Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-13 / 10. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. január 13., szerda Milos Jakes befejezte moszkvai látogatását Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára moszkvai munkalátogatá­sa során megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját. Jakes ezt követően elutazott a szovjet fővárosból (Népújság-teleftjtó — TASZSZ — MTI — KSj Takes ita az USA-ba utazott Takesita Noburu japán miniszterelnök kedden dél­előtt az Egyesült Államok­ba utazott, hogy kormány­fővé választása óta először találkozzék Reagan elnök­kel. Helyi idő szerint ked­den délben érkezett Wa­shingtonba. ahol George Shultz külügyminiszter fo­gadta. Takesita a Fehér Ház el­nökén kívül kongresszusi képviselőkkel találkozik maid. és a nemzeti sajtó­központban ..kérdezz-fele- lek" párbeszéd formájában ismerteti maid nézeteit ame­rikai politikusokkal. Új üzbég első titkár Ralik Nyisanovot. az Üz­bég SZSZK Legfelsőbb Ta_ nácsa Elnökségének eddigi elnökét választották a KB első titkárává kedden az Üz­bég Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának ülésén. Az eddigi első titkár. Inam. zson Uszmanhodzsajev egész­ségi állapotának megromlá­sa miatt nyugdíjazását kér­te. Rafik Nyisanov üzbég nem­zetiségű. 1926-ban született paraszti családban. 1942-ben kezdett dolgozni egy mes^- gazdasági termelőszövetke­zetben. A taskenti Pedagó­giai Főiskola elvégzése után párt- és tanácsi szervekben dolgozott. 1970 és 1985 kö­zött diplomáciai munkára ve­zényelték: Sri Lankán és a Maldív-szigeteken képvisel­te a Szovjetuniót nagykö­vetként. maid a Jordániái Hasemita Királyságban volt szoviet nagykövet. 1985—1986-ban az Üzbég SZSZK külügyminisztere volt. maid 1986 decemberé­ben a köztársasági Legfel­sőbb Tanács Elnökségének elnökévé választották. Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára, aki az SZKP KB meghívására munkalátoga­táson tartózkodott a szovjet fővárosban, kedden eluta­zott Moszkvából. A vnukovói repülőtéren Jegor Ligacsov. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagia. a Központi Bizottság titkára és más hivatalos sze­mélyiségek búcsúztatták a vendéget. Látogatásának második napján — elutazását meg­előzően — a csehszlovák ve­zető felkereste Lenin mau­zóleumát a Vörös téren és koszorút helyezett el az épü­letnél. A Kreml falánál, a Sándor-kertben ugyancsak megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját. Ezt követően a vendég Lev Zajkovnak. az SZKP KB PB tagiának, a moszk­vai városi pártbizottság első titkárának kíséretében az 708 munka nélkül ma­radt prilepi (Macedónia) fa­ipari dolgozó 12 tagú kül­döttsége hétfőn délután Belg- rádba érkezett, s kérte, hogy hallgassák meg panaszát a jugoszláv parlamentben. A delegációt Omar Kur- pejovics, a Szövetségi Nem­zetgyűlés Szövetségi Taná­csának elnöke fogadta. A pa­naszosok előadták, hogy hu­zamosabb ideje vesztesége­sen gazdálkodó vállalatukat SZKP Moszkva Frunze ke­rületi bizottságának vezetői­vel találkozott. A pártbizott­ságon tartott beszélgetést — amely a prilepi Faipari Kombinát egyik üzemrész­legeként működött — tavaly november 15-én, csődeljárás­sal bezárták. 