Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam. 26. szám ARA: 1988. február 1.. hétfő 1.80 FORINT A művelődés esélyei Amikor belevágtunk eb­be az esztendőbe, még ál­talános volt a vélekedés: megcsappannak a művelő­dés esélyei, nem lesz ele­gendő idő és energia, az emberekben arra, hogy kul­turálódjanak, Aztán, ahogy telnek a hetek, mind több jelét lehet látni annak, hogy nem ilyen egyszerű a hely­zet. Sok szempontból újra az érdeklődés központjába került néhány kulturális kérdés, az intézmények ve­zetői nem panaszkodnak a közönség elmaradására. Sőt. bizony még néhány prog­ram, szolgáltatás, olyan fi­gyelmet kelt, amelyre nem is számítottak. Ha jobban belegondolunk, ez a jelenség is természe­tes: bonyolultabbá váló vi­lágunkban kell az eligazí­tó szó, ezért ki-ki önmaga is keresi a biztos pontokat. Egyre nagyobb az igény a szórakozásra, a kikapcsoló­dásra is, mert napi feszült­ségeink közül ki kell lép­nünk, hogy másnap is el tudjuk végezni feladatain­kat. Azt sem lehet figyel­men kívül hagyni, hogy so­kan ráébredtek arra: az előttünk álló esztendőkben csak új ismeretekkel fel­vértezve állják meg a he­lyüket. Ez mind arra utal. hogy egyáltalán nem- kiseb­bek a művelődés esélyei, mint régebben, csupán al­kalmazkodni kell a kiala­kult helyzethez. Ez egyáltalán nem egy­szerű feladat, bármennyire is szimplán ki lehet monda­ni. szinte parancsoló szük­ségként megfogalmazni. A versenyt kevés művelődési intézmény állhatja, mert a többség esetében hiányoz­nak azok a feltételek, ame­lyek lehetővé tennék szá­mukra, hogy felvegyék a kesztyűt. Mert igenis, ver­senyről van szó: a világ­gal, a felgyorsult esemé­nyekkel, az emberek érdek­lődésével kell lépést tarta­ni. Ráadásul úgy, hogy egv-egy településen a mű­velődési ház vagy a könyv­tár az értelmes közösségi lét lehetőségét adja meg, ' ne az italbolt lehessen az egyetlen hely, ahol gondot és bajt meg lehet beszélni. Sajnos jelen pillanatban a községi művelődési há­zaink túlnyomó többsége nagy nehézségekkel küzd. Olyan körülmények között dolgoznak, amelyek létüket is megkérdőjelezik. A könyvtárak s a mozik sin­csenek lényegesen jobb helyzetben. Mindenütt el kell gondolkodni azon, hogy az ésszerűség határain be­lül. hogyan lehet összpon­tosítani a szűkös anyagi le­hetőségeket, s legalább egy elfogadható épületet a kö­zösség céljaira szolgálatba állítani, esetleg úgynevezett faluházzá alakítani. Változatos formákat kell kitalálni arra, hogy a mű­velődésnek valóban meg­maradjanak az esélyei, mert enélkül nehezen jut­hatunk előre. Gábor László A BIZALOM JEGYÉBEN Családsegítő központok Egerben flifUtffBQ -kupa *88: 1. Bélapátfalva A nehezülő gazdasági körülmények, és társadalmi változások következtében az elmúlt évtizedben szaporodtak a családon belüli konfliktusos helyzetek, miközben a hagyományos állami ellátórendszer nem, vagy nem mindig időben tudott lépést tar­tani a segítségnyújtásban. Ennek legfőbb oka az volt, hogy hiányoztak a kellő inti­mitást is biztosító, a sokoldalú segítésre is képes tanácsadó intézmények, amelyek a családot tekintve igyekeztek volna komplex támogatást nyújtani a különböző gondok megoldásában. Ezt a hiányt igyekeztek pótolni Egerben is, ahol a Megyei Módszertani Tovább­képző Bölcsődében család- segítő szolgálatot szerveztek. Szükség volt erre a lépésre azért is, mert az elmúlt években a megyeszékhelyen is jelentősen nőtt a veszé­lyeztetett kiskorúak száma, s emelkedett a válások ará­nya. A családsegítő központ elődje, a gyed-klub a Cse- bokszári-városrészben ala­kult tavaly októberben. A választást az indokolta, hogy a lakónegyedben több, mint 18 ezer ember él, elsősorban fiatalok, kisgyermekes csa­ládok. Az elhatározásban szerepet játszott az is, hogy a bölcsődei gyermeklétszám csökkenése miatt felszaba­dult gondozónői hálózat fel- készültsége (egészségügyi, pedagógiai, pszichológiai is­meretei) jól hasznosíthatók ebben a munkában. Mivel ezek a szakemberek nagy­fokú empátiás készséggel rendelkeznek, ennek segítsé­gével képesek „azonos hul­lámhosszra'’ állni másokkal, így a segítségnyújtás is könnyebbé válik. A Kiss Lajos utcai Sem- melweis-bölcsődében a tár­gyi feltételek (klubszoba, gyermekjátszószoba, fogadó rész) is biztosítottak. Épp ezért ebben az intézmény­ben már tavaly megkezd­védőnők, illetve körzeti or­vosok jelzéseire, informáci­óira. A bölcsődei családse­gítő szolgálat, amely vala­mennyi városi bölcsödében igénybe vehető. $egít a kis­korú gyermekek nevelésére vonatkozó ismeretek átadá­sában, a tudatosabb gyer­meknevelésben. A csebokszári központban már jelenleg is képzett szak­embergárda (jogász, szak­pszichológus, logopédus, pe­dagógus, védőnő) szeretné elérni, hogy a szülők a jö­vőben bármikor bizalommal forduljanak az új szerve­zethez. Lehetőséget nyújta­nak intimebb kérdések tisz­tázására, s a családban elő­forduló bármilyen jellegű konfliktus megoldására is. A távolabbi cél, hogy egy- egy bölcsőde a különböző lakókörzetek meghatározott családsegítő bázisává váljon. Ez a tervezett rendszer koor­dinációs munkát végezne azok között az emberek kö­zött, is, akik a lakókörzet testi-lelki egészségéért fele­lősek. (Fotó: archív) hette működését, a családse­gítő szervezet. Itt a kisma­mák kötetlen beszélgetése­ken, tanácsadásokon vehet­nek részt. A foglalkozások keretében napirendre kerül­tek és kerülnek lélektani, orvosegészségügyi, nevelés- tani és gondozással kapcso­latos előadások. A tervek között szerepelnek vetítések, kiállítások is. A gyermekek számára szakfelügyeletet, szabad játéktevékenységet biztosítanak az itt dolgozók. A rendszeres napi ügyelet (8—12 óráig) célja, hogy a tanácsra szorulók telefonon, illetve személyesen is vá­laszt kaphassanak kérdéseik­re. Azoknak a kicsiknek pe­dig, akik jól érzik magukat az új környezetben, heti egy alkalommal egyórás felügye­letet szerveznek. Ez alatt az idő alatt a szülők elintézhe­tik azokat a teendőket, ame­lyeket gyerekkel együtt ne­hezebb volna. Az új központok létreho­zása a problémás családok felkutatásában is segítséget nyújt, mivel számítanak a Telt lelátó — ezer néző — előtt vívták vasárnap délelőtt Egerben, a Kemény Ferenc Sportcsarnokban a Népújság-kupa '88 pénzdíjas teremlabdarúgó-torna helyosztóit. A dön­tőt megtekintette Somogyi Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke is, aki munka­társunk kérdéseire a nagyközönség előtt nyil vános interjúban válaszolt. A végső győzelmet, parázs hangulatú játék, majd büntetőpárbaj után a Bélapátfalvi Épí­tők szerezte meg az Eger SE előtt. Harmadik ként a Gyöngyösi SE végzett. A tornáról a 6. oldalon részletesen is beszámolunk. Képünkön: a 20 ezer forintos fődíjat elnyerő cement­gyári gárda (Fotó: Szántó György) Az ifjúsági törvény — KISZ-szemmel A Minisztertanács és a KISZ KB vezetőinek közel­múltban lezajlott találko­zóján megállapodás szüle­tett arról, hogy a kormány még az idén ifjúságpolitika feladattervet dolgoz ki és előkészíti az ifjúsági törvény korszerűsítését. A döntés hátteréről Nagy Imre. a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára a következőket mondta: — Az ifjúsági törvény 1971- ben született meg, annak hangsúlyozásaként, hogy az ifjúság nevelése, az ifjúság­gal való foglalkozás össztár­sadalmi. azaz állami feladat. Minthogy azonban elsősor­ban szándékok fogalmazód­tak meg benne, megalkotó­ik nem pontosították az ál­lam. a különböző ál­lami szervek feladatait. s nem tartalmaz a végrehaj­tásra vonatkozó garanciákat, ellenőrzési. számonkérési mechanizmusokat, a törvény nagyobbrészt deklaráció ma­radt, Elsősorban, ez az oka annak, hogy a KISZ szor­galmazza e törvény módosí­tását — mondatta a KISZ KB titkára. — Az ifjúsági szövetség álláspontja az — fejtette ki Nagy Imre —. hogy nem új ifjúsági törvényt kell alkot­ni mert a fiatalok jelenlegi helyzetének jobbítása nagy. részt állami feladat, a gon­dok orvoslása pusztán jogi eszközökkel nem lehetséges. Az ismert problémák — a bérezési rendszer korszerűt­lensége. a foglalkoztatásban jelentkező hátrányok, a la­káshelyzet folyamatos rom­lása. a gyermekvállalás és -nevelés terheinek növeke­dése — perspektívavesztést jelenthetnek az ifjúság szá­mára. Ennek következménye az elkeseredettség, a kiáb­rándultság pedig máris ta­pasztalható az ifjúság köré­ben. A fiatalság az a társa­dalmi réteg, amelynek nin­csenek még tartalékai, emel­lett az ifjúság társadalmi szerepe. érdekérvényesítési pozíciói gyengültek. Ezért nem elegendő a jogi szabá­lyozás. Ezért van szükség a kormány ifjúságpolitikai feladattervére amely a sta­bilizációs időszak állami fel­adatait rögzíti — húzta alá a KISZ K'B titkára, majd így folytatta: — Az ifjúság helyzetének javításához szükség van alapvető társadalmi szemlé­letváltásra. új prioritások meghatározására és érvénye­sítésére is. Előrelépést jelent e szán­dék megvalósításában, hogy az Országgyűlés nemrégi­ben megalakult ifjúsági és sportbizottsága első ülésén állást foglalt: a parlament tavaszi ülésszakán javasla­tot tesz arra. hogy a kor­mány készítsen ifjúságpoli­tikai feladattervet és azt terjessze a testület elé. Ez viszont lehetőséget ad arra, hogy a törvényhozó testület ne csak az ifjúsági törvény módosítása ürügyén tárgyal­jon a fiatalok helyzetéről. — Nincs kizárva annak a lehetősége — mondotta be­fejezésül a KISZ KB titká­ra —. hogy az ifjúsági tör­vény felülvizsgálatának eredménye — ez a következő év feladata — új törvény megalkotása t teszi szüksé­gessé. Annak azonban, hogy olyan új törvény szülessék, amel.v tartalmában-minő- ségében nem jelent újat, nincs értelme. Az ifjúsági szövetség véleménye szerint ennek a törvénynek nem az ifjúsággal kell foglalkoznia, hanem az állam ifjúsági tevékenységével A fiatalok­kal szemben vállalt kötele­zettségeit kell jogszabályi keretbe foglalnia, garanciá­kat nyújtva arra is., hogy az ifjúság élhessen a jogaival ÉLELMISZER-KÍNAIAT 1988-BAN Kielégítik a keresletet Immár nemcsak a meg­változott árak, hanem 1988 első hónapjának tapasztala­tai alapján is prognosztizál­hatja a kereskedelem az év folyamán várható igényeket, s a termelőkkel folytatott tárgyalások, valamint az im­portlehetőségek ismeretében tervezheti az idei áruellá­tást. Az élelmiszer-kereskede­lem várható alakulásáról Spi- lák Ferenc kereskedelmi mi­niszterhelyettes a következő tájékoztatást adta: a keres­kedelem a tavalyihoz ha­sonló élelmiszer-forgalom­mal számol, ám az árak ala­kulását figyelembe véve, számít arra is, hogy az igé­nyek egyre inkább eltolód­nak az olcsóbb termékek fe­lé. A kereskedők véleménye szerint, a hazai élelmiszer- ipar lehetővé tészi a keres­let maradéktalan kielégíté­sét. Az alapvető élelmiszerek közül lisztből és kenyérből növekvő forgalom várható, cukorból viszont valószínű­leg kevesebbet fognak vásá­rolni. A prognózis szerint megnövekszik ugyan az igény az olcsóbb húskészít­mények iránt, de változatla­nul keresik majd a vevők a drágább húsokat is — pél­dául a szalámit, a bélszínt — ám ezekből az idén sem tud a kereskedelem elegen­dőt kínálni. A zsiradékok közül előreláthatóan egyre inkább az étolaj- és a mar­garinfogyasztás kerül előtér­be — elsősorban a sertészsír árának növekedése miatt —, margarinból azonban import­ra lesz szükség. Tejből és tejtermékekből, az áremelkedések ellenére, januárban ugyanannyi fo­gyott az üzletekben, mint az elmúlt években, s a terme­lőkkel folytatott tárgyalások szerint, a tejipar szállításai teljes egészében fedezik a szükségleteket az év folya­mán. Rizsből is lesz elegen­dő, a második fél évben azonban előreláthatóan to­vábbi importra lesz szük­ség. Az áremeléseket követően, a vártnál kisebb mértékben csökkent a kereslet a hús- és készételkonzervek iránt. E- termékekből elegendőt tudnak biztosítani, viszont a főzelék- és gyümölcskonzer- vek mennyiségének és vá­lasztékának biztosítására to­vábbi tárgyalásokra lesz szükség a gyártókkal. A kereskedelem az égetett szeszes italok forgalmának csökkentésére törekszik. Cél­ja, hogy az alacsonyabb szeszfokú borok és sörök fe­lé terelje át a forgalmat. Az utóbbiakból elegendőnek ígérkezik a rendelkezésre álló mennyiség, a söripar például az elmúlt két esz­tendőben 800 ezer hektoli­terrel növelte évi termelé­sét. Üdítőitalokból az áremel­kedések ellenére, a tavalyi­hoz hasonló forgalom vár­ható, s az igényeknek meg­felelően, növelik a kereske­delmi forgalomban a kóla és a citrus üdítők arányát. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből az év első fe­lében a tárolt áruk alapoz­zák meg a kereskedelem kí­nálatát. Hagymából és zöld­ségfélékből többet tároltak a tervezettnél, alma is van ele­gendő, a burgonya azonban kevés. A kereslet kielégíté­sére tavasszal importtal ja­vítják a burgonyakínálatot. Az ez év őszi és 1989 tava­szi zavartalan ellátás érde­kében. valószínűleg növelni kell a burgonya vetésterü­letét, mert az időjárás hatá­sa kiszámíthatatlan. A belkereskedelem a rendelkezésre álló importke­retet elsősorban alapvető cikkek behozatalára fordítja. A déligyümölcsök közül ezért citromból vásárolnak na­gyobb mennyiséget, ebből igény szerinti lesz az ellátás, banán, narancs azonban vár­hatóan kevesebb lesz, mint amennyi elkelne az üzletek­ben. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents