Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-28 / 23. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. január 28., csütörtök É C,Irgl fii [*J SZOVJETUNIÓ Lyuk az ózonrétegen A közelmúltban jelentették a hírügynökségek azt a riadalomra okot adó hírt, amely szerint a Földünket a Nap ultraibolya sugárzásától megvédő ózonrétegen „lyukat" fedeztek fel. A tavaly szeptember—október hónapok során végzett földi és műholdas mérések szerint a Déli-Sark légkörében az ózonmennyiség negyven százalékkal lecsökkent. Számos ország fogott ösz- sze ' a természet legújabb titkának megfejtésére. Szovjet és amerikai tudósok például a hetvenes években megkötött környezetvédelmi együttműködési szerződés keretében közös ózon- koncentráció-méréseket terveznek. A többi között speciális „ózonszondák” felbocsátására kerül sor a Ferenc-József földön működő szovjet „Mirnij” sarkkutatóállomásról is. A közelmúltban a Rilszki (Kurszk-megye) központi aerolcgiai obszervatóriumának kísérleti telepéről bocsátottak fel szovjet és amerikai szakemberek próbaszondákat, amelyek igen eredményeseknek bizonyultak. A két ország tudósainak ilyen szoros együttműködése a probléma közeli megoldását ígéri. Mivel magyarázzák eddig a tudósok az „ózonlyuk" létezését? Egyesek szerint az ózonréteg sérülését a vegyipari termelés során keletkező és a légkörbe kibocsátott freontermékek bőm-' lásakor keletkező klórvegyü- letek okozzák. Mások szerint a meteorológiai folyamatokkal kapcsolatos természetes jelenségről van szó. Kinek van igaza? A végső következtetések levonásához még várni kell a kutatások eredményeire. A képen (jobbról) M. Prokofjev, az A. Vszej- kov nevét viselő központi geofizikai obszervatórium képviselője és Norman Cbeme, a Wyoming állami egyetem mérnöke a Rilszki kísérleti telepen it Elektronikus berendezésekkel felszerelt légköri szondák fel- bocsájtása Rilszkben, a központi aerológiai obszervatórium kísérleti telepén (lent) Győz az önálló elszámolás A ruházati kellékeket gyártó Lvovi Műanyagipari Egvesülés kollektívája ,nem fogadta el az ágazati minisztériumnak azt a követelését. hogy tegyék félre az összes szerződéses kötelezettségüket. és sürgősen lássanak hozzá egv speciális megrendelés teljesítéséhez. A dolgozók termelési értekezlete azzal indokolta egvet nem értését, hogy az eszközök és az anyagok szétforgácsolása miatt nem tudnák teljesíteni fő kötet lezettségüket. vagyis meghiúsulna a kereskedelemben és a ruhaiparban lévő fő megrendelőik ellátása. Viszont az úi gazdálkodási feltételek közepette, amelyekre az idén tért át az egyesülés. éDDen ezektől a megrendelőktől származnak a vállalati költségvetés fő bevételei. s végső soron ettől függ minden egyes dolgozó keresete. — A régi direktiv irányítási módszerekkel való ösz- szeütközésből az önálló elszámolás került ki győztesen — mondotta Szergej Turcsanyinov. az egyesülés vezérigazgatója. — Még nem is olyan régen gyakran az adminisztratív irányítási elvek kerekedtek felül. A munkások nem voltak érdekeltek a munkájuk végső eredményében, a termékeik minőségének javításában. Amióta a vállalat áttért az önfinanszírozásra és az önmegtérülésre, az emberek a termelés igazi gazdáinak érzik magukat. Az egyesülés rövid idő alatt jövedelmezővé vált. Az állami tervek túlteljesítéséből. az energia- és anvag- takarékosságból származó pénzeszközök nagy része most a vállalat kasszájába kerül, és a vállalat számára lehetővé vált. hogy saját maga szerezhesse be a számára szükséges berendezéseket. Nemrég például az egvesülés az olasz ..Giusi” cégtől vett gyártósort. A vállalatnál nőttek a keresetek és a prémiumok. Lehetővé vált lakások, zöldövezeti üdülőbázis, bölcsődék és óvodák építése vállalati pénzen. Mindez előse- oiti a munkaerő-vándorlás csökkenését, a termelékenység növekedéséi. LENGYELORSZÁG Ismét fellendülőben a filmgyártás A lengyel mozi a hatvanas években az európai filmgyártás élvonalába került, s a francia új hullámmal azonos értékű alkotásokat produkált. Aztán Lengyelországban is. mint Franciaországban és Európa többi film- nagyhatalmánál”. beköszöntött a stagnálás időszaka. Szén számban készültek ugyan filmek, de ezek színvonaláról jobb nem beszélni. Hosszabb szünet után. néhány éve ismét fellendülőben a lengyel filmipar — erről tanúskodnak az újabb alkotások, amelyeknek külföldi közönségsikere sem elhanyagolható. Gondoljunk csak olvan alkotásokra mint a Vabank vagy a Szexmisz- szió. Az idei gdanski filmseregszemle is a virágzóban lévő lengyel filmgyártást tükrözte. Különösen nagy figyelmet érdemel a Bariton és a Bodeni-tó rendezőjének. Janusz Zaorskinak a filmje, amelv méltán aratott nagy sikert. Alapanyagként Brandys A Király fiúk anyja című regényét használta fel. ami egv munkáscsalád sorsán keresztül mutatja be az ötvenes évek eseményeit. Bizonyos értelemben ugyanehhez a témához nyúlt az elsőfilmes Waldemar Krzystek szue- gesztív. kiforrott alkotásával. a Felfüggesztve című filmmel. A nagy drámai szerepék mindkét filmben a nőknek jutottak. A legjobb női alakítás díját Teresa Vójcik kapta, a fiai sorsáért küzdő anva szerepében. A nemzetközi filmvilágban is iól ismert Krystyna Jan- da olyan nőt alakít a Felfüggesztve című alkotásban, aki mindent képes feláldozni a szeretett férfi megmentéséért. még akkor is ha olykor elfogja a csüeeedés. a depresszió. Mindkét színésznő. mindkét filmben egyszerű, mindennapi nőket kelt életre, akik már az ön- sorsrontást is vállalják szeretteikért. s ezért magasztosulnak fel. A kortárs lengyel ember portréját vázolja fel Krzysztof Kieslowski a Véletlen. Radoslaw Piwowarski a Vonat Hollywoodba és Irene- usz Koterski a Belső élet című filmjében. Közös vonásuk e filmeknek. hogy hőseiket töprengés nagy belső vívódás jellemzi. Továbbra is szívesen nyúlnak a lengyel filmesek az irodalmi művekhez, hiszen jelentős hagyományokkal rendelkeznek ezen a téren. Gondoljunk csak A fáraóra. A kis lovagra. A bábura és más nagy lengyel nemzeti alkotások megfilmesítésére. Ezúttal Stefan 2e- romski A hű folyó című regényét. valamint R eymont és Csehov írásait vitték filmszalagra. NDK Az osztálylétszám: kilenc Az NDK 478 gyógypeda- oóaiai iskolájában 57 ezer diák kan általános képzést. Az átlagos osztálylétszám kilenc tanuló. Az utóbbi évtizedben több mint 70 korszerű iskola nyílt testi és szellemi fogyatékos ‘gyermekek részére. Ez újabb kétezer tantermet és több mint 6200 kollégiumi ágvat jelent. Jelenleg egyébként 32 ezer rászoruló gyermeknek tudnak kollégiumi. illetve napközi otthoni helyet nyújtani a hálózatban. A szülők az ellátási költségek töredékét fizetik: a maximális díi havi 48 márka miközben a munkások és alkalmazottak havi átlagkeresete eléri az 1208 márkát. A gyógypedagógiai iskolákban és iskolai előkészítőkben több mint 17 ezer tanító és óvónő végzi felelősségteljes nevelő munkáját. A pedagógusok kivétel nélkül mind főiskolai és szakosító képesítéssel rendelkeznek. Képzésük a . berlini Humboldt Egyetemen a hallei Luther Egyetemen. és úiabban a rostocki egyetemen. illetve a magdeburei pedagógiai főiskolán folyik. Biztosított az állandó továbbképzés is. Az NDK Tankönyvkiadója eddig 140 tankönyvet jelentetett meg a gyógypedagógiai iskolák részére. A különleges követelmények és a kis példánvszámok miatt meglehetősen költséges könyveket természetesen ingven kapják meg a tanulók. Valamennyi ayógypeda- góaiai iskola bőséges pénzalappal rendelkezik hogy beszerezhesse oktatási eszközeit. felszerelését. Olvan eszközök állnak rendelkezésre. mint a hallókészülékek. beszédlassító berendezések. hanavibrátorok. különleges munkapadok, székek és egyéb berendezési tárgyak. Az orvosi ellátás is díjtalan. beleértve a rendszeres szűrővizsgálatokat, a szakorvosi kezeléseket és a gyógyszerek kiutalását. A rehabilitáció, a társadalomba való beilleszkedés a legfontosabb cél ezekben az iskolákban. A gyermekek megtanulják az önellátást s — ha lehetséges — a munkavégzést. önmaguk eltartását. A politechnikai oktatás keretében hetente 4—5 órát töltenek a kijelölt üzemekben. építkezéseken vagy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. Az iskolákban több mint négyezer szakkört is működtetnek. A játékos foglalkozások megnövelik a gyermekek önbizalmát színesebbé teszik számukra az életet, mintegy jutalmul szolgálnak a keservesen, nehezen elsajátított tudnivalókért. Van textiles, bábjátékos. szín já tékos, közlekedési. kézimunka-, tánc-, modellezési és raizszakkör. Sokan kórusok, zenekarok vagy színjátszó csoportok tagjai. A fogyatékos gyermekeknek mintegy a 85 százaléka vesz részt szakikörmozgalom- ban. Több mint 300 iskola tart fenn sportkört, de a Rokkant Sportolók Szövetségének szakosztályait is látogathatják a károsult gyermekek. A fogyatékos fiatalok számára évente rendeznek szpartakiádokat. A személyiségformálás fontos eszköze a színház- és múzeumlátogatás. A gyógypedagógiai iskolákat gyakran keresik fel művészek, írók. színészek is Krnovi orgonák CSEHSZLOVÁKIA Barlangok múzeuma A „természet könyvében" külön fejezetet érdemel a barlangok világa. E titokzatos föld alatti rendszerekben igen gazdag Szlovák Karszthegység jellegében a francia Grand Causses. a jugoszláviai Dinári és az olasz La Murge hegységhez hasonlítható. Csupán Szlovákia területén 2140 barlang ismeretes. A nagyközönség számára tizenkét barlangja' hozzáférhető, s a tizenharmadik. a Deménfalvi- völgy Béke-barlangja is rövidesen fogad látogatókat. A karsztvidék érdekességeit gyűjti egybe a több mint fél évszázados lipót- szenimiklósi Szlovák Karszt és Természetxzédelmi Múzeum. Ez számos tudományos intézménnyel együttműködve igyekszik megoldani a karszthegységek barlangjainak alapos vizsgálatát. Gyűjteményei között gazdag térkép- és terjedelmes fotódokumentációs anyag található az egyes barlangok nevezetességeiről. Rendszerbe szedték a karsztvidékek növény- és kőzetmintáit is. A szlovák barlangkutatók több gyűjteményt ajándékoztak a múzeumnak. Anyaguk főként Bulgária, Olaszország, Franciaország, Románia és Magyarország karsztvidékeiről származik. Ezek révén a vendégek széles körű ismeretekre tehetnek szert a karsztterületek barlangjainak geomorfológiai és hidrológiai adottságairól, növényzetéről, élőlényeiről, mikroklímájáról, a bennük folyó barlangászai kutatásokról, valamint e tájak természet- védelméről. A múzeum igen jelentős barlangászat! könyvtárral is rendelkezik. Az intézmény a Szlovák Barlangászat! Társasággal együttműködve rendszeresen kiad antológiát is. Szlovák karszthegység címmel. A társaság mintegy nyolcszáz barlangkutatót egyesít, akik a múzeum munkájában is részt vállalnak. A sziléziai Krnov város Rieger—Kloss orgonagyártó cége egyike a világon a legnagyobbaknak, s megalakulása óta majdnem 3700 hangszert készített. A jubileumi darab tavaly készült el a szovjet Szocsi város számára. A továbbiakat Norvégiába, Izlandra és Japánba szállították. Az orgonáikat Krnov- ban építették fel, kipróbálták, azután szétszedték, s úgy -szállították el a megrendelőknek, ahol újból ösz- szeszerelték és kipróbálták a hangszereket. Ez már az orgona .megszületésének utolsó fázisa, de elkészítése néha 16 hónapig is eltart. Asztalos, billentyűs hangszer-mechanikus, játszóberendezés-szerelő, fa- és fémesz- tergályosoik, technikusok — a hangszereket maguk tervezik, rajzolják, szerelik is __Nem csupán saját szakm ájuk mesterei, mindegyikükben még ezen felül is van valami. A munka iránti lelkesedés, muzsikálási hajlam. Hogy miért? Az orgona olyan bonyolult hangszer. hogy nehéz számára pontos dokumentációt készíteni. Skiccek, útmutatók alapján dolgoznak, több részletet maguknak kell megtervezniük és elvégezniük, saját fantáziájuk, kézügyességük, tehetségük hozzáadásával. A „Rieger—Kloss” sípos orgona elkészítése jóvai bonyolultabb folyamat, mint például egy számtárcsás irányítású eszterga legyártása, vagy mondjuk egy ház felépítése. Egész sor komoly ismerettel és hosszú évek tapasztalataival rendelkező dolgozó szakmunkája, akiknek összehangoltsága az általuk készített hangszer méltóságteljes zenéjére emlékeztet. Krnovban mindenki kicsit művész is. Respektálniuk kell a megrendelő kérését. de tudniuk kell, hogyan fogják használni az orgonát, koncerthangszerként, vagy énekkar, esetleg kisebb hangszeres együttes kisérőjeként. A krnovi gyártóüzemben azt is tudniuk kell. milyen helyiségben fog állni a hangszer, de tudniuk kell mindent arról is, milyen anyagokat használtak fel az épülethez, hiszen azok is befolyásolják a tér akusztikáját. S csak mindezek tudtával jelölik ki a hang szer összeállításának lehető legjobb feltételeit. J. Flórian ORBIS—KS
