanácsi fej­lesztések. A tervezettnél mintegy 330 millió forinttal kevesebb jut ilyen célokra. Emiatt — különösen a vá­rosokban — csökken a fej-> kvóta, s a céltámogatások sem járnak automatikusan a magánerőből építkezőknek. Kevesebb jut majd lakóház- karbantartásra, út- és híd­felújításra, oktatásra és - az egészségügyre is. Ügy tű­nik, nincs remény, hogy az idén hozzáfogjanak az eg­ri szociális otthon kialakí­tásához. Rámutatott arra is, hogy az állami bérlakás építésben sem lehet a tervet keresz­tülvinni. Ilyen otthon leg­feljebb 100—150 épülhet. A cél, hogy a magánerős épít­kezésekhez megfelelő telke­ket biztosítsanak, hogy kel­lően ösztönözzék a lakáscse­rét. növeljék a fiatalok la­káshoz jutási esélyeit. A jelek szerint elsősorban a vízhálózat és a távbeszélő­hálózat valósulhat meg az eredeti program szerint. Vi­szont elhalasztják például Egerben az új köztemető ki­alakítását, Hatvanban pedig lassul a kastély rekonstruk­ciója. Megemlítette azt is, hogy néhány helyen túlzásokba bocsátkoztak ~a tervkészítés­kor. Így például a káliak egészségügyi komplexum építését szorgalmazzák, amely 25—30 millió forintba ke­rülne, de csak 15—16 millió forint áll rendelkezésükre. Maróti Sándor különösen a három darab, százötven négyzetméteres, hatalmas la­kást tartotta indokolatlan­nak. A noszvajiakat az ál­talános iskola bővítése fog­lalkoztatja. Itt négy új tan­terem kialakítása 35 millió forintba kerülne, amit ugyancsak irreálisnak ér­zett a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese, ahogy az a nyolc új tantermes os- torosi iskola tervezett. 40— 50 millió forintos összegét is. A résztvevők kérdéseire adott válaszában egyebek^ mellett kifejtette: az egri szociális otthon ügye a II. ötéves terv óta húzódik. Je­lenleg e létesítményre mint­egy százmillió forint kelle­ne. De nemcsak ezért ma­rad el évről évre a munka megkezdése, hanem amiatt is. mert a szakemberek, nem tudják eldönteni, hogy* fon­tos-e ez az intézménytípus, illetve hogy miként alakul a szociális gondoskodás jövő­je. Megállapította azt is, hogy a tanácsok sajnos nin­csenek kellően érdekeltté té­ve, hogy minél többet ál­dozzanak az idegenforgalom­ra, hiszen a befektetett ösz- szeg nem náluk térül meg. Rámutatott arra is, hogy mi­vel az elkövetkezőkben már nem nagyon lehet csökken­teni a költségeket, ezért az intézményi gazdálkodás át­szervezése szükséges. Azaz célszerű lenne, ha az egyes intézmények finanszírozását felváltaná az egyes felada­tok finanszírozása. A HNF megyei bizottsága ezt követően a környezet- és természetvédelmi munkáról tárgyalt, majd a testület és a bizottság mellett működő tanácsok idei munka- és üléstervének javaslatát fo­gadta el. Szerdán ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a szervezet szék­házában. A népi ellenőrzés megalakulásának i 30. év­fordulója alkalmából Ballai László, a KNEB elnöke megemlékezett a szervezet három évtizedes eredmé­nyeiről, időszerű feladatai­ról, s köszöntötte a népi ellenőröket, illetve az (ülé­sen részt vevő egykori KNEB-vezetőket. Az eredmények összegzé­se mellett Ballai László önkritikusan szólt arról is, hogy a népi ellenőrzésnek a jövőben az eddiginél na­gyobb figyelmet kell fordí­tania következtetéseinek, javaslatainak, kezdeménye­zéseinek érvényesítésére, a szükséges intézkedések számonkérésére. Hiszen Az Országos Takarékpénz­tár az elmúlt esztendőt — az előzetes adatok szerint — 246 milliárd forintos betét- állománnyal zárta. A lakos­ság OTP-ben elhelyezett pén­ze 4,9 milliárd forinttal csökkent ugyan az év folya­mán, a 12,2 milliárd forint­nyi kamatjóváírás eredmé­nyeként azonban a növek­mény összesen 7,3 milliárd forint volt. (A takarékszö­vetkezetekkel együtt, a be­tétállomány december 31-én 286,6 milliárd forint volt, 11.7 milliárddal több, mint egy évvel korábban, a növe­kedés teljes egészében a 14,4 milliárd forint kamatjóvá­hagyásból adódott, enélkül számolva, a lakosság na­gyobb összeget vett ki a ta­karékból, mint amennyit új betétként elhelyezett.) A legtöbben a rövidebb időre lekötött betétkönyvek­ből vették ki pénzüket, a tartós lekötésű — és maga­sabb kamatozású — beté­tekhez kevésbé nyúltak. Az OTP jelenleg 700 ezer ifjú­sági takarékbetétkönyvet ke­zel. áz átutalási betétszám­lák száma is meghaladja a 700 ezret, s ma már mint­egy 260 ezren vannak azok az ügyfelek, akik bérüket, illetve nyugdíjukat is átutal­tatják a munkahelyről. 3,3 milliárd forinttal növekedett tavaly a személygépkocsi-be­fizetések összege, jelenleg 220 ezer várakozónak. 16,8 milliárd forintja van a ta­karékban. Megélénkült a kötvényforgalom is: az OTP 6,3 milliárd forint értékű kötvényt adott el, ebből 4,4 milliárd forintnyi a saját ki­bocsátású értékpapír, a töb­bit megbízás alapján értéke­sítették. Az elmúlt évben a taka­rékpénztár 68 milliárd forint hitelt nyújtott a lakosság­nak, 16 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, s a hitelállomány jelenleg mintegy 255 milliárd forint. A hitelek több mint 90 szá­zalékát lakásépítésre, illetve -vásárlásra adták. Áruvásár­lási hitelt 708 ezer alkalom­mal kértek az ügyfelek, s a Az Amerikai Egyesült Ál­lamok — élve az 1986- ban Stockholmban elfo­gadott európai katonai bi­zalom- és biztonságerősí­tő intézkedések adta lehe­tőséggel — kedden este dip­lomáciai úton helyszíni el­lenőrzésre vonatkozó ké­relmet juttatott el hazánk­ba. Ennek értelmében csü­törtökön négytagú ellen­őrző csoport érkezik Ma­gyarországra. amely a ké­gyakran előfordul, hogy az utóvizsgálatok, a tájékozó­dások során a korábban feltárt hiányosságok és a megoldatlan feladatok „visz- szaköszönnek”. A népi el­lenőrzés új törekvései — mutatott rá a KNEB elnö­ke — összhangban vannak azzal az előkészítő munká­val, amely az állami ellen­őrzési rendszer korszerűsí­tését célozza. A megemlékezés után a testület megvitatta, és el­fogadta a családsegítő köz­pontok tevékenységéről, to­vábbá- a fogászati ellátás helyzetéről készített vizs­gálati jelentést. A testület végezetül jóváhagyta a gyógyszerellátás helyzeté­ről tervezett vizsgálat prog­ramját. kapott pénzből 9,7 milliárd forint értékű árut vásárol­tak. Személyi kölcsönt 460 ezren kértek, 5,5 milliárd fo­rint értékben, ez 25 száza­lékkal több, mint 1986-ban volt. Nőtt az igény a mező- gazdasági és a vállalkozói hi­telek iránt is: 115 ezren, 4,3 milliárd forint hitelt kap­tak az OTP-tői. A valutaforgalom tavaly forintban 4,9 milliárdot tett ki. 2.6 milliárd forintért adott el. s 2,3 milliárd fo­rint értékben vásárolt valu­tát az OTP. Az idén a betétállomány' mintegy 5—6 milliárd forin­tos növekedésére számítanak. Folyamatosan felülvizsgál­ják a betétkonstrukciókat, s felmérik, hogy milyen új szolgáltatásokra van igénye a lakosságnak. A tavalyinál mérsékeltebb hiteligénnyel számolnak, különösen azért, mert az év elejétől a kama­tok megnövekedtek, s keve­sebb a lehetőség a kedvez­ményes hitelfelvételre is. La­kásfelújításra, -korszerűsí­tésre például, a korábbi 100 ezer forint helyett csak 50 ezer forint kérhető kedvez­ményes kamattal. Változtatásokat tervez az OTP a lakások építésénél: a telepszerű, tömeges lakások helyett egyre inkább a ma­gasabb igényeket is kielégí­tő otthonok létesítésére tö­rekszik. Az ügyfelekkel olyan szerződéseket kívánnak köt­ni. hogy a leendő lakástu­lajdonosok már a tervezés szakaszában tájékozódhassa­nak a lakás méretéről, el­rendezéséről, s az ‘ építésbe is beleszólásuk lehessen. Ugyancsak a tervek között szerepel az úgynevezett adó- előtakarékossági jegy kibo­csátása. Ez kizárólag adófi­zetésre használható fel, s öt- és tízezer forintos címletek­ben vásárolhatják meg azok. akiknek jövedelme több for­rásból származik. Az adó- előtakarékossági jegy kama­ta évi 12 százalékos lesz. ha azonban más célra fordítják a befizetett összeget, a ka­mat mértéke évi 5 százalék (MTI) Telemben meghatározott te­rületen — a Dunántúl Ba­latontól északra eső kör­zetének egy részében — helyszíni katonai ellenőr­zési feladatot hajt végre. Ebben a térségben folyik jelenleg a Barátság—88 csapatgyákorlat. amelyről a stockholmi dokumentum előírásainak megfelelően ha­zánk az európai biztonsági folyamatban részt vevő ál- lamöknak szabályszerű elő­zetes értesítést adott. Elkészült a tervezett középfokú oktatási intézmények 90 százaléka. Ezek között volt a hevesi is (Fotó: Szántó György) A TERVEK KÖZÖTT: ADÓ-ELÖTAKARÉKOSSÁGI JEGY Az OTP eredményei és idei tervei Amerikai katonai ellenőrzés hazánkban

Next

/
Thumbnails
Contents