Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-20 / 43. szám
NÉPŰJSAG, 1988. február 20., szombat 9. A Fazolafíú sikkasztott A tehetségekben egyáltalán nem szűkölködő Fazola család neves tag.iai ismertek. Az utókor értékeli Henrik zsenialitását, Lénárd átlagon felüli szorgalmát, becsülendő igényességét. Az utóbbi fia elsajátította az apa mesterségét, megtanulva annak valmennyi fortélyát. Akkoriban sokan vélekedtek úgy. hogy az ifjúban tovább örökítődnek a família adottságai, hiszen ügyesen boldogult a vassal, remekül mintázott, s ígéretes leleményekkel is kirukkolt. Egyenes ívelésű karrierjének tulajdonképpen nem volt semmi akadálya, legfeljebb a tévesen értelmezett polgári önérzet, a felemelkedés rosszul felfogott óhaja. Sorsának alakulása bizonyítja. hogy ez a ma is meglévő társadalmi kór mennyire elsorvasztja a valódi képességeket, s az engedékeny milyen gyakran torkollik személyi tragédiába. esetleg bűnténybe. Művészek leszármazottja volt. s ilyen hangolt- ságú környezetben nőtt fel. Feleségül is az ügyes kezű Wittmann Antal festő lányát. Erzsébetet vette. Ez a piktor nemcsak bohém volt. nemcsak szabadelvűbben értékelte az élet dolgait, mint mások. hanem anyagi biztonságra is törekedett. Méghozzá e-ed- ményesen! Erre utal az, hogy nem elégszik meg a Harangöntő u. 1. szám alatti házával. hanem — 1770-ben — Cseh Józseftől megveszi a szomszédos épületet is. Halála után özvegye. Hering Erzsébet ismét párt választ, újra egy festőnek. Huszár Ferencnek mond igent. Ez a bizonyára nem vaskalapos egyéniség talán több sikert érdemelt volna az élettől, hiszen a jó szemű Eszterházv Károly rögvest felfigyelt ritka erényeire. Egy ízben magával a híres Maulbertsch-csel versengtette. s megítélése alapián a küzdelemben a honi tái szülötte vitte el a Pálmát. Elhunytéval asszonya ismét magára maradt. Talán ő is arra ösztönözte veiét. hogy ne kötődjön a sokak által csak mesterségnek minősített vasformáláshoz, hanem próbálkozzék meg feljebb jutni. bekerülni a közéletbe, a vezető városi hivatalnokok táborába. Ez volt a végzetes forduló. Az első nekifutás meghozta a várt gyümölcsöt. A nagyratörő fiú megkapta a pénztárosi állást, méghozzá 1809-ben. A magisztrátus — s ez érthető — persze biztosítékot követelt, s ekként ajánlotta fel e házat. Kezdetben minden rendjén ment. később aztán minden megváltozott. Miért? Csak következtethetünk »<•- ra. hogy túlzottan költekezett. mértéktelenül szórta a pénzt, vészesen gyarapítva adósságait. Amikor már összecsaptak volna feje felett a hullámok, újabb baklövést követett el. Nem rokonaihoz, ismerőseihez, barátaihoz fordult segítségért, hanem a régi. de majd mindig végzetes következményekkel járó lépést tette meg. Sikkasztott, méghozzá igen tetemes summát, 16 000 forintot. Hát az igaz. hogy nem lehetett valami előrelátó ember. okosságban sem vetélkedhetett a legjobbakkal. hiszen ha csak egy csepp sütnivaló.ia is van. akkor nem cselekszik így. mert tudja, hogy az affajta hamisságra gyorsan fény derül. Pontosabban: előbb vagy utóbb. ö azonban nem mérlegelt. ezért aztán derült égből csapott le a villám. A csalást felfedezték. A tervezett karrier fuccsba ment. városszerte csak róla beszélgettek. szörnyülködve azon. hogy a nagy mesterek rokona, származéka eny- nyire lejutott. A nehezebbje ezután jött. A szóbeszéd hullámai ugyanis elcsitulhattak. hiszen minden csoda három napig tart, de a felelősségre vonás nem maradt el. Először is fizetnie kellett. Az épületet lefoglalták akkurátusán felértékelték. A nyolcezer forint természetesen ke^és volt fedezetként. hogy a többit honnan kerítette elő. nem tudni. Az azonban tény, hogy jövőjének bealkonyult. Bárhova ment. bármerre járt. ezt sustorogták mögötte: — A Fazola fiú. aki sikkasztott. Már senkinek nem jutott eszébe, hogy megjegyezze: — Mekkora művész válhatott volna belőle ... (pán) írségét Czéh Mr. gyűjtessen Czé- het, és ollyan Mestertől rendellyenek, és küldgyünek az ollyan igazán beteg Mesterhez legént, az kinek töb legénei volnának, hogy ha mindenkinek csak egy-egy legények volna, az ifijabik Mestertől adgyonak oda legént vagy sorjában köld- gyönek az mint az Czéh leg igasságosabbnak ítélni fogja." A szűcsök 1701-ben így intézkednek: „ ... Ha valamely Mr Embernek nem volna honnét élődni. Tartozzon az Czéh ollyan gyámoltalan, ügye fogyóinak az Czéh ládájábül Közönséges jövedelemből Segicségül lenni .. ” A mészárosok regulái — 1701-ből — többek közt ezt hangsúlyozzák: „Ha valamely Mester Embernek Felesége özve- • gyen Marad, annak tartozik a' Czéh Esztendős Mes-. tér Legént adni, és a Czéh igasságával (vagyis jogaival) úgy élhet, mig az Ura nevit viseli, mint Edgyik a' Mesterek közül...” A csizmadiák 1695-ben még tovább mennek, s előírják, ha „ ... valamellyik Mester olly Szegény lészen, tartoznak magok Költségén el is temetni.” A tanács az elhagyott gyermekeket is felkarolta. 1753. január 13-án ekként intézkedtek: „Tanai Regina fogadtatott meg Rosalia és Palkó két Fattyú Gyermekeknek fel nevelésére, kinek is Fizetéssül Portiojának le vételével együtt Lészen esztendeig 9, id est Kilencz Forintya, és huszonnégy Ki- la búzája.” 1767. május 8-án az alábbiakat rögzítették: „ . .. Pápárul egy Asszony ide Egerbe jővén bizonyos Egri Ács legény után, melly ács Legény N. Bíró Űr által i rDcaptiv á lte tv á n, Ple- bánus Űr interpositiojára pedig Kibocsájtatván, el — ugrott innend Eger Várusá- bul . . .El szülvén pedig az Asszony Philep nevű férfiú gyermekecskéjét, maga ez Árnyék Világbul elköltözött, azért is az N. Magist- rátus Gyámoltalanságát ezen Kilenczed napos Árvának tekéntetbe vévén, Schmid Ignácznét Dajkának fogadta, Kinek is holnaponként resolváltatott Dajkaságért flór 3. holmi Szükségeire és Gyermeknek Holnaponként kr 10.” A végleg kátyúba kerültek számára csak egy menedék létezett, a már említett ispotály .. . A jelenlegi épületkomp- lexum több telek összevonásával jött létre. A Kovács János utcai részen szerénykedett a település szegényházai, ez |1;712-ben körülbelül 7—8 helyiséget ölelhetett fel. Minderre ,az építkezés 1712-lből származó elszámolási adataiból következtethetünk. Az útbaigazító pasz- szus így hangzik: „Ispotályháznak csinálta- tására 600 lécszeg. Ispotályházakat midőn padlot- ták, és kétféléi a szerhajakat becsinálták, adattam 79 deszkát ácsmestereknek az ispotályházak padoltatá- sáért, nemkülönben kétféléi az szerhajak bedeszikáztatásáért fizettem 9 irtot, kő- míveseknek azmiért az is- pqtályházakat fejérítették, kemenczelábait csinálták és ugyan kemencéket is: 21 írt, Üvegesnek 7 ablakokért 8 frt. Ispotályház szükségéért padolni, ajtóknak 79 szál deszkákat vettem 22 frt. Rimaszombati Fazekas Andrásiul vettem 3 zöld kemenczét 25 írton Item Rédeiektül négy vörös kemenczét.” A létesítmény krónikájának fő fordulóit a Szent Anna-templom 1780-as ca- nonica visitatiója tömöríti, Szótatassuk meg ezt, mert tárgyszerűen rögzít minden lényeges mozzanatot. „A menházat a 18. század elején a polgárok em- ■berszeretéte hozta létre a városi - tanács felügyelete mellett, megszerezvén e célra beépítetlen telket. Amint a tőke megnövekedett, létrejött az épület. Benne templom, ezt 1730 körül Er- dődy ill. Komáromy kanonok építtették. Három oltára van: főoltár taberna- culummal sz. Anna tiszteletére. Az egyik mellékoltár István király, a másik sz. Lőrinc tiszt. Karzat kőpilléreken nyugszik. Három harangját Komáromy kanonok öntette 1730—1735 között Michael Antallal. Az intézményt 1726-ban nyitották meg, a templomot valószínűleg 1729-ben szentelték fel. Ezt tudatosítja bennünk a kanonok által adományozott kelyhen feltüntetett évszám. ö egyébként minden lehetőséget felhasznált embersége bizonyításéra. 1754-ben datált végrendeletében kikötötte, hogy a telekkel együtt 5000 forintot érő lakóházát, elhunyta után bocsássák áruba, s az érte kapott pénzt pedig kamatoztassák. Előírta azt is, hogy a tarnaszentmiklósi templom befejező munkálatait is finanszírozza hagyatékából. Sajnos, az eredeti ház- egylüttes 'barokk összhatásában nem gyönyörködhetünk, mert 1936-ban lebontották, s egy — az utcaképből kirívó kétemeletes kórházzal pótolták, amely klasszicista jegyeket hordoz, természetesen nem olyanokat, amelyek elkápráztatnak eredetiségükkel. A régi hajlék belső elrendezését Hensc József 1857-ből származó alaprajzi felvétele rögzítette. Az egri építészt akkor bízták meg ezzel a feladattal, amikor a „szürke nénikék” a Szent Vince nővérek kezelésükbe vették, és helyrehozatták az épületet. A metszet már feltünteti azt a szárnyat is, amelyet a templom déli oldalán Kovács János 40 000 forintos alapítványából 1843- ban húztak fel. Ez a két „kar” fogta közre a templomot. Könnyű elképzelni, hogy ez az együttes a hajdani városkép egyik sajátos dísze lehetett. A lebontott régebbi traktusról hű képet ad egy 1789-ből fennmaradt okmány, amelynek szerzője igen precíz ember lehetett, mert minden apróságot jelez, s így akarva akaratlanul is érzékelteti a méreteket, az arányokat, s az egykori gondoskodás mértékét is. . . találta tik az város II. fertályában a -Hosszú, vagy Rácz — utcán; Eger városa ispotállyá, melyben az egri szegények — 16 férfiak és 31 asszonyok, in summa 48 — tartatnak és tápláltatnak. Ezen épület új L betűre vagyon építve, 2 contigna- tióra (egy emeletre) köbül. Fundussa tészen 588 ölet. Mellette, sőt hozzáépítve a tornyos templom, melyben 3 oltár, orgona, 3 harang a toronyban vagyon. Az ispotályba bemenvén, a folyosón jóblbkézre az épületnek szélessége szerént vannak 5 szöbák, melyekben mindenikben 2 ember, sőt 4 is elfér szorosabban. Megfordulván az ambituson balkézre vagyon egy konyha. Űjonnan az épületnek egész hossza szerént ambitus végig lévén, bolthajtásra 3 ablak az udvar felé rajta és egy ajtó. Itt vagyon egy nagy szoba, melyben 13 nyoszolya vagyon. Egy kisebb szoba 6—7 emberre. Árnyékszék 5 ülésre. Az egész ambituson visszajővén, a szélesebb L betűkre levő részben vagyon egy pispenza, mellette egy kis aristom, melybe a koldusok bérekesztet- nek érdemék szerént. Felső tractusra 20 gará- docsokon kettős fordulatban bolthajtásos ambituson fel- menvén, 2 szobája van a caratus vagy káplány úrnak. A másik részén ismét egy szoba 4 emberre. Bolthaj tásos ambituson menvén az épület hosszában, itt vagyon egy nagy szoba 16 emberre, most van 12 nyoszolya benne. utána 6 emberre való szoba árnyékszék öt ülésre. Visszajővén az ambituson, van rajta az udvarra ki ablak. Egy szoba, mely ugyan az káplány úré, az másik ellenében az épületnek a tetőre hajló részében van azon ambitus, ahonnét a koldusok a templomba nézhetnek és kik le nem mehetvén, öregségek miatt, ottan misét hallgathatnak. Udvaron faház deszkából, egy alacsony régi kőház, melybe lakik a harangozó, van benne 1 szoba, A kamra, a mellett kis kertecske, az udvar kerítése deszkából, az épület meghaladásán kívül kút az udvaron, hajtó vagy húzó kerékre." o A Szent Vince nővérek, 1948-ig tartották fenn, a kórház azóta hasonló funkciót tölt be, természetesen megyei kezelésben. A templom ékességeinek egyike az aranyozott ezüst kehely, amelynek boltozatos talpán három szárnyas angyalfej között rácsozattal kitöltött domború szalag - fonadék húzódik. A talp peremén lévő vé- set emlékeztet Komáromy kanonok hajdani nagylelkűségére. Arra, hogy nincs fel- emelőbb dolog, mint segíteni bajba jutott embertársainkon ... Pécsi István
