Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-12 / 9. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1988. január 12., kedd Kazinczy és kora Nagyszabású vállalkozásának második fordulópontjához érke zett a Petőfi Irodalmi Múzeum. Annak idején lapunkban is beszámoltunk arról, hogy a múzeum Bevezető a magyar irodalom világába címmel sorozatot indított, amelyben a kezdetekről — látványos formában, dokumentumokkal szemléltetve. — mutatja be a magyar irodalom emlékeit. A múlt év tavaszán az első kiállítás irodalmunk kezdeteitől az 1750-es évekig szólóan részletezte a reneszánsz és a barokk kor magyar irodalmi életét. A sorozat második. Kazinczy és kora című kiállítása időrendben 1750-től 1820-ig dolaozza fel az irodalomszervezésnek. a kulturális élet átszervezödésé- nek évtizedeit. Elsősorban Kazinczvt és körét, illetőleg a Kazinczy ellen cso- Dortosuló mozgalmakat mutatja be. Ez a kor az irodalmi csoportok kialakulásának. a szellemi élénkülésnek nagy korszaka: folyóiratok indulnak, színtársulatok szerveződnek. Fontossá válik az országgyűlésekhez kapcsolódó politikai és irodalmi élet. Teret kap a szabadkőművesség. Szóhoz jutnak a diákönképzőkörök, az olvasókabinetek és az irodalmi szalonok. Művelődéstörténeti megközelítéssel az irodalom középpontba helyezésével öt tárgykört ölel föl a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítása: bemutatja Ráday Gedeon. Csokonai. Kazinczy, a dunántúli írók (Berzsenyi. Kiss János. Kisfaludy Sándor. Pá- lóczi Horváth. Dukai Takács Judit) és a pesti írók fVtt- kovics. Szemere. Kölcsey, Viráa Benedek, Kultsár István) irodalmi, publicisztikai működését és emberi jellemzőit. Néhány teremnvi dokumentum részletesen foglalkozik a hazíai színházi élet. a közművelődési egyesületek és a könyvtárak fejlődésével. az iskolák és a magvar nyelvű tudományosság helyzetével is. A könyv- és folyóiratkiadás kapcsán esik szó a cenzúráról, és e korszak jellegzetes irodalmi tettéről, a nyelvújításról. Kéziratok, könyvek, első kiadások, korabeli folyóiratok laviai. írók és költők levelei, naplói és följegyzé- sei. személyes tárgyai és öltözékei töltik meg a vitrineket. Számos rajz és metszet bizonyítja. hogy e kor irodalmárai a szépművészetekkel is magas színvonalon foglalkoztak. És ott vannak a teremben a korszak neves képzőművészeinek — Donét János. Ferenczy István — alkotásai is. A Petőfi Irodalmi Múzeum gazdag tárlatát számos országos múzeum, könyvtár levéltár és egyházi gyűjtemény anyaga egészíti ki. K. M. Kazinczy Ferenc dolgozószobája Berzsenyi Dániel (Barabás Miklós festménye) Mária Terézia 11717—1780) Ismeretlen festő müve Ezerkilencszázhuszon- nyolcban mutatták be Németországban Brecht Koldusoperáját, amelynek zenéjét a később világhírűvé vált Kurt Weill komponálta. Voltaképpen ez a mű hozta meg számára a kiugrást, az osztatlan, az egyértelmű sikert. A közönség csak az első percekben idegenkedett, aztán felharsant a szűnni nem akaró taps, méltatva egy markáns, egy mással össze nem téveszthető tehetség jelentkezését. Nem kell zenekritikusnak lenni ahhoz, hogy érzékeljük hajdani újszerűségének, máig is vitathatatlan eredetiségének összetevőit. Ez a majd- hogy csodagyereknek indult művész kétségkívül ötleteket merített a korabeli, divatos irányzatokból, de a szintézis, az összegzés kizárólag rá jellemző volt. Az ő arcélét idézte — a jubileum alkalmából — szombaton, délután a Magunkat ajánljuk című műsor záróblokkja. Csak dicsérni lehet ezt az összeállítást, ugyanis Galla Miklós, valamint Korányi Tamás szerkesztő