Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-27 / 49. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1988. február 27., szombat A Duna Intercontinental Hotel adott helyet Olaszország legnagyobb fagylaltgyártó cégének, a Bra- vonak, hogy bemutassa legmodernebb és legújabb gépeit. Az elmúlt években hazánkban — főleg a magánszektorban — nőtt meg az érdeklődés a gépek iránt. Ezek elsősorban természetes alapanyagból készítik a fagylaltot. Az olasz cég jelentős üzletet vár a budapesti kiállítástól. Az egyik legjelentősebb pizzasütő cég a Morbidelll For- ni is „felvonultatta" új automata „kemencéit”. (Fotó: Szántó György) Fagylalt- és pizzabemutató VÁLTÓÁLLÍTÁSRA VÁRVA - MÁV-TERVEK, 1988 Túljutni az alagúton... Bármennyire is próbálják elhitetni velünk, az elmúlt évtizedekben hazánk nem lett személygépkocsis ország. Sőt, ennek az ellenkezője igaz, és ha az elkövetkező évek kilátásait vesszük figyelembe, nem is nagyon várható előrelépés. Mégis évek óta — képletesen szólva — pirosra vált a szemafor, ha a Magyar Államvasutak fejlesztési kérdései, tervei kerülnek gazdasági életünk valamelyik vitafórumának napirendjére. Azt tudjuk: nem kell attól tartanunk, hogy az idén lökésszerűen pontosabbá válnak vonataink, és kényelmesebben utazhatnak egy-egy szezonális csúcsban a vasútpártiak. A lehetőségek épp csak any- nyit engednek meg, hogy drasztikusan ne romoljon tovább az utazási, szállítási színvonal. Az idei kilátásokról, valamint az utazóközönség elmúlt évi tapasztalatait összegző véleményekből állítottunk össze kérdéseket. A válaszért a MÁV Miskolci Igazgatóságának igazgatói titkárához, sajtófelelőséhez, Dikházi Tiborhoz fordultunk. — Hosszabb ideje tart a bizonytalanság az Eger— Putnok szakasz villamosítása körül. Legjobb információk szerint ennek akadálya a szarvaskői alagút szűk keresztmetszete. Sike- rült~e olyan megoldást találni, amely megfelel a MÁV koncepciójának és a környezetvédelem szigorú szabályainak? — Csak jelentős anyagi ráfordítással, az említett alagút átépítésével oldható meg a nehézség. Viszont a vonal teher-, illetve személyszállítási igénybevétele ehhez képest csekély. Figyelembe véve az átépítés költségeit, a vonalszakasz villamosítása, a megtérülés szempontjából nem indokolt. Viszont a villamosvontatás környezetvédelmi szempontból kedvező. És ha ezt vesszük alapul, még akkor sem valószínű, hogy a jelenlegi minimális beruházási lehetőségek az ez' redforduló előtt ezt lehetővé tennék. — Üjabban vasárnap délután a bükki szakaszon nagy a zsúfoltság, ugyanis a MÁV egyetlenegy kocsiból álló „szerelvényt" közlekedtet. Tudjuk, általános pénzszűke van, no de eny- nyire? — Legfrissebb információm alapján a szabadnapokon és a hét első munkanapját megelőző napon, a délutáni órákban Putnok— Szilvásvárad—Eger viszonylatban megerősítjük, azaz bővítjük a kocsik számát. — Sok bosszúságra ad okot a füzesabonyi aluljáró. Idős, lábfájás emberek nem tudnak csomagokat cipelve jövet-menet több lépcsőfokot megmászni. Enyhén szólva hiányos a pályaudvari tájékoztatás is. Számos vonat indul más vágányról, mint ahogy korábban megszoktuk. — Intézkedtünk az utastájékoztatásban tapasztalt hiányosságok megszüntetésére. — Komoly bevételt jelent a MÁV’nak a tengelyen történő export-import szállítás. Megyénkben, mely vállalatok a legmegbízhatóbb partnereik? — Igazgatóságunk az áruszállítási igényeknek 1987- ben is igyekezett eleget tenni, és Heves megyére vonatkozóan pozitív teljesítményről tudunk tájékoztatást adni. A megye állomásairól kétmillió 498 ezer 210 tonna áru gördül ki. Rendszeres az exportfeladás, a Szovjetunióba a legnagyobb mértékű. Régi partnereknek számítanak a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat és az állatforgalmi és húsipari vállalat, a Nagyrédei Szőlőskert Téesz, a Gyöngyös- patai Mátrai Egyesült téesz. Az idén átrakással történő szállításra kötöttünk megállapodást a Mátravidéki Cukorgyárak hatvani, selypi gyáraival, az Egervinnel, valamint a Debreceni Tartósítóipari Kombinát hatvani konzervgyárával. Városközi konténereket biztosítunk és cseremegállapodást írtunk alá a Mátravidéki Fémművek Siroki Gyárával, valamint füzesabonyi gyáregységével, a Mátrai Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalattal, hogy csak a legismertebbeket említsem. Soós Tamás A párt kedvence Nyikolaj Ivanovics Buharin 1888. szeptember 27-én Moszkvában született. Apja matematikatanár, majd adófelügyelő, anyja elemi iskolai tanárnő. Apja személyes (nem örökölhető) nemességet szerzett, de Buha- rint ez később sem zavarta, hiszen Marxhoz és Engels- hez hasonlóan, kevés bolsevik vezető származott a munkásosztályból. Az elemi után Moszkva egyik legjobb gimnáziumában folytatta tanulmányait. Itt egy radikális diákcsoport tagja lett, a szociáldemokratákkal kapcsolatot tartó diákmozgalom vezetője 1905-től. Két évvel később a moszkvai egyetem jogi fakultásán tanult, s a közgazdaságtanra specializálódott. Ekkor már hivatalosan is tagja a szociáldemokrata pártnak, s húszévesen egy kerületi szervezet irányítója. Többszöri letartóztatás után, 1910-ben kizárták az egyetemről és száműzték. Szökése után Németországba emigrált, ahol hat évig élt és dolgozott. Megfordult Ausztriában, Svájcban, Svédországban, Norvégiában, Dániában és az USA-ban is. Írásaival hamar ismertté vált a nemzetközi munkásmozgalomban. 1917- re Lenin után a második teoretikusként emlegették. Az emigrációban ismerkedett meg Leninnel is, viszonyukat szinte mindvégig az elméleti viták miatti feszültség jellemezte. Ez azonban nem rontotta emberi kapcsolatukat. A visszaemlékezések egyöntetűen állítják, hogy személyes ellenségei nem voltak. inkább vonzó egyéniségnek tartották. Környezetére — különösen a nőkre — erős hatást gyakorolt. Több nyelven beszélt és írt. Szellemes társalgó hírében állt. Nem hiába nevezte Lenin a párt kedvencének. Buharin — aki a forradalom évében májusban tért vissza Moszkvába —, a felkelés után szövegezte meg és terjesztette elő a moszkvai szovjet és katonai forradalmi bizottság dekrétumait, s a fegyveres harcok egyik vezéralakja volt. Ö és csoportjának tagjai (a baloldali kommunisták) a világháborúból való kilépést nem az imperialista Németországgal való békekötés révén akarták elérni, hanem a forradalmi háború jelszavát hangoztatták. Hamarosan ellenzékivé vált ez a társaság Leninnel szemben, a vita központi témája a különbéke megkötésének kérdése volt. Utóbb Buharin, a húszas évek elején a breszti béke lenini politikájának helyességét elismerve, önkritikusan ítélte meg korábbi véleményét. A NÉP teoretikusa A polgárháború éveiben a sajtó és a propaganda területén játszott fontos szerepet, s szakértőnek számított a nemzetközi munkás- mozgalom ügyeiben is. 1917 decemberétől már a Pravda szerkesztője. Lenin, Trockij és Zinovjev mellett a legismertebb vezető volt 1920- ban, s a hadikommunizmus ídeológrusa. Ügy gondolta: a hadikommunizmusból radikális fordulat nélkül lehetséges a továbblépés. A körülmények hatására azonban hamar megértette, a NEP elengedhetetlen, elsősorban a munkás-paraszt szövetség megszilárdítása miatt. Leninhez hasonlóan eleinte ő is a NEP-engedmény jellegét domborította ki, tehát hogy az eredeti (szocialista) céloktól csak időlegesen kanyarodnak el. Ám később szembekerült a baloldali ellenzékkel. Azt vallotta, hogy a tervezés, az iparosítás a piac szűkítését vonja maga után, ami a munkás-paraszt szövetség feladását eredményezi. A gazdasági válság végül — mint ismeretes — a NEP elgondolása szerint oldódott meg. Érdemes idéznünk néhány részletet a baloldali ellenzék vádjaira adott válaszaiból : „ ... Azok az elvtársak, akik velünk szemben állnak, gyakran mondják, hogy maguk itt a NEP-et azonosítják a szocializmussal. ■ ■ A szocializmus egy meghatározott rendszer, a NEP pedig egy politika...” „ ... tegyenek konkrét javaslatokat a bürokratizmus elleni harc számára, a helyes árpolitika, a kereskedelem számára. Legyenek szívesek úgy cselekedni, hogy ne történhessék meg, hogy a szövetkezetekben nincsen áru, a maszeknál pedig van, legyenek szívesek úgy cselekedni, hogy a szövetkezet adja el az olcsóbb árukat...” Buharin ez idő tájt fogalmazta meg szocializmus-felfogását. Ennek lényege a szocializmusba való belenövés evolúciója, mely szerint a paraszti gazdálkodás — békés formában — szocialista gazdálkodássá alakul. Sztálin szövetségese A szakirodalom eltérően tárgyalja a Sztálinhoz fűződő viszonyát. Cohen bár elismeri felelősségét a „sztálinizmus bizonyos aktusaiban”, mégis alapvetően ártatlannak és jóindulatúnak tünteti fel Buharint. Ügy véli, valójában sohasem azonosult Sztálin irányvonalával. Ezzel szemben Reiman azt mondja. hogy Buharin, bár elsősorban a NEP megvédését tekintette szívügyének, hiba volt, hogy fenntartásait Sztálinnal szemben nem fogalmazta meg nyilvánosan. Tény, hogy ezt az együttműködést a politikai történet legszokatlanabb szövetségei közé kell sorolni, hisz minden tekintetben két teljesen eltérő vezető lépett szövetségre. A sztálini—buharini vezetés nyílt támadást intézett a baloldal, Trockij és Zinov- jev ellen. Buharin is hozzájárult tehát a baloldal likvidálásához. Ám hamarosan újabb vita robbant ki: a Sahti-ügy. Ötvenöt embert (pártonkívüli szakembereket) vádoltak meg szabotázsakciók elkövetésével. Sztálin ezt az ügyet használta ki, hogy megkérdőjelezze Buharin együttműködési és a „polgárbékét” hangsúlyozó politikáját. Ez az eset biztosította az első alkalmat Sztálin ama tétele számára, hogy a belső ellenség az ellenállás eszközéhez nyúl, s ez erős állami elnyomást tesz szükségessé. Buharin szerint ugyanis a jelentkező gondokat a NEP alapján a polgárbékében, a város és a falu közötti kölcsönös piaci viszonyok alapján kell megoldani. Sztálin viszont a NEP-et és az időszak nehézségeit fő támadási pontként használta fel Buharin és a jobboldal éllen, saját diktatúrájának kiépítéséhez. Az utolsó évek A harmincas évek első felére Buharin politikai szerepe a nullára csökkent. Kinevezték az Izvesztyija főszerkesztőjének, még részt vett az új — 1936-os — alkotmány kidolgozásában, különösen pedig a polgárjogok megfogalmazásában. Számára a végzetes KB- ülés 1937. február 25-én nyílt meg. Jellemző, hogy nem sokkal előbb a november 7-i ünnepségen Sztálin még a mauzóleum mellvédjére hí« vatta a nézők soraiból. Később felkérték, fogadjon egy nyugati újságírót, bizonyítandó, hogy szabadlábon van. Ezen az ülésen mégis kizárták a pártból és 1938. március 2-án kezdetét vette az úgynevezett harmadik nagy moszkvai per. A vádak (kémkedés a náci Németország javára, merénylet Lenin ellen stb.) természetesen hamisak. Ma már nagyjából el tudjuk képzelni a per stílusát, hangulatát. A bíróság hatórás tárgyalás után, március 13-án hajnalban Buharint golyó általi halálra ítélte. Nem kért kegyelmet. Két nappal később a kivégzést végrehajtották. Mihajlovna Felesége, Anna Mihajlovna még férje vizsgálati fogsága idején szóról szóra megtanulta Buharin politikai üzenetét. Ebből idézünk: „Búcsút veszek az élettől. Megadom magam, de nem a proletariátus bárdja alá hajtom a fejemet, hiszen a pallosnak könyörtelennek, de tisztának kell lennie ... Hozzátok szólok, a jövő pártvezetőihez, akiknek küldetése az a kötelesség is, hogy eloszlassák a szörnyű felhőt, amely e szörnyű időkben mind nagyobbra dagadva kioltja eszméink lángját, fojtogatja pártunkat... Ezekben a napokban, amelyek életem talán utolsó napjai, változatlanul hiszek abban, hogy a történelem ítélete lemossa rólam mindazt a szennyet, amellyel most bemocskoltak. Sohasem voltam áruló ... Arra kérem a párt jövőbeli, fiatal és tisztességes vezetőinek nemzedékét: olvassák el levelemet egy pártkongresz- szuson, állítsák helyre becsületemet, és fogadjanak vissza a pártba ...” Havas András Ki ívolt Buharin? A napokban — ötven évvel halála után — rehabilitálták Moszkvában Bu- harint, akit nem véletlenül nevezett Lenin a párt legértékesebb és legnagyobb teoretikusának. Mégis: nevét több évtizede sötétség, de legalábbis sűrű homály borította. Mivel vele kapcsolatos kutatások (Kelet-Európábán) nemigen léteztek, ha pedig léteztek is, azokat nem publikálták, személyéről aligha alakulhatott ki reális kép. A .szovjetunióbeli glasznoszty szellemének köszönhetően az utóbbi időben egyre többet hallhatunk és olvashatunk róla.
