Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-15 / 38. szám

1. NÉPÚJSÁG, 1988. február 15., hétfő ESEMÉNYEK, KÉPEKBEN A szovjet fővárosban a Legfelsőbb Tanács Szövetségi és Nemzetiségi Tanácsa külügyi bi­zottságának ülésén megkezdődött a szovjet— amerikai rakétaszerződés ratifikálásáról szó­ló vita. A képen: Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter szól a képviselőkhöz (Népújság-telefotó: TASZSZ — MTI — KS) Jacques Chirac jelenlegi miniszterelnök után Raymond Barre korábbi kormányfő (a ké­pen) is bejelentette indulását az áprilisi el­nökválasztáson. Mitterrand államfő szándé­kai még nem ismeretesek ... (Népújság-telefotó: AP — MTI — KS) Varsóban tett rövid munka­látogatást hétfőn, Milos Jakes, a Cseh­szlovák Kommunista Párt KB főtitkára (balról), aki a repülőtéren Vojciech Jaruzelski lengyel pártvezetővcl látható (Népújság­telefotó: CAF — MTI — KS) New Hampshire-i előválasztás —( Külpolitika/ kommentárunk )— Kiút a káoszból A megoldásra szombat hajnalig kellett várni. A végsőkig elcsigázott politikusok ekkor tájékoztatták a kialvatlanságtól kivörösödött szemű újságírókat a kompromisszumos határozatról. A vita végül is né­hány kulcskérdés körül csúcsosodott ki: a szervezet finanszírozásának mechanizmusa, a mezőgazdasági ártámogatások mértéke és a visszatérítés rendsze­re. Az EGK elnöki tisztét éppen betöltő NSZK ré­széről Kohl kancellár személyes presztízskérdést csi­nált a megállapodás elfogadtatásából, így az utolsó menetben már jórészt ő és Margaret Thatcher brit és Ruud Lubbers holland kormányfő vívott szócsa­tát. A britek azt kifogásolták, hogy aránytalanul megnőtt a mezőgazdasági termelőknek juttatott ár­támogatás, így Nagy-Britannia dotálja a francia, olasz, spanyol és más nemzetiségű gazdákat. Az át­hidaló megoldás lényege az, hogy korlátokat szabtak a mezőgazdasági ártámogatás növelésének, érintet­lenül hagyták London fő vívmányát, a befizetéséből kapott visszatérítést és a nemzeti össztermék 1,2 szá­zalékában állapították meg a tagállamok hozzájáru­lását a Közös Piac költségvetéséhez. A részletek kidolgozása még hátravan, de az már eldőlt, hogy sikerült újabb lépést tenni a nyugat-eu­rópai gazdasági integráció irányába. Az 1992-re ter­vezett rendszer a nyugat-európai szakértők reményei szerint növeli majd a Közös Piac termelőinek ver­senyképességét a világpiacon, ellensúlyozandó az Egyesült Államok, Japán és az újonnan jelentkező vetélytársak által keltett konkurenciát, s hozzájárul a teljes, tehát a politikai téren is végbemenő köze­ledéshez. A jó öreg kontinens nyugati részén tehát úgy vélik, hogy nem esélytelenek a világméretű versenyfutásban. Az biztos, hogy a vitákban kiala­kuló egyetértésre nagy szükségük lesz — már a közeljövőben. Horváth Gábor SZEMÉLYI SÉRÜLÉS NEM TÖRTÉNT Amerikai hadihajók provokációja nij” és az SzKR—6 jelzésű Pillantás a hétre HÉTFŐ: Kétnapos látogatásra Csád- ba utazik a francia kül­ügyminiszter. Jean-Ber- nard Raimond valószínű, leg az afrikai országnak nyújtandó gazdasági és ka­tonai segélyekről tárgyal majd, és igyekszik megis­merkedni a helyzet leg­újabb fejleményeivel. A harcterekről egy ideje nem érkeznek hírek újabb ösz- szecsapásokról, nem lehet azonban kizárni a polgár- háború kiújulásának lehe­tőségét. KEDD: Még egy francia politikus utazik a héten: Didier Ba- riani külügyi államtitkár Tiranában tárgyal majd az albán diplomácia vezetői­vel a két ország gazdasá­gi és politikai kapcsolatai­ról. Albánia az utóbbi hó­napokban érezhetően nö­velte külpolitikai aktivitá. sát, több nyugat-európai országgal folytatott diplo­máciai tárgyalásokat. SZERDA: Brüsszelbe, a NATO főha­diszállására látogat Mar­garet Thatcher brit kor­mányfő. A szovjet—ameri­kai tárgyalások eredmé­nyeinek fényében némi­képp felértékelődött Lon­don szerepe az atlanti tömbben, ezért Thatcher megnyilatkozásait árgus szemekkel figyelik majd Európában — s természe­tesen Washingtonban és Moszkvában is. v. CSÜTÖRTÖK: Az Egyesült Államokban tárgyal Kohl nyugatnémet kancellár. Az NSZK kor­mányfő az előző napon uta­zik Washingtonba, hogy a Közös Piac soros elnöke­ként, gazdasági és világ- politikai ügyekről tárgyal­jon Ronald Reagannel. PÉNTEK: Kongresszust tart a Spa­nyol Kommunista Párt. A többszöri szakadáson át­ment mozgalom nehéz helyzetbe került, korábbi népszerűsége, választótábo­ra alaposan csökkent. A kommunista vezetők most igyekeznek megtalálni a fejlődés lehetőségeit, újra­teremteni a párt egységét. SZOMBAT: A Szovjetunióba menet, egynapos megállót tesz Helsinkiben George Shultz amerikai külügyminiszter. Tárgyalásainak pótlólagos jelentőséget adf hogy Finn­országban még nem ért véget az elnökválasztási procedúra, jóllehet kétség­telen, hogy Mauno Koivis- to elnök a legnagyobb esé. lyes. VASÄRNAP: Moszkvába érkezik, az ame­rikai külügyminiszter. George Shultz és Eduard Sevardnadze tárgyalásain a középpontban az újabb csúcstalálkozó előkészítése, a stratégiai fegyverek öt­venszázalékos csökkentése áll majd. Valószínűleg megtárgyalják majd az af­ganisztáni rendezés kérdé­seit is. Háborúk és polgárháborúk miatt, ma 12 millió ember hontalan. A menekültek tö­megének reménytelen sorsán az ENSZ igyekszik enyhíteni. Afrikában, főként észak­keleti és déli részén, 4—5 millió menekültet tartanak számon. Afganisztánból a lakosság egyhanmada mene­kült el: 3 milliónyian Pa­kisztánban, 2 milliónyian pe­dig Iránban várják a békés kibontakozást, a hazatérés lehetőségét. Délkelet-Ázsia háború és polgárháború súj­totta országaiból. Kam­bodzsából és a Fiilöp-szige- tekről 1,5 millió ember me­nekült el az utóbbi évek­ben. Közép-Amerikában és Mexikóban 300 ezerre teszik az ott élő menekültek szá­mát. Az ENSZ Menekültügyi Fő­biztossága egy 1951-es nem­zetközi egyezmény alapján Heves szócsaták, látványos ikorteshadjárat-gyűlések elő­zik meg az Egyesült Álla­mokban az elnökjelöltségért vívott csata második jelen­tős fordulóját, a New Hamp­shire államban, kedden meg­tartandó előválasztást. A republikánusok közül Robert Dole szenátor a fel­mérések szerint utolérte a korábban biztos nyerőnek tekintett George Bush alel- nököt. igyekszik a menekültek sor­sán enyhíteni. A fő cél az, hogy hazatérhessenek, ha ezt a hazájukban uralkodó hely­zet megengedi. Tavaly 250 ezer menekült tért vissza ön­kéntes alapon hazájába. Ám ugyancsak tavaly, 600 ezer új menekültet vett nyilván­tartásba világszerte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. A 2250 alkalmazottal és évi 367 millió dolláros költ­ségvetéssel dolgozó intéz­ménynél régóta tisztában vannak azzal, hogy nem elég, ha naponta egy csésze teát vagy egy tál rizst juttatnak ingyen a rászorulóknak. A szervezet azon igyekszik, hogy a menekülteket befo­gadó országok lehetővé te­gyenek a menekülteknek va­lamilyen tevékenységet, leg­alább az önellátó falusi gaz­dálkodást. fgy nagyobb lesz A demokraták soraiban el­sősorban a második helyért folyik a harc: a szomszédos állam. Massachusetts kor­mányzója, Michael Dukakis itt biztos nyerőnek látszik, de a „továbbjutásban” fon­tos szerepet betöltő második helyezés sorsa korántsem dőlt el. Az iowai párttanács­kozásokon győztes Richard A. Gephard képviselő és az ott második Paul Simon sze­nátor immár meglehetősen személyeskedő hangvételben vitázott egymással. az önbecsülésük, csökken el­keseredésük, ami a befoga­dó országokban uralkodó helyzet szempontjából sem közömbös. Az ENSZ-iszervezet már tíz, főleg mezőgazdasági ok­tatási