Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-25 / 20. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1988. január 25., hétfő ígéretes jelek Az új esztendő eddig eltelt időszakában mintha a szellemi kibontakozás halvány, de mindenképpen ígéretes tüneteivel örvendeztetnének meg bennünket a tévések. Ez a szint persze messze még a rádiósok rendszeresen értékes produkcióinak nívójától, mégis reménykeltő. Az elmúlt hét viszonylag változatos terméséből két alkotás ajándékozott meg sokakat maradandó élnjé- nyekkel. A pálma kétségkívül A tönk meg a széle című munkáé. Akkor is, ha ismétlésként láthattuk kedden este a kettes csatornán. Az ilyen programokat szívesen nézzük meg nemcsak másodszorra. hanem harmadszor is. hiszen minden vetítés tartogat számunkra kellemes meglepetéseket. Iladványi Ervin — s ez aligha vitatható — jeleskedett forgatókönyvírói szerepkörében. Elsősorban közéleti hangoltságát, s abból „ fakadó nyíltságát, bátorságát dicsérhetjük, mivel társadalmunk valós gondjaira világított rá. karikírozva egy „nem létező kisváros és megye” vezetőinek nagyon is ismerős hibáit, ostorozva a döntések esetlegességét, bántó, s egyben megmosolyogtató szubjektivitását, egyszóval azt a szemléletet és gyakorlatot, amellyel már réges-rég szakítani kellett volna mindenütt, amelynek egyes elemei azonban mégis kísértenek néhány helyütt. No nem a könnyen módosítható szavakban, hanem az igen kézzel fogható tettekben. Mondandója sajnos ezért aktuális: Azt ne kérdezze senki, hogy hol, járjon nyitott szemmel, s adja meg a választ maga! Ilyen és ehhez hasonló vállalkozásokra lenne szükség ahhoz, hogy összméretű gondjaink enyhüljenek, hogy a gombamódra születő mű- vecskék ne csak a locsogás, a fecsegés dús füvű mezején sziesztázzanak. Ha az úttörőknek követőik akadnak, akkor a formai kelléktár is gazdagszik, vagyis méltathatjuk a mostaninál is mesteribb köntöst. Szombaton este a magyar származású, világhírű humoristával, Kishont Ferenccel, illetve képernyőre vitt szerzeményeivel találkozhattunk. Helyeseljük — ez kötelességünk. csak megfeledkeztünk róla — az adósságtörlesztést, hiszen illik megbecsülni országhatáron túli kincseinket is. Mégis: kár lenne tagadni, hogy csalódtunk, mivel a műfaj ihazai képviselői — a futtatottak és a kevésbé menedzseltek egyaránt — is elérték ezeket a magaslatokat, de hát az itteni „kilövőpályákról” nem röpítik azokat a jelképes rakétákat egészen a csillagos égig. Ez azonban mit sem változtat azon. hogy közülük többen ,is lekörözték külhoni kollégájukat. Vagy a válogatók tévedtek. Kiderül majd a második részből. Persze csak akkor, ha ismét türelmesen bekapcsoljuk készülékünket. A tapasztalatokra szomjú- hozóknak mindenképpen ja- vallom ... Az indításként említett kedvező jelek miatt is. Pécsi 'István Történelmi közelképek XXXV. országos amatőrfilm- és videofesztivál A Művelődési Minisztérium. a Csongrád Megyei Tanács. a Magyar Amatőrfilm- és Videoszövetség. valamint más szervek az idén április 7—10. között Szegeden. a Csongrád Megyei Tanács Művelődési Központjában megrendezik a XXXV. országos amatőrfilm- és videó- fesztivált. A fesztiválra' nevezhető minden olvan nem anyagi haszonszerzés céljából készült amatőrfilm és video- alkotás. amely országos fesztiválon (vagv annak előzsű- rije előtt) még nem szerepelt. A beküldött pályaművek közül előzsűri válogatta ki a fesztiválon bemutatásra kerülő munkákat. Előzsűi i nélkül csak a tájegységi szemlék I—II—III. díias alkotásai vehetnek részt a fesztiválon. Az. előzsűri döntéséről a pályázókat a rendezők értesítik. A filmek lehetnek S ti és 16 mm-esek. a videók bármely technikával készülhetnek. de beküldeni VHS- vagy U-Matic LB-rendszeren kell. A filmek hangosítása történhet szélcsíkkal, fényhanggal vagv külön magnóhanggal (orsón vagv kazettán). Minden filmen (videót külön szalagon). kazettán vetítésre kész állapotban kell beküldeni amelyen fel kell tüntetni a szerző nevét, a mű címét és a lejátszási frekvenciát. Különleges technikai .igénv esetén (kétszalagos vetítő VHS-C adapter stb.) arról a szerzőnek kell gondoskodni. Nevezési díi művenként 100.— Ft (MAFSZ-tagoknak díjtalan). A versenyben bemutatására kerülő filmek, videók egv-egv alkotóját — akinek a neve elsőként szerepel a nevezési lapon — a rendezők vendégül látnak (szállás, étkezés) a fesztiválon. A versenybe be nem jutott filmek alkotói és az érdeklődők önköltségi alapon vehetnek részt a fesztiválon. A legjobb munkák díjazásban részesülnek. A díjnyertes művekről az Amatőrfilm Arohívum részére kü- löndíjazás nélkül másolat készíthető. 1988-ban a KISZ és az MTV (más szervekkel együttműködve) ismét meghirdeti a Ki mit tud? vetélkedőt. Ezúttal először lehet 3—5 perc időtartamú filmmel (S 8. 16 mm) és videóval (VHS) is pályázni 14—30 év közötti fiataloknak. A Ki mit tud? válogatója egybeesik az Országos Amatőrfilm- és Videofesztivál előzsűriiével. illetve versenyprogramjával. ezért a Ki mit tud?-on indulni szándékozók is az országos fesztivál előzsűrijére küldjék be pályamunkájukat. a nevezési lapon feltüntetve. hogy a Ki mit tud?- on is indulni szándékoznak. Nevezési határidő: 1988. március 1. Cim: Csongrád Megyei Tanács Művelődési Központja. Szeged. Közép fasor 1—3. 6726. A filmek beküldési határideje: 1988. március 7. Az előzsűri időpontja: 1988 március 9—11. A személyes részvétel bejelentése: 1988. március 25. A fesztivállal kapcsolatosan felvilágosítást ad és nevezési lap igényelhető a Csongrád Megyei Tanács Művelődési Központja. Bogdán Lajos főmunkatárs. Szeged. pf. 519. 6701 címen, vagv 62 53-144-es telefonon. Reneszánsz esküvő Szirákon Kizárólag külföldi vendégek számára reneszánsz esküvőt rendeznek a szi- ráki Kastélyszállóban. Az így egybekelni óhajtó párok korhű reneszánsz öltözékben, reneszánsz zeneszó kíséretében mondhatják ki a boldogító igent. A szertartást a balassagyarmati családi rendezvényeket szervező iroda munkatársai állították össze. (MTI-fotó: Kulcsár József — KS) Változatosabb, egyben hí- vogatóbb is egy hét termése, s akad olyan műsor is, amely napok távlatából is beszédtémának számít. Nagy visszhangot keltett például a Tv-híradó különműsoraként sugárzott Szigorúan titkos! című adás. Nem krimi volt, a fordulatokat mégis köröm- rágva figyelte a nézők többsége. Jó lenne, ha gondjainkat hasonló éleslátással, aprólékos munkával tárnák fel: a közvélemény felnőtt, méltó a meglett emberhez szóló tájékoztatáshoz. Az elmúlt héten ugyan nem volt ilyen kirívó érdekesség, de számos program megérdemelte az időt. Érdemes volt tallózni, mindenki megtalálhatta a számára kedves adást. Ki minél állapodott meg, jómagam a Századunk képsorainál kötöttem ki. Alapvetően rokonszenves vállalkozás, mivel históriai múltunk és félmúltunk mély rétegeit tárja fel. Pótolhatatlan tekercsek gyűlnek ösz- sze a stáb kezében, mivel megszólaltatják a még élő szemtanúkat. S közben kiderül. milyen gazdag is a múlt: akárhány ember mesél egy epizódról, annyiféle megközelítés lehetséges, mert érvényesítik sajátos szempontjaikat. Feltétlenül képernyőre kívánkozik ez a sorozat, de az összes rokonszenves vonása mellett ellentmondások is tarkítják. A felmérések azt bizonyítják, hogy általános műveltségünkből a történelem meglehetősen hiányzik. Ennek több oka van. Egyrészt élnek még az idősebb nemzedék tagjaiban a fel- szabadulás előtt beléjük sulykolt jelszavak, másrészt a következő nemzedékek is sok mindent sematikusan kaptak meg. Ebből egy felemás kép bontakozik ki, annál is inkább, mert éveken át a tanügy abszurd módon eltekintett az érettséginél a történelemtől. Pedig voltaképpen igazából „éretté” a múlt ismerete teheti az embert, az örökség átvétele, megfelelő kritikus szemmel való vizsgálata nélkül nem érthetünk sok mindent. Ezekből azután egyértelműen Következett, hogy sokan még azzal sem voltak tisztában a felmérések szerint, hogy hazánk kinek az oldalán harcolt a II. világháborúban, milyen társadalmi rendszer volt Magyarországon, vagy hogy élnek magyarok határainkon kívül is. ‘Ebben a közegben merészség az ilyen sorozatot műsorra tűzni, hiszen a Századunk olyan részletekkel foglalkozik, melyek az egész ismerete nélkül szinte .hiábavalónak tűnnek. Érdektelenné válik a közönség számára az a hős, akinek még a nevét, vagy az általa képviselt csoportosulás hírét sem hallotta. Ilyen okok miatt válik a többség számára didaktikussá. s unalmassá az összeállítás, mert lényegesen többet kellene magyarázni ahhoz, hogy a többség értse a körülményeket. Persze hozzá kell tenni, hogy azok számára, akik tájékozottabbak, nagy hatást gyakorol ez a műsor. Testközelbe hozza a korabeli politikát, eltekint a sematizmustól, igazságai életteliek. Kár, hogy nincsenek többen az ilyen nézők. Addig is későbbi, vagy korábbi időpontban lenne jó vetíteni, mivel kitűnő rétegprogram. Gábor László KÖZÖSEN A PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁÉRT Ifjúsági parlament után Gyöngyösön Az iskolai demokratizmus igen jelentős fórumai az ifjúsági parlamentek. Ilyenkor lehetőség adódik a nyílt, őszinte párbeszédre, a problémák feltárására. Azaz arra, hogy hallgatók és tanárok a mindannyiukat érintő kérdésekről beszélhessenek. Közösen keresve a legjobb megoldásokat. Ennek a legjobb útja, ha időben felszínre kerülnek a vélemények és a tények, s ezeknek ismeretében láthatnak munkához. Arra voltunk kíváncsiak, hogy így történt-e mindez Gyöngyösön, az Agrártudományi Egyetem Társadalom- tudományi Karának és a Vállalatgazdasági Üzemmérnöki Intézetének ifjúsági parlamentjén. Erről kérdeztük dr. Wachtler István oktatási igazgatóhelyettest és Szabó Zsuzsa KISZ-titkárt. — A csopaki KISZ felkészítő táborban rengeteg kérdést megbeszéltünk, a parlamentünk előtt — mondja Szabó Zsuzsa. — Számos témában már ott dűlőre jutottunk. Így például a közművelődés és a tömegsport támogatási összegének elosztásáról, vagy a kollégiumi juttatások ésszerűbb felhasználásáról konzultáltunk. Ennek eredményeként fórumunkon már megoldott problémákról szólhattunk, vagy konkrét megvalósítási javaslatokkal állhattunk elő. — Sokszor hallani, hogy a fiatalok közömbösek az ilyen alkalmakkor. Kevesen vesznek részt a parlamenteken. Mi volt a helyzet önöknél, milyen kérdések merültek fel? — Könnyű felidézni az akkori eseményeket, hiszen mindannyiunkat érintő gondokról volt szó — kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Wachtler István, — Jellemző, hogy a 220 hallgatónkból több mint 160-an képviseltették magukat. Az aktivitás, s a magas részvételi arány azt bizonyította, hogy a fiatalok nem közömbösek saját dolgaik iránt. Nálunk is felszínre kerültek országos jellegű gondok, ilyen volt a jegyzetellátás. Főleg az első évfolyamosoknál mutatkozott hiány. Az azóta eltelt időben enyhültek a feszültségek, de a mai napig nincs agrártörténet- és matematikakönyv. Marad a könyvtár vagy a csere a felsőbbévesekkel. Az oktatás színvonalának emelése érdekében többen szóltak ezek mellett a tanári véleményezésről is. Ennek lényege az, hogy a hallgatók kérdőíves felmérésekkel vagy szóbeli, írásbeli jelzéseikkel értékelik az itt tanítókat. Szakmai, tudományos és közéleti kritériumok egyaránt számítanak. Ez igen fontos, mert komoly kontrollá válhat mindez, és segíti, ösztönzi, önvizsgálatra késztetheti kollégáinkat. — A cseregyakorlatokon, amelyeken évente körülbelül ötvenen vesznek részt diákjaink. nem minden esetben kellő a szakmai elmélyülés lehetősége. De így is érdekes színfoltja a diákéletnek a Brnóban, Weimár- ban és Vorosiiovgrádban eltöltött három hét. — Az iskola szervezeti átalakításából adódtak-e nehézségek? — Jelenleg kétlépcsős, el- ágazásos képzés van nálunk. Ez azt jelenti, hogy az alapozó másfél év után a kiemelkedők Gödöllőre kerülnek át^s mérnökké válhatnak. Elsőseink kérték a feltételek pontos meghatározását, azaz miként tanulhatnak majd a magasabb követelményeket kívánó egyetemen. Ma már kész a tervezet, amely elsősorban a tudást helyezi előtérbe, de fontos az alkalmasság, rátermettség is. Hogy végül ki lesz az a körülbelül 30 ember, aki másodéven Gödöllőn gyarapíthatja ismereteit, azt a tanulmányi bizottság és a dékáni tanács javaslatára az oktatási dékánhelyettes dönti el, megfelelő konzultáció után. — A tanulás mellett a kulturálódási, szórakozási lehetőségek színvonala sem elhanyagolható. A sokszor emlegetett egyetemi évek ettől válhatnak színessé. Milyen eredményekről tudnak beszámolni? — A parlament óta a nyilvánosság szerepe jóval na gyobb, mint azelőtt volt — válaszol a KISZ-titkár. — Az ifjúsági klub felújítására 50 ezer forintot kaptunk a helyi Állami Biztosítótól. A felhasználásról már közösen döntünk, s iskolánk technikai dolgozóival együtt mi is részt vállalunk a berendezés átalakításában, a festés. világítás jobbá tételében. így az egyre népszerűbb klubunk hamarosan megszépülve fogadhatja a szórakozni vágyókat. Most költöztetjük át a kondicionálótermünket egy tágasabb, a célnak jobban megfelelő helyiségbe. A sportszerek szállításában, felszerelésében aktívan segítünk, hogy minél előbb hódolhassanak kedvenc időtöltésüknek a testkultúra szerelmesei. Beszélgetésünk zárszavául dr. Wachtler István megjegyzi: megnyugtató a megtalált összhang, amely a diákság, az oktatók és a vezetés között létrejött. Ennek a nyíltság az alapja, s az a felelős gondolkodás, amely jellemezte az év végi parlamentet. Érzésem szerint azóta még közelebb kerültünk egymáshoz. A tavaszi összegyetemi diákparlamenten, mely Gödöllőn lesz, mi már megvalósult eredményeinkről tudunk beszámolni. (b. szabó) Egy hét... A KÉPERNYŐ ELŐTT
