Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-27 / 49. szám

Oktatás Elcsitultak a félévi ér­tesítők okozta izgalmak, megnyugodni látszanak a hétköznapi munkájukban amúgy is túlhajszolt szü^ lók, a diákok — akik kö­rül általában nem kavar­tak nagy vizet az esemé­nyek — járnak iskolába, végzik megszokott, rendes munkájukat a tanítók, a tanárok is. A pedagógia tudománya egyebek mellett abban kü­lönbözik a többiektől, hogy túl sokan „értenek” hoz­zá. A dilettánsok tévhite nem magyar specialitás, mert mindenütt a világon, ahol szülőknek iskolás gyermekeik vannak, jogot formálnak ahhoz — elvég­re az övék a gyerek —•. hogy bírálják az iskolát, a tanárt, az alkalmazott mód­szereket. A gyakorló pe­dagógiai munkát sokkal inkább azok a túl okos, gyakran akadémikusnak tű­nő viták, kellően át nem gondolt újabbnál, újabb felsőbb elgondolások za­varják, amelyeknek kusza szövevényében hovatovább már maguk a tanítók, a tanárok sem tudnak eliga­zodni. Egyik ilyen folyton na­pirenden lévő téma az osz­tályozás. Egyesek szerint érdemjegyekre tulajdon­képpen nincs is szükség, mások állítják, hogy a gye­rekek csupán a jegyekért tanulnak és fittyet hány­nak; a non schdoe séd vitae discimus-ra. Nem egy mondvacsinált újabb, alulról jövő javas­latot fogalmazok meg ak­kor, amikor az általános iskolák egyik örökzöld fel­adatát teszem szóvá: min-' den gyermeket kifogásta­lanul meg „kell” tanítani írni, olvasni, számolni! Le­het, hogy maga Klébersz- berg Kunó is kuncogna, ha olvasná e sorokat, miköz­ben hetedikes unokájának matematikafeladatát ő sem tudná kapásból megoldani, ugyanakkor azt tapasztal­ná, hogy a magyar gyerek nem tudja elválasztani a magyar szavakat. Az alapok hiánya, saj­nos, elkíséri gyermekeinket a középiskolába, sőt, az egyetemekig, ahol pedig már valóban sorskérdés az osztályzat. Ezért is nyugta­lankodik az ember, amikor arról értesít az iskola, hogv gyermeke írásból, olvasásból kettes, hármas, netán ötös érdemjegyet kapott. Pon­tosabban szólva értesítés­nek van helye hogy több legyen a szülői segítség, de olvasni, írni alapszinten számolni minden általános iskolásnak jelesre kellene tudnia ahhoz, hogy bioló­giából, kémiából, történe­lemből boldogulni tudjon. Vajon képes-e Beethovent játszani bárki is, ha nem ismeri tökéletesen a kottát? Ennélfogva a félévi ér­tesítés az iskola, a peda­gógusok munkáját is mérte. Feltaláltuk volna a ka­nálban a mélyedést? Le­het! Kanál viszont nincs mélyedés nélkül . . . Szalay István KÍNA MAI IPARMŰVÉSZEIÉ Az erősödő kapcsolatok jegyében Zhu Ankang nagykövet Egerben Két baráti szocialista or­szág erősítő kapcsolatai jegyében született meg az a kiállítás, amely pénteken délután nyílt meg az egri Megyei Művelődési Köz­pontban — hangsúlyozta Zhu Ankang, a Kínai Nép- köztársaság rendkívüli cs meghatalmazott nagyköve­te. Köszöntő szavaiban ha­zája több ezer éves kultú­rájára utalt, s arra a fi­gyelemre és megbecsülés­re, ahogy népe hazánk és Eger hős városa felé for­dul. Látogatása során megismerkedett a bemuta­tónak otthont adó intéz­ménnyel, s találkozott He­ves Megye Tanácsának ve­zetőivel is. Először a Megyei Művelő­dési Központban ismerkedett meg a körülményekkel. Itt Sebestyén János igazgató kö­szöntötte, aki beszélt a 200 éve emelt épület múltjáról, s jelenéről. Mint elmondta, két éve újították fel, s 20 milliós költségből otthonos­sá varázsolták. Vázolta az itteni munkát, az új törek­véseket. Kiemelte, hogy a legkorszerűbb technika al­kalmazásával igyekeznek minél több érdeklődőt be­vonni a művelődésbe. A nagykövet és kísérete Chui Grin-Hua, Luo Sudong és An Li követségi első titká­rok érdeklődéssel figyelték a mondottak illusztrálásul levetített videofilmeket, amelyeken keresztül az in­Zhu Ankang: „Barátságunk elmélyülését szolgálja ez a be­mutató is” (Fotó: Szántó György) tézmény pezsgő minden­napjaiba kaphattak bepillan­tást. Mint Zhu Ankang hangsúlyozta: úgy látja, hogy Magyarországon nagy szerepet játszanak a műve­lődési központok a népha- gyomány őrzésében, a fiatal tehetségek fölkarolásában. Ezután körutat tettek az épületben. Külön gratulál­tak Igricz Eszter előadónak, aki szerintük erre az alka­lomra a meghívót és a pla­kátot úgy tervezte meg és készítette el, mint a legjobb kínai grafikusok. Ezt követően a vendége­ket a megyei tanácson fo­gadta Scmidt Rezső, Heves Megye Tanácsának elnöke. A megbeszélésen jelen volt Haffnerné dr. Miskolczi Margit, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának osz­tályvezetője is. Baráti be­szélgetés alakult ki, hi­szen a nagykövet az elmúlt esztendőben is járt már szűkebb hazánkban. A me­gyei tanács elnöke ezért elsősorban az azóta eltelt időről számolt be, kiemelte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az itt élő embe­rek tesznek a stabilizációs és kibontakozási program megvalósítása érdekében. A továbbiakban dr. Ko­vács Sándorné, a megyei (Folytatás a 2. oldalon) A mátraházi SZOT-iidülttben A Szakszervezetek Országos Tanácsa a Mátrában három épületben Udültet, tur­nusonként kétszáz személyt. A tavaly át­adott mátraházi üdülőt közel 15 milliós költséggel újították fel. A fürdőszobás, el­ső osztályú szobákban 66 felnőtt és 15 gyermek üdülhet két héten keresztül. Az itt pihenő vendégek kényelmét szolgálja a videoszoba, a közös táncestek, kirándulá­sok, és autóbuszos városnézések, valamint az a sportpálya, amelyet az év minden szakában lehet használni. Az épület ven­dégszobákkal is rendelkezik, így azokat a turistákat is szívesen látják akik nem rendelkeznek SZOT-beutalóval. (Fotó: Szántó György) Andrej Gromiko befejezte magyarországi látogatását Fejér megyében folytató­dott pénteken Andrej Gro­miko magyarországi prog­ramja. Az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke — aki hivatalos, baráti lá­togatáson tartózkodik ha­zánkban — Székesfehérvá­rott megtekintette a Video­ton Elektronikai Vállalat központját. A szovjet veze­tőt a gyárlátogatásra elkí­sérte Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az Elnöki Ta­nács elnöke. Jelen volt Rajnai Sándor hazánk moszkvai és Borisz Sztuka- lin, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. A magas rangú szovjet politikust és kíséretének tagjait Berecz Frigyes ipa­ri miniszter, Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér megyei bizottságának első titkára, Sziklai Antal megyei tanács­elnök, valamint a város és a Videoton vezetői fogadták a vállalat székházában. A kölcsönös üdvözlések után a vendégek rövid tájékozta­tót hallgattak meg a 425 ezres lélekszámú ország­részről, az itt élő emberéket leginkább foglalkoztató kér­désekről. A megye fejlődé­sének bemutatása mellett Barts Oszkárné szólt a bé­kés építömunka jelentősé­géről is. Biztosította a ven­déget arról, hogy Fejér me­gye lakossága azonosul a Szovjetunió békejavasla­taival, támogatja az új gon­dolkodás szellemében fo­gant kezdeményezéseket. Barts Oszkárné meleg hangú köszöntő szavaihoz csatlakozott Kázsmér Já­nos vezérigazgató, aki a nagyvállalat 20 ezres dolgo­zó kollektívája nevében üdvözölte Andrej Gromitkót, majd átfogó képet adott a Videoton tevékenységéről, hazai és külhoni kapcsola­tainak alakulásáról. Em­lékeztetett arra, hogy a vállalat dinamikus fejlődé­se összekapcsolódott a magyar—szovjet együtt­működéssel. Ennek alapját teremtette meg a két or­szág közötti barátsági együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerző­déssel, amelynek a napok­ban ünnepeltük 40. évfor­dulóját. A vállalat hagyományos termelési ága a közszük­ségleti elektronika; szov­jet licencek