központot állított fel világszerte. Ez azért is szük­séges. mert megváltozott a menekültek összetétele. Míg az ötvenes években főleg egyéni okból fogtak sokan vándorbotot, vallási, faji ül­döztetés elől menekültek, addig manapság a háborúk, belvillongások miatt, egész térségek lakossága válik föl­dönfutóvá. A menekültek fe­le gyermek, 25 százalékuk nő. Az «ENSZ Menekültügyi Főbiztossága arra törekszik, hogy a gyerekek, mire felnő­nek, szakképzett, hasznos pol­gárokként térhessenek majd vissza hazájukba. Waldheim-ügy A szakértő véleménye A Der Spiegel című nyu­gatnémet hetilap sajnálko­zását fejezte ki egy, időköz­ben hamisítványnak bizo­nyult — Kurt Waldheim osztrák köztársasági elnök második világháborús múlt­jával kapcsolatos — okmány közléséért. A hamburgi képes maga­zin hétfőn utcára kerülő új számában elismeri: koráb­ban nem a szükséges fenn­tartásokkal hozta nyilvános­ságra hanem háborús bűnök elkövetésére . utaló bizonyí­téknak tüntette fel egy olyan távirat másolatát, amely azt sugallta, hogy Waldheimnek, a Wehrmacht hadnagyaként, köze volt jugoszláv polgári személyek fasiszta táborok­ba való elhurcolásához. A hamburgi államügyész­ség — mint már jelentettük — okmányhamisítás, csalás és egy külföldi ország ál­lamfőjének megsértése gya­nújával, eljárást indíttatott ismeretlen személyek ellen. Egy stuttgarti írógépírás­szakértő krimináltechnikai vizsgálata ugyanis fényt de­rített arra, hegy a szóban forgó, 1942-ből származónak feltüntetett távirat nyilván­valóan hamisítvány, és szö­vegét egy 1949-ben gyártott géppel írták rá egy egyéb­ként eredeti sürgönynyom­tatványra. Az amerikai hadihajók nyilvánvaló provokációt haj­tottak végre Szevasztopol, a fekete-tengeri szovjet flotta legnagyobb támaszpontja kö­zelében — ezt a következte­tést vonja le vasárnapi kom­mentárjában a Pravda. Meg­állapítja: az utóbbi időszak kedvező változásai, egyebek között a K.HR—HHR szer­ződés aláírása nem minden­kinek van ínyére, ezek az erők feszültséget akarnak szítani az államközi kap­csolatokban, megnehezítve a leszerelés folyamatát. A szovjet lap emlékeztet arra, hogy a két amerikai hadihajót — a Yorktown rakétahordozó cirkálót és a Caron torpedórombolót már előre figyelmeztették: az ál­taluk követett útvonalon meg fogják sérteni a szovjet felségvizeket, majd pedig arra, hogy már meg is sér­tették az államhatárt. A ha­tárőrség és a flotta felszólí­tásaira csak „OK” jelzés ér­kezett, érdemi válasz azon­ban nem: ezért a „Bezzavet­Vietnamban a holdújév alkalmából hirdetett amnesz­tia keretében szabadon en­gedik az utolsó átnevelő tá­bor mintegy 160 lakóját is. A Hanoitól kilencven ki­lométerre délnyugatra fek­vő táborban az egykori sai­ornaszad azt a parancsot kapta, hogy „szorítsák ki” az amerikai hadihajókat a határon túlra. Az ütközés következtében megsérült a 9600 tonna víz- kiszorítású Yorktown fedél­zete, valamint a hajótaton lévő „Barpoon” rakétaindító­berendezés. Ezt egy perccel megelőzően hasonló helyzet­be került az 5700 tonnás Cáron és az 1000 tonnás SzKR—6-os: a szovjet őrna- szád kisebb léket kapott a merülési szint felett. Szeren­csére személyi sérülés egyik oldalon sem történt. A Pravda kommentárjában emlékeztet a nemzetközi tengerjogi konvencióra, amelynek értelmében a ha­dihajók békés szándékkal áthaladhatnak a területi vi­zeken, hogy útjukat lerövi­dítsék, de ez az útvonal nem érintheti a belső vizeket és •kikötőket. Az útvonalat azonban a parti országnak van joga kijelölni. goni rendszer hivatalnokait és katonai vezetőit őrizték. A vietnami hatóságok nem gördítenek akadályt azok útjába, akik szabadulásuk után el kívánják hagyni az országot. ENSZ: menekültek menedéke Amnesztia Vietnamban

Next

/
Thumbnails
Contents