Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-17 / 40. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. február 17., szerda Howe hasznos tárgyalásai Moszkvában Nem pokolgép okozta Robbanás a Downing Streeten Felrobbant egy gépkocsi kedden hajnalban London­ban. annak az utcának a beiáratánál. amelyben a kormányfői rezidencia van. Az autó vezetője meghalt, más nem sérült meg: a rob­banás oka egyelőre isme­retlen — közölte a rendőr­ség. Margaret Thatcher mi­niszterelnök a szóban forgó időpontban a nevezetes u*- ca. a Downing Street tíz szám alatti lakásában volt. de semmi baja nem esett. Thatcher szóvivője — akár­csak a rendőrségé — nem hajlandó találgatni, hogy merényletről volt-e szó. Az eset helyi idő szerint éjfél után egy órakor tör­tént. Egv szolgálatos rend­őrtiszt látta is az őrhelyé­ről a kocsit, amely a par­lament felől jött. A jármű a robbanás következtében lángba borult. Utasteré­ben a tűzoltóság egy halott férfit talált. A környéket le­zárták. a vizsgálat azonnal megkezdődött. A halott kilétéről egyelő­re semmi tájékoztatás nin<- A tűzoltók szerint a holt­test összeégett. A londoni rendőrség sze­rint nem pokolgép okozta a gépkocsi felrobbanását és kiégését a miniszterelnöki hivatal közelében. Robba­nószerkezetnek nincs nyo­ma — mondta egy szóvivő. Tűzoltósági források azt sugallják, hogy a gépkocsi vezetője öngyilkosságot kö­vetett el, méghozzá oly mó­don. hogy telerakta ben­zinnel. majd felgyújtotta az autóját. A roncsban ugyanis több benzineskan­nát találtak — közölték. A miniszterelnök szigo­rúan őrzött rezidenciája a Downing Street végén van, s ebbe az utcába oda csak hivatalos engedéllyel lehet behajtani, ha eltávolítják a fémkorlátokat. Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter moszkvai tárgyalásai hasznosak vol­tak, elősegítették a sokolda­lú kapcsolatok fejlesztését — állapította meg keddi saj­tótájékoztatóján Gennagyij Geraszimov. A kereskedel­mi-gazdasági, a tudományos­műszaki együttműködés konkrét kérdései mellett sok szó esett humanitárius témákról. A Szovjetunió, mondta a szóvivő, kész tárgyszerű, építő együtt­működésre Utalt arra a vi­tára, amely az emberi jo­gok kapcsán a brit kor­mány észak-írországi tevé­kenységéről bontakozott ki. Afganisztánról szólva Ge­raszimov utalt arra, hogy míg korábban a britek a szovjet csapatkontingensek kivonását tartották a fő kérdésnek, Mihail Gorbacsov múlt heti nyilatkozata óta a fő előfeltétellé a menekül­tek hazatérése és egy koa­líciós kormány megalakulá­sa vált. Ez utóbbi a Szov­jetunió határozott állás­pontja szerint kizárólag Af­ganisztán belügye. • A szovjet katonai „fö­lényről” kifejtett brit ál­láspontra a szóvivő úgy rea­gált, hogy az a tényleges tettek hiányát leplezi, hiszen a „fölényről” szóló nézete­ket Jazov honvédelmi mi­niszter múlt héten megje­lent Pravda-cikke tartha­tatlanná tette. A HTF fe­lére csökkentéséről megem­lítette, hogy a britek a csil­lagháborús tervekkel kap­csolatban kiforgatták Gorba- csovnak az NBC amerikai tévétársaság számára adott interjúját. Geraszimov meg­erősítette: a Szovjetunió folytat bizonyos alapkutatá­sokat, de szigorúan tartja magát az ABM-szerződés- hez, abban a formában, ahogyan azt 1972-ben alá­írták. Mindent egybevetve Howe tárgyalásai hasznosak voltak, hiszen az egyenes, nyílt pár­beszéd segíti a kérdések tisztázását. Afganisztánnal kapcso­latban Geraszimov utalt Nurani pakisztáni külügyi államminiszter vasárnapi in­terjújára, amely a BBC-ben hangzott el. Ebben a pa­kisztáni politikus a kabuli rendszer megváltozását je­lölte meg a genfi megálla­podások aláírásának felté­teleként. Míg Gorbacsov múlt heti nyilatkozata reá­lis lehetőségeket nyitott a válság rendezéséhez, az ilyen kijelentésekkel Pa­kisztán megnehezíti a ki­bontakozást — hangoztatta a szóvivő. "Pakisztán ilyen kísérletei alááshatják a ren­dezés egész folyamatát, ezért remélik Moszkvában, hegy a pakisztáni fél tette­it is majd felelősségérzet hatja át. Sir Geoffrey Howe el­mondta, hogy Mihail Gor- bacsovval, Eduard Sevard- nadzéval és más szovjet politikusokkal1 folytatott megbeszélései átfogóak vol­tak, baráti és nyílt hang­vételű érdemi eszmecserét folytattak. Howe szerint könnyebbe vált a két ország együttmű­ködése olyan közös veszé­lyek elhárításában, mint pél­dául a nemzetközi terroriz­mus vagy a kábítószerezés. Ez utóbbi témában éppen most írt alá megállapodást a két külügyminiszter. Hala­dást értek el a humanitári­us kérdések, elsősorban a családegyesítések terén is. A legfontosabb nemzet­közi kérdések közül Howe röviden érintette a nukleáris fegyvercsökkentés témáját, és közölte, hogy a béke biz­tosítékát továbbra is a .kellő elrettentő erejű nuk­leáris eszközök megtartásá­ban látja. A brit miniszter — mint mondta — úgy távozik Moszkvából, hogy meggyő­ződött a kelet—nyugati kap­csolatokban használt kulcs­szavainak helytállóságáról: realizmus, éberség, és nyi­tottság. Az éberség a Szov­jetunióval szembeni bizal­matlanságból fakad, mert Howe szerint „meg kell kü­lönböztetni a stílust és a lényeget”. Izraeli tagadás Az izraeli külügyminisz­térium hétfőn tagadta azt a palesztin közlést, hogy Izrael ügynökei robbantották vol­na fel a „visszatérés hajó­ját” a ciprusi Limasszol ki­kötőjében. „Semmit sem tu­dunk róla” — mondta hét­főn a külügyi szóvivő. Tagadta feltételezett fele­lősségét a szélsőséges jobb­oldali cionista Meir Kahane rabbi által vezetett „Kach” szervezet is, amelynek ne­vében egy ismeretlen tele­fonáló pedig vállalta a me­rénylet elkövetését. Folytatódnak az előválasztások az Egyesült Államokban. Ezúttal New Hampshire-ben mérkőznek meg az elnök­jelöltek (Népújság-telefotó: AP — MTI — KSJ Kína a sárkány évében A felhők megtestesítője - krokodilus után mintázták Február 17-én, éjfélkor Kína belép a sárkány évé­be — az i. e. 2637 óta ér­vényben lévő holdnaptár szerint, amelyet Huang Ti, a sárga császár vezetett be uralkodásának 61. évében. A holdnaptár az időt hat­vanéves ciklusokra osztja, s ezen belül tizenkét év a kisebb egység. Mind í> 12 esztendőnek egy-egy állat a jelképe. A legenda sze­rint Buddha, mielőtt vég­leg eltávozott volna a földi világból, magához rendelte az állatokat. A végső bú­csúzásra azonban csak ti­zenkét állat jelent me°. Há­lából Buddha róluk nevez­te el a holdnaptár egy-egy évét. Az állatok a követ­kező sorrendben járultak Buddha elé: a patkány, az ökör. a tigris, a nyúl. a sár­kány. a kígyó, a ló, a birka, a majom, a kakas, a kutya és a disznó. A kínaiak hit­tel hiszik, hogy a születési évüket ielző állat, jó vagy rossz tulajdonságai alapve­tően meghatározzák jellem­vonásaikat; aszerint, hogy az évezredek során milyen ne­mes vagy nemtelen tulaj­donságokkal ruházták fel az említett tizenkét állatot, ele­ve meghatározott az adott állatévben született ember jelleme és egyszersmind sor­sa is. A holdnaptár 12 állata kö­zül a sárkány az egyetlen mitológiai állat. S mint ilyen, a legbecsesebb a kínaiak szemében. A kínaiak — az­óta. hogy a már említett sár­ga császár a legenda sze­rint sárkányháton repült a túlvilágba — ősapjuknak és védelmezőjüknek te­kintik a sárkányt. Számuk­ra a zord kinézésű állat nem félelmetes tűzokádó szörnyeteg, hanem a hata­lom. a nagyság, a jóság és az értelem megtestesítő­je. Érthető tehát, hogy a több mint egymilliárd kí­nai miért köszönti számunk­ra meglepően, lelkesen a sárkány évét. Milyen is valójában a kí­nai sárkány? Nos, aszerint ahogyan vagy hétezer éve kőbe faragják, jadéba vé­sik. selyemre festik, bronz­ba öntik, prózában és vers­ben megénekelik, ez a kép­zeletbeli állat számos, a kínaiak által kedvelt vagy éppen rettegett állatna1'- az ötvözete. A sárkánynak te­vefeje, szarvasagancsa, tig­risszeme. oroszlánorra. ökör­füle. saskarma, lósörénye, kígyóteste és halpikkelye van. Soha. senki nem látta, de mindenki pontosan le tudja írni. és el tudja kép­zelni ezt a furcsa állatot. Tudósok vitatkoznak ere­detéről. de nem tudnak dű­lőre jutni. A legújabb, vég­legesnek azonban távolról sem tekinthető elmélet sze­rint a sárkány a felhők meg­testesítője, s valószínűleg egy Kínábar évezredekkel ezelőtt kihalt krokodilus után mintázták. Sok-sok évszázadon át volt a sárkány a kínai csá­szárok hatalmának a jelké­pe. A császárokról pedig úgy szól a fáma. hogy ők a sárkány közvetlen le­származottai. A császár, mint a sárkány földi meg­testesítője. sárkánytrónu­son ülve uralkodott, sár­kányfigurákkal hímzett pa­lástot viselt, halálakor pe­dig sárkányőseihez tért meg. A császárok és a sár­kány viszonyéról saját sze­mével győződhet meg a ma­gyar turista, ha Pekingben járván felkeresi a téli pa­lotát. amely a Ming é^ a Csing dinasztia 24 császá­rának adott otthont. A kínaiak azonban nem a letűnt dinasztiák jelké­pének, hanem saját sor­suk — már-már nemzeti lé­tük — megtestesítőiének és meghatározójának tekin­tik a sárkányt. Szeretik és tisztelik. Sárkánytáncokat járva kérlelik, hogy áldást hozó esővel segítse elő a bő termést, és haragsza­nak rá. ha kérésükre jég­esővel válaszol. Mindazt. ami jellemükben. embe­ri és nemzeti magatartá­sukban jó és pozitív, a kí­naiak annak tulajdonítják, hogy a sárkányőstől szár­maznak. A sárkány tüze örök, energiája kimerít­hetetlen. szíve nagy, bátor és hősies, természete igaz­ságos és jóságos. értelme páratlan. Merészsége legen­dás. Nem riad vissza a ne­hézségektől. nem bosszú­álló. és győztesként is alá­zatos tud lenni. A sárkány barátsága odaadó, de ha­ragja rettenetes. Hajlamos a romantikára, de sokkal inkább jellemzi a célratö­rés. amely bizony nem men­tes a túlzott önbizalomtól sőt a megalomániától sem. Pekingben a sárkány évé­nek beköszöntése előtt elural­kodott a sárkányláz. Sár­kány minden mennyiségben látható és kapható volt. A színházakban a sárkány hős­tetteiről szóló darabokat mutattak be. a konzerva­tóriumokban sárkányzene csendült fel. A televízió­ban a sárkány keletkezésé­nek legendás történetéről szó­ló. tízrészes sorozat sugárzá­sát kezdték meg. Az üzle­tek zsúfolásig megteltek sárkányiátékokkal és lam­pionokkal. A vendéglőkben a sárkányról elnevezett kü­lönleges fogásokat tálaltak fel. A postahivatalokban alig kezdték el a sárkány éve alkalmából kiadott em­lékbélyeg árusítását, máris elkelt mind a hétmillió da­rab. Éliás Béla rC Külpol/t/koi kommentárunk J—i A megszállók terrorja MINDEN ÜT RÓMÁBA VEZET — hangzik az is­mert mondás. Ennek mintájára, átvitt értelemben és persze, némi logikai csavarral, azt is mondhatnánk, hogy a közel-keleti rendezéshez minden út a palesz­tin kérdésen át vezet. Bizonyság erre, hogy szülessen bármiféle rendezési elgondolás ma már, mind szá­mol valamilyen formában a palesztinokkal. Vagy úgy, hogy látszat-, esetleg részmegoldást kínál sorsuk el­rendezésére, vagy úgy, hogy az évtizedek óta akut közel-keleti válság felszámolásában — helyesen — kulcskérdésnek tekinti a palesztin ügy kezelését. Ám egyre több a szomorú bizonyíték is. Elég csak utalni a hét végi gyilkosságokra, a mi­napi merényletekre, s egyáltalán, a Samir-kormány- zat magatartására a megszállt arab területeken. A bostoni székhelyű, „Orvosok az emberi jogokért” el­nevezésű csoportosulás jelentésében arra hívta fel a világ figyelmét, hogy Ciszjordániában és a gázai öve­zetben az izraeli katonák a két hónapja tartó tilta­kozó megmozdulásokon 3—4 ezer palesztint sebesí- tettek meg, s „az erőszak olyan ellenőrizhetetlen hul­lámát szabadították el, amelynek méretével a köz­vélemény valószínűleg nincs is tisztában”. Hogy foly­tatódik az izraeli megszállók terrorja, arra bizonyí­ték: ismét több palesztint agyonlőttek. S hogy lénye­gében változatlan az izraeli kormányzat álláspontja a palesztin kérdésben, arra utal a Pireusz kikötőjé­ben horgonyzó békehajó sorsa is, amely, fedélzetén 130 kitoloncolt palesztinnal, a nemzetközi vallási és művészeti élet sok kiváló képviselőjével, valamint 200 újságíróval, az izraeli Haifába készült egy hete, de az izraeli fenyegetések miatt elhalasztották indulá­sát. És merényletek, gyilkosságok történtek, feltehe­tően szintén a megfélemlítés szándékával. Pedig ma már az izraeli kormánynak is be kelle­ne látnia, hogy nem lehet csak úgy, egyszerűen „el­törölni a Föld színéről” a palesztin kérdést. S mes­terkedjék bárhogy, fondorlattal vagy erőszakkal, nem lehet eltüntetni a közel-keleti rendezés asztaláról sem. ÁM ADDIG — A RENDEZÉSIG — valószínűleg még sokféle variáns lát napvilágot. Most éppen Shultz amerikai külügyminiszter négypontos elképzelése van terítéken. Az amerikai diplomácia vezetője tárgyal­ni kíván erről a hamarosan sorra kerülő moszkvai látogatásakor szovjet vendéglátóival. Ezután elődje, Henry Kissinger módszereit kölcsönvéve, ingázó dip­lomáciába akar kezdeni a Közel-Keleten. Tervének alapvető gyöngesége azonban már most világos: el­keni a palesztin kérdést, csak látszólag törekszik az igazságos, tartós rendezést kidolgozni hivatott nem­zetközi konferencia megtartására. Kocsi Margit Waldheim mentegetőzése Az NSZK államfőjéhez közel álló hivatalos nyugat­német körökben határozott megütközést keltett Kurt Waldheim osztrák köztársa­sági elnöknek a saját hábo­rús múltját a Richard von Weizsáckerével összehason­lító egyik megjegyzése. E körök Waldheimnek arra, a Kurier című bécsi lapban megjelent megjegyzésére rea­gáltak amely szerint „Wei­zsäcker is itörzskari segéd­tiszt volt a német hadsereg­ben, de ebben nem talált senki kivetnivalót”. Friedber Pflüger, az NSZK elnöki hivatalának szóvivő­je kijelentette: nem kíván állást foglalni a Waldheimtől származó idézettel kapcso­latban, de — mint hangsú­lyozta —: Weizsäcker szá­mot adott II. világháborús katonaidejéről, és soha nem is hallgatott el semmit. A Kurt Waldheim II. vi­lágháborús tevékenységét ki­vizsgáló nemzetközi törté­nészbizottság foglalkozni kí­ván azokkal a vádakkal, amelyekkel munkáját az osztrák köztársasági elnök hétfő esti tévébeszédében il­lette. Messerschmidt visszauta­sította az elnöknek azt a megállapítását, amely szé­riát a bizottság jelentése részben nem felel meg a té­nyeknek, hanem feltételezé­sekre épül. Az NSZK-beli történész kifejtette: ő és munkatársai mindenfajta el­fogultságtól és előítélettől mentesen végezték el fel­adatukat. Egri Csillagok Mgtsz vezetősége ÉRTÉKESÍTI az Eger, Hámán K. u. 89. sz. alatti, a Noszvaj, Ságvári u. 5. sz. alatti családi házakat, valamint a Noszvaj, Kossuth úton lévő 1 db építési telkét. Érdeklődni az igazgatási és jogügyi osztály- vezetőnél lehet. (Eger, dr. Münnich F. u. 6. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents