Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-25 / 20. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. január 25., hétfő 3. Szokni kell az új közlekedési rendet... Torlódások a Somogyi Béla utcán — A tilalom ellenére a Beloianni- szon — Hátat fordítottak egymásnak a taxisok? A tábla egy­értelmű: a Beloiannisz utcába csak autóbuszok hajthatnak be (jobbra, fent) Amint a tábla és a virág­tartó is jelzi: innentől kor­látozott for­galmú terület következik Az, hogy minden kezdet nehéz, vitathatatlan igaz­ság. Ugyanez való az újabb és újabb indításokra is. A megyeszékhely közlekedé­si rendje például már nem először változik. Idén ja­nuár 16-tól kellett Eger la­kóinak ismét szoktatniuk magukat az újdonságokhoz. A városi tanács műszaki osztályán a legutóbbi vál­tozás, 1985. május 25-e óta szerzett tapasztalatokat igye­keztek messzemenően figye­lembe venni. A mostani át­alakítást követően több mint egy hét telt el. Arra voltunk kíváncsiak, milyen benyomásokat gyűjtöttek a szakemberek, hogyan „íz­lett” az új rend a közleke­dőknek ? A HÉT VÉGE. A most el­múltat megelőzött szombat- bat-vasárnapon, igazán volt idő ismerkedni a városban újonnan elhelyezett táb­lákkal. Áruszállítás sem zavarta a korlátozott for­galmú területeket. A vál­toztatás sarkalatos pontjá­nak bizonyult viszont, a Beloiannisz utcával kapcso­latos rendelkezés. Annak két végén ugyanis — leszámít­va a menetrend szerinti au­tóbuszokat', a helyi és hely­közi, valamint a munkásjá­ratokat — semmilyen jár­mű sem hajthat be! Nos, a megszokás, és talán az ak­kori elég sűrű köd miatt is. sokan fittyet hánytak a frissiben elhelyezett közle­kedési táblának. HÉTFŐ DÉLELŐTT. Nagy- tályai férfi toppant be li­hegve a szerkesztőségbe. — Most mit tegyek? — tárja szét tanácstalanul a kezeit. — A gyermekem a dohánygyári óvodába jár. Hoztam reggel, majd jöttem a dr. Nagy János utcán, hi­szen az egyirányú. A Be- loianniszon megállított a rendőr, s figyelmeztetett. Hát akkor most merre menjek? Megnyugtatjuk. Mivel meghatározott céllal közle­kedik ezen a részen, így nem lesz gond. Különben is kifelé mehet a Beloiannisz utcából, csak oda be nem! Hamarosan újabb kérdező érkezik. — Most mondják meg ké­rem, ingyen lehet hozzájut­ni a belvárosi behajtási en­gedélyhez, vagy sem?! .— Ha megvannak a szük­séges jeltételek, akkor 100 forint csekken történt befi­zetése után megkaphatja — adjuk meg a választ. Délután, forgalmi csúcs­idő. Hiába a figyelemfelhí­vó tábla a Felszabadulás tér és a Beloiannisz utca sarkán, a tilalom ellenére mégis sokan fordulnak be, jobbra. A buszpályaudvar előtt a rend őrei állítgatják meg a tévelygőket. Egyelő­re csak figyelmeztetik őket... ■ir KEDD, SZERDA, CSÜTÖR­TÖK. Gyűlnek az informá­ciók és a tapasztalatok. Pél­dául arról, hogy a Somogyi Béla utcán nagy a torlódás. A vélemények szerint a Vö­rösmarty utcával határos ré­szen a közlekedési lámpa fogja vissza a haladni aka­rókat. A dr. Nagy János utca egyirányúvá tételét kétség­telenül indokolta az ott vá­rakozó autóbuszok sora. No, meg az is, hogy onnan a Vörösmarty utcába eddig sem lehetett fordulni. Ám. a Beloiannisz utcával hatá­ros végére tett Behajtani tilos! tábla, felesleges kö­rözést tesz szükségessé. Az ott található számos hiva­tal Csebokszáriból munka­helyükre igyekvő dolgozói járműveikkel — a jelenlegi rend szerint — kénytelenek körbekerülni a dohánygyá­rat is. Benzinpazarlás, idő- pocsékolás. És: kényszer a szabályszegésre. Vita bontakozik ki . a Lí­ceum mögötti taxiállomáson. A műszaki osztályon a ta­nácsnál azért aggódnak, hogy a távközlési üzemnél várakozó kocsik induláskor a Kossuth utcáról oda be- kanyarodókkal karambo­lozhatnak. A következő lé­pés: parkoljanak ezentúl úgy, hogy az autók orra az idegenforgalmi hivatal felé nézzen, s kezdjék azzal a fuvart, hogy a Bajcsy-Zsi­linszky utcai nyilvános il­lemhelyet kerüljék meg. A személyszállítók szerint ily módon mire pörögnek-fo- rognak, már 11 forintot is mutat a taxióra.^ Arról nem is szólva, hogy a for­dított irányba állás csak a maszek és a City-taxisokra vonatkozik. A volánosok maradtak a megszokott — bérelt — helyükön . .. Csütörtökön már a pénz­tárcája is vékonyabb annak, ■aki a Beloiannisz utcába téved (?)... ★ PÉNTEK. Telefonon hív­juk a városi tanács műsza­ki osztályát. A vonal végén Fekete Mihály csoportvezető. — A belvárosi korlátozott forgalmú területen lényege­sen nyugodtábbá vált a közlekedés, kevesebb autó jár be —r összegzi tapaszta­latait. — Volt nem kívána­tos jelenség is: a Széchenyi és az Alkotmány utca sar­kán rendre elfordítják a kő­ből készült virágvázákat, hogy a tilos területre beme­hessenek. Emellett vannak, akik parkolónak hiszik az érseki istállóudvart, pedig ott sem megengedett a vá­rakozás. — Szükség volt'e bírsá­golásra? — A közterület-felügyelők és a rendőrök is rákény­szerültek. Ezért nem árt el­ismételni: a behajtási enge­dély nem jogosít a várako­zásra! — A Beloiannisz utca? — Négy napig, adtunk a közlekedőknek türelmi időt. Addig a rendőrök figyel­meztették őket, csütörtöktől kezdve azonban már előke­rült a helyszíni bírságról szóló csekk. 3—400 forintjá­ba is belekerülhet valaki­nek, ha a tilalom ellenére bemegy az utcába. — Sikerült-e megegye­zésre jutni a taxik képvise­lőivel? — Éppen ma reggel tar­tottunk egyeztető tárgyalást. Egyelőre az a megállapodás született, hogy minden ma­rad a régiben. Tehát a vo­lánosok a saját helyükön, a magántaxisak pedig velük ellentétes Irányban állnak, s induláskor megkerülik a nyilvános illemhelyét. — S ha az élet azt iga­zolja, hogy változtatásra ven szükség, mint például a dr. Nagy János utcában? —' Természetesen folyama­tosan figyelemmel kísér­jük továbbra is a belvárosi közlekedési rendet, és ha kell, rugalmasan módosí­tunk. Szalay Zoltán Mini képünk is bizonyítja, csupán megszokásból már nem kifizetődő vezetni... (Fotó: Szántó György) A rendőrorvos Beszélgetés dr. Csatay Tamással Szerettem volna ennek az írásnak valamivel regénye­sebb címet adni: A gyógyí­tás gyógyításáért, Orvos a bűn ellen, vagy valamilyen hasonlót. De amikor dr. Csa­tay Tamással, a megyei fő- kapitányság rendőrorvosi hi­vatalának vezetőjével befe­jeztük a beszélgetésünket, megváltozott a képem erről a hivatásról. Látatlanul jobbá­ra a krimik, a bűnügyi tör­ténetek szakértői rémlettek fel. mint például az a figu­ra. akit a Lindában Bánffy György formál meg. Az élet­ben persze minden másként van. S amikor beszélgetőtár­sam szavait hallgattam, azért mégiscsak megértettem, hogy honnan a mítosz, ami ezt a pályát övezi. — Ahhoz, hogy a laikus megérthesse, hogy mivel is foglalkozunk, kicsit mese- szebbről kell kezdenem — vág bele az ismerkedésbe dr. Csatay Tamás. — Minden főkapitányságon van rendőr­orvosi hivatal, melynek élén vezető orvos áll. Ugyan­olyan katonai rendfokozata van, mint más hivatásos tisz­teknek, én például őrnagy vagyok. — Szervezetünknek két fő funkciója van: az egyik a gyógyító-megelőző, a másik a bűnügyi orvosi, orvosszak­értői. Az elsőről talán nem kell részletesen beszámolni, mivel üzemorvosi jellegű fel­adatokat látunk el: a rend­őrség, az állami tűzoltóság és a büntetésvégrehajtási In­tézet személyi állományát fogadjuk rendeléseinken. Azt hiszem, munkánk második része az, amely talán kevés­bé ismert. Már helyben is vagyunk. A kívülállót valóban legjob­ban a bűnügyi orvosi gya­korlat műhelytitkai érdek­lik. Ahogy beszélgetőtársam elmondja, ebben a feladatuk a rendkívüli halálesetek ál­dozatainak boncolása, or­vosszakértői vélemény meg­adása. Jogszabályok hatá­rozzák meg, hogy mi is az a rendkívüli haláleset: a bűncselekmények esetében (ha közlekedési balesetről is van szó), az öngyilkosoknál, az üzemi baleseteknél. a tisztázatlan elhalálozásoknál (amikor a környezetben gya­nú merül fel), s végül az esetleges orvosi műhibák vizsgálatánál a hatósági el­járás része a boncolás. De itt már találkoznak a feladatok az orvosszakértöé- vel is, aki elsősorban „pa­pírokból” dolgozik: véle­ményt ad az összes rendel­kezésre álló anyagból. Per­sze itt már nemcsak a leg­súlyosabb bűncselekmény ­nyel találkoznak, nagyon gyakran azzal kell törődni, hogy két barát például meny­nyire verte orrba egymást. — A véleményünk ilyen­kor döntő lehet az ítélet szempontjából — szögezi le dr. Csatay Tamás. —Ugyan a bizonyítékok sorában egy, de sokat nyom a latba. Oly­kor nem könnyű állást fog­lalni, de szakkonzultánsokat kérhetünk, ha úgy érezzük, hogy az adott területen nem vagyunk elég jártasak. De végül is az álláspontokat ne­kem kell beépítenem a meg­állapításaim közé, egy sze­mélyben vagyok felelős ér­tük. Ez egy külön szakma az ervosi hivatáson belül: se belgyógyász, se sebész, se más hasonló nem vagyok, de minden területnek ismer­ni kell az ilyen jellegű vo­natkozásait. Az egyetem elvégzése után, tíz éve dr. Csatay Tamás azonnal a Belügyminisztéri­um állományába került. Pá­lyázatát két helyre adta be. vagy körzeti orvos, vagy rendőrorvos szeretett volna lenni. Ahogy megfogalmaz­za, falusi gyerek volt, azért gondolt az előbbire, míg a rendőrség felé az vonzotta, hogy fegyelmezett alkat, s mellette még megfogta a filmek, a könyvek ábrázolta regényesség is. Bács-Kiskun megyében kezdett, ott sze­rezte meg a szakvizsgáját igazságügyi orvostunból. Ez­után nevezte ki a belügymi­niszter igazságügyi orvos­szakértővé, Kecskemétről már így jött Egerbe. — Az esetek döntő több­sége — tér ki most már a hétköznapokra — kisebb horderejű. Gyakran találkoz­tunk családi viszályok követ­kezményeivel vagy egyéb ve­rekedések nyomaival. Ki­sebb hámsérülések, törések, szúrások. Szinte mindenna­posak az öngyilkosok, aki­ket boncolnunk kell hatósá­• gilag. Ha kérdezné, hogy milyen jellegzetességgel ta­lálkozom, nehezen tudnék válaszolni. Tízévestől az ag­gastyánig, szegényebbtől a módosabbig, analfabétától a tudományos fokozattal ren­delkezőig nagyon sokan vet­nek véget önkezűleg életük­nek. Sok az önakasztás: nemigen értem, hogy egy modern lakótelepi iakásba, hogy kerül a borjúkötél. Ilyenkor az önkezűség bizo- i nyitása, vagy kizárása a fel­adatunk. Sokszor ez nem könnyű. Emberpróbáló mun­ka. Olykor a jelek értékel­hetetlenné válnak, ha soká találjuk meg a holttestet. Kombinált öngyilkosságok is előfordulnak, például, hogy valaki szíven szúrja, aztán felakasztja magát. Nem cso­da. hogy nem sokan választ­ják a mi foglalkozásunkat. Áfa már a rendőrorvosi munkát sokféle modern mód­szer segíti. Arról is beszél­getünk, hogy milyen korszerű laboratóriumok állnak a hát­térben a vizsgálatok köny- nyitésére. Sokoldalú elem zés szükséges, mert olykor az ítélet függ tőle. Előfor­dul például, hogy valakit el­ütött egy gépjármű, s a holt­testen keresztülment egy másik. Az utóbbi gépkocsi­vezető tettének következmé­nyei mások, ha az esetet re­konstruálni tudják. Ahogy dr. Csatay Tamás mondja, az ügyek 99 százalékában objektív módon bizonyságot lehet szerezni. Rendelkez­nek olyan eljárásokkal, ame­lyek meggyőzőek. A megér­zés inkább ahhoz szükséges, hogy milyen irányban indul­janak el. — Akad' egy terület, amely különösen érdekel — tér ki személyes kötődésére — s tu­dományos szinten is foglal­kozom vele. Ez pedig a kli­nikai igazságügyi orvostan Ma már egyre többen kór­házban halnak meg,- s vala­milyen orvosi tevékenység előzte ezt meg. Ismeretet szereztem a megye egészség- ügyi ellátásáról, a körzeti or­vosoktól kezdve a kórháza­kig. Mi is szakosodunk: a rendőrorvosok közül akad, aki a helyszínen szeret bú­várkodni. Számomra viszont az a legizgalmasabb, amiről az előbb szóltam. Szerintem a bűnüldözésben nem sza­bad különbséget tenni az elkövetők között, a felelős­séget, a hibát ugyanúgy meg kell állapítani egyik vagy másik esetben. Ha feltárunk valamit, az a beteg érdekét szolgálja, hiszen a gyógyí­tás fegyelmét, pontosságát kérjük számon. Minden egyes ügy kapcsán az érdekel, hogy milyen hiányosságok, szervezetlenségek eredmé­nyezték a bajt. A boncaszta­li beszélgetéstől kezdve a büntetőügyig meg kell ta­lálni a megfelelő eljárást, következményt. Tudomásul kell venni, hogy e területen sem lehet az öntudatra épí­teni. az ellenőrzés, a íelelős- ségrevonás szükséges. Ez szolgálja megyénk egészség­ügyének előrelépését, a bete­gek érdekeit. Fegyelmezett ember. Sza­vaiból eltökéltség, hit árad. Bármennyire is nem regény­be illően, olykor hivatalos pontossággal fogalmaz, végül mégiscsak' megérzem, hogy őt is övezi ennek a hivatás­nak a nimbusza. Képviseli azokat a beosztottjait is, akik a főkapitányságon a rendőr- orvosi hivatalban nehéz hi­vatásukat végzik. Nem az egészségügyi szakma napfé­nyes oldala ez, mégis úgy érzem: érdemes rájuk fi­gyelni. Gábor László

Next

/
Thumbnails
Contents