Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-28 / 23. szám
4. Tirr .TÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG, 1988. január 28,, csütörtök Indul a városi televíziózás Eaerben Február l-jén, héttőn este 6 órakor közvetíti első műsorát az egri városi közösségi televízió. Az egyórás összeállításban jó néhány riport, tudósítás, villantja fel a település társadalmi, gazdasági, kulturális arculatát. De végül is kik, és hol vehetik ezt a programot? Igaz-e, hogy az év közepétől már a helység valamennyi lakásában élvezhetik ezt az új tömegkommunikációs csatornát? Többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ az illetéke- ' sektől. — Az idén havonta egy alkalommal lesz adás, kísérleti jelleggel — számolt be Békési József, a városi tanács általános elnökhelyettese. — Az első időikben az a mintegy kétezer előfizető és családija láthatja ezt, akikhez bevezették a vételhez jelenleg nélkülözhetetlen kábeleket. De tárgyalásokat folytatunk a postával, s ennek eredményeképpen július 30-ától, az átadásra kerülő Almagyar dombi tv-átjátszó állomásról már sugározhatjuk is a műsort. Mégpedig a megyeszékhely 17 500 lakásába. A Magyar Televízió „adásmentes" napjain élhetünk ezzel a lehetőséggel, s a 2-es csatornán lesz a közvetítés. Tehát, akinek a készüléke alkalmas a második program vételére, az mindenféle segédeszköz nélkül megtekintheti a helyi szerkesztőség munkáját. A sugárzás feltételeinek megteremtéséhez 3,5 millió forint szükséges. Ezt az összeget a már befizetett településfejlesztési hozzájárulásból kívánjuk biztosítani, de úgy, hogy a népfront és a pártkörzetek aktivistáin keresztül szeretnénk megnyerni a lakosságot, hogy ehhez járuljon hozzá. Ügy gondoljuk, hogy az emberek megértik ezt a törekvésünket, hiszen ezáltal az itt élők valamennyien bekapcsolódhatnak a városi tévézésbe. Ez pedig mindannyiunk érdeke. Amennyiben úgy adódna, hogy az MTV a hétfői adásnapokon a 2-es csatornán is sugározna, úgy a posta másfél millió forintból alkalmassá tenné az adót a saját program kialakítására, de ez még nem aktuális gond. Nem mondtunk le a kábelezés folytatásáról sem. Pályázat útján keresünk olyan szakvállalatot, amely elvégzi a munkát. Mindehhez 40—45 millió forintra lenne szükség, de jelenleg ennyi pénzünk nincs. Bízunk abban, hogy mivel a rendszer több célt is szolgál, így például biztonsági feladatokra is alkalmas — ennek az üzemeltetése kifizetődő lenne a vállalkozó számára. Tervein kban szerepel ugyanis, hogy azt városi közművé nyilvánítjuk. Egyébként további költséggel — ennek jóvoltából — a műholdas adás is vehető. Amennyiben a Csebokszári városrészen igénylik ezeket a szolgáltatásokat, így lakásonként háromezer forintos hozzájárulással megoldható a műholdas műsorok vétele. Azaz: nem kell tízvagy húszezer forintot „ösz- szedobni” az ehhez szükséges antennákra a családoknak. — A kábeltelevízió, így a városi televízió egyik legfontosabb feladataként jelölték meg, hogy az a demokrácia kiszélesítésének fontos eszköze legyen. Ezt pedig úgy érheti el, ha nemcsak előre felvett riportokat, interjúkat mutat be, hanem élő fórumműsoroknak is helyet ad, amelyekben a település vezetői, egy-egy terület illetékesei válaszolnak a nézők friss telefonos kérdéseire. Ennek megvannak-e a feltételei? — A stúdiót a Rákóczi úti garzonház földszintjén rendezzük be — válaszolta Békési József. — Ha ez elkészül, a technikai berendezések alkalmasak erre a célra. — A Sonny-cég 1987-es csúcstechnikáját birtokoljuk, értéke nyolcmillió forintnyi. Már csak apróbb, igaz, fontos eszközök hiányoznak, de ezeket is megkapjuk a napokban — tette hozzá Jónás Zoltán felelős szerkesztő. — Lesz-e előfizetői díj? — Nem lesz — mondta Békési József. — Viszont, ha kiépül a kábelrendszer, akkor annak működtetéséhez dijat szed a gazdája. — A belvárosban nem volt a 2-es műsor vételére alkalmas antennarendszer, s ezt az IKLV építette ki, ezért havonta kétforinttal emelte fel az antennadíjat — jegyezte meg Karácsony László, az egri IKLV igazgatója. — Elképzelhető-e, hogy a későbbi időkben havonta több alkalommal is jelentkezik az egri tévé? — Az első hónapokban nem ígérjük — így Békési József. — De az elképzelhető, hogy időnként egy-egy alkalommal összefoglalót adunk például az Eger Sportegyesület idegenbeli futballmérkőzéseiről. Mi több. a Moképpel is tárgyalunk, hogy havonta a hivatalos műsoridőn túl lejátszanánk egy mozifilmet, de ez esetben ötforintos havi csatornadíjat kellene szedni. — Mit ajánlanak a hétfői összeállításból? — A tervek szerint egyebek mellett szerepel majd ebben a nemrégiben Pro Agria-díjjal kitüntetett Sugár István történész, Árvái Lászlóné országgyűlési képviselő, tudósítunk a hétvégi Népújság kispályás teremlabdarúgó-tornáról, ellátogatunk a Neoton együttes koncertjére, továbbá egy vállalathoz, valamint az egri színházba is — tudtuk meg Jónás Zoltántól. — Kik és milyen csatornán tekinthetik meg mindezt? — Az általunk kialakított nagyközösségi antennarendszer jóvoltából — válaszolta Karácsony László — az OIRT 6-os csatornán a következő épületekben vehető az adás: a belvárosban, a Grónai utca 5, 5/a„ a Pacsirta u. 2—8., a Remenyik Zsigmond u. 3., a Szovjet hadsereg u. 1., 10—16., a Lenin út 2., 4., 10., 12., 14., 16., a Lenin téV 4., a Tele- kessy u. 4., 8., 12., a Somogyi Béla u. 3., a Kacsapart u. 1., 14., a Beloiannisz u. 5., 8., áz Orgonás tér 4., a Rózsa Károly u. 2., a Bródy Sándor u. 1., 5., a Széchenyi u. 2., 8., 7—9., a Foglár u. 2., az Alkotmány u. 2.. 6—8—10., 13., a Zalár u. 1., 5., 9—11., a Marx Károly u. l„ 5., 9—1.1., 8—10., 12., 14.. a Bajcsy-Zs. u. 2., 5—7., 17.. 19., a Dobó tér 2., és mindazok a magánlakások, amelyek erről a kábelről kapják a jelet. A Hadnagy utcai lakótelepen a következő épületekben nézhetik a műsort: a Kodály Z. u. 2—4—6—8— 10—12., a 7—9—11—14—16— 18., és a 20—22—24. számú épületeiben, a Hell Miksa u. 2—4., 6—8—10—12., valamint a 1—3—5—7—9—ill. számú épületeiben. Továbbá a Tittel Pál u. 1—3—5—7— 9—11. és a 5—4—6 szám alatt, valamint a Kertész u. 4.2—44-ben és a Csákány u. Ifi—15—17., 19—21—23. és a 25., 27—29. számú épületeiben. — És mi a helyzet az EL KO rendszerével? — A Rákóczi út 8—10. szám alatti garzonházban, valamint a Zalka Máté utca 46—52., a Kiss Lajos u. 17 —23., a Rákóczi út 32—38. és a Kallómalom u. 3—13. számú házakban a VHF 1- es program 3-as csatornáján vehető a jel — válaszolta Dósa Imre, az ELKO igazgatója. A beállítás megkönnyítése végett, az IKLV rendszeréihez tartozó helyeken pénteken, szombaton, vasárnap és hétfőn elektronikus ábrát sugároznak Hétfőn az adás előtti órákban az ELKO-hoz tartozó lakásokban is hasonló a helyzet. Akik pedig akkorra sem állították be készüléküket, a városi televízió — ahogyan azt Varga Endre műszaki vezető elmondta, — hétfőn 17 és 18 óra között saját emblémáját közvetíti és zenét sugároz. Homa János A Magyar Rádió zenei tervei Űj zenei akciókat, meglévő adásainak korszerűsítését tervezi, továbbá a magyar és a külföldi zeneirodalom kiemelkedő alkotásait és egyéniségeit bemutató új sorozatokat indít idén a Magyar Rádió zenei főosztálya. Az elképzelések szerint áprilistól megújul a Bartók rádió Muzsikáló reggel című műsorblokkja: az elsősorban komoly zenei programot sugárzó adásban több információt, riportot és híranyagot közölnek majd, s 6 órától az eddigieknél egy órával tovább, 9 óráig tart majd az adás. Átveszik a Kossuth rádió Reggeli krónikájának híreit, s az élő műsorban beszélgetéseket, információkat közölnek a hazai és a külföldi hangversenyéletből, zeneművészetből. A rádiós zenei versenyek történetében az idén először rendezik meg a fafúvósok országos seregszemléjét, november 21. és december 3. között. Márciustól hallhatják az érdeklődők A rádiózenekar műhelyében című új ciklust, amelyben a zenekar munkáját, kiváló személyiségeit, és egy-egy produkciójának megszületését mutatják be. Májustól — hét részben — a mai Zeneművészeti Főiskola életébe engednek bepillantást, áttekintve az egyes szakok művészi-oktatói tevékenységét, megszólaltatva tanárokat és diákokat egyaránt. Nyáron kezdődik az Operabérlet című sorozat, amely a zeneirodalom hat népszerű operájából — Szök- tetés a szerájból. Rigoletto, Manón Lescaut, Carmen, Sevillai borbély és Bánk bán — ad egy-egy órányi keresztmetszetet. A Kossuth rádióban hallható adásokat a következő héten a Bartók rádióban a teljes opera bemutatásával egészítik ki. Ősszel emlékezik meg a rádió Verdi születésének 175. évfordulójáról: ez alkalomból a komponista valameny- nyi operáját műsorra tűzik. Sorozatot szentelnek az idén a világhírű zeneszerző, karmester és zongoraművész, Dohnányi Ernő művészetének is: a tízrészes portréműsorban egyebek között tanítványai és pályatársai szólalnak meg, s régi zenei felvételek mellett friss riportok is elhangzanak majd. Megújul az idén az immár hagyományos őszi Magyar Népdal Hete: ezúttal két hétig tartanak majd a magyar népzene múltját és jelenét bemutató programok — összekapcsolva a Magyar Népköltészet Hetével. Kritikus monográfia Bajkay Éva könyve Uitz Béláról Baikav Éva műközpontúnak mondott könyvének egyik fő erénye a tárgyilagos vizsgálatmód. Uitznak ugyanis tragikus sors jutott osztályrészül. Az ellen- forradalom börtöne elől elmenekült. de a sztálini idők öt is bíróság elé sodorták; még szerencséje volt. hogy viszonylag enyhe ítélettel úszta meg. Egész életén át a nagy. szocialista eszmei töltésű freskóra készült, még a szónokló Sztálin köz- Dontba állításának témájától sem riadna vissza —. de csak idős korában jutott falfelülethez, és ez a cso- oortmunka már teljesen az aprólékos „szocreál” szellemében született. Semmi köze sem volt e ..Testvérünnep”- nek az exoresszív. egyéni hangú Uitz valódi stílusához. Valljuk be: bizony, jobban járt volna, ha Párizsban marad, és ott nosztalgikusan emlékszik vissza az 1920 táján Moszkvában töltött időkre. (Ezt ilyen drasztikusan Baikav ugyan nem mondia ki. de az események logikájából következik.) Uitz nehéz sorsú ember volt. és ráadásul önsorsrontó is: makacs, megszállott művész, a vallásosságig meg- győződéses kommunista, a Droletárművészet, a politizáló. Dlakátszerű freskó hirdetője. Abban a hitben, hogy ez hat a népre, a tömegekre. Baikav Éva Félreértett szintéziskeresés című fejezetében részletesen elemzi Uitz részben kényszerből, részben talán meggyőződésből vállalt tévútiaiL Korlátok között, gúzsba kötve tűnik ki. ki az igazi művész, hogy szabadon idézzük a goethei mondást. Uitz Béla valahogy aavon- verhetetlenül tehetséges volt. A könw képanyaga legnagyobbrészt az 1930 előtti időszakot öleli fel. s az 1933 körüli képekből is olyanokat közöl, amelyek a korai Uitz folytatását jelentik. De a katalógusrészben, amely a kötet legfőbb tudományos teljesítménye — a bevezető tanulmányhoz ugyanis hozzá kellene olvasni a Gondolatnál megjelent. szintén Baikav Évától származó Uitz-életrajzot. hogy telies képet kapjunk —. számos reprodukció látható a nehéz időkben készült rajzokból, vázlatokból. És ezek a maguk nemében — igen jók. A „szocreál” szemlélet legjavához tartoznak. Talán éppen azért nem volt sikerük az zsdánovista stílus esztétáinál, oedie éppen annyi "bennük a forradalmi romantika, a Pátosz, mint amennyit az előírás kívánt. Csak épp tehetség is áradt belőlük, s az olv sokszor emlegetett, oly nehezen megfogható művészi minőség. a kvalitás — s ez elée volt ahhoz, hogy Uitz formalistának minősíttessék, börtönbe kerüljön, s végül ünnepelt, de megtört aggastyánként jusson vissza ifjúsága földjére. Baikay Éva említett életrajzával és e monográfiával teljesítette Uitz végakaratát: elhelyezte a festőt a XX. század művészetének történetében, mert ez az egykori Ferenczv-tanítvány a magyarországi művészetből kicsit kilóg — a nemzetközi avantgárd harcosa volt ő 1919-től fogva. (Képzőművészeti Kiadói Sz. A. VICCMAGAZIN Gabrovói a A humort kedvelők előtt nem ismeretlen Gabrovó bolgár város neve. A tréfákban szereplő gabrovói ember ugyanolyan mestere a tréfa- csinálásnak, mint a csavaros észjárású székely góbé, vagy a fukarságáról oly jól ismert skót. Napjainkban a megyeszékhellyé, ipari centrummá nőtt Gabrovónak van egy különlegessége: a Humor és a Szatíra Háza nevet viselő múzeum. A következő történeteket a múzeum' gyűjteményéből állítottuk össze. A gabrovói ember hozzálát, hogy megreparálja a ház egyik ajtaját. Elküldi hát a fiát a szomszédba szekercé- ért. Kis idő múlva üres kézzel tér vissza a gyerek. A szomszéd azt üzeni, hogy neki nincs szekercéje, — Ha nincs, hát nincs — sóhajt fel az ajtót javítani szándékozó gabrovói. — Kénytelen vagyok elővenni a sajátomat. ★ Az erdőkerülő falopáson érte az egyik gabrovói parasztot. — Jegyzőkönyvet veszek fel, és jelentem az esetet a hatóságoknak — szólt szigorúan a tolvajra. A tetten ért atyafi könyörögni kezdett, hogy na tegye, inkább jöjjön el hozzá vendégségbe, nem bánja meg, fehér asztal mellett jobban szót ért az ember. Az erdőkerülő beleegyezett, s este beállított a fatolvajhoz. A vendégségben aztán evett- ivott egészen éjfélig. Egy óra felé járt már az idő, a házigazda nem győzte cérnával, hát kibökte: — Tudja mit, erdész úr? Ha legközelebb elcsíp, inkább vegye föl azt a fránya jegyzőkönyvet! it Az egyik gabrovói vendéglőbe bemegy egy hivatalnok az elöljáróságról. Észreveszi őt egy helybéli atyafi, s hogy hízelegjen neki, hangosan rendel: — Egy csésze kávé a végrehajtó úrnak! Én fizetem. — Megőrültél? — súgja oda neki a társa. — Ez a pasas nem adóvégrehajtó. — Hé, vendéglős! — kiált nagyot az atyafi. — Legyen szíves, törölje a rendelést! ir Tíz deka kolbászt kér a hentesnél az egyik gabrovói. Az elárusító a kolbászhoz egy adag mustárt is rak. . — ’Elnézést, én mustárt nem kértem! — Napi kell érte fizetni. A kolbászhoz jár. — Az más. Akkor csak mustárt kérek. it A gabrovói atyafi elhatározta, hogy sírkövet állít szegény, megboldogult anyósának. — Szerény, olcsó, de azért mutatós sírkövet szeretnék — mondja a temetkezési irodában a hivatalnoknak. — Hát van egy olcsó sírkövünk, el is akarjuk adni, de azon már másnak a neve van. — Nem baj. Szegény anyósom úgysem tudott olvasni! I Munka I közben a J műszaki stáb II (Fotó: Szántó I György) HOL VEHETŐ A PROGRAM?