708 dolgozó munkanélkülivé vált, azóta nem tud elhelyezkedni, pe­dig közülük sokan család- fenntartók. Kifejtették, az késztette őket a belgrádi útra. hogy véleményük sze­rint sem a városi-körzeti, sem pedig a macedón köz- társasági vezetés nem törő­követően ellátogatott a Szov­jetunió Népgazdasági Kiállí­tására és megtekintett több pavilont. dik sorsukkal, s régebben sem tett lépéseket gyengén gazdálkodó vállalatuk hely­zetének kivizsgálására, sza­nálására. Hangsúlyozták, hogy a ha­vi 67 ezer dináros segélyből nem tudnak megélni. Mini­mális létfeltételeik sürgős biztosítását, s a volt kollek­tíva fiatal tagjainak szak­mai átképzését kérték. A panaszosok ígéretet kap­tak. hogy a parlament köz­benjár az ügyükben. Elbocsátott dolgozók a jugoszláv képviselőházban II közeledés folytatódik PEKING-MOSZKVA Pekingi politikai és dip­lomáciai körökben különle­ges fontosságot tulajdoní­tanak annak a ténynek, hogy több évtized után a kínai sajtó első ízben kért és közölt interjút a Szov­jetunió legmagasabb szin­tű pártvezetőjétől. Mihail Gorbacsov nyilatkozatát teljes terjedelemben közöl­te a Liaovang, a kínai po­litikai és vezető körökben népszerű hetilap, és ami egyáltalán nem lényegte­len, kivétel nélkül vala­mennyi központi és tarto­mányi napilap, közöttük a Zsenmin Zsipao, a Kínai Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának lapja, részletesen ismertette az SZKP KB főtitkárának nyi­latkozatát. Ez — mutatnak rá a kínai politika elemzői — semmiképpen sem te­kinthető véletlennek. Pon­tosan beillik abba a köze­ledési folyamatba, amely az utóbbi néhány évben ta­pasztalható Kína és a Szov­jetunió között. Másrészt, rá­világít arra is, hogy jelen­tős, minden tekintetben po­zitív változás következett be a kínai párt és állami vezetés álláspontjában — tágabb értelemben a Szov­jetunióval, közelebbről pe­dig a Mihail Gorbacsov ne­véhez fjűzödő belpolitikai és külpolitikai fejlemé­nyekkel kapcsolatban. A kínai politikai gyakor­latban nem divatos jelen­ség az úgynevezett gyors- reagálás. Ennek ismereté­ben figyelemre méltó, hogy a sajtó, a rádió és a tele­vízió útján a kínaiak száz­milliói értesültek arról, hogy miként vélekedik a világhelyzetről, a kelet- nyugati kapcsolatok ala­kulásáról és a Kínában fo­lyó gazdasági és politikai reformokról a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtit­kára. A kínai külügyminiszté­rium szóvivője keddi nyi­latkozatában csupán arra szorítkozott, hogy kijelent­se: Teng Hsziao-ping, Ki­na első számú politikai ve­zetője, a Kínai Kommu­nista Párt Központi Kato­nai Bizottságának elnöke korábban már világosan megfogalmazta, milyen feltételek alapján képzel el egy kínai—szovjet csúcsta­lálkozót. A szóvivő ily mó­don reagált arra a meg­jegyzésre, amelyet Gorba­csov a csúcstalálkozóval kapcsolatban tett nyilatko­zatában. A kínai szóvivő kijelen­tése — ellentétben egyes nyugati hírmagyarázók vé­leményével — nem minő­síthető elutasításnak. Már csak azért sem, mert a szovjet pártvezető nem for. mális javaslatot terjesztett elő, hanem csupán leszö­gezte, hogy egy szovjet— kínai csúcstalálkozó logi­kus folytatása lehetne a Moszkva és Peking között immár folyamatban levő po­litikai párbeszédnek Ezen — jegyzik meg Pe- kingben — Kína részéről nincs mit visszautasítani. Annál kevésbé, mert a csúcstalálkozó gondolatát első ízben maga Teng Hsziao-ping vetette fel. S az, hog£ a legmagasabb szintű találkozó gondolata vissza-visszatér, és fokoza­tosan teret nyer a kapcso­latok teljes normalizálásá­ra törekvő Kína és a Szov­jetunió közötti párbeszéd folyamatában, voltaképpen megerősíti Mihail Gorba­csov ama megállapításának a helytállóságát, hogy min­dent figyelembe véve mind­két fél részéről érezni: a csúcstalálkozóra objektív szükség van. Á kínai vezetés, amely korábban meglehetősen hi­tetlenkedő álláspontra he­lyezkedett a Gorbacsov ál­tal elindított belpolitikai reformmal és a nemzetközi enyhülést célzó új külpoli­tikai kezdeményezésekkel kapcsolatban, időközben je­lentős mértékben módosí­totta álláspontját. A Szovjetunióban és a szov­jet külpolitikában végbé- menő változásokat ma már hasznosnak és eredményes­nek tekinti, a szocialista rendszer megújulása és a nemzetközi feszültség csök­kentése szempontjából egy­aránt. Ezt az értékelést tá­masztja alá Kína egyértel­műen pozitív reagálása a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozóra és az azon alá­írt rakétamegállapodásra, s óvatos, de semmiképpen sem elutasító reagálása ar­ra a bejelentésre, hogy a Szovjetunió egy éven be­lül kivonja csapatait Afga­nisztánból. Kínai politikai körökben változatlanul hangsúlyozzák a kambo­dzsai kérdés politikai ren­dezésének szükségességét, de ma már ezt az „aka­dályt” sem olyan mereven közelítik meg, mint koráb­ban tették. Pekingben — kínai poli­tikai körökben is — nyíltan beszélnek arról, hogy ha nem is átértékelés, de a lé­nyegét tekintve jelentős módosulás, ha úgy tetszik újrafogalmazás megy vég­be a kínai külpolitikában. S ennek nem lényegtelen eleme a Szovjetunióról és a szovjet vezetésről — s aligha járunk messze az igazságtól, ha hozzátesszük, hogy a Szovjetunió Kom­munista Pártjáról — alko­tott kép pozitív megválto­zása. Ennek fényében sem kí­nai, sem külföldi politikai vagy diplomáciai körökben nem tekintik lehetetlennek, hogy az idei év újabb — a Nyugat számára esetleg (meglepő — fejleményeket hozhat a kínai—szovjet vi­szonyban. Azok vannak többségben, akik szerint a szükséges feltételek híján ebben az évben még korai lenne a kínai—szovjet csúcstalálkozó. De abban a legóvatosabb elemzők is egyetértenek, hogy a Peking és Moszkva közötti, mind több területre — ideértve az ideológiát és a politikát is — kiterjedő, folyamatos közeledés előbb-utóhb szinte törvényszerűen él­vezet a mindkét fél által oly gondosan napirenden tartott csúcstalálkozó gon­dolatának megvalósításá­hoz. Akik figyelemmel kísérik a Kínában és a Szovjet­unióban kibontakozott — és sok közös vonást muta­tó — reformfolyamatot, eh­hez azt is hozzáteszik, hogy minél előbb kerül sor a legmagasabb szintű párbe­szédre Kína és a Szovjetunió vezetői között, annál haszno­sabb lesz ez a szocializ­mus és a világbéke számá­ra. Éliás Béla rC Külpolitikai kommentárunk )—i Európai rajt ELŐSZÖR LEMONDOTT, majd elhalasztott láto­gatás után érkezett vasárnap Varsóba Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter. A halogatás egyik jele volt annak, hogy az NSZK nem sietett felújítani a normális kapcsolatokat Lengyelország­gal az 1981-es rendkívüli állapot intézkedéseit kö­vetően. Az előjelektől eltérően azonban Genscher mostani megbeszélései — mindkét fél megítélése szerint — pozitív előrelépést hoztak. Kölcsönös aka­rat tapasztalható, hogy új lendületet adjanak a két ország kapcsolatainak. Lengyel részről Orechowski külügyminiszter utalt arra. hogy a viszony norma­lizálódásának alapja az 1970-ben megkötött szerző­dés, Varsó reméli, hogy mielőbb visszatérnek a pénz­ügyi és hitelkapcsolatok fejlesztéséhez, amely elen­gedhetetlen feltétele a kereskedelmi és gazdasági együttműködés bővítésének. Erre már csak azért is szükség lenne, mert az utóbbi évek bonni magatar­tása közepette is változatlanul az NSZK Lengyel- ország legfontosabb tőkés partnere. GENSCHER VARSÖ1 LÁTOGATÁSAKOR a meg­figyelők joggal említik az áttörést. S ez általában is fontos fejlemény a kelet—nyugati viszonyban. Eb­ből a szempontból igen reményt keltő az idei rajt. A közelmúltban járt Moszkvában Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök, látogatásakor megerősítést nyert, hogy Sevardnadze szovjet külügyminiszter még e hónap közepén Bonnba utazik. A vizit alkal- mlat kínál majd Mihail Gorbacsov tervezett NSZK- beli látogatása részleteinek megvitatására is. Kohl kancellár hétfőn, idei első nemzetközi sajtóértekez­letén megerősítette, hogy az új évben az NSZK kü­lönösen nagy fontosságot tulajdonít a Szovjetunió­hoz és a többi szocialista országhoz fűződő kapcso­latoknak. A sajtó képviselői előtt emlékeztetett Grósz Károly tavaly őszi látogatására, majd Kohl bejelentette, hogy idei első külföldi útja Csehszlová­kiába vezet. AZ ELTÉRŐ TÁRSADALMI berendezkedésű or­szágok között alakuló új viszony példái között em­líthető Nyikolaj Rizskov mostani svédországi tár­gyalása — tizenöt év óta először jár szovjet kor­mányfő Stockholmban, Ugyanúgy hivatkozhatunk Erich HoneCkérnék múlt hét végi párizsi megbeszé­léseire is. Európa jól rajtol 1988-ban. A lendület most első­sorban a gorhacsovi új gondolkodásnak, a szovjet— amerikai viszonyban beállt változásnak, a rakéta­megállapodásnak köszönhető. Ám Európa maga is hatékonyan hozzájárul ahhoz, hogy ez a kedvező fo­lyamat állandósulnék a kelet—nyugati kapcsolatok­ban. Ortutay L. Gyula A VEGYI FEGYVEREK MEGSEMMISÍTÉSÉRŐL IS Kezdődhet az érdemi munka Genfben Obuhov nagykövet veze­tésével Genfbe utazott a szovjet küldöttség, hogy az amerikai féllel megkezdjék az érdemi munkát a hadá­szati támadó fegyverrend­szerek (HTF) 50 százalékos csökkentéséről szóló szerző­dés kidolgozásán. Sevard­nadze külügyminiszter be­tegsége miatt elhalasztották Oskar Fischernek, az NDK külügyminiszterének erede­tileg keddre tervezett moszk­vai látogatását. Egyebek kö­zött ezeket jelentette be a szovjet külügyminisztérium szokásos keddi sajtótájékoz­tatóján Gennagyij Geraszi- mov szóvivő. Genfben hamarosan is­mét munkához lát a szovjet és az amerikai delegáció, s folytatják a nukleáris fegy­verek csökkentését célzó tár­gyalásokat. A mostani tár­gyalások fő feladata a HTF 50 százalékos csökkentését előíró szerződés előkészítése, a csökkentésnek azzal a feltételével, hogy a felek meghatározott ideig nem mondják fel a rakétaelhárí­tó rakétarendszereket kor­látozó 1972-es szovjet—ame­rikai szerződést. Ugyancsak Genfben, a le­szerelési értekezlet kereté­ben folyik a vegyi fegyve­rek megsemmisítéséről szó­ló konvenció egyeztetése. Szovjet vélemény szerint — mint Geraszimov hangoztat­ta — rövid idő alatt aláír­ható a konvenció. A Szov­jetunió örömmel fogadta a svéd delegáció vezetőjének szavait, amelyek szerint a politikai akadályok a kon­venció út jóból már elhárul­lak. a megmaradt technikai akadályok pedig még az idén felszámolhatók. A svéd kül­döttségvezető véleménye sze­rint a konvenciónak ki kell terjednie a két összetevőjű (bináris) vegyi fegyverekre is. Eduard Sevardnadze be­tegsége miatt a szovjet fél kérte, hogy halasszák el az NDK külügyminiszterének látogatását. Oskar Fischert keddre várták a szovjet fő­városba. Geraszimov közlé­se szerint a halasztási ké­relmet Berlin megértéssel fogadta. Egyelőre nincs szó arról, hogy Sevardnadze e hét végére tervezett bonni utazását, majd a később esedékes madridi látogatását el kellene halasztani. A szovjet külgazdasági bank zürichi fiókja — kö­zölte végül a szóvivő — köt­vények kibocsátását kezdte meg. A kibocsátás fő szer­vezője a zürichi Bank für Kredit und Aussenhandel. A kibocsátott kötvények össz­értéke 100 millió svájci frank.

Next

/
Thumbnails
Contents