meglelték a helyes, a legideálisabb aráTiszteletre méltó vállalkozás volt — nem is szólva hiánypótló jellegéről — dramatizálni, hangszalagra vinni az egész Újszövetséget. A Biblia ugyanis az egyetemes kultúrkincs szerves, nélkülözhetetlen része. Ismerete nélkül aligha igazodnánk el a hazai és a világ- literatúrában, hiszen az írók és költők számos munkájukban merítettek belőle, utaltak rá. A fiatalok viszont meglehetősen keveset hallottak róla, s ez a • mulasztás hovatovább aggasztó helyzetet szült, hiszen akadályozta az egyes alkotások helyes értelmezését. így aztán adósságtörlesztésnek is felfoghatjuk ezt az akciót. Ennél persze sokkalta több, mivel valamennyiünket örökzöld tanulságokkal gazdagít. Ezt tette a vasárnap esti program is, amikor Pál apostol leveleibe nyújtott bepillantást. Mi szolgál ezekből a ma emberének okulására? Mindenekelőtt az, — s ez aligha kótségbevonható —, hogy többet kellene törődnünk egymással, hogy illene félretenni előítéleteinket, nyokat. Főszerepet — érthetően — a muzsikának szántak: a legnevesebb amerikai, angol és magyar előadók tolmácsolták a híres dalokat. A magyarázó, az értékelő, a bemutató szöveg — s ez se akármilyen érdem — tömörré, hatásossá formálódott. Ennek köszönhetően elénk lépett az a szimpatikus egyéniség, aki nem találta honát Hitler Harmadik Birodalmában, akinek munkásságát dekadensnek minősítették, aki arra kényszerült, hogy az Amerikai Egyesült Államokban próbáljon szerencsét. Ebben az új, számára szokatlan környezetben is feltalálta magát. s babért babérra szerzett. Alkalmazkodott a kívánalmakhoz, de ezt úgy tette, hogy megőrizte alkotói integritását. Külön örültünk annak, hogy ezt is észlelhettük, méghozzá nemcsak ínyenceknek szóló tálalásban. De félre az ítészkedéssel, hiszen ennél is fontosabb az, hogy szórakoztunk, kikapcsolódtunk, s elbűvölt bennünket az a sajátos világ, amellyel csak ő ajándékozhatta meg az emberiséget ... intrikus hajlandoságunkat- s megtanulhatnánk a szeretet ábécé-jét. Legalább alsó tagozatos szinten, mert még eddig sem vergődtünk el, holott kimondatlanul is szomjúhozafuk — persze eléggé önző módon — a megértést. A hajdani élt egyházi férfiú erre serkent minket, nyomatékolva azt, hogy a magunk sorsát is bearanyozzuk, ha legalább elindulunk ezen a mindnyájunk által igényelt úton. A töprengésre késztetés mellett élvezhettük Károli Gáspár ma is frissnek ható fordítását, s az ezen is átsülő eredeti anyag szerkesz- tettségét, bravúros felépí- tettségét. Napjainkban ritka gyönyörűség ez, hiszen folyvást szürkítjük szó- és írásbeli kifejezésmódunkat, s eszünkbe se jut, hogy ennek minőségi szintje ha áttételesen is, de befolyásoló, cselekvésre serkentő erő. Legalább magunkba szálltunk, s figyelmezünk az igényesség intelmeire is. Nemcsak rövidtávon . . . Pécsi István II/l. Az özvegyen maradt idős patikusné leemelte a stelázsi fölső polcáról a temetőben pihenő Vince József kiszolgált vulkánfiberét. Letöröl- gette: előbb moshatba mártott vizes ronggyal. Azután — puha flaneUdarabkával kifényesítette a felületét. Át- : törölgette fehér cipőkrémmel a nehezen járó zárat. Elővette a herendi bonbon- niére-ből a kulcsát. Megforgatta a mind simábban engedelmeskedő szerkezetben. A koffert átvitte a bespa- lettázott ebédlőbe. Barnás- f szürkén szerénykedett raj- | ta. még a világválság utáni í évekből, a velencei szálloda címkéje. — Meglásd, édes Marikám. ' eljutunk mi még egyszer Olaszországba. Sőt, A lovagok szigetére. Máltára is átruccanunk. Egyenesen a napfényes Szicíliából. Így vigasztalta magukat egyetlen — lábatlan — fiuk balesete után. a hosszú esztendők alatt az ura. A lovagok iránt még gyerekkorában lobbant föl a szenvedélye. Előbb az Űri casino könyvtárából, majd a városka kölcsönkönyvtárából. később, ahogy fordult a történelem. távkölcsönzéssel valamennyi fővárosi könyvtárból elolvasott és kijegyzetelt minden rrylvet. amely a máltai lovagok hosszú történetéről szólt, vagy legalábbis velük állt kapcsolatban. A kisvárosban híre ment a gyógvszerészsegéd úr szenvedélyének. Történelmi gyűjteményét néha még aián7 dékozó kuncsaftok is gyarapították az idők folyamán. A nagy háború alatt, a bombázások — s mellesleg a máltai angol katonakórház virágzása — korszakában Vince József. az önálló patikus kincsei a pincében, ládázva várták a jobb napokat. A ládák nem. a könyvek túlélték még a gyógyszertár államosítását is. Csak éppen Vince bácsi kapott egv-két főnököt. Hozzájuk éppúgy türelmes és lovagi- as volt. mint a betegekhez, ha be-bekopogtattak éjfél után kettőkor — vagy háromkor — a hullámos vasredőny elhúzható kisablakán. Még nem volt egészen nyugdíjban, mikor egy este zárás előtt sebbel-lobbal be- támított a farmernadrágot viselő. híres gvógyszerfo- gvasztó Iboly. a szemközti új IBUSZ-kirendeltségről. — Józsi bácsi! Utazást szervez jövő tavasztól Málta szigetére az IBUSZ. Itt- hagvom az úi prospektusunkat Magának. Vince József kiadta a Pi- polfent. persze szigorúan receptre. a nyúzott macskához hasonlító kisasszonynak. Mindkét szemhéja remegni kezdett, amikor a blokkolás után kezébe fogta a fényes papíron készült, több színnyomású ajánló füzetet. Hajszolta. sürgette volna a perceket. hogy hazamehessen egv s mást ellenőrizni a térképei között. Az utazás ára kimondhatatlanul magas volt. Feleségével együtt nem is merték majdnem egy hétig fölemlíteni. Józsi bácsi várhatóan elég közepes nyugdíja. még a rádolgozás remélhető összegével együtt is többéves takarékoskodást igényelt. Egyedül menni a nyugdíjas gvóevszerész nem óhajtott. Márika ez irányú célzásait hallatlanná tette. Fogytak a hónapok. Gyűlt az útravaló. az árak emelkedtek. olyan bizonytalan körvonalakat öltöttek. A naov utazás azon a tavaszon mégis kézzelfogható közelségbe érkezett. — No. Márikám — kari- kázta be a legújabb színes prospektusból Vince József a horribilis summát —. idén röpülünk. Még nem kásásodott a hó. de már jelentkeztek. Az asz- szonvként is karikás szemű Ibolykával kétszer ellenőriztették. hogy tudomásul vették-e a központban az ő határozott szándékukat — Meleg volt a nyár. Márikám. Ártana néked a dús páratartalom. Sebaj. szeptember legvégén megyünk. Ha lesz is közben s:rokkó. akkor is elmondhatjuk majd, hogy alaposan meghosszabbítottuk a nyarunkat — kuncogott Józsi bácsi. Kicsit aggódott, persze titokban. Márikának újabban a szíve rendetlenkedett. Hirtelen költözött be kertjükbe a tavasz. Az évelő virágok puha földjének lazításakor Józsi bácsi nem mulasztotta el megjegyezni, hogy a száraz és sziklás Máltára sokhelyütt hajókkal hozatták a tehetősebb lovagok. például Szicíliából. a termőföldet. A hétfő délutánt a máltai jegyzeteknek szentelték. Rendkívüli adásnapkor sem kapcsolták be a tévét. A törökökről. a nagymesterekről, a fiatal, hódító Napóleonról. az angolok vállalkozásairól beszélgettek. A miniszterelnök kijelentéseinek jelentőségén Józsi bácsi hosszasan eltöprengett. Mind gyakrabban álmodtak a bástyákkal körülvett óriás kikötőről. ahol majd körül pöfög ve’ük egy vászon tetős kirándulóhajó. (Folytatjuk) Emlékezés egy nagy zeneszerzőre örökzöld tanulságok
