Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-13 / 10. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. január 13., szerda OLCSÓBB KÍNÁLAT Agrotek-tervek A MEGÚJULÁS REMÉNYÉBEN APCON Hová tart a Qualität? A tavalyihoz hasonló meny- nyiségben, megközelítően 4,2 milliárd forint értékű gépet, alkatrészt, eszközt kínál az idén az Agrotek az állami gazdaságoknak, tsz- eknek és a szakszövetkezeteknek. Az egyes ágazatok gépeiből tovább növeli a választékot. A garanciális szolgáltatások színvonalát pedig tovább javítja. Nacsády Árpád, az Agrotek vezérigazgatója az MTI munkatársának elmondta: a vállalat a korábbiaknál is jobban elébe megy az üzemek igényének annál is inkább. mert a gazdaságok egy része pénzügyi gondokkal küszködik, kevesebb jut a műszaki megújulásra. Gondjaink enyhítésére, a termelés korszerű technikai feb tételeinek biztosítására az Agrotek egyrészt növeli az olcsóbb gépek kínálatát, másrészt a gépkölcsönzés, a lízingügylet kiterjesztésével több olyan üzemet is hozzájuttat új eszközökhöz, amelyeknél jelenleg hiányzik a pénz a vásárláshoz. Rekordévként könyvelheti el 1987-et az Országos Találmányi Hivatal: összesen 6200 szabadalmi bejelentést nyújtottak be, 10 százalékkal többet, mint a megelőző évben. A tavalyi rekord elsősorban annak köszönhető, hogy az utóbbi években — az egyébként kedvezőtlen köz- gazdasági feltételek közepette a találmányi hivatal és más állami, illetve társadalmi szervek, elsősorban a szakszervezetek, a MTESZ, a KISZ a korábbinál hatékonyabb kezdeményezésekkel igyekeznek fellendíteni a feltalálói tevékenységet. Létrejött az országos újítási adatbank, megalakult az Újítási Szakértői Testület, szélesedett a találmányi tanfolyamok rendszere. Számos nemzetközi és hazai kiállítást, versenyt, pályázatot szerveztek, illetve anyagilag támogattak. A találmányok eredménye 1980 óta négyszeresére nőtt. A szocialista országokban gyártott kombájnokból aratásig mintegy 850-et hoznak be. ezek többsége az NDK- ból érkezik. Az idén 20 nagyteljesítményű, igen korszerű DON—1500-as gabona- kombájnt is várnak a Szovjetunióból. Tervezik, hogy 90—100 gabonakombájnt és mintegy félszáz korszerű ta- karmánybetakarítót lízing- szerződéssel értékesítenek. A géppark 4500 traktorral. 800 szállító-rakodó géppel gyarapszik, és lesz elegendő NDK-ban gyártott önjáró silózógép is. Újdonságként korszerű burgonyabetakarító gépekkel bővül a választék. Az elöregedő géppark biztonságos üzemben tartására alkatrészből, műszaki áruból folyamatosan növekednek az igények. A tőkés importból származó alkatrészek egy részének helyettesítésére hazai gyártókat keres az Agrotek, eddig ez évre 530 millió forint értékben kötött szerződést mezőgazdasági gépgyárakkal, termelési rendszerekkel, ipari és mezőgazdasági szövetkezetekkel. tavaly meghaladta a 11 milliárd forintot. Az 1987-ben kifizetett találmányi díjak összege elérte az egymilliár- dot. Tavaly is, mint má-r évek óta a gyógyszeripar volt az egyik legaktívabb terület, de sok szabadalmat jelentettek be a növényvédő szerek, valamint az energiahordozók célszerűbb felhasználására is. Emelkedett a hagyományos tüzeléstechnikai rendszerekhez kapcsolódó, energiatakarékos megoldásokat tartalmazó, valamint a mikroprocesszoros rendszerek alkalmazásával összefüggő bejelentések száma. Előtérbe kerültek a környezetvédelemmel, ezen belül is elsősorban a szennyvíztisztítási eljárásokkal, továbbá az új növényfajtákkal kapcsolatos szabadalmak. A logikai játékokra vonatkozó találmányok visszaestek, helyüket a készség- és képességfejlesztő technikai játékok foglalták el, az ezeket tartalmazó bejelentéseket főképpen magánfeltalálók tették. Dr. Horváth Lajos: „A világkereskedelembe kell bekapcsolódnunk" Mostanában a korábbiaknál többen foglalkoznak azzal, hogy mi lesz az új évben. Ennek ellenére kevesebben vannak azok. akik legalább hozzávetőlegesen meg tudnák ítélni, mit hoz 1988. Magyarország életében. Hazánkban található 19 megye, ren. geteg gyár, él tízmillió ember. Mindenkinek más és más feladatai vannak, s hogy ehhez hozzálássanak, kellene a tisztánlátás. Ilyen cipőben jár az apci Qualitál Könnyűfémöntöde is. Az igazgató, dr. Horváth Lajos találkozásunkkor tíz percben állapítja meg beszélgetésünk időtartamát, ám végül is több időn át tájékoztat bennünket kemény és őszinte szavakkal Előbb 1987-ről hallottunk áttekintést. — Ez az év minden tekintetben jöbb volt az azelőttinél, bár kisebb tervvel indultunk neki — mondta dr. Horváth Lajos. — Kiugró volt a teljesítményünk, ez nagymértékben annak .köszönhető,1 hogy termékszerkezetünkben előtérbe került a járműipar kiszolgálása. Voltak akadályozó tényezők is, elsősorban az, hogy három nagy szállítótól nem mindig kaptuk meg a szükséges alapanyag-mennyiséget. Ezt azonban ki tudtuk küszöbölni, ügy. hogy engedélyt kértünk és kaptunk külföldi beszerzésre. Természetesen az import exportot eredményezett. — A változásokhoz alapot nyújthatnak a már meglevő kapcsolatok .. . — További importra is számítunk Ezt viszont csak dollárral lehet megoldani, de nem feltétlenül Nyugatról. Elsősorban szocialista országok alapanyag-szállítóival szeretnénk újabb kapcsolatokat teremteni. De a már jórészt telített piacokra beférkőzni nem túl egyszerű. — A minőségileg és mennyiségileg hatékonyabb termelésből újabb feladatok is adódnak. Melyek ezek? — -Rendkívül sok a megrendelésünk. Hogy ezt teljesíteni tudjuk, másképpen kell felállni. Belső létszám- átcsoportosítás kezdődik, s ezzel együtt házi tanfolyamok is indulnak a már meglevők mellett. — Ebből azonban felvetődik egy sarkallatos kérdés, mégpedig az elbocsátás. — Ezerkátszáz emberünk van, s ennyinek munkát is tudunk biztosítani. Legfel, jebb az történik, hogy aki nem tudja «llátni a más feladatot, azt „elcseréljük”. — Volt már szó érintőlegesen a termékszerkezetváltásról. Mit szolgál ez a Qualitálnál? — Régebben nem törekedtünk maximális nyereségre. most azonban erre lesz szükség. Konkrét minőségre kell szerződnünk, s a termékeinket a legjobb Tielyekén értékesíteni. A világkereskedelembe kell bekapcsolódnunk, hiszen amiatt nem .mehetünk tönkre, hogy itthon nem mindenki tudja kifizetni a magasabb árakat. — Milyen konkrét változások lesznek? — Az öntvényeink arányát növeljük. Háromezerötszáz tonnát kívánunk készíteni, s ehhez a kapaci. tásunk megvan. Jelenlegi száz öntőnk mellé még harmincat fogunk alkalmazni. Dolgozóink átképzése megkezdődik, s ebből az adódik. hogy többletbérre is szükség lesz, hiszen az ő fizetésük két-háromszoro- sa a más területeken tevékenykedőknél. „A növekvő gondokban is feladatot kell látni, nem tétlenségünk igazolását” — mondta nemrégiben a televízióban Pozsgai Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Jó példával szolgálnak er. re az apciaik, bár munkájukat sok minden nehezíti. Éppen most, mikor egyik legkiválóbb évük után vannak. Bennük van azonban a megújulás. a további eredményesség lehetősége. Kovács Attila Kaszás Józsel'né öntvényeket állít elő (Fotó: Perl Márton) Rekordszámú szabadalom A megyei munkásőrség összetétele megfelelt az Ideiglenes Központi Bizottság határozatának. Tag- iai többségükben munkások (ipari munkás, állami gazdasági és gépállomási dolgozó). szegényparaszt, termelőszövetkezeti tag. haladó értelmiségi, párt-, állami, tömegszervezeti. tömegmoz- aalmi funkcionárius volt. Az összetételnek megyénkben is voltak sajátosságai. Például a mezőgazdasági jellegű vidékeken, például a füzesabonyi és a hevesi járásban. többségük dolgozó parasztokból. tsz-tagokból tevődött össze. A munkásőrök majdnem teljes egésze tagja volt a pártnak, bőr voltak soraikban párton kívüliek is. Kisebb hányaduk három, hat hónapos, illetve egv-két éves pártiskolát végzett. Többségük általános iskolával rendelkezett. Zömük húsz-ötven év között volt. akik már korábban katonai kiképzésben vettek részt. Jelentős számban töltöttek be különféle funkciókat. Egyes hélyeken számottevő volt közöttük a volt karhatalmisták száma. Például a hatvani járásban 'harminchárom fő. A munkásőrzászlóaljak. illetve -századok élére katonai ismeretekben jártas, bátor személvek kerültek, akik korábban többségükben hon- véd'tisztek. pártmunkások voltak, vagy egyéb arra alkalmas emberek kerültek az egvgségek élére. A megyei munkásőrség első parancsnoka Deák Ferenc yolt akit 1857. március 4- től az országos parancsnokACÉLKÉK SZÍNŰ EGYENRUHÁBAN A Munkásőrség megszervezése és tevékenysége Heves megyében 111/3. ság bízott meg e feladat ellátásával. Helyettese Sin- kó Antal, az egri járási párt- bizottság egykori titkára volt. Az egri városi és járási zászlóalj parancsnoka Mihály Pál lett. aki előtte a Borsodnádasdi Lemezgyár személyzeti osztályának vezetője volt. ö a gyárban 1956. november 4-e után egv húsz főből álló fegyveres csoportot szervezett, amellyel bejött Egerbe. Egysége lett a magva az egri karhatalomnak. Az egri század parancsnoka Gyetvai János, az egri járásé pedig Nagy Emil, finomszerelvény- gyári dolgozó lett. A gyöngyösi városi és járási zászlóalj parancsnoka Tóth József főhadnagy volt. a városi századparancsnok Papp József, a járási pedig Csontos Mihály. A hatvani városi század élén Tóth Lajos, a járási élén pedig Papp Béla állt. A füzesabonyi század parancsnokságával Bánkúti Károly századost bízták meg. A hevesi századparancsnok Barna László főhadnagy. a oétervásári parancsnok pedig Vincze József lett. Kezdetben mindenhol gondot okozott önálló helyiségek. épületek hiánya. Például a megyei parancsnokságnak kezdetben csak egy szobája volt Hevesen pedig a századirodát a járási pártbizottságon biztosították. A kiképzés nélkülözhetetlen feltétele volt a fegyverek biztosítása. Ebben az időszakban az alábbi fegyverek voltak rendszeresítve: karabély, pisztoly, géppisztoly. golyószóró, géppuska és kézigránát. Az első hetekben a kiképzést gátolta a fegyverhiány, illetve a vontatott fegyverellátás. Először a törzsek szükségleteit biztosították. majd a zászlóaljakét. illetve a századokét. Az ellátás kezdetben mintegy ötven-kilencven százalékos volt. A fegyvereket a rendőrőrsökön, a karhatalmi egységek raktáraiban helyezték el. Az Ideiglenes Központi Bizottság határozata alapján a munkásőrségbe felvett személyeket egyenruhával, vászonszárú csizmával, derékszíjjal. vörös karszalaggal és egvenruihasapkával látták el. Mivel a ruházati kellékek gyártása csak most indult el. ezért az ellátásban megyénkben is zökkenők voltak. Az első napokban a kellékeknek csak ötven-hat- van százalékát tudták biztosítani. Ezért még az első felvonulásokon például egyensapka helvett svájci- sapkát használtak. A kiképzéshez, különféle akciókhoz szükséges gépjárműveket (tehergépkocsi, motorkerékpár) a gazdasági egységek biztosították. Például a füzesabonyi századnak a pusztaszikszói állami gazdaság, az egri AKÖV; a Gyöngyös városi és járási zászlóaljnak a járási tanács adott gépkocsit. A hevesi század a helybeli állami és gépállomás, a kömlői tsz és a kiskörei termelőszövetkezet gépkocsijait használta. A munkásőrf elv ételt követően megindult a szakmai, illetve katonai kiképzés. Ennek az alábbi területei voltak: alaki kiképzés, fegyver- ismeret. fegyverkarbantartás. fegyverkezelés, lőelmé- let. lőgyakorlat (éleslövészet) elsősegélynyújtás, harcászat. riadóterv-végrehaj- tás. ballisztikai ismeretek. A kiképzéseket hivatásos katonatisztek irányították. Az első hetekben gondot jelentett. hogy kevés volt a szakmailag jól felkészült kiképző. A kiképzés kezdetben gyorsított volt. Először napi 8 óra. majd heti egy-két napi kiképzés vált rendszeressé. A kiképzést kezdet ben gátolták a hiányzások. Ez néhol hatvan-hetven százalékos volt. A szakmai kiképzéssel párhuzamosan végezték a poli tikai tájékoztatást időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Ezt a járási jogú pártbizottságok szervezték meg. Kezdetben ez zökkenőkkel járt a kiképzés elhanyagolása miatt. A munkásőrök túlnyomó többsége a közös foglalkozásokon. a munkahelyeken és a magánéletben egyaránt fegyelmezetten élt és dolgozott. Néhány munkásőr azonban néha megfeledkezett magáról, s a szolgálati szabályzatot megsértette. Az ilyen munkásőröket figyelmeztették. ha ez nem használt. le is szerelték őket. A munkásőrzászlóalje’- illetve -századok csapatzászlót kaptak és névadóünnepségeket szerveztek. Névadóul a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosait választották. Például a hatvani városi és járási zászlóalj névadója Zalka Máté az egrié Balázs Ignác, a füzesabonyié Hantán Kató lett. A munkásőrök már kezdetben nagyon sokrétű munkát végeztek. Feladatuk volt a rendszeres fegyveres ügyeleti szolgálat ünnepi szolgálat. részvétel koszorúzásokon. ünnepségeken, illetve azok fegyveres biztosítása; oártházak. egyéb objektumok védelme. A munkásörök első nagy erőpróbája az ellenforradalmárok MŰK (Márciusban Ojra Kezdjük) akciójának meghiúsítása volt. Ebben az időszakban március 14—15— 16-án. a munkásörök a különféle fegyveres alakulatok tagjaival iárőröztek. állandóan szolgálatban voltak. Március 21-én pedig demonstrációs felvonuláson vettek részt. Április 4-én és május 1-jén ünnepi felvonuláson vettek részt, illetve azt biztosították. A munkásőrök az említett ünnepségeken nagy harci kedvvel és lelkesedéssel vettek részt: ... az elvtársak többsége most pótolni akarta. amit novemberben elmulasztott.” — olvashatjuk egy korabeli jelentésben. A munkásőrség kezdettől fogva pártirányítás alapján dolgozott. Ez azt jelentette, ihogy a pártszervek, az alap- szervezetek rendszeresen foglalkoztak a munkásőrség tevékenységével. Az irányí- tómunka azonban kezdetben még leszűkült a szervezőmunkára. A ‘ politikai irányítás csak később kapott nagyobb szerepet. A három évtizeddel ezelőtt alakult munkásőrség Heves megyében is megállta a helyét a népíhatalom és a békés építőmunka során. Ezért gondoljunk tisztelettel azokra. akik három évtizeddel ezelőtt vállalták a munkásőrséggel járó terheket, s utódaik. az elődök példájából okulva ma is vállalják. (Vége) Szecskó Károly