Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-18 / 41. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 41. szám ÁRA: 1988. február 18., csütörtök 1,80 FORINT Harminc új termék születik az Idén - Megjelenik a Maxi, a Stella és a bélapátfalvi máktorta — Kereskedelmi iroda a fővárosban — ösz~ tönzik a jobb minőséget A legjobbak között a sütőipar A Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vál­lalat az ország hasonló cégei közötti rang sorban, a termelési értékkel második, míg a nyereségesség tekintetében az első he­lyen áll. Összesen 17, kisebb-nagyobb üzem tartozik hozzá, Pétervásárától Kisköréig. Apctól Szihalomig. A vállalat elmúlt esz­tendei alaptevékenységéből (akadó terme­lési értéke 550 millió forint volt, míg net­tó árbevétele 648 millió forint. Édesipari különleges­ségek (Fotó: Koncz János) Szokás és fegyelem Az ember leginkább ak­kor veszi észre magán, hogy bizony telnek-múl- nak fölötte az évek, ami­kor megszokott, jól be­vált dolgain nem szívesen változtat. Hogy csak egyetlen pél­dát említsünk: a beideg- ződött reggeli mozdulatok sora. Ugyebár ugyanúgy kell kezdődnie minden egyes napnak, ahogyan esztendők óta máskor is. Híreket harsogó rádió, für­dés és borotválkozás köz­ben. Természetesen a kony­haasztalnak ugyanabban a szegletében legyen szétte­rítve a friss újság, mellette tálcán a gőzölgő feketeká­vé, és a tojásrántotta ... Az már baj, nagy baj, ha a kabát vagy az esernyő a fogasnak nem azon a vil­láján található . .. Oldala­kon át sorolhatnánk — nemcsak a korai, hanem mind a huszonnégy óráról — az ismétlődő momentu­mokat, jeleneteket, belénk rögződött pillanatainkat. Ragaszkodunk hozzájuk! Végképp nem szeretjük, ha valamiféle nem várt külső behatás miatt felbo­rul életünk magunk kiala­kította, illetve másoktól — akár kényszeredetten, akár belátással, akár örömmel — elfogadott rendje. Lehet, hogy talán nem is érzé­keljük, de ily módon két­ségtelenül egyfajta fegye­lemre nevelődünk. Betart­juk és betartatjuk ezeket az íratlan szabályainkat. A kérdés ezek után már csók az: mi történjék, ha állandósuló újdonságok­kal találkozunk? Olyanok­kal, amelyek éppen addigi, immár hagyományos csele­kedeteinkben, elgondolása­inkban^ okoznak zavart. Mert ez esett meg példá­ul a megyeszékhelyen a belvárosi közlekedési rend újbóli átformálásakor. Egy hónapja érvényesek az új jelzőtáblák, ám sokan még mindig figyelmen kívül hagyják azokat. Annak el­lenére is, hogy olykor-oly­kor beleszaladnak a „cső­be", azaz az ellenőrzésbe. Ennyi idő után nagy jó­indulat kell ahhoz, hogy bárki elhiggye, még most is csak a szokás hatalma vezérli a szabálytalanko­dókat. Az előírásokkal szemben vétőknél sokkal inkább a fegyelmezettség hiánya az indok. Esetünk­ben legalábbis egy időre megfordíthatatlan az át­alakulás. Legokosabb te­hát, ha a szokásainkhoz ragaszkodás fegyelmével alkalmazkodunk az ilyen helyzetekhez. S akkor — épp odafigyelésünk révén — már nem is oly nehéz megszoknunk a módosult körülményeket. Különösen napjainkban nem .. . Szalay Zoltán Nagy Lajos termelési osz­tályvezetőt munkájukról, törekvéseikről faggattuk. — összesen mintegy 150­féle terméket gyártunk — mondta. — Ennek mintegy fele édesipari, a másik fele sütőipari produktum. Ten­denciáját nézve. édesipari választékunk dinamikusan növekszik. Ezt jelzi, hogy idén harminc újdonsággal lépünk színre, s ezek között csak 6—7 édesipari lesz. Ér­demes megemlíteni, hogy 1976-ban még nagyon ke­vés volt az édesipari fejlesz­tésünk. Azóta következett be ez a változás. Általában akkor igyekszünk újítani, ha egy-egy termék iránt csök­ken az érdeklődés. Ilyen­kor megpróbáljuk más egy­ségsúlyban, más csomago­lásban forgalomba hozni, de a legtöbb esetben újdonsá­gokkal jelentkezünk. — Melyek a legismertebb termékeik? — Napról napra a legna­gyobb mennyiség a házi készítésű kenyérből, a kif­liből és a zsemléből fogy el. A Mátra finomkenyér és a Mátra szendvicske­nyér rendkívül kedvelt. De például nagyon népszerű az úgynevezett Hevesi kenyér is. Érdekesség, hogy váro­sonként akadnak különbsé­gek a fogyasztói szokások­ban. Hiszen amíg Gyöngyö­sön a rozslánggal készült a legkeresettebb, addig Hat­vanban az alföldi kenyér­ről mondható el ugyanez. Az utóbbi időben igyek­szünk kellő figyelmet for­dítani a korszerű táplál­kozási igények kielégítésére. Ezt a célt szolgálja a Bako­nyi barna-, a Graham és a Grazi rozskenyér. Ez utób­bival a rozscipót szeret­nénk kiváltani. Bevezetés előtt áll a diabetikus búza­korpás, szójás zsemle, s mi­vel komoly ígéretet kaptunk a szója szállítására. így ez­zel is hamarosan jelentke­zünk. Egyébként tavaly­előtt a Hevesi kenyér, zsömle és kifli, tavaly pedig a bú- zatöretes kenyér kapott BNV- nagydíjat. — Mik a slágercikkeik az édesipar területén?- — Rendkívül népszerű a Gyöngyösön készülő Túró Rudi és a nugát desszertfé­lék. a Pillangókisasszony ne­vet viselő díszdobozos desz- szert. a verpeléti üzemből kikerülő Törpi gumicukor termékcsalád. A detki t~esz- szel és a Budapesti Édes­ipari Vállalat Zamat. Kávé- és Kekszgyárával közösen működtetjük a halmajugrai kekszgyárat, ahol a Maxi saitoslinzert állítjuk majd elő. s feltehetően még eb­ben a negyedévben meg is ismerhetik a vásáriók. Ói­ra gyártjuk a Mese mézes linzert, s az elmúlt évtől kan­ható az üzletekben a Tere- fere linzer termékcsalád kó­kuszos, mézes, vaníliás és vegyes (kakaós. vaníliás) változata. Ezt a kört bővít­jük az idei második fél év­ben diós és tejszínes válto­zattal. A hatvani részleg egyik nevezetessége a Party mix vegyes gyümölcsízű rúd- ostya. amelyet nemcsak bel­földön szeretnek, hanem a szocialista árucserében is szívesen fogadják. Az idén ezen a területen is további fejlesztéseket tűztünk ki. Ha­marosan jelentkezünk a Stella nevű marcipános, ka­ramelles desszerttel, a mál­na-, az eper- és a kiviízű Tú­ró Rudival, s hamarosan áru­sítják többek között a 60 dkg-os bélapátfalvi mák­tortát is. Ez utóbbi helyen hamarosan átadunk •■"v automata réteslapgyártó gépsort, amely nagyobb igé­nyeket is képes kielégíteni. Ha beüzemeljük, akkor az itt gyártottakból csakúg". mint valamennyi üzletünk hosszabb ideig eltartható termékeiből rendszeresen szállítunk Budapestre, ahol a IX. kerületi Tárna utcá­ban néhány hónapja nyitot­tunk egy értékesítési iro­dát. Ettől évente 100 millió forint árbevételt várunk, s azt. hogy ennek révén meg­nyílik az út nyugati áruhá­zi cserékhez. — Ezeken túl milyen ter­vek foglalkoztatják még önöket? — Többek között a minő­ség terén szeretnénk to­vábblépni. Ezért fejlesztet­tük bérezési rendszerün­ket: minden üzem vezető­je rendelkezik egy megha­tározott összeggel, amelyet csak azok között oszthat szét. akik kifogástalan munkát végeznek. Igyekszünk a szocialista brigádokat is kel­lőképpen foglalkoztatni, í°y például egy-egy üzemben a vezető szerződést köthet bizonyos pluszfdl adatok el­végzésére a kollektívákkal, s azt honorálja az úgyne­vezett brigádkeretből. Nem kis célunk: szeretnénk be­lépni a bérklubba, amely­nek jóvoltából a jelenle­gi 3,5 százalékos bérfejlesz­tésünk 10 százalékos lehetne. — Miben látja sikeres gazdálkodásuk kulcsát? — A jól szervezett mun­kában, s hogy nagy hang­súlyt kap a fejlesztés. Leg­inkább pedig abban, hogy a megtermelt nyereséget mindig új vállalkozásba, vá­lasztékot növelő területre fektettük be. Mostanában kezdődik el például Fel- débrőn. a volt sütőüzem­ben a képviselőfánk. a lin­zerfélék gyártása. A felújí­tásra kétmillió forintra van szükség, de az a terveink szerint két év alatt megté­rül. Homa János Kádár János látogatása üngyalföldön Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerda délután Bu­dapesten a párt XIII., ke­rületi bizottságára látogatott. Kíséretében volt Havasi Fe­renc, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára és Petrovszki István, a KB tágja, a Központi Bizottság osztályvezetője. Az MSZMP főtitkárát Bor­nemissza Sándor, a kerületi pártbizottság első titkára. Kiss Zoltán, a kerületi ta­nács elnöke és a pártbizott­ság vezető munkatársai tá­jékoztatták a kerületi párt­szervek és -szervezetek munkájáról, a vállalati gaz­dálkodás idei tapasztalatai­ról, a kerület dolgozóinak élet- és munkakörülményei­ről. szociális helyzetéről, a párttagság, a lakosság han­gulatáról. az embereket fog­lalkoztató kérdésekről. A nyílt, kötetlen munka- megbeszélésen Kádár János kifejtette véleményét a fel­vetett kérdésekről, és szólt az országos pártértekezlet előkészítésével összefüggő teendőkről. Medgyessy Péter előadása a Politikai Akadémián A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának Politikai Aka­démiáján szerdán Medgyessy Péter, a Minisztertanács el­nökhelyettese tartott elő­adást „A stabilizációs prog­ram 1988. évi feladatai” címmel. Az előadáson megjelen­teket — politikai, ideológiai, gazdasági, társadalmi éle­tünk képviselőit — Lakatos Ernő, a Központi Bizottság Agitációs és Propagandaosz­tályának vezetője köszöntöt­te. Az előadás anyagát a Kossuth Könyvkiadó megje­lenteti. Népfrontvita a sajtónyilvánosságról A Hazafias Népfront Or­szágos Elnöksége mellett működő sajtó- és tájékozta­tási bizottság szerdán kibő­vített ülést tartott, amelyen vitát rendezett a sajtónyil­vánosságról és annak kiter­jesztésére a Magyar Újság­írók Országos Szövetségének választmánya által készített javaslatokról. Az ülésen a bizottság tagjain kívül részt vett tötkb olyan újságíró, aki tagja a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának. Pálos Tamás, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak tagja vitaindítójában rámutatott, hogy a nyilvá­nosság a demokratikus po­litikai rendszer működésé­nek nélkülözhetetlen eleme, a -véleménynyilvánítás, a közügyek megvitatásának színtere, az érdekek kifeje­zésének, a társadalmi ellen­őrzésnek és az állampolgári felelősség növelésének fon­tos eszköze. A nyilvánosság kiterjesztéséhez a párt és a kormány politikájának nyílt­sága és a politikai intéz­ményrendszer korszerűsítése teremtheti meg a legjobb feltételeket. A nyilvánosság növelésé­ben döntő szerepet játszik a sajtónyilvánosság, amellyel kapcsolaton napjainkban számos jogos bírálat hang­zik el. Ezért vállalkozott ar­ra a Magyar Újságírók Országos Szövetségének vá­lasztmánya, hogy — a szö­vetség különböző fórumain széles körben megvitatva — az újságírók szemszögéből megfogalmazott javaslataik - kal segítse elő a sajtónyil­vánosság kiterjesztését szol­gáló halaszthatatlan intéz­kedéseket a szerkesztőségek­ben, a politikai intézmé­nyekben és a szövetségben. A vitában felszólaló Sol­tész István, a Magyar Nem­zet főszerkesztője, Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda nyugalmazott vezér­igazgatója, Eck Gyula, a Szabad Föld főszerkesztője, Schél Gyula, a Magyar Rá­dió főszerkesztője, Garam- völgyi József, a HNF Orszá­gos Tanácsának titkára, Me­gyeri Károly, a MÚOSZ fő­titkára, valamint Németi Irén, Bíró Gerd, Pethö Ti­bor, Gulyás Pál, Gyapay Dénes, Németh Jenő, a bi­zottság tagjai és mások alá­húzták: a sajtónyilvános­ság növelése országos érdek, olyan feladat, amelynek megoldásában a népfront­mozgalom széleskörűen te­vékenykedhet a nemzeti összefogás erősítése, a tár­sadalmi és politikai refor­mok elősegítése érdekében. A bizottság tagjai szorgal­mazták a bel- és külpoliti­kai tájékoztatás bővítését és meggyorsítását, az írott és az elektronikus sajtó mun­káját befolyásoló feltételek — az irányítás, a lapalapí­tók és a szerkesztőségek ön­állósága, a lapkiadás és -terjesztés, az újságírói mun­ka színvonala stb. — javítá­sát. A bizottság tagjai e kérdé­sek tárgyalása során egyiben behatóan megvitatták a MÚOSZ választmányának állásfoglalását is. Rámutat­tak, hogy most minden erőt a javaslatok végrehajtására kell összpontosítani, s ennek elősegítésére számos elis­merő és bíráló véleményt mondtak a szövetség elkép­zeléseiről. A vitát összegző Siklósi Norbert — a bizott­ság teljes támogatásával — megállapította, hogy a Ha­zafias Népfront Országos Elnöksége mellett működő sajtó- és tájékoztatási bi­zottság egyetért a MÚOSZ állásfoglalásának szellemi­ségével, témájának átfogó megközelítésével, alapvető törekvéseivel, és támogatja a sajtónyilvánosság kiterjesz­tésére irányuló széles körű gyakorlati munkát. Felajánlások az aradi vértanúk emlékművére Alig több, mint két hét telt el azóta, hogy a KISZ csatlakozott az 1848—49-es forradalom és szabadságharc mártírjainak emlékére állí­tandó emlékmű létrehozását szolgáló akcióhoz, s már szép számmal érkeznek a kez­deményezést támogató fel­ajánlások — tájékoztatta az MTI munkatársát Gönci Já­nos, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára. A KISZ KB titkára meg­erősítette: az ifjúsági szö­vetségnek továbbra is célja, hogy a különböző kezde­ményezéseket összefogó or­szágos kuratórium létreho­zása után befizetési csekkek terjesztésével is segítse a nemzeti adakozást. Felhívta a figyelmet arra, hogy normál rózsaszín postautalványon és az MNB 235-90172-52:15 számlaszámra már most is tehetnek felajánlásokat azok, akik támogatni kívánják az emlékhely létrehozását. Ezekre az utalványokra rá kell írni: „Emlékműalap”. A beérkezett összegekről a létrehozandó kuratórium rendelkezik. Készül a fonott kalács

Next

/
Thumbnails
Contents