Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-15 / 38. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam. 38. szám ÁRA: 1988. február 15., hétfő 1,80 FORINT SZMBT-küldöttség hazánkban A Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására va­sárnap hazánkba érkezett a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság küldöttsége. A delegá­ció amelyet Nyikolaj Danyi- lin gyógyszer- és mikrobio­lógiai ipari miniszterhelyet- tes. a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság első elnökhe­lyettese vezet, a magyar— szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés aláírásá­nak 40. és az SZMBT meg­alakulásának 30. évfordulója alkalmából megrendezendő ünnepségeken vesz részt. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Sudár Iván. az MSZBT titkára fogadta. Je­len volt Ivan Bagyul. a Szovjetunió budapesti nagy­követségének tanácsosa* a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője. Ne divatból A társadalom, a gazda­sági, politikai élet egész­séges átalakításának, át­alakulásának vagyunk ta­núi, részesei hazánkban csakúgy, mint más szoci­alista országban is. Közös gondjaink sora tette szük­ségessé, sürgetővé a cse­lekvést, az előrelépést. Tu­dunk, beszélünk róla, ta­lán túlon-túl is sokat. S szerencsére — mint ta­pasztalhatjuk szűkebb és nagyobb környezetünkben egyaránt — nem hiányzik a jobbítás szándéka, aka­rata sem. Lépten-nyomon találkozhatunk a buzga­lommal, igyiekeztetteV, s noha az útnak még igen­igen az elején járunk, hely- lyel-közzel már eredmé­nyek is akadnak. Nyugtalanító ugyanek­kor, hogy az iparkodásnak nincs mindenütt és min­dig magvasabb tartalma. Ügy tűnik néha, hogy nem egészen igazi buzgóságról, hanem csupán felszínesebb jelenségről van szó; amo­lyan tessék-lássék, vagy éppenséggel igen látványos, de valójában vérszegény felbuzdulásról. Mondhat­nék úgy is: holmi divat­ról. Jó néhányon csak azért „vették a lapot”, mert „el­várás” ez, így illik most tenni a haza minden de­rék állampolgárának. Az a sikkes — gondolják — ha tesz az ember, a veze­tés, a kollektíva bármit. Mindegy, hogy mi ez. A nyüzsgés, a változtatás a lényeg. Remek példa ez utóbbi­akra a rádió minapi híre is, amely tudtul adta, hogy valahol a fővárosban, va­lamelyik vendéglátóipari egység főnöke, üzletének kirakatában hirdeti fennen a „peresztrojkát”. Azokat az újdonságokat, amelyek eltérőek az eddigiektől. Ám amit sorol, sajnos ke­vésbé eredetiek, s tulaj­donképpen semmi közük a nemesebb átalakításhoz. Jószerével olyasmiket kí­nál a vendégnek, amelyek nagyon is természetesek, s valaha régen talán innen sem hiányoztak. Másutt pedig „peresztrojka” nél­kül is vannak hasonlók. S —, hogy csak a szakmánál maradjunk — utalhat­nánk akár közelebbiekre is. Arra, amikor a keres­kedelem úgy értelmezi a jelszót, hogy szinte fene­kestül felfordítja az eddi­gieket: műszaki boltba he­lyezi a konfekciót, konfek­cióboltba a márkás italo­kat, átrendezi a megszo­kott osztályokat az áru­házakban. Vagy említhet­nénk az olyan átképzése­ket is, amikor piackuta­tás, gyártás- és termékfej­lesztés helyett, mindenféle különösebb mérlegelés nélkül, mondhatni, csak úgy, vaktából kezdi, vég­zi az üzem, a vállalat fe­leslegessé vált dolgozóinak átcsoportosítását, átképzé­sét. Aligha kell hangsúlyoz­I ni, hogy a társadalom ér­telmesebb, sokkal értél- ; mesebb átalakulást vár. Egy-egy átrendezett vagy átköltöztetett áruda, a la­katosból csinált fűtő vagy hasonlók, még fél megol­dásnak is kevesek. Nekünk ; pedig igazi megoldás kell l életünk minden területén, | a várt előrelépéshez. Gyónj Gyula Létrehozták a Meteor Gazdasági Társaságot - Osztrák-magyar ve­gyes vállalatot alapítottak — Adóügyi, szaktanácsadási iroda kister­melőknek - Menedzsereket képeznek Számítástechnikával az élelmiszer-gazdaságért Az elmúlt hónapokban ötletes tévéreklámjuk alapján so­kan felfigyeltek a MÜSZI-re, Szakmai körökben Heves me­gyében is ismerik, sőt becsülik Is a Mezőgazdasági Ügyvitel­szervezési és Számítástechnikai Közös Vállalat munkáját. Partnereik körében ugyanis szűkebb hazánkból is vannak a termelőszövetkezetektől az ipari vállalatokig szép szám­mal olyanok mint a Finomszerelvénygyár, a dohánygyár vagy az Eger—Mátra Vidéki Borgazdasági Kombinát. Tulaj­donképpen a nevükben is jelzett tevékenységi körrel is fog­lalkoznak. Szakembereik matematikusok, programozók, akik egyben a mezőgazdasághoz is értenek és módszereket aján­lanak ahhoz, miként lehet a legkevesebb anyaggal, energiá­val, munkaerővel a legnagyobb hozamokat elérni. Manapság 233 partner 70 milliós befektetéséért felelnek. Közel hárommilliárd forint az idén Folytatódik a Gagarin Hőerőmű rekonstrukciója Tavalyi munkájukat az el­múlt héten tartott igazgató­tanács-ülésen értékelték. Mint az dr. Tóth Tibor igazgató beszámolójából is kitűnt: 1987-ben több mint 6 ezer. különböző típusú szerződésnek tettek eleget az alapítók és a partnerek meg­elégedésére. Jelentősen sike­rült enyhíteniük a velük kapcsolatban levő üzemek, vállalatok számítástechnikai eszköz- és sokszorosítóberen­dezés-beszerzési gondjain. Az elmúlt évben 17 új kiad­vánnyal jelentkeztek, amely felölelte a számvitelt, a köz- gazdasági szabályozás terü­leteit. Bővítették a szakta­nácsadást. a munkavédelem, a számítástechnika és a ház­táji gazdálkodás területén, s ezt kiterjesztik a társadalom- biztosításra is. 1987-ben megalakították a Meteor Gazdasági Társasá­got, ahol állami támogatás nélkül, komplex mezőgazda- sági információs rendszer- programokat dolgoznak ki. már a következő, VIII. öt­éves tervre. A fejlesztések finanszírozására 40 millió forint értékben lakossági kötvényt bocsátottak ki, és ugyancsak az elképzelések megvalósítását szolgálhatja egy kapcsolódó, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­sághoz címzett pályázat el­nyerése is. A Migérttel például évek során kialakult jó kapcsolat eredményeként, 1987-ben nagy mennyiségű, NDK gyártmányú Robotron írógép­pel, számológéppel és hozzá tartozó kellékekkel álltak együttesen vásárlóik rendel­kezésére. Az elmúlt évben, a szovjet partnerek megelé­gedésére, időarányosan tel­jesítették a KGST komplex együttműködési tervében meghatározott feladataikat. Agroorg néven létrehoztak egy osztrák—magyar vegyes vállalatot, amely főleg a technikai feltételek megte­remtésével, a mezőgazdaság automatizálásával foglalko­zik. Ez a jövőben az export­képes élelmiszer-gazdasági termékek külföldi értékesíté­sét is elősegítheti. Ezen túl- menőleg, foglalkoznak me­nedzserképzéssel. valamint adó■ és ártanácsadói szolgál­tatással. Több évre szóló szerződést kötöttek egyete­mi oktatókkal és kutatók­kal. Ebbe a programba 100 millió forintot fektetnek. A legfrissebb ennek részeként, hogy együttműködési meg­állapodás jött létre a közös vállalat, valamint a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem között. Az egy dolgozóra ju­tó árbevétel 1987-ben a MÜ- SZI-nél meghaladta a két­millió forintot, az átlagnye­reség pedig a 200 ezer forin­tot. A szervezett, hozzáértő munkának köszönhető, hogy tavaly a vállalat árbevétele megközelítette az 500 millió forintot, nyeresége pedig túl­szárnyalta a 40 milliót. Mind­két eredmény terven felül si­került. Vállalkozó kedvüket 1988-ra is igyekeznek megtartani. A szigorúbb közgazdasági fel­tételek ellenére is kielégíte­ni kívánják az alapító és a partnereik igényeit. Erre ga­rancia a vállalat szakembe­reinek felkészültsége, kép­zettsége. A szaktanácsadáson, a gépbeszerzésen túl, ered­ményes elképzelésnek tűnik a mezőgazdasági adóügyi szak­tanácsadási irodájuk beindí­tása. Ezzel elsődlegesen a kistermelők tevékenységét segítik. Erre vonatkozóan már 400 szerződést kötöttek. Kiemelt figyelmet fordítanak a fejlesztői munkára, s a meg­szerzett hazai; illetve külföl­di piacaikat a lehetőségek­hez képest bővítik. Ezt szol­gálja az önálló külkereske­delmi jog megszerzése, amely szellemi termékek exportját githeti elő. Ez olyan gazdál­kodási eredmény elérését biztosíthatja, amely anyagi biztonságot teremt különbö­ző vállalkozásaikhoz. Saját forrást biztosít kis- és köze­pes méretű fejlesztésekhez, egyben a közös vállalat va­gyonának egyenletes növe­kedését garantálja. Mentusz Károly A villamosenergia-ipar egyedi nagyberuházásának. a Paksi Atomerőmű tovább­építésének költségeire az idén az általános forgalmi adóval együtt 3.4 milliárd forintot költhetnek. Ebből az eddig átadott négy erőmű- blokkhoz tartozó kiegészítő létesítményekre és a két. ezer megawattos új blokk építésének előkészítésére fut­ja. A népgazdasági terv a villamos hálózatok célcso­portos beruházásaira a ko­rábbinál jóval szerényebb összegeket szán. 1988-ban a forgalmi adó­val együtt 5,4 milliárd forin­tot költenek a villamos hő­erőművek rekonstrukciós programjára. Ennek csaknem Miskolcon, a Zalka Máté Gépipari Műszaki Középis­kolában megkezdődött az ipari robotokat üzemeltető és karbantartó technikusok képzése. Az észak-magyaror- szá gi régióból Borsod-Aba- új-Zemplén, Hajdú-Bihar. Heves és Nógrád megye üze­meiből — harminc, sikeres felvételi vizsgát tett jelent­kező vehet részt a most kez­dődő kurzuson. (A felvételi követelmény: szakközépisko­lai érettségi.) Húsz hallgató­nak vállalata fizeti az okta­tás díját, tízen saját maguk viselik a költségeket. A hallgatók a féléves elő­készítő képzés záróvizsgája után további egyéves okta­tásban vesznek részt, s vé­gezetül ipari robotot üze­meltető és karbantartó tech­nikusi minősítő vizsgát tesz­nek. A hallgatók jól felké­szült szakemberek irányítá­a felét a Gagarin Hőerőmű korszerűsítésére fordítják. Többek között az első ne­gyedévben befejezik a IV. számú blokk rekonstrukció­ját és folytatják a munkát a III. számú blokknál. A kazánok hatásfokát jelentő­sen javítják azzal, hogy a jövő év végéig felépítik az úgynevezett lignithomogeni­záló művet, amely egyenle­tes fűtőértékű tüzelőanyag­gal látja majd el az erőmű­vet. Az Oroszlányi Hőerőmű­ben a III. blokk rekonstruk­cióját folytatják, a Pécsi Hő­erőműben pedig a további program szerint óránként 160 tonna gőzt szolgáltató kazánok építését készítik elő a régiek pótlására. sával a többi között megis­merik a robotok automati­kus rendszereit, a számító­gépes irányítástechnikát, el­sajátítják a különböző hid­raulikus és pneumatikus gépezetek működtetésének tudnivalóit. A levelező kép­zés keretében kéthetente két napon át a miskolci intézet jól felszerelt szaktantermei­ben és műhelyeiben szerez­nek gyakorlati ismereteket. Itt japán és magyar gyárt­mányú robotok állnak a hallgatók rendelkezésére. A Zalka Máté Gépipari Mű­szaki Középiskola mintegy tízmillió forintot költött gép­parkjának bővítésére, s a ro­bottechnikai oktatás szemé­lyi feltételeinek megterem­tésére. A tervek szerint a jövőben folyamatossá teszik a képzést, s ha szükséges, növelik a hallgatók létszá­mát. BEISKOLÁZÁS HEVESBŐL IS Technikusképzés az ipari robotok üzemeltetésére Szétszerelés, javításhoz Halmos Antal — sz előtérben — az Országos Mérésügyi Hi­vatal munkatársa az ipari vlllamosenergla-fogyasztók mérő­készülékét hitelesíti a próbapadon (Fotó: Szabó Sándor) Lummer Illésné a csapágyat cseréli ki Juhász Gyula a háromfázisú fogyasztás­% mikroszkóp segítségével mérőket szereli össze Öt megyében hitelesítenek Évente csaknem 65 ezer tégy-, háromfázisú és különleges energia „mérleg” időszakos vizsgálatát, bemérését biztosítja az ÉMASZ hatvani hitelesítő állomása. A vállalat szak­emberei a fogyasztás pontossága, s az energiatakarékosság érdekében a lakossági és ipari villamosenergia-felhasználók mérőműszereinek karbantartását, nagyjavítását is elvégzik Borsod, Heves, Nógrád, Pest és Szolnok megye területén.

Next

/
Thumbnails
Contents