Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-12 / 9. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. január 12., kedd 5. „Megy a Dunán a hajé...” Napjainkra egyre apad azoknak a száma, akik ismerik, s még kevesebb azoké, akik időnként eléneklik a ,,Megy a Dunán a hajó .. kezdetű furcsán vontatott ütemű dalt. Amin cseppet sem kell csodálkozni, mert lassacskán nem tudják az emberek, hová tegyék ezt a valamikori munkadalt, a magyar hajóvontatók egyik fennmaradt énekét, hiszen annyi víz folyt le különböző folyómedreinkben, mióta az emberi vagy állati vonóerőt felváltották a gőzgépek, azokat a motorok, egyszóval a géphajók. A munkáját megkönnyíteni törekvő ember — ha már a szelet nem foghatta eredményesen a folyók hátán úszó hajók vitorláiba — folyamhajózásban is megtette haladó lépéseit. A partról vontatott fahajók, hajósok és hajóvontatók végleg elmerültek a múló időben. Eltűntek, alig hagyva nyomot maguk után. Néhány tárgy — hajóvontató hámfa. a bőgős hajóból maradt. cégérként szolgáló orrtőke. kicsi, korabeli modell, s egy-két grafikai ábrázolás a múzeumokban — jószerivel ennyi minden. És valami kevés hajósének vagy daltöredék. Ami még felderítetlen lappang imitt- amott, az sem lehet sok. Pedig töméntelen fahajó és azokat kezelő vízi ember járta folyóinkat a honfoglalástól a múlt század végéig (helyenként még azután is), mert a hajózásnak fontos szerepe volt gazdasági életünkben. A kisebb dereglyék, bárkák ezrein kívül a nagy, fedeles, bőgős hajók és tető nélküli vagy pusztahajók képezték kereskedelmi hajóállományunk javát. Következésképp az elmúlt századokban több tízezren éltek vizeinken hajózásból, s hajóvontatásból. Könyvtárnyit írhatnánk hajóikról, életformájukról. Ám ezúttal csak néhány hajósdalt és a hajózás ihlette népi mondást citálunk, mielőtt teljesen veszendőbe megy népdalaink és népi bölcsességeink e különös fajtájának emléke. A legismertebb a „Megy a Dunán a hajó. Húzza azt harminchat ló, / Ha elszakad a kötele: Hasra esnek a lovak!” Az előzőt nyújtót- tan, az utolsó sort röviden kell énekelni, amelyhez — valószínűleg újabb toldásként — hozzáfűzték: „Beverik a farkukat!” A hajósnóta végeredményben népi líránk foglalkozáshoz kötött csoportja, többnyire a gyalogos vagy lovas hajóvontatók életéről szóló dal. A hajósdalok többsége indulás, pihenés és megérkezés idején énekelt, többnyire tréfás, nemegyszer kétértelmű mulató- és szerelmi nóta: „Húzd meg, húzd meg szép csendesen, Hogy a szíve megrepedjen. Reped jen meg örömébe-bújába. Ott mulat egy hajóslegény magába’!” A másik: „Most akadtam egy hajóra, öv- edző nélkül, valóra. Én vagyok az övedzője. Barna rózsám szeretője.” A hajósdalok képei a víz mentén lakók dalaiba is belekerültek: „Alulról jön egy öreg vontató. Azt kérdezi, van-e zab eladó? Árpa is van, mégis zabot mérnek. Jobb a lánynak, mint a menyecskének.” És egy másik : „Csütörtökön verradó- ra Ültem a bánat hajóra. Duna vize alig bir- gya. Mindön bánatomat hozza." „Túr alatt foly a Berettyó. De szépen lebeg a hajó! Bánatos hajóra ültem, / Jaj de hamar elmerültem!” A szólások, közmondások zöme a hajóhúzó lóval kapcsolatos: „Nyög, mint a hajóhúzó ló ..„Olyan az élete, mint a hajóhúzó lóé .. „Se hite, se lelke, mint a hajóhúzó lónak” — azaz megbízhatatlan, komisz ember. „Hasa az istene, mint a hajóhúzó lónak” — azaz telhetetlen. az evésben, és „Ki van fizetve, mint a kurtulyás ló” — vagyis valakinek valamilyen ügye akár veszendőbe is mehet, mert be volt számítva a veszteség. (Kurtulyás a vontató egység leghátul haladó, egymagában húzó lova.) Tárgyi emlékekben kevésbé bővelkedik a fahajózás. Alig néhány muzeális darab emlékeztet a régesrégen letűnt hajósvilágra. Dr. Cs. K. H eti umor ét elején — Észrevetted, hogy Jana soha senkiről nem mond rosszat? — Persze, hogy nem. mert mindig csak magáról beszél. — Most kivel jársz, Mónika? — Tudsz titkot tartani? — Persze. — Én is! ■ár A lord felvezeti a lovát a szálloda lépcsőin. — Bocsánat, nálunk nem szabad a lépcsőn lovat felvinni! — figyelmezteti a portás. — Sajnálom — válaszol a lord —, nem szereti a liftet. ★ — Látom, John te is kezdesz szemüveget hordani — mondja az egyik skót a másiknak. — Melyik orvos írta fel? — Tréfálsz? Örököltem! •ár — Hol töltik az idén a nyarat? — A fiam Svájc ban, alányom Indiában, a feleségem Párizsba megy. — És maga? — Lehet, hogy a börtönbe ... •ár — Fia van! — közli az ápolónő a fiatal apával. — És a feleségemnek? — Legyen nyugodt, neki is! Az ostorosi Szerencsi Árpád, aki egyébként a Tanácsi Építőipari Vállalat darukezelője, világrekordot állított föl tojás- patkolásban. Az eddigi rekord ugyanis — amit egy MÁV-kai inkovács állított fel — 151 volt, ám ezt lekörözve Szerencsi Árpád 171 darab patkót rakott fel egyetlen tyúktojásra. Igaz a munka fél évig is eltartott, s mint mondja ezért a rekordért érdemes volt. Hogy mi lesz a sorsa a tojásnak? Odaajándékozza az Ostoroson rövidesen megnyíló falumú- ceum részére a többi általa készített kovácsolt ajándéktárgyakkal együtt. Felvételünk a tojáspatkoló mesterről készült és a megpatkolt tojásról (Fotó: Kis Béla) RÉGI MESTERSÉGEK NYOMÁBAN Kanta Gyuláné csuhészobrai Kanta Gyuláné a népi hagyományok lelkes ápolója a Zala megyei Csatáron. Csendes és fontos életet él szerény otthonában. Ö maga így mesél erről: — Igen nehéz körülmények között nőttem fel. Szüleim napszámosok voltak. Hét gyermeket neveltek fel. Még egészen kisgyermek voltam, de már dolgozni jártam a Teleki gróf birto- Ikára, Pölöskiérq. Játékaim és szórakozásaim is a munkához kötődtek. Ősszel hatalmas zsákokba gyűjtöttük a kukoricaháncsot, hogy a család tagjainak hasznos tárgyakat készítsünk belőle. Édesanyám igen ügyes kezű asszony volt: papucsokat, kosarakat, kézi szaty. rókát, lábtörlőket font a kiszárított csuhából. Hosszú téli estékén édesanyám köré gyűltünk, és leánytestvéremmel együtt megtanultuk a csuhéfonás mesterségét. A maradék csuhéból készítettünk játékbabát, kis állatokat, lovakat, amelyekkel a kisebb testvéreim jól eljátszadoztak. Aztán lassan elmaradtak a meghitt családi esték. A háború — mint annyi más családnak — Kantáék életét is szétzilálta. A férfiakat elvitték a frontra. Aranka 1944-ben férjhez ment. Házasságából négy fiú született. Erejét, energiáját a megélhetési gondok kötötték le. Nem volt ideje csu- hébabákkal foglalkozni. — Néhány éve, hogy a gyermekeim elkerültek a háztól, és egyedül maradtam, újra elkezdtem gyűjteni a csuhét, és azon gondolkodtam: mit csinálhatnék belőle? Lassan megelevenedett képzeletemben az a régi, paraszti világ, amelyben életem nagy részét én is töltöttem, amikor még silingába vitték ki a gyerekeket a mezőre, hogy szülei 1 dolgozni tudjanak tőle. Máskor vajat köpülö anyám jutott eszembe, vagy éppen a kenyeret dagasztó szomszédasszony __ A polcokon szép, katonás rendben sorakoznak egy letűnt világ csuhébabáklba álmodott emlékei: a kalácsot fonó takaros háziasz- szony, aratókorsót cipelő menyecske, az anyja szoknyájába kapaszkodó csintalan gyerek, a gömbölyű silinga a csecsemővel, a piacra igyekvő asszonyok csoportja, kapáló, kaszáló parasztember ... Felsorol- hatatlan hosszú sorban idéződnek meg a természetben végzett paraszti munka pillanatképei. A nyilvánosság előtt 1983- ban szerepelt először munkáival. Zalaegerszegen rendezett kiállítása nagy sikert hozott számára. A következő állomás Nyíregyháza, ahol az országos népművészeti kiállításon Szóra- katénusz-díjjal jutalma-jták csuhébabáit. Majd meghódította a főváros közönségét is, ugyanis a margitszigeti nagyszálló halijában egy hónapon át gyönyörködhettek a népművészet szerelmesei a kis csuhészob- rokban. Azután elindultak vándordíjukra: Balatonfüred, Boglárlelle, Nagykanizsa, Lenti volt kiállításainak újabb állomása. Kanta Gyuláné tagja a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek. Mint egyesületi tag, sokat tesz annak érdekében, hogy az igazi népművészeti alkotásokkal megismertesse a ma élő fiatalokat. Munkabemutatókon, játszóházakban a csuhébaba-készítés tudományát szívesen megosztja az érdeklődőkkel. Népművészeti táborokban és országos kirakodó vásárokon is találkozhatunk Aranka nénivel. Munkájáról így vall: — Örülök, hogy a mai gyerekeknek megmutathatom, miként készítették saját játékaikat szüleik, nagyszüleik természetes alapanyagból. Boldog vagyok, ha egy újabb figurát alkotok, és még boldogabb, ha újabb ötleteim nyomán sikerül a múltat megidézni, és megőrizni a mának. Ha kezembe veszem a kukori- caháncsot, úgy érzem, újra él a múlt, és ezzel örömet szerezhetek másoknak és önmagámnak is. Aranka lázasan, szüntelenül dolgozik. Ojabb kiállításra készül. Többalakos figurákon töri a fejét. Például szeretne egy menyasz- szony-táncoltatást megörökíteni. vayy aratást, szüretelést. Ahogy megismertem szenvedélyes munkatempóját, biztosan sikerülni fog neki. (K. Sz.) f HEVES MEGYEI SZOLGÁLTATÓ IRODA I 3300 EGER DOBÓ TÉR 2 a 36/10-144 ÁLLÁSAJÁNLATAI KSH. Számítástechnikai és Ügyvitelszervező V.: Eger, Grónay u. 3. Felvételt hirdet középfokú végzettséggel rendelkező női munkaerők részére, adatrögzítői munkakör betöltésére, két műszakos munkarendben. MEFAG Műszaki Üzemigazgatóság: Éger-Felnémet, Tárkányi út. Érettségizett, gépírni tudó pénztárkezelő adminisztrátort keres felvételre. Heves Megyei Tüzeléstechnikai és Kéményseprő Vállalat: Eger, Klapka u. 9. • Felvételre keres szakirányú középfokú végzettséggel rendelkező vegyszeres csoportvezetőt és helyettest, valamint középfokú tanfolyami végzettséggel gépjármű- ügyintézőt. KAEV 10. Sz. Gyára: Eger, Kistályai út 6. Alkalmaz fejlesztésben jártas tmk-technológust; marósokat; esztergályost és raktári segédmunkást. Heves Megyei Sütőipari Vállalat: Eger, Sas út 60/a. Felvesz tervezői jogosultsággal rendelkező, kivitelezésben jártas építészmérnököt; épületgépészt; középfokú végzettséggel műszaki rajzolót; közgazdasági végzettséggel beruházási előadót, valamint villanyszerelő szakmunkásokat. Eger—Tarnavölgyi Vízgazdálkodási és Talaj- védelmi Társulat: Eger, Torok köz 5. Szakirányú végzettséggel és gyakorlattal rendelkező munkaerőt keres könyvelői‘munkakör betöltésére. Egri Vasöntöde: Eger, Nemecz J. u. 11. Felvételre keres számítástechnikai rendszerszervezőt, belső ellenőrt, villamosmérnököt, technológust, minőségi ellenőrt, kőművest, kompresszorkezelőt és kazánfűtőt. Heves Megyei Patyolat Vállalat: Eger, Tinódy u. 28. Középfokú végzettséggel rendelkező munkavédelmi és tűzvédelmi vezetőt alkalmaz. Révai Nyomda Egri Gyáregysége: Eger, Vincellériskola u. 3. Gyakorlattal rendelkező gépírónőket keres felvételre jó kereseti lehetőséggel. ..Csuhébaba- kiállítás"