alapján, a 60- as évek elején honosodott meg az elektrotechnikai kul­túra. Csaknem !20 éves múlt­ra tekint vissza a számítás- technikai berendezések elő­állítása, amely a szocialista országok számítástechnikai (Folytatás a 2. oldalon) Ülésezett az Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. A testület az Alkotmány 22. paragrafusának (2) be­kezdése alapján az Ország- gyűlést 1988. március 16- án (szerdán), 10 órára ösz- szehívta. A Minisztertanács java­solja az Országgyűlésnek a következő napirendi pontok megtárgyalását: törvény­javaslat a közúti közleke­désről; a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosítása; a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosítása; az élelmiszerek­ről szóló 1976. évi IV. tör­vény módosítása. Az Elnöki Tanács, a Mi­nisztertanács előterjesztésé­re törvényerejű rendeletet hozott a növényvédelemről, ennek tervezetét az Ország- gyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bi­zottsága, továbbá mezőgaz­dasági bizottsága is megvi­tatta. Az új jogszabály fi­gyelembe veszi a növény- védelemben elért újabb tu­dományos eredményeket, meghatározza e kérdéssel összefüggő hatósági felada­tokat, és kimondja: a nö­vényvédelmet az emberi környezet és a természet vé­delmével összhangban kell végezni. A törvényerejű rendelet 1988. május 1. nap­ján lép hatályba; egyidejű­leg az 1968. évi 32. sz. tör­vényerejű rendelet, valamint a 44/1968. (XII. 6.) korm. sz. rendelet, 7/1976. (IV. 6.) MT. sz. rendelet és az 50/1983. (XII. 28.) MT sz. rendelet 40. paragrafusa hatályát veszti. Az új jogszabály vég­rehajtásáról a mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter gondoskodik. A testület a továbbiakban kinevezésekről döntött, majd bírákat mentett fel és vá­lasztott meg. \ ...............“’"-beli l átogatásáról Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára február 23-tól látogatást tett a Német Szövetségi Köz- tásaságban. Az MSZMP kép­viselőjét fogadta Helmut Kohl szövetségi kancellár. Megbe­szélést folytatott továbbá Franz Josef Strauss bajor- országi és Lothar Späth ba- den-würtembergi tartományi miniszterelnökkel, Wolf­gang Mischnickkel, a Sza­baddemokrata Párt (FDP) parlamenti csoportjának el­nökével, Wolfgang Roth-tal, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) parlamenti frak­ciójának alelnökével, Hans Klein szövetségi gazdasági együttműködési miniszter­rel. Horst Teltschikkel, a kancellári hivatal osztályve­zetőjével és dr. Otto Schlecht- tel. a szövetségi gazdasági minisztérium államtitkárá­val. Találkozott dr. Siegfried Mann-nal, a gyáriparosok szövetsége ügyvezető igazga­tójával, dr. Helmut Schle- singerrel. a Szövetségi Bank (Bundesbank) alelnökével és az NSZK politikai, gazdasá­gi és pénzügyi életének több más vezető képviselőjével. A szívélyes légkörű meg­beszéléseken véleménycse­rét folytattak a kelet—nyu­gati kapcsolatok és a két­oldalú együttműködés idő­szerű kérdéseiről. A megbe­széléseken különös hangsúlyt kapott a két ország közötti gazdasági együttműködés el­mélyítése. Részletesen kitértek a vál­lalatok közötti közvetlen kap­csolatok fejlesztésére és nyu­gatnémet működőtőke ma­gyarországi bevonásának előmozdítására. Megállapí­tották, hogy az együttműkö­dés eddigi eredményeire építve és a kölcsönös érde­kek alapján a kapcsolatok kiszélesítésére újabb lehető­ségek kínálkoznak. Németh Miklós tájékozta­tást adott vendéglátóinak a stabilizációs program végre­hajtásának menetéről és ez­zel kapcsolatos feladataink­ról, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésé­nek tervezett lépéseiről. A megbeszéléseken részt vett dr. Horváth István, a Magyar Népköztársaság bon­ni nagykövete. A Központi Bizottság tit­kára szombaton érkezik ha­za.

Next

/
Thumbnails
Contents