Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-28 / 23. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. január 28., csütörtök Megyénkbe látogatott Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára (Folytatás az 1. oldalról) zó ideológiai munkára. Le­het találkozni olyan felfo­gással. amely szerint a mar­xizmus—leninizmus a gyakor­lat igényeihez képest fázis­késésben van. s ezért magát az elméletet hibáztatják. Azonban olyor a túlálta- lánosítás, másszor a dogma­tikus szemlélet akadályozta a továbblépést. Aki igazán marxista, az nem óvakodik a járatlan utaktól, hiszen az új keresése a lényege ennek az eszmének. A megyei pártbizottság tit­kára elemezte a társadal­munkra jellemző ideológiai helyzetet, külön szólt a párt­tagságról, aláhúzva, hogy alapkövetelmény számukra a folyamatos elméleti-politikai, ideológiai fejlődés. Egyik alapprobléma a szocializmus­kép. A fő kérdésekben szük­séges egységet kialakítania abban, hogy merre halad­junk. Manapság sok szó esik a reformról: összefüggéseit ismerni kell, hogy az embe­rek ne azonosítsák a meg­szorító gazdasági intézkedé­sekkel. Ugyanúgy szembe kell szállni a párt vezető sze­repének gyengítésére irányu­ló törekvésekkel, mint a konzervativizmussal, a dog- matizmussal. Kiss Sándor végezetül kiemelte: „A mai világban az adott nemzetkö­zi és hazai jeltételek mel­lett — bár van programunk —, a gazdaságban nem tu­dunk egyik napról a másik­ra látványos eredményt el­érni. De tudunk és lehet a marxizmus—leninizmus vi­lágnézetére, az alkotó mar­xizmusra alapozott ideológiai munkával, egy átgondolt, nyílt propagandával, agitá- cióval és tájékoztatással jobb közhangulatot kialakítani. S ez rajtunk is múlik, milyen hittel tesszük.” A vitában Szőke Emil, az erdőtelki községi pártbizott­ság titkára a település éle­téből kiindulva fejtette ki gondolatait. Dr. Kovács Sán- dorné, a megyei tanács el­nökhelyettese megyénk mű­veltségi elmaradásait érzé­keltette adatokkal. Lévai Fe­renc, az SZMT titkára az érdekérvényesítést válasz­totta kiindulópontul. Palcsó Pálné dr. az egri tanárkép­ző főiskola főigazgató-helyet­tese tudományos szempontból közelítette meg a kérdéskört. Kocsis István hatvani könyv­tárigazgató a helyi törekvé­sek jelentőségét húzta alá. Patócs László, a gyöngyösi pártbizottság titkára az em­beri tényezők jelentőségéről szólt. Dr. Lente István me­gyei kórházi főorvos a ma­gántulajdon ellentmondásos jellegére hívta fel a figyel­met. Dr. Vasas Joachim, az oktatási igazgatóság igazga­tója is tudományos alapos­sággal vette nagyító alá a téziseket. Sós Tamás, a KISZ Heves Megyei Bizott­ságának első titkára a fia­talok gondjairól szólt. Dr. Sípos Jenő gyógyszerész az ifjúság nevelésének fontos­ságát hangsúlyozta. Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára igen érde­kes, színes, kritikai elemek­ében gazdag vitának nevezte a tanácskozást hozzászólásá­ban. Véleménye szerint -a megszülető állásfoglalás is csak egy folyamat kezdete: újból és újból válaszolni kell a kérdésekre. A gondolkodás megújításának fontosságára éppen az SZKP főtitkára, Mihail Gorbacsov hívta föl a figyelmet, magyarul nem­rég megjelent könyvében. Nem lehet a gazdaságot fel­lendíteni ideológiai tisztá­zottság nélkül. Ma viszont még nincs meg az az egy­ség. amely a határozott cse­lekvéshez szükséges. A lé­nyeg az, hogy a párttagság vélemrealizmust Juett őt ö ; -relétekben kö­zelit*:-. ~‘-_y márhoz. A viták­ban elhangzottakra kitérve aláhúzta: nem mindent ér­demes az ideológia szintjére emelni, akadnak kérdések, amelyek gazdaságiak. Végezetül kiemelte a kü­szöbön álló pártértekezlet fontosságát, amelyet nagy várakozás előz meg. Erre az első fél évben sor kerül, s jelentős kérdések tisztázásá­hoz járulhat hozzá. A vitát Kiss Sándor zár­ta, s az elnöklő Barta Alajos kérte a résztvevőket, hogy az itt elhangzottakkal gaz­dagodva, a hétköznapokban erősítsék a párt tekintélyét. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának titkára Barta Alajos társaságában a délután fo­lyamán Pétervásárára láto­gatott. Itt fogadta őt Pálfy István, az Eger városi párt- bizottság munkatársa, Végh István, a pétervásári nagy­községi pártbizottság titká­ra. lvády László, a Pétervá­sári Nagyközségi Tanács el­nöke. A program rövid tá­jékozódással kezdődött, amelynek során Végh István tájékoztatta a vendéget a Tarna-völgyi község múlt­Kötetlen beszélgetés a mezőgazdasági szakmunkástanulókkal Tájékoztató a nagyközségi pártbizottságon járói. Arról, hogy már a tatárjárás idejéből is ma­radtak emlékek a település létezéséről. A történelmi visszapillantás egészén nap­jainkig tartott, amit nem kis tetszéssel hallgatott a KB titkára. Rá is kérdezett, hogy honnan a Pétervására elnevezés, s mit változott a helyzet 1966-tól, amikortól is a nagyközség megszűnt járásszékhelynek lenni. A válaszból megtudhatta, hogy csökkent ugyan az öt köz­ség lakóinak a száma — ennyi tartozik ugyanis Pé­tervására vonzáskörzetébe — ám napjainkra sikerült meg­szüntetni az elvándorlást. A fejlődés megvilágításán túl szólt azokról a gondokról is, amelyek megoldása a jelen időszak legfontosabb felada­ta ebben a térségben. Min­denekelőtt az egészséges ivó­víz biztosítása a cél. Nagy figyelmet fordítanak ugyan­akkor a gázprogram megva­lósítására is, s még az idén megkezdődik annak az egész­ségügyi központnak a felépí­tése, amely régi óhaja az itt' élőknek. A Helybeliek életkörülményeit bemutatva részletesen elemezte a fog­lalkoztatás helyzetét. Igaz, egyelőre abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy több embernek is képesek lenné­nek munkát adni, mint amennyien igénylik ezt, ugyanakkor hozzátette azt is. hogy számottevő az ingázók aránya. Kedvező változások­ról adhatott számot a mun­kafegyelem terén, s a politi- tikai, szervezeti törekvéseik­ről is az elismerés hangján tájékoztatta a vendéget. Nem hallgatta el azt sem, hogy a párttagokkal történő elbe­szélgetések során 38-an for­dítottak hátat a politikai munkának, s kérték párt­tagságuk megszüntetését. Minden bántó szándék nél­kül azonban azt is hangsú­lyozta, hogy ezeknek az em­bereknek a kilépésével nem gyengült a párt szervezeti ere­je, tekintélye a térségben. Pál Lénárd ezt követően a tanácselnöktől a művelődési házak, kulturális intézmé­nyek működéseiről, gond­jairól. eredményeiről érdek­lődött. Megtudhatta, hogy három filmszínház működik az öt községben. Bükkszéken új faluház épült, amiben egy könyvtár is helyet kapott. A kisebb településeken meg­szüntették a gazdaságtalanul működő mozikat, amelyeket pótol a különböző klubok­ban a video. Kiemelte a tar- naleleszi és a pétervásári művelődési házak munkáját, szólt az Üj Tükör Baráti Társaság tevékenységéről, s közölte azt is, hogy a szük­séges támogatásokat bizto­sították az eredményes kul­turális munkára. Persze eh­hez szükséges volt az a tár­sadalmi összefogás, amely az élet más területein is jel­lemzi a környéket. A Köz­ponti Bizottság titkára a nagyközségi KISZ.-bizottság titkárától, Vincze Ferenctől a fiatalok pályaválasztásáról, továbbtanulásáról is érdek­lődött. Megelégedve nyugtázta, hogy nagyon kevesen elég­szenek meg az általános is­kola biztosította tudásszint­tel. Salgótarjánban és Eger­ben számottevően tanulnak a gimnáziumokban, szakkö­zépiskolákban pétervásári és környékbeli fiatalok, de az egyetemekre is szép szám­mal eljutnak innen. A fel­adatot leginkább ezen a té­réit a KISZ-titkár szerint az jelenti, hogy megtartsák, szakmai felkészültségüknek megfelelő munkát biztosít­sanak az értelmiségi réteg­nek csakúgy, mint a jól kvalifikált szakmunkások­nak. Az infrastruktúra rész­letes elemzése után azt kérdezte a jelenlevőktől Pál Lénárd, hogy mi az, ami­nek megvalósulását legin­kább szeretnék a pétervá- sáriak. Igaz, a kérdés felte­vése csak egyetlen dologra vonatkozott, mégis több mindent felsoroltak közkí­vánat gyanánt. Mindenek­előtt, az egészségügyi köz­pontot említették, de aztán gyorsan elhangzott a gáz, a víz is, s minden bizonnyal ■ szívesen folytatták volna még a sort. Barta Alajos, mint a tér­ség országgyűlési képviselő­A gyermekruházati cikkek árait a KB-titkár is sokallta A tehenészetben is tért hódított a számítógép je is, azzal egészítette ki a hallottakat, hogy a megyé­ben Hevesen és Pétervásá- rán legindokoltabb az ipar minél gyorsabb ütemű fej­lesztése. Mindez a népesség­megtartó-képesség erősíté­sét jelenthetné. Hangsú­lyozta, hogy ez viszont nem megy a jelen gazdasági kö­rülmények között egyik napról a másikra, bár azt is megemlítette, hogy a Fi­nomszer elv énygvár korsze­rű üzemének idetelepülése már érezteti kedvező hatá­sát. Szólt az ingázók sajátos helyzetéről is. Azt is meg­említette, hogy ez sok csa­ládban tradíciót, életformát jelent, s azt sem lehet fi­gyelmen kívül hagyni, hogy többen úgy vélik, máshol jobban megtalálják számí­tásaikat. Tájékoztatta arról is a KB titkárát, hogy itt nemcsak az igények nőnek, hanem az átlagosnál többet is tesznek a nagyközség gyarapodásáért, fejlődésé­ért. Erről maga a vendég is meggyőződhetett: Péter,vá­sárán tett sétája során. Eközben betért a helyi áfész ABC-áruházába. s felkeres­te az iparcikkárudát is. Czene Cyörgyné áfész-elnök, valamint Balázs Miklós, az áfész parttitkára elmond­ták, hogy a narancs itt is megkésett, s szóba került az is, hogyr mikor szállít a hús­ipar, s melyek a legjellem­zőbb beszerzési források Nem maradhattak szó nélkül az árak sem, s különösen sokallta a gyermekruházati cikkekért kifizetendő pénzt maga a vendég is. A kereskedelmi egységből a mezőgazdasági szakmun­kásképző és munkástovább­képző intézetbe is megin­vitálták Pál Lénárdot. Maj- sányi László igazgató mu­tatta be az intézményt, majd ezt követően a KB titkára elbeszélgetett a ta­nulókkal is. Leginkább az érdekelte, hogy milyennek ítélik meg a házirendet, mettől meddig tart a kime­nő, hogyan, s mivel telik a szabadidő, a kollégistáknak milyen a családdal való kapcsolatuk, mikor van éb­resztő. Nem kis derültséget okozott, amit a tanulók a legnagyobb gondként emlí­tettek, nevezetesen azt, hogy az intézménynek egyet­len leány tanulója sincs. A látogatás a Gárdonyi Géza Termelőszövetkezet­ben folytatódott, ahol a korszerű tehenészeti telep megtekintését követően Ka­szab Balázs elnök, valamint Molnár István párttitkár adott tájélkoztatást gazdál­kodásukról,'’ mindennapja­ikról, gondjaikról, örömeik­ről. Különösen érdekesek voltak a párttitkár felve­tései, aki elmondta, hogy a tagság igényli a korábbiak­nál aktívabb politizálás le­hetőségeit. Ezzel ugyanis nemcsak a gazdasági mun­kát sikerül javítani — mint azt hangsúlyozta —, hanem szorosabbra fűzi magát a közösséget is, ami szinte mindennek az alapja. Né­hány olyan ideológiai témát is felvetett, amely nem kis vitát váltott ki a közel­múltban. A kötetlen beszél­getéssé alakuló párbeszéd­ben Pál1 Lénárd szólt a dél­előtt elhangzottakról, hi­szen a pártaktíván is felve­tődtek ezek a kérdések. A pétervásári látogatás a kora esti órákban ért véget. Tudósítás: Gábor László Kis Szabó Ervin Fotó: Perl Márton

Next

/
Thumbnails
Contents