Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-27 / 49. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988. február 27., szombat flndrej Gromiko befejezte magyarországi látogatását (Folytatás az 1. oldalról) kormányközi megállapodá­sa alapján fejlődik. Az elmúlt évek során több terméknél világszínvonalú gyártási technológiát ho­nosítottak meg, s ennek kö~ szönhetöen magas az ex­port részaránya is. Termé­keik 68 százaléka a világ tctb mint' 40 országában talál vevőre. Andrej Gromiko a maga és kísérete nevében megkö­szönte azt a meleg, baráti fogadtatást, amelyben Fejér megye vezetői és a nagyvál­lalat irányítói részesítették. Ez újabb tanújele annak — emelte ki —, hogy a két or­szágot a testvéri barátság el- téphetetlen szálai fűzik össze. Ez a szociálizmust építő népe­ink nagy eredménye. A Vi­deoton nagyvállalat és annak munkáskoilektívája — for­dult a vezérigazgatóhoz a szovjet politikus — jól is­mert a Szovjetunióban is, tudnak eredményeikről. A jelenlegi helyzetben a leg­fontosabb feladat az, hogy az eddigi eredményekre építve kölcsönösen találják meg a kapcsolatok erősíté­sének lehetőségeit. Végezetül kiemelte: ma­gyarországi látogatásáról annak tudatában tér haza. hogy a Szovjetunió és Ma­gyarország továbbra is szo­ros egységben halad előre a szocializmus építésének út­ján. A két ország kapcsola­tai az élet minden területén tovább fejlődnek. Andrej Gromiko vidéki útja üzemlátogatással ért véget. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke meg­tekintette a Videoton szá­mítástechnikai gyárának végszereldéjét. ahol a szá­mítástechnikai berendezé­sekhez készített korszerű pe­rifériáik — köztük sornyom­tatók és maeas technikai színvonalat képviselő Mát­rix-nyomtatók — kerülnek le a szerelőszalagról. Külö­nösen nagy érdeklődéssel szemlélte a vendég a gyár­egységiben készülő komplex számítástechnikai rendsze­reket. amelyek közül töb­bet a Szovjetunió megren­delésére állítottak elő. A világszínvonalú számítás- technikai termékek a Szov­jetunió kőolaj-, gázipari, energetikai és közlekedési ágazatának munkáját segí­tik. A látogatás emlékét Andrej Gromiko bejegyzé­sével örökítette meg a Pascal brigád naplójában. Délután a magyar—szovjet együttműködés újabb ered­ményeit rögzítő dokumentu­mokat írtak alá az Ország­házban. A Legfelsőbb Tanács El­nöksége elnökének magyar- országi látogatásáról szóló közös közleményt Németh Károly és Andrej Gromiko írta alá. A szovjetunióbeli magyar kulturális, tudományos és tájékoztatási központ létre­hozását és tevékenységét rögzítő megállapodást ma­gyar részről Barity Miklós külügyminiszter-helyettes, a Szovjetunió képviseletében Vagyim Loginov külügymi­niszter-helyettes látta el kéz­jegyével. A Magyar Írószövetség és a Szovjetunió Írószövetsége idei együttműködési munka­terve alá Cseres Tibor el­nök és Vlagyimir Karpov első titkár neve került. A Szovjetunió a közelmúlt­ban nagy jelentőségű javas­lattal fordult a szocialista országokhoz, kulturális köz­pontok felállítását szorgal­mazva Moszkvában egymás művészeti, szellemi értékei­nek fokozottabb ápolására. E javaslat alapján, a most megkötött egyezménynek megfelelően a közeljövőben megkezdi tevékenységét a szovjet fővárosban hazánk tájékoztatási centruma, amely legfontosabb feladatának tartja a kulturális kapcsola­tok bővítését; Magyarország művészeti, irodalmi értékei­nek megismertetése mellett az újonnan megalakuló köz­pont különös figyelmet for­dít a tudományos, műszaki kapcsolatok fejlesztésére, ápolására. Tevékenységi kö­rébe tartozik többek között konferenciák, találkozók szervezése, előadások, tárla­tok megrendezése. Az írószövetségek együtt­működésének idei feladatait kijelölő dokumentum a töb­bi között tartalmazza írók és műfordítók kölcsönös út­A hazánkban hivatalos, baráti látogatáson tartózkodó Andrej Gromiko szovjet államfő pénteken a székesfehérvári Vi- deoton-gyárat kereste fel. A képen: ismerkedés a nagyvál­lalat munkájával jait, a magyar és a szovjet irodalmi folyóiratok közötti munkatárscserét, illetve fia­tal fordítók tartós tanul­mányútjait. Felújítja tevé­kenységét a két ország ki­emelkedő irodalmi alkotásai­nak fordítására, kiadására és népszerűsítésére alakított ve­gyesbizottság. A szocialista országok írószövetségei ve­zetőinek idén novemberre tervezett budapesti találko­zóján a két szövetség veze­tői közös titkársági megbe­szélést tartanak; hazánkba érkeznek a köztársasági és területi írószervezetek. kö­zöttük a kárpátaljai magyar irodalom képviselői is. Andrej Gromiko hivata­los magyarországi látogatá­sának záróaktusaként a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában sajtókonferencián tájékoztatták az újságírókat. KÖZÖS KÖZLEMÉNY Andrej Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, a Magyar Népköztársaságban tett hivatalos, baráti látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke 1988. február 23. és 27. között hivatalos, baráti láto­gatást tett a Magyar Népköztársaságban. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára fogadta Andrej Gromikót. A találkozón tájékoztatták egy­mást országaik társadalmi-gazdasági fejlődéséről, és vé­leményt cseréltek (a> magyar—szovjet kapcsolatok és a nem­zetközi élet kérdéseiről. Andrej Gromiko tárgyalt Németh Károllyal, az MSZMP PB tagjával, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökével, megbeszélést folytatott Grósz Károllyal, az MSZMP PB tagjával, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökével. Beszédet mondott a Magyar Nép­köztársaság Országgyűlése külügyi bizottságának ülésén, koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművénél, a Szabadság téri szovjet Hősi Emlékműnél és Vlagyimir II- jics Lenin Dózsa György úti szobránál. Látogatást tett Fejér megyében, a székesfehérvári Videoton Vállalatnál. A barátság, a szívélyesség és a kölcsönös elvtársi meg­értés légkörében megtartott tárgyalásokon és a találkozó­kon részletes tájékoztatás hangzott el a szovjetunióbeli át­alakításról és a magyarországi reformok megvalósításáról. A tárgyaló partnerek megerősítették, a társadalmi fejlődés és a nemzetközi politika időszerű kérdéseiről vallott azo­nos felfogásukat. Kifejezték meggyőződésüket, hogy az MSZMP, illetve az SZKP által kijelölt feladatok megvaló­sítása további lendületet ad a szocialista építőmunkában országaikban. A felek hangsúlyozták a Szovjetunióban végbemenő át­alakítási folyamat és a Magyar Népköztársaság stabilizá­ciós és kibontakozási programjában előirányzott célok és feladatok összhangját, amely új lehetőséget ad a magyar— szovjet kapcsolatok széles körű fejlesztéséhez, a szocializ­mus és a társadalmi haladás ügyét szolgálja. Megelége­déssel állapították meg, hogy országaik, népeik testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése magas szintet ért el és gyümölcsözően fejlődik, összhangban a Barátsági. Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződéssel. A dokumentum aláírásának 40. évfordulója alkalmából mindkét országban széles körű .megemlékezést tartottak. Mindkét részről állást foglaltak amellett, hogy Kádár János és Mihail Gorbacsov tárgyalásain elért elvi megál­lapodások szellemében továbbfejlesztik a párt és az állami együttműködést a politikai, a gazdasági, a kultu­rális és egyéb területeken­Nyomatúkkal hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködés haté­konyságának növelése., az együttműködés korszerű for­máinak meghonosítása, a termelési kooperáció és a sza­kosítás. a közös vállalatok létrehozása, a tapasztalatcsere egyaránt a tartalékok feltárását, hasznosítását szolgálják. Kiemelték annak fontosságát, hogy a KGST keretében fo­lyó együttműködés, illetve á szervezet tevékenysége tovább korszerűsödjék. A felek » két ország kulturális együttműködésének ki­emelkedő eseményeként méltatták a nagy októberi szocia­lista forradalom 70. évfordulója alkalmából Magyarorszá­gon megrendezett szovjet kulturális napokat. Elismeréssel szóltak a két ország kulturális, tudományos és oktatási intézményeinek bővülő közvetlen kapcsolatairól, nagy je­lentőségűnek tartják, hogy Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központot nyitnak meg a közeljövőben Moszkvában, s Hungarológiai Központ létesült az Ungvá­ri Egyetemen. Ezek a két ország népei barátságának erő­sítését és a kölcsönös szellemi gyarapodást szolgálják. A felek állást foglaltak a köztársaságok, a megyék és a városok közötti baráti kapcsolatok további széles körű el­mélyítése. hatékonyságának növelése, a határmenti együtt­működés fejlesztése, illetve a doílgozók közvetlen kapcso­latainak bővítése mellett. Magyarország és a Szovjetunió szilárd elhatározása, hogy a jövőben is szoros nemzetközi együttműködést fejt ki. s fokozza az általános politikai légkör gyökeres javítására, a nukleáris veszély elhárítására, a nemzetközi béke és biz­tonság átfogó rendszerének létrehozására, az államok kö­zötti konstruktív politikai párbeszéd és a kölcsönös érde­keken alapuló együttműködés folytatására irányuló erőfe­szítéseit. Hangsúlyozták a szovjet és az amerikai közepes- és rö- videbb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szer­ződés történelmi jelentőségét. Ennek létrejötte bizonyítja, hogy fordulatot lehet elérni a fegyverkezési versenytől a tényleges nukleáris leszerelés felé. Kiemelkedő lépés len­ne ezen az úton a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zötti megállapodás a hadászati támadófegyverek 50 száza­lékos csökkentéséről, az 1972-ben aláírt, a rakétaelhárító fegyverrendszerekről szóló szerződés (ABM) mindkét fél részéről változatlan formában történő betartása mellett úgy, hogy azt az egyeztetett időpontig egyikük sem mond­ja fel. Mindkét részről meggyőződésüket fejezték ki: fontos lenne, hogy ne kerüljön sor semmliféle olyan lépésre, amely a leszerelési egyezmények és ímegállapodások vég­rehajtását, illetve újabbak létrejöttét akadályozná. Ezzel kapcsolatban komoly gondot okoznak a nyugat egyes kép­viselőinek azok a nyilatkozatai, amelyek azt tükrözik, hogy a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákra vonatkozó megállapodás értelmében az Európában felszámolásra ke­rülő amerikai rakétákat a nukleáris és más fegyverek kor­szerűsítésével és növelésével ellentételezzék­A felek rendkívül fontosnak tartják, hogy minél élőbb si­keresen befejeződjenek a nukleáris kísérletek korlátozását és beszüntetését célzó szovjet—amerikai, valamint a ve­gyi fegyverek teljes és átfogó betiltásáról folyó sokoldalú tárgyalások. Az európai leszerelési folyamat továbbvitele, a katonai szembenállás szintjének csökkentése, az államok közötti bizalom és jószomszédság erősítése érdekében a felek ha­tározott szándéka, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak közösen kidolgozott irányvonalát követve, a budapesti fel­hívás szellemében elérjék az Európában — az Atlanti­óceántól az U-rálig — állomásozó fegyveres erők és a ha­gyományos fegyverzet lényeges csökkentését. Mindkét részről síkriaszálltak az Európai Biztonság és Együttműködési Értekezleten részt vevő államok bécsi utótalálkozójának kölcsönösen elfogadható, jelentős meg­állapodásokkal .történő lezárása mellett, amelyek a helsin­ki záródokumentum alapján az összeurópai folyamat el­mélyítését célozzák a politikai, a gazdasági és a humani­tárius kérdések teljes körében. Megerősítették azt a készségüket, hogy elősegítik a vi­lág különböző térségeiben meglevő regionális konfliktu­sok és válsággócok igazságos, tárgyalások útján történő rendézését. A magyar fél üdvözli és az új politikai gon­dolkodás megnyilvánulásának tekinti Mihail Gorbacsov 1988. február 8-i nyilatkozatát, amely utat nyit az Agfa- nisztán körül kialakult helyzet politikai rendezéséhez. Magyarország és a Szovjetunió állást foglalt az ENSZ szerepének további növelése mellett annak érdekében, hogy a világszervezet a béke és a nemzetközi biztonság hatékony eszközévé váljon. A tárgyalásokon a felek megelégedéssel állapították meg, hogy gyümölcsözően fejlődnek a Magyar Népköz- társaság Országgyűlése és a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa, illetve a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége kö­zötti kapcsolatok. A továbbiakban is ezek fejlesztésére, hatékonyságuk növelésére törekszenek. Érdekeltségüket fejezték ki abban, hogy széles körű vélteménycserét folytassanak a jogalkotás és a szocialista demokrácia fej­lesztésének alapvető kérdéseiről. E célok érdekében par­lamenti küldöttségek, képviselőcsoportok további cseré­jét valósítják meg. Megállapodtak, hogy kiadványaikat és tájékoztató anyagaikat kölcsönösen megküldik egy­másnak. A felek fontosnak tartják, hogy folytassák a szocialista országok parlamentjei két- és sokoldalú együttműködésé­nek fejlesztésére irányuló munkát. Magyarország és a Szovjetunió nagy jelentőséget tulaj­donít a parlamenti együttműködésnek valamennyi or­szággal a leszerelés, a nukleáris fegyvereiktől és az erő­szaktól mentes világ megteremtése, az egész emberiséget érintő globális problémák, megoldása érdekében. A látogatás során a Magyar Népköztársaság és a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányai kö­zötti egyezményt írtak alá az MNK szovjetunióbeli Kul­turális, Tudományos és Tájékoztatási Központjának lét­rehozásáról és a tevékenységéről. Ugyancsak aláírták a Szovjetunió Írószövetsége és a Magyar Írók Szövetsége közötti együttműködés 1988. évi munkatervét. Andrej Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének a Magyar Népköztársaságban tett hivatalos, baráti látogatása hozzájárult a magyar—szovjet kapcso­latok további erősítéséhez, Magyarország és a Szovjet­unió népei barátságának elmélyítéséhez, és kifejezte a két ország közötti együttműködés dinamikus fejlesztésé­re irányuló kölcsönös törekvést. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Németh Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét. A meghívást Németh Károly köszönettel elfogadta. Az erosodo kapcsolatok jegyében (Folytatás az 1. oldalról) tanács elnökhelyettese szű- kebb hazánk kulturális éle­téről szólt. összegzésül Schmidt Re­zső elmondta, hogy számos gonddal kell szembe nézni, meg kell tanulni takaré­kosabban, s a lakosság vé­leményét jobban figyelembe véve tervezni és megvaló­sítani a fejlesztéseket. De bizakodásra mindenkép­pen szükség van ahhoz, ho^v előrébb jussunk. Válaszában Zhu Ankang aláhúzta, hogy Kínában hasonló problémákkal küz­denek, mint hazánkban: a gazdaság; s a politikai in­tézményrendszer reformja van napirenden. A fejlődé­si ütem talán gyorsabb, de ez sok ellentmondást teremt, így például megnöveli az inflációt. Az egri Megyei Művelő­dési Központban délután 5 órakor került sor a Kína mai iparművészete című tárlat megnyitására. Zhu Ankang őszinte köszönetét fejezte ki a megyei tanács és a Megyei Művelődési Központ szíves meghívásáért. Mint elmondta, Eger nagy nevet szerzett magának né­pe körében. Egyetemi ta­nulmányai során, az 50-es években maga is többször járt itt, sck. szép emléket őriz. Aláhúzta, hogy a két baráti szocialista ország po­litikai és gazdasági kapcso­latainak fejlődésével pár­huzamosan kulturális téren is előrelépés történt. Kíná­ban több ezer éves múltra tekinthet vissza a hagyo­mányos népi iparművészet, nagy gonddal őrzik és fej­lesztik tovább az újabb és újabb nemzedékek. A nagy­követ végül hazája nevé­ben sok sikert és békés éle­tet kívánt az itt élő embe­reknek. A megnyitó után lapunk rövid nyilatkozatot kért Zhu Ankangtól, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vetétől. — Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy személye­sen jött el köszönteni az eg­ri közönséget. Mi ennek a tárlatnak a célja? — Általános képet szeret­nénk adni a kínai iparművé­szetről, s egyben ápolni és elmélyíteni a régóta fenn­álló barátságot és megértést. A kultúrában egyre több­ször került sor cserére, megismerjük egymást, s kölcsönösen sókat tanulha­tunk. Hazám ősi múltra tekint vissza s nagy gonddal óvjuk ezt az örökséget. — Említette, hony többször megfordult Egerben. Mit jelent önnek ez a város? — Diákként történelmet tanultam itt, s tudtam, hogy a magyar múltban milyen szerepet játszott az egri yár. Ismerkedésem mély benyo­mást tett rám. Mióta nagy­követ lettem, azóta is több­ször vendégeskedtem itt. örülök, hogy ilyen szépen fejlődött a település. Egyéb­ként Kínában nagy tiszte­lettel emlegetik: az Egri csil­lagok című regény és film rendkívül népszerű. — Néhány tudós szerint — lapunk is megszólaltatott nemrégiben egyet közülük — népünknek a régmúltban szoros kapcsolata volt az önök hazájával. Mi erről a véleménye? — Nem lezárt a kutatás, azt már általában elfogad­ják, hogy valami kapcsola­ta volt az önök őseinek Kí­nával. Egy kis nemzetiség, a sárga újgurok zenéje, szokásrendszere, szavai sok hasonlóságot mutat a ma­gyarokéval. Nagyon izgal­mas téma, de még sok elem­zést, munkát követel. Gábor László

Next

/
Thumbnails
Contents