Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-27 / 22. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Olcsóbban... Az élet minden terüle­tén elengedhetetlen, hogv takarékosabban gazdál­kodunk és olcsóbban ter- meliünk. Ez a mondat nem ismeretlen olvasóink előtt, hiszen napiaink központi gondolatává vált. miután a aazdálkodás színvonalá­nak erőteljes javítása az idei népgazdasági terv kö­zévvontjában áll. Persze ezt csak olvan szemlélettel és módszerekkel érhetiük el. amelyek a megbízható, az ésszerűen olcsóbb ter­melést segítik elő. Hogy vannak erre ió Déldák. azt bizonvítia a minap Gödöllőn, az agrár- tudományi egyetemen tar­tott mezőgazdasági tudo­mányos napok rendezvény- sorozata is. Csaknem fél­ezer érdeklődő szakember iött el. Hevesből is jó né­hány. hogy részese legyen azoknak a tájékoztatók­nak. amelyeket a mező- gazdaság műszaki fejlesz­tési eredményeiről tettek közzé Különösen figyelem­reméltóak voltak azok a beszámolók, amelyek az energiamegtakacítással. a gépkarbantartással. illet­ve az elektronizálással kap­csolatosak . .. A költségek csökkenté­sére szánt úiabb eljárások köréből mindenekelőtt a Heves meavei avárakkal is tevékenykedő Szolnoki Mezőgép Vállalatot emlí­tenénk. Szakemberei a ter­mények szárításához java­soltak költségkímélő mód­szert. Az előadók a mel­léktermékek tüzelésére al­kalmas kazánokat is aján­lottak. például a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daságnál kifejlesztettek közül is. Szó esett olyan fűtési módszerről, amely- ivei egv egész állattartó te­lepet elláthatnának ener­giával és megoldást java­soltak a baromfi-, illetve a_ sertésólak olcsó padló­fűtésére is. Hangsúlyozták, hogy a mezőgazdaság gépparkjá­nak — amely hatalmas ér­téket képvisel —. a jelen­legi gazdasági helyzetben megállíthatatlan az elöre­gedése. Így egyre nagyobb jelentősége van a javítás­nak. Ezért a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Mi­nisztérium Műszaki Inté­zetének illetékesei olvan szervezési modellt dolgoz­tak ki amellyel egv átla­gos nagyságú termelőszö­vetkezetben a gépjavítás során másfél millió forin­tot megtakaríthatnak, be­ruházás nélkül. Ennek az a lényege, hogy közvetle­nül a betakarítás után kez­dik el a gépjavítások so­rát. és az állásidők csök­kentésére jó előre gondos­kodnak a pótalkatrészek­ről. Figyelmet keltett a traktorra szerelhető, hazai fejlesztésű mikroprocesz- szor. amellyel jelentős üzemanyag-megtakarítás érhető el. Nem kevésbé a tehenészeti telepeken az állatok takarmányszük­ségletének dekányi pontos­ságú számítógépes nyilván­tartása. A konferencia nagy ér­deme. hogy az ismertetett újdonságok műszaki leírá­sát hamarosan nyomtatás­ban a mezőgazdasági üze­mek rendelkezésére bocsát­ják. Meríthetnek belőle! Mentusz Károly — Egy biztos: a hatósági egyeztető munka szintje a korábbiakhoz képest alapve­tően változik, és döntően az emberi egészség, az életkö­rülmények megjavításának a céljai kerülnek előtérbe. Nem kell félnünk kimondani: ese­tenként mindezek a gazda­sági érdekeket is megelőzik, vagy legalábbis olyan hely­zetet teremtünk, amikor egy- egy új gazdasági beruházás nem jelent hátrányt a kör­nyezet számára. A legelszán­tabb termelésközpontú gon- dolkodásúaknak is be kell lát­niuk: ha nem lépünk előre az eddigi gyakorlattól, a jö­vőben csak újra termeljük a problémáinkat. — Az hiszem, ezek /meg­valósításához nagyobb nyílt­ságra is szükség lesz. — Elkerülhetetlen. Na­gyobb őszinteség kell a táj- és környezetvédelmi politi­kában is. Ha építkezünk, be­ruházni kívánunk, az adott körzet lakosságát be kell vonni a tervekbe. És mielőtt hozzákezdenénk, az ott élők általános véleménye kell, hogy meghatározza a felál­lítandó erőmű, gyár későbbi sorsát. Sajnos, eddig előbb telepítettünk, és utána pró­báltunk védekezni. A jövő­ben ez már nem járható út! — Még mindig könnyebb dolog egy-egy cégnek a bír­ságot befizetni, mint az elő­írásokat betartani. Intő pél­da számunkra az elmúlt év végén „elkékült” Eger-pa- tak,. amely a borforgalmi jó­voltából lett színjátszó. Ném használt a földnek a Shell- kútnál elfolyó benzin sem. — A Belügyminisztérium egy közigazgatási szabály­sértési bizottságot kíván lét­rehozni. Ez a független tes­tület fog eljárni az előbb említett esetekben, s a jö­vőben nem szabad elfelejte­ni, az említett esetek komoly priuszként szerepelnek majd a vállalatvezetők minősíté­sében. Ugyanis, aki ilyen dolgokra nem figyel, az hi­bákat 'követ el alaptevékeny­ségében is! Az új testület összefogja az erőket, függet­len költségvetésű lesz és amilyen az igazi tanár: kö­vetkezetes és szigorú. A savas eső áldozatai (Fotó: Perl Márton) Heves megye évek óta igyekszik megvalósítani a táj- és a környezetvédelem célkitűzéseit.. Területünk ad otthont a Bükki Nemzeti Parknak, a mátrai üdülőkör­zetnek, ezenkívül hazánk tör­ténelmi borvidékének is. Ko­rántsem mellékes tehát, hogy végre megnyugtató megol­dást találjunk eddig meg­oldatlan kérdéseinkre. Va­jon sikerül-e előbbre lép­nünk a 88-as esztendőben, a szervezeti változás tartalmi megújulást is hoz-e — e kér­désekről érdeklődtünk töb­bek közt Bodó Mihály me­gyei környezetvédelmi titkár­nál. — Kezdjük tehát az álta­lánosabb, közismertebb ten­nivalókkal. A három lét­elem óvásában — föld, le­vegő, víz — sikerül-e konk­rétabb fejlődést elérnünk? Különösen sarkalatos kér­dés ez a visontai hőerőmű, a selypi eternit- és a bélapát­falvi cementgyár körül élők­nek. — Az igazság szerint mun­katervünk jóváhagyásra vár. A hagyományos felvilágosító, és együttműködést szorgal­mazó munkánkon kívül, ki­emelt figyelemmel kísérjük az olyan beruházásokat, mint például az Egri Vasöntöde. Ők ugyanis a környezetvé­delmi alap pénzeszközeit használták fel technológiá­juk megújítására. Sor kerül a gyöngyösoroszi használt akkumulátor-feldolgozó te­lep építésének véleményezé­sére. Környezetvédelmi mun­ka szervezése során az idén Párád és Recsk térsége ke­Az ember­telenség szimbóluma rül nagyítónk alá. Ami a vi­sontai hőerőművet illeti: folytatjuk komplex ellenőr­zését. Köztudott: ennél a be­ruházásnál a veszély a kibo­csátott kénben keresendő, ezért is jobban oda kell fi­gyelnünk a közlekedés, a szállítás rendszerére. — Az óév utolsó napjai­ban került sor a Bükki Nem­zeti Park évadzáró közgyű­lésére, ahol, ha lehet így fo­galmaznunk, döntés született végre az erdők sorsáról is. — Így igaz. Végre meg­valósult az, hogy erdeink- ben összehangoljuk az érde­keltségi rendszereket. Ami új fordulópontot jelent: nem a fakitermelés lesz például a meghatározó, hanem az er­dő sorsa, a jó levegő, az ózon biztosítása, a jövő kor­szak emberének is 'kell va­lahol friss levegőt vennie! Valószínű, de ezt korántsem mondhatom biztosnak, szót kapnak, s talán nagyobb be­folyást az állatvédők és a mértéktelen vadászat ellen­zői is. Egyszóval természet­adta kincseink a korábbinál sokkal nagyobb mértékben szolgálnák majd pihenő-, ki­rándulóhelyként, mint gaz­dasági nyereséget termelő ágazatként. — Mindezt örömmel hall­juk. A környezetvédelmi tit­kár hogyan gondolja: az új szervezeti forma tartalmi elő­relépést is jelent? ....... ha nem olyan okszerű a föld­művelés, a bányaművelés, hogy a költ­ségei