Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-16 / 39. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. február 16., kedd 3. LAPUNK NAPIRENDJÉN Heves városa Forumsorozatunk eme újabb felhívására tíz levél érkezett Hevesről cs körzetéből. Az észrevételekhez csatlakozók külön aláírásai annak jelei, hogy lapunk hasábjain közvetített beszélgetésnek több százan kívántak résztvevői lenni. Megyénk legfiatalabb városa a fejlődés kezdeti szakaszában van. A település vezetőinek címzett kérdések zöme is arról árulkodik, jócskán van még mit tenni. Elsősorban a közvetlen környezet, a lakóhely kommunális szolgáltatásai, az útfenntartás és a közmüvesítettség kerültek szóba. Ideológiák — egymás mellett A Bródy Sándor utca lakói— köztük Rédei And- . rásné, Balogh Lászlóné, Magyar Lászlóné és Tóth Pálné — úgy érzik, mostohagyermekei a tanácsnak. Az utcájuk ugyanis, az első feléig rendezett már, ám a 68- as házszámtól nincs se út, se telefon. Kérdésük: mikorra várható, hogy a további részen is javulnak a feltételek, nem lesz minden sár és víz? Stifterné Tóth Olga, Heves Város Tanácsa városgazdálkodási osztályának vezetője szerint, a Bródy Sándor utca lakóinak felvetése nagyon is jogos. Válaszában a következőket mondotta el: — Az út már kiépített részére az idén kerül záróréteg. A további szakasz állagának javítása a következő évek feiadata. A telefonhálózat tervezésekor két megoldás között kellett a tanácsnak választania: vagy a város egy részében építik azt ki teljes egészében, vagy pedig részbeni vezetéket fektetnek le valamennyi utcában és ezzel utóbb lehetővé válik a teljes bővítés. E mellett a második mellett döntöttek, hiszen így szinte az egész településen mód nyílik a telefon bekapcsolására. A fejlesztési lehetőségek függvényében, újabb és újabb lakásokat láthatnak el készülékkel. Ugyancsak a városgazdálkodási osztály irányítója felelt több. a munkaterületét érintő észrevételre, kérdésre. Az egyik ilyen levél a Kállai Éva utca lakói nevében érkezett. Ki a hibás azért — teszik fel a kérdést —, hogy az utcában az ivóvízvezetéket kétszer kellett lefektetni különböző helyekre, a felszíni vízelvezető árkokat betúrta a munkavállaló, és azóta oda a mentő, de a halottaskocsi se tud bemenni ... ? — Ebben az utcában — adott magyarázatot Stifterné Tóth Olga — a vízvezetékhálózatot az 1960-as évek végén építettük meg. A szennyvízcsatorna elhelyezéséhez műszaki paraméterek tették szükségessé a meglevő vízvezeték egy részének kibontását és áthelyezését. Magyar Józsefné és a levél megfogalmazásában hozzá társulok mindenekelőtt azt kifogásolják, hogy rendkívül elhanyagolt, piszkos, szeméttel teli a hevesi piac környéke. Mikor kívánják ezt felülvizsgálni? — Magyar Józsefné és lakótársai kifogása pontosan tükrözik a valós helyzetet — ismerte el az osztályvezetőnő. — Piacunk bizony, meglehetősen elhanyagolt. Ezt a kérdést még ebben az esztendőben rendezzük! Először is újabb gyűjtőedények elhelyezésével, a szemétszállítás gyakoribbá tételével. Emellett — ha másképp nem megy — természetesen a szükséges személyi cserére is sor kerül. Magyar Józsefné arról is érdeklődött, miért járhatatlan a Mező Imre út, holott a tanács közművesitettként, drágán adta el az ottani házhelyeket? Stifterné Tóth Olga: — Először is el kell mondanom, a városnak ez a területe közművesített, hiszen a villanyvilágítás, továbbá a vízellátás és a szennyvízelvezetés egyaránt megoldott. Elismerem, a szilárd burkolatú út megépítésével kapcsolatos igényük jogos; Korlátozott anyagi lehetőségeink mellett jelenleg a kivitelezés módját keressük. Rövid idézet a Kölcsey utca lakóinak leveléből (42 aláírás szerepel rajta): „Négyszáz méter hosszú utcánk a város közepén van. Villanyon és vízen kívül semmi sincs itt. Nincs szennyvízcsatorna, telefon, vízelvezető árok. Az út egyszerűen járhatatlan ...” Mielőbbi segítséget kérnek, egyúttal társadalmi munkát is felajánlva az útépítéshez. — Örömmel vettük a Kölcsey utca lakóinak társadalmi munkafelajánlását — válaszolt a városgazdálkodási osztály vezetője. — A közműellátás bővítéséhez, illetve a telefonvezeték kialakításához szükséges anyagi feltételeket igyekszünk megteremteni. S feltétlenül számítunk a segítségükre! Az út és a járda használhatatlanságát észre- vételezik a Bocskai utca lakói is (levelüket 24-en írták alá). Mint soraikban jegyzik, gondjukkal többször is felkeresték már az illetékes szerveket, ám érdemleges változás nem következett be ... Megint csak Stifterné Tóth Olga a válaszadó: — Kétségkívül el kell fogadni ennek a panasznak a jogosságát is. Arról van szó, hogy az 1986-ban kiépített szennyvízvezeték befedése után elmaradt az út eredeti állapotba való visszaállítása. Az érintett szervezetek bevonásával. még ebben az évben intézkedünk. Többen is nehezményezték, hogy megszüntették Hevesen a szülőotthont. Kérdésük: tervezik-e ilyen szociális létesítmény újbóli kialakítását a városban? — A szülőotthon bezárása — említette az okot Szűcs László, a városi tanács megbízott osztályvezetője — egy folyamat része volt. amely országosan megszünteti a kevésbé műszerezett szülőotthonokat. A megyei kórházak szülészeti osztályai modern diagnosztikai és műtéti eszközökkel vannak felszerelve. Éppen az anyák és az újszülöttek védelmében fontos, hogy azokon a helyeken történjék a szülés. A kérdés második részére válaszolva, tanácsunk az általános rendezési tervében 4 éve egy kisvárosi kórház létrehozását szeretné, s az szülészeti osztályt is magába foglal. A megvalósítás természetesen az anyagiak függvénye. Id. Kálmán Lajos, az Úttörő utca 9-ből, több kérdéssel is fordult szerkesztőségünkön keresztül Heves város vezetőihez. Az elsőben arra vár választ, hogy a lakosság hány százaléka fizette be a tehót, és mi történt annak összegével. Aki válaszol: Réz Tibor, a pénzügyi osztály vezetője: — Településünk lakóinak számát 12 ezerben megállapítva. 1986-ban 2284, tavaly 3134 személy fizette be a hozzájárulást. Az előbbi évben ez 1 millió 990 ezer. az utóbbiban 2 millió 981 ezer forintot jelentett. A teho-be- vételből eddig 800 ezer forintot költöttünk el, ezt az összeget kútfúrásra használtuk fel. Idén kezdődik az újtelepen az orvosi rendelő építése, s a hozzájárulából befolyt pénz további részét arra fordítjuk. Id. Kálmán Lajos kérdése volt az is, mikor kívánják hasznosítani az Arany János és az Úttörő utcák közötti szabad területeket, mikorra tervezik közöttük összekötő út létesítését? A feleletre ismét a városgazdálkodási osztály vezetője, Stifterné Tóth Olga volt az illetékes: — A levélíró említette területre sorházas beépítést tervezünk. Ennek megvalósítására, valamint a szilárd burkolatú út megépítésére az elkövetkező években kerül sor. A köz érdekeit szem előtt tartó id. Kálmán Lajos arról is beszámolt, hogy mind gyakrabban történik a lakosságot nyugtalanító bűncselekmény a városban. Mit tesznek ez ellen? — érdeklődik. Erre a kérdésre az illetékes hatóságoktól lapzárta után érkezett válasz, ezért erre később külön visszatérünk. Helyi fiatalok hiányolják a kulturált szórakozás lehetőségeit. Ugyanezt írták levelükben a Bródy Sándor utca lakói is. Kérdésük: mit tesznek ennek megváltoztatásáért? — Az elmúlt időszak sok próbálkozása' ellenére sem sikerült komolyabb változást elérni ezen a területen — mondotta Szűcs László megbízott osztályvezető. — Űj formák, lehetőségek kialakításában, szervezésében a közművelődési intézmények mellett a KISZ-szervezetek is sokat segíthetnek, örülünk minden ötletnek, javaslatnak. Jelenleg is működik az ifjúsági, a nosztalgia, a fiatal értelmiségiek klubja. Vannak színházi előadások, előadóestek, találkozók, szakkörök, tanfolyamok. Bizonyára a kérdezők a nagyobb tömegeket vonzó. kulturált táncos rendezvényeket hiányolják. Nos, ehhez kérünk ötleteket. Művelődési központunk például most a régi hevesi bálok hagyományainak felelevenítésével szeretné az igényeket kielégíteni. A városkörnyékről egy levelet adtak föl, a tarnabodi Gáspár Sándor vetett föl több, közérdekű problémát. Dománné dr. Gulyás Zsuzsanna, a hevesi tanács titkárságvezetője eLmondta, e kérdésekben a község irányítói a legilletékesebbek. Szerkesztőségünk kérdése: a költségvetési keret szűkülése mely elképzelések valóra váltá. sában jelent nehézségeket? — A stabilizációs program végrehajtása érdekében — hallhattuk Kontra Gyulától, Heves Város Tanácsának elnökétől — lakosságunk is tudomásul vette a nem fejlesztési beruházások csökkentését. A VII. ötéves tervi fejlesztési feladatokra előirányzott 293 millió forint 40 százalékkal mérséklődik. A főbb elképzeléseinket eddig — mintegy 150 millió forint értékben — teljesítettük. Az utolsó három esztendőben 88 millióból kell gazdálkodnunk. Célkitűzéseink lényege, hogy a lakosság a csökkentést a legkisebb mértékben érzékelje. Például kevesebb lesz az állami pénzből épülő lakások száma, ezért több telket alakítunk ki. Növeljük a vissza nem térítendő, illetve kamatmentes kölcsön összegét. Az egyszeri használatba vételi díj háromszorosa helyett a többszörösét fizetjük ki a tanácsi bérlakást le- adóknak. Elmarad néhány területen az útépítés és a belvízrendezés. Tervezzük ugyanakkor társulati úton szennyvízcsatorna létesítését — 1992-ig további kilenc utcában. Nem mondtunk le a gáz bevezetéséről, már készülnek a kiviteli tervek. Tavaly 30 millió forint fölötti értékben végzett társadalmi munkát Heves népe. S ez annak is bizonyítéka, hogy azonosulnak céljainkkal. Az elmúlt évtizedek során jelentős változások történtek társadalmi viszonyainkban, s ez szükségképpen változásokat hozott ideológiai életünkben is. Ám nem csupán a társadalmi életfolyamatokban ..termelődő” eszmék voltak és vannak mozgásban, nem egyszerűen különböző ideológiáknak — kitüntetetten pedig a marxizmus—leni- nizmus eszmerendszerének — a súlya, szerepe, hatása alakult át természetes m^- don. Időszakonként más és más lett az ideológiai élet jellemzőinek megítélése is. a ..hivatalos” és a köznapi vélemény egyaránt. Ez mindenekelőtt abban nyilvánult meg. hogy a marxizmus—leninizmus gondolati rendszerének társadalmi ..jelenlétéről”, széles v-"- rű hatásáról kialakított vélekedés. miszerint ez az ideológia a hazai eszmék világában lényegében mo- nopolhelyezetben van. fokozatosan módosult. A realitások figyelembevételével — a mindennapi tapasztalatokra is építve — megfogalmazódott az a megállapítás. hogy a tényleges ideológiai helyzetet a marxizmus—leninizmus sajátos hegemóniája jellemzi. Nagyon lényeges ennek a helyzetértékelésnek nem csupán a tartalma, hanem néhány alapvető következménye is, ugyanis annak az elismerését tartalmazta, hogy a marxizmus—leninizmus mellett, azzal egyidejűleg más. attól tartalmilag töb- bé-kevésbé eltérő ideológiák is jelen vannak, hatnak. érvényesülnek társadalmi életünkben. Okkal merül fel a kérdés, hogy ez a tény napjainkban miként értékelhető. Hiba lenne, ha úgy ítélnénk meg az elmúlt évtizedek ilyen természetű változásait. mintha egy egészséges. szocialista eszmei- ségű társadalmi közeg fokozatos erózióját jeleznék. Ez azt feltételezné. mintha a marxizmus—leninizmus monopolhelyzetének korábbi kimondása a valós viszonyokat tükrözte volna vissza. Ez azonban — igazolhatóan — nem így volt. Társadalmunkban az elmúlt évtizedek során mindenkor számos — a hivatalostól eltérő — ideológia volt jelen. Ez több szempontból is természetesnek mondható. Képtelenség, a szociális reálfolyamatok megerőszakolása lenne az a fel- tételezés. hogy egy lezajlott társadalmi-politikai forradalom egyik napról a másikra megszüntette, megszüntethette azt az ideológiai „sokarcúságot”. amely a felszabadulás előtt Magyarországot jellemezte. Nyilvánvaló, hogy ezeket az ideológiákat nem számolhatta fel gyökeresen az a tény. hogy a marxizmus— leninizmus a társadalmi osztályok, rétegek helyzetének átalakulása, és a politika tudatos erőfeszítései következtében indokoltan alapvetően új helyzetbe került. A korábban is létezett, s továbbélő ideológiák mellett az is fontos tény. hogy a szocialista társadalom építésének évtizedei nem teremtettek. hiszen nem is teremthettek a létviszonyokban homogén, egységes társadalmat. Jelentős társadalompolitikai hibák forrásául szolgált az a voluntarista szemlélet amelynek alapján megfogalmazódott az ..alaptétel”: társadalmunk osztályai, rétegei lényegileg azonos élethelyzetben vannak, ezért azonosak az érdekeik. A hatvanas évek politikai szemléletmódja már a társadalom reális érdek- tagozódását ismerte el. nem hagyva figyelmen kívül azt. hogy ez a korábbi évek során is így volt. A felszabadulást követően is jelentős élethelyzetben különbségek. ehhez kapcsolódóan más-más érdekek. s ideológiák jellemezték a magyar társadalmat. Ez nemcsak „továbbéltetett” korábbi, a marxizmus—leninizmustól különböző ideológiákat, hanem természetes módon újak születtek. akkor is. ha erről hivatalosan nem sok szó es^tt. Ugyanakkor azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a mi szűkebb „világunk” nem egy sziget Európa és a többi kontinens országai között. Szerteágazó, egyre ósz- szetettebb. bonyolultabb gazdasági, politikai, kulturális és egyéb kapcsolatok egész rendszere köt össze bennünket nem csupán a szocialista világrendszer, hanem a Föld legkülönbözőbb más országaival is. Természetes. hogy ezek a szálak sok-sok ideológiai mozzanat közvetítői is. S azok az ideológiák, amelyek korábban is nagy súllyal voltak jelen a fejlett tőkés, vagy a fejlődő országokban. vagy másutt, azok az ideológiák, amelyek lényeges ú.i elemeket is tartalmazva e régiókban a közeli évtizedekben megszülettek. nem maradhattak hatás nélkül itthoni ideológiai életünk változásaira sem. Már pusztán az eddigiekben felsorolt tényezők iá igazolják. hogy társadalmunk ideológiai szférája az elmúlt évtizedek során mindenkor Pluralista jellegű volt. s ennek napjainkban való kihangsúlyozása egyáltalában nem a szocialista vívmányok rombolását. hanem a realitások megfelelő figyelembevételét jelenti. A valósággal pontosan számoló szemlélet alapfeltétel ideológiai életünk .feladatainak eredményes megoldásában. Hiszen a „szem- bekötősdi” már az eddigiekben is komoly károkat akozott. Annak a szükség- szerűségébe. hogy a marxizmus—leninizmus ideológiája jelentős korszerűsítést igényel, hogy szerepük van azoknak a mulasztásainknak is. amelyek a ..monopolhelyzet” kényelmesítő hatására alakultak ki. Ha valóban azt kívánjuk elérni — márpedig ez elkerülhetetlen —. hogy a marxizmus—leninizmus korszerűsödő ideológiája adminisztratív eszközök fel- használása nélkül domináló hatást tudjon kifejteni, összetett, sürgető feladatokat kell elvégeznünk. Reálisan számba kell venni a társadalmi fejlődés során kialakult élethelyzetbeli különbségeket. az eltérő helyzetű csoportok mozgását, a társadalmunkban jelenlévő, ható különböző ideológiákat. s mindezek figyelembevételével szilárd társadalom-tudományos bázist kell teremteni, s folyamatosan biztosítani ideológiánk korszerűsítéséhez. Társadalmi feladataink azt követelik. hogy széles tömegeket mozgósítsunk ezek megoldására. Ehhez azonban ki kell alakítani, el kell mélyíteni az emberek érdekeltségét. érdekeltségi tudatát e tennivalókkal kapcsolatosan. Ez ideológiai életünk plurális jellegének elismerése. a jelenleginél korszerűbb marxista—leninista ideológia tudatos. felkészült közvetítése nélkül elképzelhetetlen. V. I. Az új lakótelep Hevesen, bizonyára majd kisvárosi gondok nélkül (Fotó: Perl Márton)
