Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-13 / 10. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 10, szám ARA: 1988. január 13., szerda 1.80 FORINT Példakép Minthogy kolléganője szülési szabadságra ment. tanár ismerősöm vette át az egyik hetedikes osztályt. Természetesen kiváncsi volt arra. vajon milyen képességű, milyen mentalitású gyerekek azok, akikkel a következő két esztendő folyamán együtt kell maid munkálkodnia, így aztán az egyik osztályfőnöki órán sort kerített az ismerkedésre. Kiosztott a tanulók között egy-egy papírlapot, maid lediktált néhány kérdést, s a nebulóknak ezekre kellett megadniuk a válaszokat írásban. Amikor később elolvasta a kis „dolgozatokat”. igencsak meglepődött, hiszen arra a kérdésre, amely azt tudakolta, hogy az illető kit tart példaképének. jószerivel csak egykét fiú és lány felelt, a többiek • viszont üresen hagyták ezt a rubrikát. Meghallván ezt a történetet. gondolatban visszapergettem a múltat. Eszembe jutott hajdani iskolám, ahol kedvelt pedagógusom tőlünk Is érdeklődött a példaképeink felőL A különbség csupán annyi, hogy nekünk voltak ilyenek. Sőt, többségüknél inkább az okozta a gondot, hogy a sok-sok megbecsült személyiség közül vajon kit részesítsünk előnyben, ki legyen a kiválasztott. Ügy látszik azonban, a mostaniak helyzete még nehezebb. Miért? Nos. az okok boncolgatása elég messzire vezetne, s talán nem is lehetne a létező ösz- szes tényezőt összegyűjteni. Az viszont tény. hogy az élet számos szférájában megfigyelhető értékválság ezen a területen is érezteti a hatását. Ki a követésre méltó ember, s ki az. aki nem? Szélsőséges példák említése esetén viszonylag egyszerű erre felelni. más alkalmakkor ugyanakkor cseppet sem. S különösen nem a fiatalabbaknak. azoknak, akiknek az egyénisége, a majdani énje még éppen csak kialakulófélben van. Segíteni kell tehát nekik az eligazodásban, s ez nem csupán kevesek feladata: van tennivalója e téren a szülőknek, a pedagógusoknak, a kisebb és nagyobb közösségeknek egyaránt. Mindenekelőtt a felekben kell rendet teremteni. másként olyan, általuk pozitívnak vélt „hősöket” eszményítenek fiaink. mint például a Sylvester Stallone vagy Bruce Lee által megformált figurák. Ügy vélem, aligha kétségbevonható az a megállapítás. hogy példaképekre valamennyiünknek szüksége van, legyen akár tizen-. huszonéves, vagy ennél lényegesen idősebb valaki. Mert ezek egyrészt fix pontokat jelenthetnek, másrészt olyan célul szolgálhatnak. amelynek elérésére törekedve mind többek és többek leszünk ... Sárhegyi István A MEGÚJULÁST KERESVE Könyvtáraink-jelen időben en is a központ igen zsúfolt. túlterheltsége statikai gondokat is okoz. A könyvek három méter magas polcokon vannak, nehezen megközelíthetők. Szinte tarthatatlan helyzet alakult ki a raktározásnál. Az állomány fele a megye- székhelytől 12 kilométerre lévő Szarvaskőben van tárolva. Az olvasó sokszor egyhetes késéssel juthat hozzá az általa igényelt műhöz. A dokumentumok a szállítás közben rongálódnak, nem beszélve arról, hogy ez az elhelyezés mennyire gazdaságtalan. Helyszűke miatt a Megyei Könyvtár beszerzéseit is a minimálisra kellett csökkenteni. Az egy esztendőben vásárolt új dokumentumokat alapul véve. országosan az utolsó helyen kullogunk. Meg kell jegyezni: a szerény fejlesztésnek sokkal inkább a helyhiány, mint a pénzszűke az oka! Mindezek ellenére okos ötletekkel megpróbálják bővíteni a szolgáltatások körét. Talán ez is az oka annak, hogy a beiratkozott olvasók száma általában véve az egész megyében nem csökkent. Többen vannak a látogatók, akik tájékozódni, vagy egy-egy rendezvény kapcsán térnek be a könyvtárakba. A megyei intézményben az utóbbi időszakban tervszerű munkával bővítették a helytörténeti gyűjteményt. Tematikusán rendezett cikkek, fotók, képeslapok, periodikák állnak a kutatók rendelkezésére. Népszerű a fonotéka. Egyre többen használják a diatárat is. Nagy előrelépés, hogy mára már magánosoknak is készítenek fénymásolatokat, hangos- másolatokat. A vakok és csökkentlátók igényeit elégíti ki a hangoskönyvtár, s a kor követelményeinek megfelelően a videokölcsön- zési lehetőség is adott. Ritkábban. de átgondoltabban szervezik a közművelődési programokat. A népszerű kiállítások, író-olvasó találkozók mellett érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt években több alkalommal rendeztek komplex programokat. A gyöngyösi műemlék, könyvtárban jók a körülmények (Fotó: Koncz János) Megyénkben jelenleg 137 tanácsi könyvtár működik. A városokban úgynevezett hálózati alközpontok fogják össze e tevékenységet. A megyei könyvtár mellett, mely hálózati központ, s egyúttal az Eger környéki települések alközpontja is. Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen és Füzesabonyban működő bibliotékák fogják ösz- sze a munkát. Ez utóbbiról meg kell jegyezni, hogy a múlt esztendő végén adták át, tehát igen korszerű. A községi intézményekre úgy is mondhatnánk, hogy felemás fejlődés jellemző. Van köztük jó néhány, amelyben a tárgyi és személyi feltételek egyaránt igen jónak mondhatók. így például Lőrinciben, Horton, Besenyőtelken. Vannak aztán olyanak, amelyekben évekkel ezelőtt sikerült megfelelő környezetet kialakítani, és szakképzett munkatársakkal dolgoznak. Az eltelt időben viszont nem, vagy igen kevés pénz jutott a felújításukra. A bútorok idővel elöregedtek, cserére lenne szükség, mert már nem tudják fenntartani azt az esztétikus és praktikus környezetet, amely az olvasáshoz kell. A szűk keretek ellenére is kismértékben nő a könyv- állomány. Legutóbb 1986- ban készítettek felmérést. Míg 1981-ben a megyei hálózatban 1 millió 124 ezer 534 kötettel rendelkeztek, addig 1986-ban 1 millió 133 ezer 642-vel. Az is igaz viszont, hogy a kopott könyvek egy részét nem cserélik ki időben, sokszor éppen azért, mert eszmei értékük miatt még keresettek. Valószínű. hogy a követelmények Egyre többen keresik fel a folyóiratolvasókat szerint minden rossz állagú, vagy elavult dokumentumot leselejteznének, az állomány — a csekély évi gyarapítás ellenére is nem nőne, hanem ugyanakkora maradna. A városokban, alközpontokban a falusinál viszonylag kedvezőbb a helyzet. A gyöngyösi könyvtár megújulásáról a Népújság hasábjain hírt adtunk nemrégiben. A rendelkezésre álló alapterület, költségvetés és a szakembergárda itt egyensúlyban van. A közelmúltban átadott füzesabonyi bibliotéka is új épületben áll az olvasók rendelkezésére. Elkészült a programterv, amely szerint a Grassalko- vich-kaistély földszintjén lyeznék el a hatvani könyvtárat. Anyagi okok miatt a műemlék épület felújítása lassúbb ütemben halad. Mindaddig a jelenlegi helyen kell ellátni a feladatokat. Ott pedig a további állománygyarapításnak már most is a zsúfoltság szab gátat. Hevesen a régi házat szépen kitatarozták, ám az állagmegóvás nem problémamentes. A legtöbb feszültség jelenleg az egri Megyei Könyvtár sorsát jellemzi. A funkció szerint is összetartozó részlegek három épületben működnek. A gyermekirodalom az úttörőházban található. az idegen nyelvű gyűjteményt az Ifjúsági Házban helyezték el. Ezen túlmenőKönyvtárainknak, csakúgy, mint közművelődésünk egészének 1988-ban kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk. Ennek ellenére e munkának is vannak olyan részei, ahol alapvetően nem az anyagiak a meghatározóak. Magyarán: jól szervezett munkával, okos ötletekkel igenis lehet javítani, emelni a szolgáltatások színvonalát. Az is igaz viszont, hogy a költségmegszorítások bizonyos területeken — ilyen például a községi könyvtárak üzemeltetése — nagy nehézségeket okoznak. Orosz Bertalanné, a Heves Megyei Könyvtár igazgatója a hálózat jelenlegi problémáiról, gondjairól, s legfrissebb törekvéseiről tájékoztatott bennünket. A KISTERMELŐK ÉRDEKEIT SZEM ELŐTT TARTVA A MÉM és a TOT vezetőinek megbeszélése A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa vezetői Váncsa Jenő miniszter és Szabó István elnök vezetésével az agrár- és szövetkezetpolitika időszerű kérdéseiről tárgyaltak. Áttekintették az adó- és árreform várható hatását a mezőgazdasági szövetkezetekre. Megállapították, hogy a szövetkezetek egy részében gondot okoz a munkabérek bruttósítása, s ezt a feladatot esetenként csak a belső és a külső pénzügyi források együttes igénybevételével tudják megoldani. A két szerv vezetői ilyen körülmények között is fontosnak tartják, hogy a szövetkezetek a tagság érdekében, mindenütt hajtsák végre a munkadíjak bruttósítását. Ahol emiatt a szövetkezetek számára megoldatlan gondok keletkeznek, felsőbb szintű intézkedéseket kezdeményeznek. Megállapodtak abban, hogy a MÉM és a TOT vezetői rendszeresen értékelik az adó- és árreformnak a gazdálkodásra és a jövedelemtermelésre gyakorolt hatását. Külön is foglalkoztak a nehéz gazdasági helyzetben lévő szövetkezetekkel. Szükségesnek tartják, hogy az eredményesen működő szövetkezetek vezetői, szakemberei az eddiginél szervezettebben nyújtsanak segítséget az arra rászoruló szövetkezeteknek. Ennek szervezeti és anyagi feltételeit a vezető testületek rövid időn belül kidolgozzák. A MÉM és a TOT vezetői áttekintették az agrártermelésben gazdálkodó szervezetek vállalatközi együttműködésének helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit is. Egyetértettek abban, hogy a reformfolyamatokkal összhangban az eddiginél szervezettebbé kell tenni a tér melést. feldolgozást és forgalmazást összefogó tevékenységet, erősítve ennek szervezeti és érdekeltségi rendszerét. A vállalatközi együttműködés olyan — kölcsönös érdekeltségen alapuló — társulásos formáit kell erőteljesebben fejleszteni, amelyben a gazdálkodó szervezetek szektorra való tekintet nélkül részt vehetnek, és együttműködésük hatéko nyabb gazdálkodást. minőségileg jobb termék előállítását segíti. Erre való tekin tettel támogatják a Fejér és a Komárom megyei mező- gazdasági nagyüzemek és élelmiszeripari vállalatok együttműködési kezdeményezéseit. A megbeszélésen értékelték azokat a kezdeményezéseket, amelyek az eltérő módon működő, állami szék torban gazdálkodó nagyüzem, illetőleg szövetkezet egyesülésére, beolvadására vonatkoznak. Egyetértés alakult ki abban, hogy ez elől el kell hárítani a meglévő akadályokat, és ezért ki kell dolgozni a megoldást elősegítő jogi, szervezeti intézkedéseket. Foglalkoztak a háztáji és a kisegítő gazdaságok új adózási rendszerével is. Megállapították, hogy ez jól szolgálja a kistermelők érdekeit, s a termelés fejlesztését. Szükségesnek tartják, hogy a kistermelést szervező nagyüzemek, áfészek, valamint a tanácsok és az érdekképviseleti szervek szakemberei ismertessék meg a kistermelőkkel a közgazdasági változásokat, segítsék őket az új adószámítás megismerésében, a termelési feltételek biztosításában. JANUÁRI ENYHESÉG Eddig tízszázalékos az energiamegtakarítás Az ország múlt évi energiamérlege szerint — az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelettől kapott előzetes adatok alapján — 2,2 százalékkal több energiát fogyasztottunk, mint 1986- ban. A többletet atomenergiával termelt árammal fedezte az ország. A fogyasztási növekményen belül az anyagi ágazatok — ipar, építőipar, mezőgazdaság, közlekedés — 1—1,5 százalékkal, a lakosság pedig 3,5—4 százalékkal használt többet az előző évinél. A többlet nagy részét a múlt év eleji nagy hideg miatt a fűtésre fordította az ország. A fogyasztást növelte még az iparnak a tervezettnél dinamikusabb termelése, ezen belül sok energiát igényelt az egyébként is energiaigényes építőipar, ä hét végi termelési műszakokhoz, amelyekkel a felvásárlás okozta hiányt igyekezett enyhíteni. A tüzelőanyagok felvásárlása is a szükségesnél job. ban apasztotta az ország energiakészleteit. l|gy állt elő az a furcsa helyzet, hogy amíg múlt év decemberében az egy évvel ezelőttinél 2,7 fokkal melegebb időjárás mintegy 75 ezer tonna olajjal egyenértékű energia-megtakarítást indokolt volna, addig ténylegesen — az előbb felsorolt okok miatt — 50 ezer tonna olajjal egyenértékű energiával több fogyott, mint 1986 decemberében. 1988 január első harmadában jóval kedvezőbb volt a helyzet, az átlaghőmérséklet hat fokkal haladta meg az egy évvel korábbit, így mintegy tízszázalékos energiamegtakarítás valószínűsíthető. Eszerint villamos energiából megközelítően 80 millió kilowattórával, földgázból pedig mintegy 60 millió köbméterrel kevesebbet fogyasztott az ország az év első tíz napjában. Az enyheség másfajta megtakarítást is hozott az országnak. Sok millió forintos kiadástól mentesültek — egyelőre — a települések és a közúti igazgatóságok az utak hótakaritásának elmaradásával. Az enyheség a folyók mellé telepített parti szűrési kutak vízhozamát, teljesítményét is kedvezően befolyásolja, a jégzajlás elmaradása pedig a hajózás fenntartását segíti. Az építőiparnak közvetlen hasznot hozott a januári enyheség, mert elenyésző kivételtől eltekintve nem kellett fagyszabadságra küldeni a dolgozókat. Tavaly januárban ugyanis több mint 13 ezer építőmunkást kényszerített fagyszabadságra a hideg, s így megközelítően 800 millió forint értékű termelési kiesés keletkezett.