közt is megjelenjen az élet vé­delme, azaz ha környezetet szennyez, abból nem lesz sohasem védelem. Ezért a kormány az egész tevékenységet ösz- szefogó, értékelő, az állapotokat bemu­tató látleletet felvevő tevékenységet végző első számú felelősként jelölte meg a Környezetvédelmi és Vízgazdál­kodási Minisztériumot. A kapcsolatok a többi minisztériummal ezért átérté­kelődnek ...” — mondotta programis­mertető beszédében Maróthy László mi­niszter, aki az elmúlt hét végén a Ko­márom Megyei Környezetvédelmi Tár­sulás vendége volt. S ajtótájékoztató a Magyar Nemzeti Bankban A gazdaság múlt évi tel­jesítményéről, a pénzügyi folyamatok alakulásáról, a bankrendszer tevékenysé­géről kedden sajtótájékoz­tatót tartott Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank el­nöke. Elmondotta: tavaly a gaz­daság teljesítményé, a népgazdaság egyensúlya ja­vult, nem sikerült azonban továbbra sem létrehozni a jövedelemtermelés és -fel- használás között a kívánt összhangot. Így a gazdaság stabilizálásához szükséges alapvető fordulat még nem .következett be. A nemzet­közi fizetési mérleg egyen­lege a múlt évben — 1986- hoz képest — kedvezőbben alakult. A konvertibilis el­számolású viszonylatokban a folyó fizetési mérleg hiá­nya 900 millió dollár volt, míg 1986-ban a deficit el­érte az 1,4 milliárd dollárt. A külkereskedelmi mérleg egyenlege is kedvezőbb lett az előző évinél, a cse­rearányok a nem rubelel­számolású kereskedelem­ben nem változtak, míg a rubelforgalomban javultak Az ország idegenforgalmi bevételei rekordszintet értek el, az ebből származó aktí­vum mintegy 365 millió dol­lárral javította a külgazda­sági egyensúlyt. Mindezek hatására Ma­gyarország megítélése a pénzpiacokon nem romlott, továbbra is jó adósként tartják számon ha*ánkat. Normálisak és korrektek az MNB kapcsolatai a hitele­zőkkel, beleértve a nem­zetközi pénzintézeteket, így a Világbankot és a Nem­zetközi Valutaalapot is. A nettó adósságállomány ta­valy a tervezettet megha­ladó mértékben növekedett, s ez több hitel felvételét tette szükségessé. Az MNB két új hosszú lejáratú köl- csönmegállapodást kötött a Világbankkal. Ennek kere­tében az ipari szerkezetát-' alakítási programra ISO millió dollárt, a távközlés fejlesztésére pedig 70 mil­lió dollárt kölcsönöz a Vi­lágbank. Júliusban a Deut­sche Bank szervezésében 400 millió dolláros hitelt vett fel az MNB, a japán piacon pedig 60 milliárd yen összegben bocsátott ki kötvényt. Az év végén — az NSZK kormányának ga­ranciája mellett — az MNB a német kereskedelmi ban­koktól 12 éves lejáratú, 1 milliárd márka értékű köl­csönt vett fel. Az adósságállomány gyor­sabb mértékben emelkedett, mint azt a folyó fizetési mérleg hiánya indokolná. Ez azzal magyarázható, hogy az MNB az új hitele­ket elsősorban erős valu­tákban — márkában és a yenben — vette fel. Idő­közben a dollár árfolyama jelentősen csökkent, s' ez önmagában növeli a dollár­ban nyilvántartott adósság­állományt. Kedvezően változott az adósságállomány szerkeze­te, Az MNB hosszú lejára­tú kölcsönökkel váltja fel régebbi rövidebb lejáratú hiteleket. Ennek eredmé­nyeként — az adósságállo­mány növekedése ellenére — az egy évre eső lejárat csökkent. 1987-ben 3,5 mil­liárd dollár értékű új hitelt vett fel a bank. A tervek szerint 1988-ban már csak 2,5, 1989-ben pedig 1,75 mil­liárd dollár értékű új hitel­re van szükség, ha a ter­veknek megfelelően javul a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg. A rubelelszámolású kül­kereskedelmi forgalomban 280 millió rubel aktívumot értek el a vállalatok. Va­lamennyi KGST-országba többet exportáltak, mint amennyit vásároltak. Így a rubelelszámolású viszony­latban a nettó adósság to­vább csökkent. A tervezett ütemnek megfelelően csök­kent a Szovjetunióval szemben felálló hosszú le­járatú adósság, s növeked­tek hosszú lejáratú hitelki­helyezéseink és rövid lejá­ratú követeléseink. A bankrendszer múlt év januári átszervezését na­gyobb zökkenők nélkül si­kerüli megoldani. A keres- kédelmi bankok induló po­zíciója kedvezőbb volt a tervezettnél, ezért az MNB az év során fokozatos szi­gorításokat hajtott végre. Ezek két banknál likviditá­si problémákat okoztak és kényszerhitelt kellett igény­be venniük. Elsősorban az Országos Kereskedelmi és Hitelbanknál jelentős a kényszerhitel-állomány, de a Magyar Hitelbank is csak ennek igénybe vétele (révén tudta fizetőképessé­gét fenntartani. A mintegy 25 milliárd forint értékű kényszerhitelt a két bank­nak az első negyedévben vissza kell fizetnie. A kedvezőtlen helyzet el­kerülhető lehetett volna, ha az érintett kereskedelmi bankok megfontoltaibb hite- lezezási politikát folytatnak — hangsúlyozta Tímár Má­tyás. A jövőben a központi 'bank erőteljesebben ösz­tönzi a pénzintézeteket sze­lektív hitelezési gyakorlat kialakítására. Ettől a válla­lati gazdálkodás hatékony­ságának javulását várják- Ahol ezt más módon nem sikerült kikényszeríte­ni, ott lefolytatódik a sza­nálási, illetve a csődeljárás. Az idei feladatokról Tí­már Mátyás elmondotta, hogy a hitelpolitika a sta­bilizációs és kibontakozási program megalapozását te­kinti elsődleges céljának. Alapvető cél a konvertibi­lis fizetési mérleg hiányá­nak csökkentése. A nem ru­bel elszámolású folyó fi­zetési mérleg hiánya az idén nem haladhatja meg az 500 millió dollárt. Az MNB a monetáris szabá­lyozással továbbra is szi­gorítja a pénzkiáramlást. Arra lehet számítani, hogy mérséklődik a hitelállomány növekedése, mivel a költ­ségvetésnek a múlt évinél kevesehb kölcsönre van szüksége. Elsősorban a vál­lalati hitelállomány emel­kedik 1988-ban. A pénzmennyiség növe­kedése 1988-iban. nem ha­ladhatja meg a 3—4 száza­lékot. Ezt az MNB a mone­táris eszközök hatékony al­kalmazásával, a szigorú jegybanki refinanszírozás­sal, a kötelező tartalékráta­előírással, a kamatpolitiká­val és nyílt piaci művele­tekkel kívánja elérni. Újdonság, hogy a keres­kedelmi bankok az idén korlátozott keretek között bekapcsolódhatnak egyes deviza- és lakossági bank­műveletekbe is. Téma: a Komszomol átalakítása A lenini Komszomol Köz­ponti Bizottságának küldött­sége, amely Nyikolaj Dol- guskin titkár vezetésével, a KISZ KB meghívására tar­tózkodik hazánkban, kedden a magyar sajtó képviselőivel találkozott a Szovjet Kultú­ra és Tudomány Házában. A találkozón Ernőd Péter, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára tájékoztatta a résztvevőket a szovjet—ma­gyar ifjúsági barátságfesz­tivál előkészítéséről, majd Nyikolaj Dolguskin a lenini Komszomol XX. kongreszu- sán elfogadott határozatok­ról1 és azok végrehajtásának eddigi tapasztalatairól szólt. Miként Ernőd Péter elmon­dotta: hétéves szünet után az idén ismét megrendezik a szovjet—magyar ifjúsági ba­rátságfesztivált. A nagysza­bású rendezvénysorozatnak június 16—20. között Vilnius ad otthont. Hazánkat 450 fia­tal képviseli a találkozón. A fesztivál politikai program­jának középpontjában a Szovjetunióban, illetve Ma­gyarországon végbemenő gazdasági-társadalmi meg­újulás áll. A program kia’? kításán még dolgoznak a Komszomol1, illetve a KISZ- képviselői. KÖRNYEZETVÉDELEM '88 Túllépni saját árnyékunkat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents