Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-17 / 40. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Képviselők a környezetvédelemről Kedden az Országházban együttes ülést tartott az Országgyűlés építési és közlekedési, valamint településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága. A kormány megbízásából Urban Lajos közlekedési miniszter ismertette a Ferihegyi nemzetközi repülőtér úgynevezett zajgátló övezeteiben tervezett környezetvédelmi intézkedéseket. Beszámolt arról, hogy az érintett területen jelentkező gondok mérséklésére a kormányzat jelentős anyagi eszközöket kíván fordítani. Ennek felhasználásával, az első intézkedéseket már ez évben megteszik. A bizottságok élénk vita után, — amelyben 13 képviselő, valamint ágazati szakemberek is kifejtették véleményüket — úgy döntöttek, hogy az egyhangúlag kialakított állásfoglalásukat tartalmazó jelentést az Országgyűlés legközelebbi ülése elé terjesztik. Folyamatos múlt Egyre többen beszélnek arról, hogy vajon mi értelme a múlt elemzésének, hiszen bokros feladataink bőven akadnak a jelenben is. Sokan úgy vélik, hogy nincs értelme kibogozni a szálakat, mert ez csak fölösleges időpazarlás. Az efféle tamásko- dók esnek aztán legköny- nyebben a félreértés, a féligazság csapdájába. Nem rendelkeznek ugyanis megfelelő ismeretekkel, elutasítják az előzmények boncolgatását, így a gyökerekig nem hatolnak el. Felmérhetetlen veszélyekkel jár ez a torz megközelítés. Több olyan nyelv is akad, amelyben nagyon árnyaltan fejezik ki a múlt időt, így létezik befejezett és folyamatos múlt is. Ezek a kifejezések talán megkönnyítik a megértést: a megtörtént dolgok, a tegnapok jelentős része nem múlt el nyomtalanul életünkből, hanem annak szerves tartozéka. Nemcsak a mát, hanem a holnapot is meghatározza, befolyásolja. Ezért aztán nem hanyagolhatjuk el a visszapillantást ahhoz, hogy ítéleteink. terveink reálisak legyenek, figyelemmel kell kísérni a történészek elemzéseit, akik gazdaságunk, társadalmunk különböző változásait veszik nagyító alá. Méltán keltett például országos figyelmet Berend T. Ivánnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének a Valóságban megjelent tanulmánya, amelyben az 1968—72 közötti időszakot vizsgálja. Olyan esztendőket választott, amelyek mai életünk számára meghatározóak: az új gazdasági mechanizmus bevezetésének és megtorpanásának periódusa ez. Nem könnyű feladatra vállalkozott, mivel egyszerűbb bizonyos távolságból szemlélni a régmúltat. Itt azonban egyenes szóra volt szükség, mert ezekről az évekről szólni nemcsak gazdaságtörténészi, de politikai tett is. Ebben az írásában Berend T. Iván arról tesz tanúbizonyságot, hogy a józan mérlegelés, a higgadtság képessé teszi az embert arra, hogy indulatok nélkül világítsa meg a múltat. Az általa idézett források javarészt a napi sajtó cikkei: az esetleges megnyilatkozásokból törvényszerű folyamatokra következtetett. Azt igazolta ezzel, hogy a mondandót nem törvényszerűen fedi el a szó. Aki az MTA elnökének sorait elolvasta, aligha vonja kétségbe a múlt értelmezésének hasznát. Hibáinkat, tévedéseiriket úgy tudjuk kiküszöbölni, ha tisztában vagyunk az előzményekkel, a jelenben is ható, az elmúlt években megindult folyamatokkal. Ez számunkra nem befejezett múlt, hanem nagyon is fontos jelen. Gábor László BÚCSÚZÁS, TÍZ év külszolgálat után Megyénkbe látogatón a Szovjetunió debreceni főkonzulja Megyénkben tartózkodott tegnap, kedden, Izjaszlav Genrihovics Baljaszinszkij, a Szovjetunió Debreceni Fökonzulátusának főkonzulja. Délelőtt Egerbe, a megyei pártbizottságra látogatott, ahol Barta Alajos első titkár és Kiss Sándor titkár fogadta. A kötetlen, baráti hangulatú beszélgetés után, városnéző séta következett, melynek első állomása a kispré- posti palota volt. A vendég megtekintette Kis Roóz Ilona keramikusművész állandó kiállítását, illetve a felújítási munkálatokat. Elismeréssel szólt a látottakról, különösen Kracker János Lukács gondosan restaurált mennyezetfreskója nyerte meg tetszését. A belvárosi rekonstrukció eredményeivel ismerkedett a főkonzul ezt követően, majd kora délután az Egri Dohánygyárba látogatott, ahol Molnár Jenő igazgatóhelyettes és Kocsis József pártvezetőségi titkár kalauzolta. Itt elsősorban a vállalatnál működő MSZBT-tagcsoport munkája iránt érdeklődött. Erről Szarvas Györgyné ügyvezető titkár beszélt, részletesen ismertetve tevékenységüket, szovjetunióbeli kapcsolataikat. Délután az Egerszalóki Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe autózott a vendég, dr. Asztalos Miklósnak, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében. Itt Csorba László elnök ismertette meg a tsz munkájával, eredményeivel. A főkonzul az esti órákban visszautazott Debrecenbe. ★ Izjaszlav Genrihovics zsúfolt programja közben, arra is szakított időt, hogy lapunk néhány kérdésére válaszoljon. — Főkonzul elvtárs, mióta él hazánkban? — Több mint tíz éve dolgozom Magyarországon. Hét évig nagykövetünk mezőgazdasági tanácsadója voltam, és így alkalmam nyílt alaposan megismerni az önök eredményeit. — Találkozott-e olyan módszerekkel, eljárásokkal, melyek a szovjet mezőgazdaság fejlődését is segíthetik? — A különböző termelési rendszereknek véleményem szerint nálunk is van jövője, és a háztáji gazdaságok is számos, figyelemre méltó tanulsággal szolgáltak. A mezőgazdaság és az ipar kapcsolatában, a termelőszövetkezetek melléküzemágainak működésében ugyancsak számos, adaptálható elemet találhatunk. Az országaink közötti együttműködés további fejlesztése bizonyára a tapasztalatok áramlását is felgyorsítja majd. — Főkonzulként nyilván ennél tágabb körből származó feladatokkal kell megbirkóznia ... — A politikai, gazdasági, tudományos és kulturális szférával egyaránt foglalkoztam ezen a poszton. Elsődlegesnek minden esetben az együttműködés fejlesztését tekintettem, közös céljaink alapján. — Múlt időben beszél ezekről az évekről. Mi ennek az oka? — Tudja, 67 éves leszek az idén. és nyugdíjba vonulok. Ez a mostani látogatásom tulajdonképpen búcsúzkodás. Sok kedves ismerőst szereztem az eltelt egy évtized alatt, különösen a szívemhez nőtt Heves megye, ahol ugyancsak számos jó barátom él. Jók a kapcsolataim a pártbizottsággal és úgy véltem, illendő dolog elutazásom előtt felkeresni ezt a vidéket, az itt élőket. Eger számomra a legszebb magyar település. Sehol sem ilyen egységes a belső történelmi mag, mint itt, és a barokk hangulata mindig magával „Sok jó barátot, kedves ismerőst szereztem itt” — mondja Izjaszlav Genrihovics Baljaszinszkij ragad. Az építészeti és kulturális értékek valóságos kincsestára a város. ‘— Milyennek látja ön, tapasztalatai birtokában hazánkat? — Ez az ország rövid idő alatt óriásit fejlődött, figyelemre méltó eredményeket mutat fel az iparban, a mezőgazdaságban. Számos területen elérte az európai színvonalat, egyben-másban a világ élvonalát is. Ma, amikor új válaszokat kell találnunk számos kérdésre, a magyar nép nagy figyelemmel vizsgálja a világban tapasztalható újdonságokat, és saját lehetőségeivel igyekszik ötvözni ezeket az előrelépés érdekében. — ön nemsokára elutazik, és bizonyára sok kedves emléket visz magával. Vajon mi jut majd eszébe legelőször, ha Magyarországra gondol? — Nos, valószínűleg a nagy magyar szív. Az a kedvesség. vendégszeretet és önzetlenség, amellyel fogadtak, bármerre jártam is. Ahogy említettem, sok barátot szereztem itt, és remélem, sokszor visszatérek még, hogy találkozzak velük. — Köszönjük a beszélgetést! Koncz János Egri városnéző sétája során a főkonzul megtekintette Kis Roóz Ilona állandó tárlatát Tájékoztató a kisszövetkezetekről Kockázati alap létrehozását tervezik A kisszövetkezeti mozgalom fejlődéséről, eredményeiről. problémáiról sajtótájékoztatót tartottak kedden az OKISZ székházában. Elmondták, hogy az utóbbi években számottevően növekedett a kisszövetkezetek aránya és részesedése a szövetkezetek együttes teljesítményéből. Az OKISZ érdekképviseletébe tartozó szövetkezetek száma az elmúlt év végén 2864 volt. ebből 2228 kisszövetkezeti formában tevékenykedett: termelésük részaránya meghaladta a 40 százalékot. Az úi adórendszer viszonvlag kedvezőbb lehetőségeket teremt a kisszövetkezeti gazdálkodók részére. ennek eredményeként az év eleién jelentős átalakulási folyamat indult meg a hagyományos. nagyobb létszámú - szövetkezetek körében. A kisszövetkezeteknek ugyanis nem kell ellenértékadót fizetniük, nem vonatkozik rájuk a keresetszabályozás. központilag nem szabályozott a vezetői érdekeltség. beruházásaik után az általános forgalmi adót teljes egészében visszaigényelhetik, s az adóalanba nem számít bele az alkalmazottak bére. Az OKISZ és a területi érdekképviseleti szervek szakmai tanácsadással, információk nyújtásával, anyagi támogatással segítik a kisszövetkezetek megalakulását. tevékenységük kibontakozását. Az országos tanács tavaly pályázatot írt ki kisszövetkezeteknek a közös pénzalapból nyújtható kölcsönök elnyerésére. A központi gazdaságfejlesztő programok megvalósítását szolgáló pályázatokra összesen több mint 210 millió forintos kölcsönt nyújtanak. Az ipari szövetkezeti mozgalom közös *«•- dekét szolgáló fejlesztéséhez csaknem 38 millió forintos kölcsönnel járul hozzá az országos tanács. Az OKISZ szándéka, hogy további segítséget nyújt e szervezeteknek. érdekeik jobb képviseletével, a szakmai információáramlás hatékonyabb megszervezésével is. Elmondták, hogy => kedvező gazdálkodási f-'tételek mellett az év eleién életbe léptetett néhány rendelkezés ellentmondásos volta. illetve félreérthetősége miatt feszültségek is keletkeztek. A kisszövetkezetek sérelmezik azokat a rendelkezéseket, amelyek szűkítik a vagyonalapnál való gazdálkodás lehetőségét. Az OKISZ —képviselve a kisszövetkezeti tagok érdekeit — azt az álláspontot kívánja érvényesíteni, hogy a tagságnak a közös vagyon feletti önrendelkezési joga ne csorbulhasson. Ugyanakkor az országos tanács támogatja egy olyan kockázati alap létrehozását. amely nem tartozna az osztatlan szövetkezeti vagyon körébe, de rendelkezésre állna az esetleges veszteségek fedezésére. (MTI) GYÖNGYOSPATA ÉS GYONGYOSSOLYMOS PÉLDA LEHET A gyepgazdálkodásról a Mátra alján A mátraalii táj nem csupán a szőlőtermeléséről nevezetes. A mezőgazdasági üzemek ugyanis a rendelkezésükre álló termőterületet másra is igyekeznek hasznosítani. Így a gyepgazdálkodásra is. amely értékes takarmányt szolgáltat az állattenyésztésnek. A gyepek Okszerű használatával több húst, tejet, gyapjút nyerhetnek. Magyarországon egymillió hektár rét és legelő van a különböző tájkörzetekben. A cél az. hogy a népgazdasági tervhez kapcsolódva ezt minél eredményesebben hasznosítsák az agrártermelés szolgálatában. Ezekről volt szó többek között kedden délelőtt Gyöngyösön, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Társadalomtudományi Kara Vállalatgazdálkodási Üzemmérnöki Intézetében rendezett országos tanácskozáson. A Magyar Agrár- tudományi Egyesület sz°r- vezésében tartott szakmai ankéton hazánk különböző megyéiből üzemi szakemberek, a termelési rendszerek továbbá az agrár felső- oktatási intézmények képviselői vettek részt. Dr. Magda Sándor intézeti igazgató megnyitójában vázolta a múlt év őszén megnyílt vállalat gazdasági üzemmérnöki képzés rendszerét. feladatait. Ezután dr. Szűcs István és dr. Vájsz Tivadar főiskolai adjunktusok tartottak előadást. Számítógépes bemutató keretében ismertették azokat a kísérleteket. amelyeket immár csaknem másfél évtizede folytatnak a Gyöngyöspatai Mátrai Egyesült, valamint a Gyöngyössoly- mosi Mátra Termelőszövetkezetben. Számszerű adatokkal bizonyították. hn«v hegyvidéki környezetben, lejtős területeken folytatott különböző talajművelési módszerekkel és műtrágyázással miként érhetők el kellő hozamok a gyepgazdálkodásban. Hangoztatták. hogy a gyöngyösi intézet olyan vizsgálati anyaggal rendelkezik, amely országosan is figyelemre méltó ezen a területen. A két említett üzemben szervezett többéves kedvező tapasztalatokat más. a módszerek iránt érdeklődő gazdaságoknak is ajánlják és rendelkezésükre bocsátják. Sőt. ezen túlmenően síkvidéken is alkalmazhatják más hazai tájkörzetekben. Az előadások vitával folytatódtak. melyekben a jelenlévők salát tapasztalataikról is számot adtak.
