Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-13 / 10. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. január 13., szerda OLCSÓBB KÍNÁLAT Agrotek-tervek A MEGÚJULÁS REMÉNYÉBEN APCON Hová tart a Qualität? A tavalyihoz hasonló meny- nyiségben, megközelítően 4,2 milliárd forint értékű gé­pet, alkatrészt, eszközt kí­nál az idén az Agrotek az állami gazdaságoknak, tsz- eknek és a szakszövetkeze­teknek. Az egyes ágazatok gépeiből tovább növeli a választékot. A garanciális szolgáltatások színvonalát pedig tovább javítja. Nacsády Árpád, az Agro­tek vezérigazgatója az MTI munkatársának elmondta: a vállalat a korábbiaknál is jobban elébe megy az üze­mek igényének annál is in­kább. mert a gazdaságok egy része pénzügyi gondok­kal küszködik, kevesebb jut a műszaki megújulásra. Gondjaink enyhítésére, a ter­melés korszerű technikai feb tételeinek biztosítására az Agrotek egyrészt növeli az olcsóbb gépek kínálatát, másrészt a gépkölcsönzés, a lízingügylet kiterjesztésével több olyan üzemet is hozzá­juttat új eszközökhöz, ame­lyeknél jelenleg hiányzik a pénz a vásárláshoz. Rekordévként könyvelheti el 1987-et az Országos Ta­lálmányi Hivatal: összesen 6200 szabadalmi bejelentést nyújtottak be, 10 százalék­kal többet, mint a megelőző évben. A tavalyi rekord elsősor­ban annak köszönhető, hogy az utóbbi években — az egyébként kedvezőtlen köz- gazdasági feltételek közepet­te a találmányi hivatal és más állami, illetve társadal­mi szervek, elsősorban a szakszervezetek, a MTESZ, a KISZ a korábbinál haté­konyabb kezdeményezésekkel igyekeznek fellendíteni a fel­találói tevékenységet. Lét­rejött az országos újítási adatbank, megalakult az Újítási Szakértői Testület, szélesedett a találmányi tan­folyamok rendszere. Szá­mos nemzetközi és hazai ki­állítást, versenyt, pályázatot szerveztek, illetve anyagilag támogattak. A találmányok eredménye 1980 óta négyszeresére nőtt. A szocialista országokban gyártott kombájnokból ara­tásig mintegy 850-et hoznak be. ezek többsége az NDK- ból érkezik. Az idén 20 nagyteljesítményű, igen kor­szerű DON—1500-as gabona- kombájnt is várnak a Szov­jetunióból. Tervezik, hogy 90—100 gabonakombájnt és mintegy félszáz korszerű ta- karmánybetakarítót lízing- szerződéssel értékesítenek. A géppark 4500 traktorral. 800 szállító-rakodó géppel gya­rapszik, és lesz elegendő NDK-ban gyártott önjáró si­lózógép is. Újdonságként kor­szerű burgonyabetakarító gépekkel bővül a választék. Az elöregedő géppark biz­tonságos üzemben tartására alkatrészből, műszaki áruból folyamatosan növekednek az igények. A tőkés importból származó alkatrészek egy ré­szének helyettesítésére hazai gyártókat keres az Agrotek, eddig ez évre 530 millió fo­rint értékben kötött szerző­dést mezőgazdasági gépgyá­rakkal, termelési rendszerek­kel, ipari és mezőgazdasági szövetkezetekkel. tavaly meghaladta a 11 mil­liárd forintot. Az 1987-ben kifizetett találmányi díjak összege elérte az egymilliár- dot. Tavaly is, mint má-r évek óta a gyógyszeripar volt az egyik legaktívabb terület, de sok szabadalmat jelentettek be a növényvédő szerek, va­lamint az energiahordozók célszerűbb felhasználására is. Emelkedett a hagyomá­nyos tüzeléstechnikai rend­szerekhez kapcsolódó, ener­giatakarékos megoldásokat tartalmazó, valamint a mik­roprocesszoros rendszerek al­kalmazásával összefüggő be­jelentések száma. Előtérbe kerültek a környezetvéde­lemmel, ezen belül is első­sorban a szennyvíztisztítási eljárásokkal, továbbá az új növényfajtákkal kapcsolatos szabadalmak. A logikai já­tékokra vonatkozó találmá­nyok visszaestek, helyüket a készség- és képességfejlesztő technikai játékok foglalták el, az ezeket tartalmazó be­jelentéseket főképpen ma­gánfeltalálók tették. Dr. Horváth Lajos: „A vi­lágkereskedelembe kell be­kapcsolódnunk" Mostanában a korábbiak­nál többen foglalkoznak azzal, hogy mi lesz az új évben. Ennek ellenére kevesebben vannak azok. akik legalább hozzávető­legesen meg tudnák ítélni, mit hoz 1988. Magyaror­szág életében. Hazánkban található 19 megye, ren. geteg gyár, él tízmillió ember. Mindenkinek más és más feladatai vannak, s hogy ehhez hozzálássa­nak, kellene a tisztánlátás. Ilyen cipőben jár az apci Qualitál Könnyűfémöntö­de is. Az igazgató, dr. Horváth Lajos találkozá­sunkkor tíz percben álla­pítja meg beszélgetésünk időtartamát, ám végül is több időn át tájékoztat bennünket kemény és őszinte szavakkal Előbb 1987-ről hallottunk áttekintést. — Ez az év minden te­kintetben jöbb volt az az­előttinél, bár kisebb terv­vel indultunk neki — mond­ta dr. Horváth Lajos. — Kiugró volt a teljesítmé­nyünk, ez nagymértékben annak .köszönhető,1 hogy termékszerkezetünkben elő­térbe került a járműipar kiszolgálása. Voltak akadá­lyozó tényezők is, elsősor­ban az, hogy három nagy szállítótól nem mindig kap­tuk meg a szükséges alap­anyag-mennyiséget. Ezt azonban ki tudtuk küszö­bölni, ügy. hogy engedélyt kértünk és kaptunk külföl­di beszerzésre. Természe­tesen az import exportot eredményezett. — A változásokhoz ala­pot nyújthatnak a már meglevő kapcsolatok .. . — További importra is számítunk Ezt viszont csak dollárral lehet megoldani, de nem feltétlenül Nyugat­ról. Elsősorban szocialis­ta országok alapanyag-szál­lítóival szeretnénk újabb kapcsolatokat teremteni. De a már jórészt telített pia­cokra beférkőzni nem túl egyszerű. — A minőségileg és mennyiségileg hatékonyabb termelésből újabb feladatok is adódnak. Melyek ezek? — -Rendkívül sok a meg­rendelésünk. Hogy ezt tel­jesíteni tudjuk, másképpen kell felállni. Belső létszám- átcsoportosítás kezdődik, s ezzel együtt házi tanfolya­mok is indulnak a már meg­levők mellett. — Ebből azonban felvető­dik egy sarkallatos kérdés, mégpedig az elbocsátás. — Ezerkátszáz emberünk van, s ennyinek munkát is tudunk biztosítani. Legfel, jebb az történik, hogy aki nem tudja «llátni a más feladatot, azt „elcseréljük”. — Volt már szó érintőle­gesen a termékszerkezet­váltásról. Mit szolgál ez a Qualitálnál? — Régebben nem töre­kedtünk maximális nyere­ségre. most azonban erre lesz szükség. Konkrét mi­nőségre kell szerződnünk, s a termékeinket a legjobb Tielyekén értékesíteni. A világkereskedelembe kell bekapcsolódnunk, hiszen amiatt nem .mehetünk tönkre, hogy itthon nem mindenki tudja kifizetni a magasabb árakat. — Milyen konkrét válto­zások lesznek? — Az öntvényeink ará­nyát növeljük. Háromezer­ötszáz tonnát kívánunk ké­szíteni, s ehhez a kapaci. tásunk megvan. Jelenlegi száz öntőnk mellé még har­mincat fogunk alkalmazni. Dolgozóink átképzése meg­kezdődik, s ebből az adó­dik. hogy többletbérre is szükség lesz, hiszen az ő fizetésük két-háromszoro- sa a más területeken tevé­kenykedőknél. „A növekvő gondokban is feladatot kell látni, nem tétlenségünk igazolását” — mondta nemrégiben a tele­vízióban Pozsgai Imre, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára. Jó példával szolgálnak er. re az apciaik, bár munkáju­kat sok minden nehezíti. Éppen most, mikor egyik legkiválóbb évük után van­nak. Bennük van azonban a megújulás. a további eredményesség lehetősége. Kovács Attila Kaszás Józsel'né öntvényeket állít elő (Fotó: Perl Márton) Rekordszámú szabadalom A megyei munkásőrség összetétele megfelelt az Ideiglenes Központi Bi­zottság határozatának. Tag- iai többségükben munkások (ipari munkás, állami gazda­sági és gépállomási dolgo­zó). szegényparaszt, terme­lőszövetkezeti tag. haladó értelmiségi, párt-, állami, tö­megszervezeti. tömegmoz- aalmi funkcionárius volt. Az összetételnek megyénkben is voltak sajátosságai. Pél­dául a mezőgazdasági jelle­gű vidékeken, például a fü­zesabonyi és a hevesi járás­ban. többségük dolgozó pa­rasztokból. tsz-tagokból te­vődött össze. A munkásőrök majdnem teljes egésze tag­ja volt a pártnak, bőr vol­tak soraikban párton kívü­liek is. Kisebb hányaduk három, hat hónapos, illetve egv-két éves pártiskolát vég­zett. Többségük általános iskolával rendelkezett. Zö­mük húsz-ötven év között volt. akik már korábban ka­tonai kiképzésben vettek részt. Jelentős számban töl­töttek be különféle funkció­kat. Egyes hélyeken számot­tevő volt közöttük a volt karhatalmisták száma. Pél­dául a hatvani járásban 'harminchárom fő. A munkásőrzászlóaljak. il­letve -századok élére kato­nai ismeretekben jártas, bá­tor személvek kerültek, akik korábban többségükben hon- véd'tisztek. pártmunkások voltak, vagy egyéb arra al­kalmas emberek kerültek az egvgségek élére. A megyei munkásőrség el­ső parancsnoka Deák Ferenc yolt akit 1857. március 4- től az országos parancsnok­ACÉLKÉK SZÍNŰ EGYENRUHÁBAN A Munkásőrség megszervezése és tevékenysége Heves megyében 111/3. ság bízott meg e feladat ellátásával. Helyettese Sin- kó Antal, az egri járási párt- bizottság egykori titkára volt. Az egri városi és járási zászlóalj parancsnoka Mi­hály Pál lett. aki előtte a Borsodnádasdi Lemezgyár személyzeti osztályának ve­zetője volt. ö a gyárban 1956. november 4-e után egv húsz főből álló fegyve­res csoportot szervezett, amellyel bejött Egerbe. Egy­sége lett a magva az egri karhatalomnak. Az egri szá­zad parancsnoka Gyetvai János, az egri járásé pedig Nagy Emil, finomszerelvény- gyári dolgozó lett. A gyön­gyösi városi és járási zászló­alj parancsnoka Tóth József főhadnagy volt. a városi szá­zadparancsnok Papp József, a járási pedig Csontos Mi­hály. A hatvani városi szá­zad élén Tóth Lajos, a já­rási élén pedig Papp Béla állt. A füzesabonyi század parancsnokságával Bánkú­ti Károly századost bízták meg. A hevesi századpa­rancsnok Barna László fő­hadnagy. a oétervásári pa­rancsnok pedig Vincze Jó­zsef lett. Kezdetben mindenhol gon­dot okozott önálló helyisé­gek. épületek hiánya. Pél­dául a megyei parancsnok­ságnak kezdetben csak egy szobája volt Hevesen pedig a századirodát a járási párt­bizottságon biztosították. A kiképzés nélkülözhetet­len feltétele volt a fegyve­rek biztosítása. Ebben az időszakban az alábbi fegy­verek voltak rendszeresítve: karabély, pisztoly, géppisz­toly. golyószóró, géppuska és kézigránát. Az első hetek­ben a kiképzést gátolta a fegyverhiány, illetve a von­tatott fegyverellátás. Először a törzsek szükségleteit biz­tosították. majd a zászlóal­jakét. illetve a századokét. Az ellátás kezdetben mint­egy ötven-kilencven száza­lékos volt. A fegyvereket a rendőrőrsökön, a karhatal­mi egységek raktáraiban he­lyezték el. Az Ideiglenes Központi Bi­zottság határozata alapján a munkásőrségbe felvett személyeket egyenruhával, vászonszárú csizmával, de­rékszíjjal. vörös karszalag­gal és egvenruihasapkával látták el. Mivel a ruházati kellékek gyártása csak most indult el. ezért az ellátásban megyénkben is zökkenők voltak. Az első napokban a kellékeknek csak ötven-hat- van százalékát tudták bizto­sítani. Ezért még az első felvonulásokon például egyensapka helvett svájci- sapkát használtak. A kiképzéshez, különféle akciókhoz szükséges gépjár­műveket (tehergépkocsi, mo­torkerékpár) a gazdasági egységek biztosították. Pél­dául a füzesabonyi század­nak a pusztaszikszói állami gazdaság, az egri AKÖV; a Gyöngyös városi és járási zászlóaljnak a járási tanács adott gépkocsit. A hevesi század a helybeli állami és gépállomás, a kömlői tsz és a kiskörei termelőszövetke­zet gépkocsijait használta. A munkásőrf elv ételt köve­tően megindult a szakmai, illetve katonai kiképzés. En­nek az alábbi területei vol­tak: alaki kiképzés, fegyver- ismeret. fegyverkarbantar­tás. fegyverkezelés, lőelmé- let. lőgyakorlat (éleslövé­szet) elsősegélynyújtás, har­cászat. riadóterv-végrehaj- tás. ballisztikai ismeretek. A kiképzéseket hivatásos ka­tonatisztek irányították. Az első hetekben gondot jelen­tett. hogy kevés volt a szak­mailag jól felkészült kikép­ző. A kiképzés kezdetben gyorsított volt. Először napi 8 óra. majd heti egy-két napi kiképzés vált rendsze­ressé. A kiképzést kezdet ben gátolták a hiányzások. Ez néhol hatvan-hetven szá­zalékos volt. A szakmai kiképzéssel pár­huzamosan végezték a poli tikai tájékoztatást időszerű bel- és külpolitikai kérdé­sekről. Ezt a járási jogú pártbizottságok szervezték meg. Kezdetben ez zökke­nőkkel járt a kiképzés el­hanyagolása miatt. A munkásőrök túlnyomó többsége a közös foglalko­zásokon. a munkahelyeken és a magánéletben egyaránt fegyelmezetten élt és dolgo­zott. Néhány munkásőr azonban néha megfeledke­zett magáról, s a szolgálati szabályzatot megsértette. Az ilyen munkásőröket figyel­meztették. ha ez nem hasz­nált. le is szerelték őket. A munkásőrzászlóalje’- il­letve -századok csapatzászlót kaptak és névadóünnepsége­ket szerveztek. Névadóul a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemel­kedő harcosait választották. Például a hatvani városi és járási zászlóalj névadója Zalka Máté az egrié Balázs Ignác, a füzesabonyié Ha­ntán Kató lett. A munkásőrök már kez­detben nagyon sokrétű mun­kát végeztek. Feladatuk volt a rendszeres fegyveres ügye­leti szolgálat ünnepi szol­gálat. részvétel koszorúzáso­kon. ünnepségeken, illetve azok fegyveres biztosítása; oártházak. egyéb objektu­mok védelme. A munkásörök első nagy erőpróbája az ellenforradal­márok MŰK (Márciusban Ojra Kezdjük) akciójának meghiúsítása volt. Ebben az időszakban március 14—15— 16-án. a munkásörök a kü­lönféle fegyveres alakulatok tagjaival iárőröztek. állan­dóan szolgálatban voltak. Március 21-én pedig de­monstrációs felvonuláson vettek részt. Április 4-én és május 1-jén ünnepi fel­vonuláson vettek részt, illet­ve azt biztosították. A mun­kásőrök az említett ünnep­ségeken nagy harci kedvvel és lelkesedéssel vettek részt: ... az elvtársak többsége most pótolni akarta. amit novemberben elmulasztott.” — olvashatjuk egy korabeli jelentésben. A munkásőrség kezdettől fogva pártirányítás alapján dolgozott. Ez azt jelentette, ihogy a pártszervek, az alap- szervezetek rendszeresen foglalkoztak a munkásőrség tevékenységével. Az irányí- tómunka azonban kezdet­ben még leszűkült a szer­vezőmunkára. A ‘ politikai irányítás csak később ka­pott nagyobb szerepet. A három évtizeddel ezelőtt alakult munkásőrség Heves megyében is megállta a he­lyét a népíhatalom és a bé­kés építőmunka során. Ezért gondoljunk tisztelettel azok­ra. akik három évtizeddel ezelőtt vállalták a munkás­őrséggel járó terheket, s utó­daik. az elődök példájából okulva ma is vállalják. (Vége) Szecskó Károly

Next

/
Thumbnails
Contents