Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-22 / 18. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. január 22., péntek S1221 }3 M A NÉVADÓ NYOMDOKAIBAN ... Egy no es egy férfi Ezúttal is engedélyt kérve I-ealuchae-tól. hogy fordítva bár. de kölcsönkértem világhírű filmjének címét ... Ám úgy érzem, napjaink valóságára nagyon is jellemző képlet: ki születik nőnek, ki férfinak. Egy díj hátterét próbáltam felderíteni. Egy díjét, melyet egy férfi és egy nő kapott. Nevezetesen: a Fazola Henrik-emlékérmet... Köztudott, hogy a MTESZ adományozza, évente kettőt. A két legfrissebb birtokos: dr. Kovács Sándor és dr. Bárdos Miklósné. Szóljon előbb a férfi: — ön, mint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Heves Megyei Igazgatóságának vezetője, mostanság „divatba jött”. Nagyon sokan keresik meg ügyes-bajos dolgokkal. Most mégsem ebbéli tisztéről faggatom. hanem társadalmi munkájáról. . — Ügy érzem, a díj nem személy szerint nekem szól elsősorban, hanem az egyesületnek. Hiszen az elmúlt években számos rendezvény igazolta, hogy mennyire szükség van a szakemberek továbbképzésére, tapasztalatcseréjére. Hogy csak a tavalyi találkozókat említsem: megtartottuk a kisvállalkozók szemináriumát, megrendeztük a készletbör- zét, amelyen 40 millió forint értékű alkatrész cserélt gazdát. De példaképp említhetem a belső ellenőri tanfolyamot is. itt szervezők, vezetők. közgazdasági szakemberek okulhattak. — ön hogyan látja, ezek a továbbképzések mennyire eredményesek a vállalatok hétköznapjaiban? — Ha csajt azt nézzük, hogy egy-egy ilyen konferencián. továbbképzésen 150 —250 szakember vesz részt, már pozitívumnak könyvelhetjük el. Adózási, számviteli. társadalombiztosítási kérdésekben igyekszünk őket tájékoztatni, s mód nyílik arra is, hogy a tagegyesü- letek együttműködjenek. Ilyen alkalom volt a tavaly megtartott újítási börze. Az idén is folytatjuk az eddig „bevált témákat ': az új adózási módokról, a bérszabályozási rendszerről, az árkérdésről és a jövedelemszabályozásról tartunk előadásokat. — Magyarul: a szervezés és a iwzztés tudományába vezetik be azokat, akik érdeklődnek ez Iránt. — Üjabb és újabb kérdések hangzanak el az ilyen találkozókon. Napjainkban időszerű a termelési és az üzemszervezési téma. Hogy mennyire tájékozottak a vállalatoknál a dolgozók? Nos. vegyes a kép. A mi feladatunk. hogy ahol csak tudunk. segítsünk. Tehát tevékenységünk nem elsősorban ellenőrzés jellegű, hanem sokkal inkább arra törekszünk, hogy megválaszoljuk azokat a kérdéseket, amelyek foglalkoztatják a szakembereket mai, megújulási folyamatunkban. — Bár társadalmi munka ban látja el e feladatot, mégis rokon mindennapi tevékenységével ... — Arra törekszem, hogy a munkaidőn túl is lehetőség nyíljon arra: mélyebben feltárjuk az okokat, gazdaságunkat mi vezette ide. Hiszen nagyon fontos, hogy egy politikai döntésnek milyen gazdasági hatása van, s hegy egy gazdasági döntés politikailag mennyiben hat. Véleményem szerint a közgazdászokra, a tudósokra kell támaszkodni napjainkban, hogy megoldjuk valamennyi problémánkat. Ügy vélem, egy férfinak mindenképpen könnyebb ily sokrétű társadalmi munkát vállalnia, mint egy nőnek. Hiszen vezetői minőségben sokkalta nagyobb a tekintélye, mint egy asszonynak. Faggatom dr. Kovács Sándort, hogyan vélekedik erről: — Való igaz, hogy az üzemekben, a vállalatoknál a nők bizonyos hátránnyal indulnak. Még ma sem valósult meg az egyenlő munkáért egyenlő bért elve. Amellett, ha belegondolok, egy nőnek sokkal nehezebb a dolga. Hiszen otthon várja a család, a házimunka, várja a férj, a gyermek . .. Dr. Kovács Sándor Dr. Bardos Miklósné (Fotó: Perl Marton) — Bízik abban, hogy egyszer csak megiialósul az egyenjogúság? — Mindenképpen. A találkozókon. a tapasztalatcseréken kiderül: mind több rátermett nő dolgozik az egyes szakágakban. Véleményem szerint maximálisan fölveszik a versenyt a férfiakkal. Szóljon akkor most a nő, dr. Bárdos Miklósné, az Élelmezési Tudományos Egyesület megyei szervezőtitkára, aki szintén megkapta a Fazola Henrik-emlékérmet. A korát meghazudtoló, fiatalos külsejű nő így vélekedik: — Elsősorban az erkölcsi értékét becsülöm a díjnak. Hiszen szinte „sorban állnak” azok, akik várományosai lehetnének. Született egri vagyok. Szeretem a városom és Fazola Henrik ténykedése fogalom számomra. — ön társadalmi munkában fogja össze négy település 11 csoportjának munkáját. Hogyan fogalmazza meg célját? — Az élelmiszeriparban dolgozók nemcsak szakmailag, emberileg is tanúsítják rátermettségüket. Módunk nyílt tavaly nemzetközi konferenciák megtartására is. Cseh. lengyel szakemberek vettek részt a húsiparból, a dohány-, sütő- és söriparból e találkozókon. — ön, mint az Egri Dohánygyár közgazdasági főosztályának vezetője, hogyan látja a nők helyzetét? — Ügy vélem, sokkalta jobban meg kell küzdenünk minden eredményért, mint a férfiaknak. Hat éve már. hogy az Élelmiszeripari Országos Egyesületben is képviselem a megyét. Tény, hogy a nőknek nehezebb a dolguk a technika megismerésében, viszont szervező- készségük lényegesen jobb. mint a férfiaké. Nálunk is bevezették a gépi adatfeldolgozást. A mérlegkészítés, a számvitel már számítógépen történik. Örülök annak, hogy a nők is megelégedéssel fogadták e korszerűsítést. — Hogyan vélekedtek a gyárban a dijáról? — Ügy érzem, mindent megtettem, amit tőlem várták. Életet vittem társadalmi munkámba, s az kitűnt a gyárban is. Elismerik: He vés megye élen jár a MTESZ-tevékenységben. Ám újabb és újabb feladatok jönnek. Nem érzem elveszett időnek, pazarlásnak, amit erre fordítok. Hiszen a tudomány előbbre visz minket mindennapjainkban, nagyobb lehetőségeket tár fel előttünk. S mindez fokozottan érvényes az idén, mikor is a vállalati körülmények megváltoztak — Végül engedjen meg egy kérdést. Mint nőnek. nem jelentette hátrányt, hogy helyt kell állnia vezetői posztján és társadalmi mun kajában is? — Hazudnék, ha azt mondanám, nem kellett küzdenem. Tudja, úgy van az, nem hátrány, ha egy nő férfias vonásokkal rendelkezik. Én mindig ilyen voltam: tíz évig például repültem. De azt vallom, ha egy nő felkészült, igenis meg tud oldani minden feladatot, éppen olyan jól, mint egy férfi. Mikes Márta NATÚRA GT: KORSZERŰ TÁPLÁLKOZÁS (11/2.) A forgalmazás buktatói Egy — a ma még kevés közül A korszerű táplálkozás témájával foglalkozó cikksorozatunk első részében a Natura GT-vel és gyártmányaival foglalkoztunk. A második részben a forgalmazásról és annak nehézségeiről és a iövő elképzeléseiről lesz. szó. Saját boltok — Egvik alapvető tevékenységünk a forgalmazás és az értékesítés — folytatja a beszélgetést Móré Csaba. a Natúra GT kereskedelmi osztályvezetője. —Jelenleg a fővárosban két helyütt működik Natúra-szak- bolt. Ezeken kívül van üzletünk Szombathelyen, Sopronban. Pécsett, de hamarosan lesz Salgótarjánban is. El kell hogy mondjam: mi készen állunk minden olyan megyében boltot nyitni, ahol erre igény mutatkozik. Meggyőződésünk ugyanis, hogy mindenhol meg kell adni ezt a lehetőséget, enélkül nem képzelhető el az ilyen élelmiszerek elterjedése. Persze e kereskedelmi egységek létrehozásához szükség van a megfelelő feltételekre. Minimum 100 m2-es helyiségre, mégpedig olyan berendezéssel. amely egyedi hangulatot áraszt, s így sajátos hatása van a betérő vásárlóra. Mindez hozzávetőleg 4—5 millió forintos beruházást igényel. Természetesen nemcsak a Natúra-egységekben találhatják meg termékeinket. Az országban 160 helyen kaphatók ezek. minden megyében. A 160 egység fele ugyanis vidéken található. Nagyon fontosnak tartjuk a folyamatos ellátást, azt. hogy ezek a cikkek állandóan ott legyenek a polcokon. hisz csak akkor nyílik mód valódi választásra, döntésre. Sok üzletvezető panaszkodik. hogy nem fogy az áru. Ezen nem is lehet csodálkozni. addig, amíg nem biztosítjuk az egyenletes ellátást. s ha teljesen kiszámíthatatlan a kínálat Akár Heves megyében is . . . — Mikor lesz Natúra-bolt Heves megyében? — Ismétlem, mi bármikor készen állunk erre. amenv- nyiben van igény és adottak az előbb említett feltételek. — Ezt akár nyílt felhívás, nak is vehetjük? — Természetesen. — Addig is hol szerezhetik be a Heves megyeiek ezeket a készítményeket? — Egerben például a Skála áruház élelmiszerosztá- lván kiemelt hely jut a diétás cikkeknek. Ezenkívül Hatvanban, Gyöngyösön. Hevesen és Füzesabonyban. Az országos tapasztalataink is azt mutatják, hogy főként az áfésszel alakult ki jó együttműködés. A Heves Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat képviselőivel is folytatunk tárgyalásokat, általános probléma azonban, hogy ezen áruk árrése nem túl magas, ami zavarja az értékesítést. Mi szeretnénk minden kereskedelmi vállalattal partneri viszonyt kialakítani. ám a kereskedelmet érdekeltebbé kellene tenni a forgalmazásban. Az akadályok — Milyen akadályok és buktatók nehezítik még a korszerű táplálkozási szokások meghonosodását? — Sajnos az imént említett ellátási és kínálatbeli gondok nehezítik a Natúr a- konyha népszerűsítését. Baj még az is, hogy a háziasz- szonyok nem nagyon érnek rá — mint mondják — kísérletezgetni, bíbelődni az újdonságokkal, a szokatlan éte.lfélékkel. Pedig a tények azt mutatják, a korszerű táplálékok elkészítése nem vesz igénybe több időt. És még olcsóbbak, kiadó- sabbak is ezek a csemegék. A szójagranulátum — ha például fasirtba teszik — észrevétlenül beleépül az étrendbe, s nem károsodik az íz. Egyáltalán nincs szükség a hús elhagyására', csak az arányokat kellene megváltoztatnunk. A meggyőzés azonban nehéz ügy. S ehhez hiányoznak a feltételek. A Na túra-konyha című kiadványban például megtalálhatók a témával kapcsolatos tudnivalók és recepték is. A könyvterjesztők azonban csak 30 százalékos árréssel hajlandók árusítani a könyvet, ez pedig nekünk túl sok. így tehát ki vagyunk szolgáltatva, s a propaganda nem jut el az emberekhez. Kénytelenek vagyunk saját magunk szórólapokat kidobni, ez egyrészt nem elég, másrészt elég sokba kerül. Sokat tehetne az iskola is. Talán érdemes lenne a tananyagba beépíteni a táplálkozási ismereteket, hisz nyilvánvaló, hogy az újra a fiatalok a legfogékonyab- bak. Mondjuk egy konyhai ismeretek tárgyra gondolok. Sajnos a táplálkozással és élelmiszerekkel foglalkozó szakemberek — bolti eladók, szakácsok — jó része is teljesen tájékozatlan ez ügyben. — Milyen elképzeléseik és terveik vannak, a helyzet javítására? Új elképzelések — Erősíteni kell az együttműködést a vállalatokkal és a szervezetekkel. Megemlíthetem a sütőipart. amely állandó készlet tartásával segíthetne: például legyen barna kenyér a hét minden napján! Elképzelhetőnek vélném, hogy ezt kötelezően előírnák a tanácsok. Fontos bázisnak számíthatnának a gabonaipari szakboltok is, profiljuk alapján. Rengeteg múlik a tanácsok kereskedelmi osztályainak hozzáállásán, a vállalatok összehangolásán, a tömegszervezetek segítségén. Terveink között szerepel az is, hogy a jövőben a gyógyszertárakban is forgalmaznának diétás cikkeket (ahogy az Pest megyében már elkezdődött), és az is, hogy az éttermekben — vidéken is — működjön Natúra-konyha és a hagyományosak mellett ott legyenek a korszerű, egészséges ételek. A szakácsokat 1 hónap alatt meg lehet tanítani az új technikára. A fővárosban már működik egy ilyen étterem (Sörharang) és az érdeklődés minden várakozást felülmúlt. Szívesen látnánk a vidéki éttermek jelentkezését is. Működik egy országos Na- túra-klu,b, amely, kóstolókat, bemutatókat rendez, ismeretterjesztő előadásokat szervez. A jövőben a klub vidéki központokat is létrehoz, ám addig is bárki tagja lehet annak. Egyébként rengeteg érdeklődő levelet kapunk az emberektől. Ez mutatja, hogy Magyarországon megvan az igény az egészségesebb táplálkozás kialakítására. Ha ennek feltételeit sikerül megteremtenünk — ez nyilvánvalóan közös feladat — néhány éven belül javulnak majd a statisztikák halálozási mutatói. Havas András
