Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-21 / 17. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. január 21., csütörtök LEVÉLTÁRNAK, MÚZEUMNAK A „Soros" sorsa Históriai érdekességek megyénkben Olvasósarok BUEUUHOUUH A Soros György-alapítvány egy idő óta szőkébb hazánkban is segíti a kutatók munkáját. Ha nincs is túlságosan nagy pénzösszegekről szó, az anyagi támogatás mindenesetre jelentős. Különösen a mostani, nehezebb világban, amikor forintjaink forrásai egyre szűkösebben csordogálnak életünk szinte valamennyi területén. Fő­leg pedig a kulturális életben örvendetes a lehetőség, hiszen az itt dolgozókat ép­penséggel korábban sem kényeztették el a túlzott bőkezűséggel. A juttatások mér­tékét a sajtó is rendszeresen közli. A „Soros” sorsáról azonban kevesen tudnak. Ez adta az ötletet, hogy a felhasználásról is beszélgessünk, s az se maradjon egészen ismeretlen, amihez a kisebb-nagyobb summát kapják a pályázók a Magyar Tudományos Akadémia bizottságának szavazatai alapján. Nos, mint Kovács Béla igazgató — többi között — elmondotta: korábban 1984— 1985-ben, 160 ezer forintot a szakmai körön kívül talán kevésbé érzékelhető, valójá­ban azonban igen lényeges kutatásokhoz, összegezésük­höz. a XVI. századi dézsma- jegyzékek kiadásához ítéltek a Heves Megyei Levéltárnak. Az egykori Külső-Szolnokot is érintő anyaggyűjtés feldol­gozása ugyanis számos olyan kérdésre ad választ, amely a ma embere s az utókor szá­mára sem lehet közömbös. Jóllehet, a program még tart, a munka részben már sajtó alatt van, sőt egy hányada nyomtatásban is megjelent. Az intézmény később egy korszerű Xerox másológép­hez jutott, ugyancsak ha­sonló pályázat alapján. Leg­utóbb pedig, 1988—1989-re, további támogatásra nyújtot­ták be igényüket az egriek, s jelzett céljuk megvalósítá­sához — a kéziratos törté­neti térképek rekonstrukció­jához — 187 ezer forint lett övék. Most tulajdonképpen XVIII. századi, II. József korabeli katonai térképek modern léptékű átdolgozásáról van szó, ami műszakilag is ko­moly vállalkozás a levéltár­ban. Ugyanekkor úttörő jel­legű próbálkozás, hiszen ha­zánkban az első olyan mun­ka. amely egy nagyobb, me- gyényi területet átölel. Mi több — másutt élő szakem­berek is vallják — Eger legalább ötszáz kilométeres körzetében, tehát a szomszé­dos külföldi országokban sem tudnak hasonló igyekezet­ről. A Bécsben őrzött ere­deti „kartográfok” fotói, filmlapjai — amelyekkel a Baló Györgyöt és Lipo- vecz Ivánt arról faggat­tuk, hogyan lett az ötlet­ből könyv? Mit tartanak róla: kell-e évente egy újalbb magyar és nemzetközi al­manach? Hogyan fogadta a szakmai és a vásárlókö­zönség a Tények könyvét? — Az ötlet Gyurié volt — mondta elöljáróban Li- povecz Iván. — Rólam tud­ta, hogy a nemzetközi al­manachok szenvedélyes gyűj­tője vagyok. Megkeresett, s azonnal megírtuk a tömö­ren megfogalmazott szi­nopszist. — Arra építettük elkéjp- zeléseiniket, hogy az év leg­nagyobb hírtörténetéít dol­gozzuk fel. Az összefoglaló, a szinopszis 1986 nyarán ,125 oldalon készült el, a napi szervezéshez 1987 ja­nuárjában láttunk hozzá. A szerzőket arra kértük: köz­érthető, tömör, élvezetes stílusban írják meg cik­keiket az előre megbeszélt témákban, terjedelemben — beszél a kezdeti elgondolá­sokról Baló György. saját kéziratos anyagot ipar­kodnak kiegészíteni törekvé­seiknél — a budapesti Had­történeti Múzeumtól érkez­tek. A munkában egyidejű­leg élvezik az egriek a Kar­tográfiai Vállalat, az MTA Földrajztudományi Intézete és az Országos Földhivatal patronálását is. s így re­mény van arra, hogy a kü­lönben 5—8 esztendősre ter­vezett feladat megoldását meggyorsíthatják. A különböző korok térké­pei másról és másról val­lanak, felhasználásukkal — egybevetésükkel, kiegészíté­sükkel — nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy múltunkat 200—500 esztendő távlatából is jobban meg­ismerjük. Egyebek mellett megtudhatja a jelenkor saz utánunk következő, többi ge­neráció, hogy több mint 100 olyam településünk is volt, amelyről ma már szinte nem is hallunk. Például Istenme­zeje mellett létezett valaha egy Kajra nevű falucska is, vagy történetesen Iklad Kompclt közelében is akadt. Netalán már 1755-ben is ki­épített volt egy olyan na­gyobb útszakasz, amely Ká­polna térségéből a megye- székhely felé vezetett, a je­lenlegi vonalán. S mellettük persze, még egy sor hasonló érdekességgel szolgálhat a megbízással konkrétabban is foglalkozó levéltáros. Berecz- né Huszár Éva — akinek „műhelye" a közelmúltban új helyre költözött intéz­mény hangulatosan szép épü­letében különben aligha árulná el a kívülálló láto­gatónak, hogy voltaképpen mi is a kutató „igazi” mun­kája. — Milyen forrásokból dolgoztak? Hiszen Iböngész­ve a könyvet, számunkra úgy tűnt, hogy sehol Cser­nobilről ilyen rendezetten, összefogottan nem olvas­hattunk, de szerepelnek ben­ne számok a rakétákról is... — A forrás alapvetően csak nyilvános lehetett, ami már megjelent valahol. Cser­nobilről sokan sokfélekép­pen írtak, mi megpróbál­tuk úgy megíratni, ahogyan eddig még nem jelent meg — szögezi le Lipovecz Iván. — A rakétaszámok pedig a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet évköny­vében voltak olvashatóik. S mert ezek valódiságát az­óta sem cáfolta senki, ml autentikus forrásnak tekin­tettük, érvényes és nyilvá­nos közlésként kezeltük. Olyan szakember tolmácso­lásában közöljük a Tények könyvét, aki ezekkel a dol­gokkal rendszeresen fog­lalkozik. — Mennyire ismerik a fo­gadókészséget? Vajon elfo­S mit szolgál a Soros-ala­pítvány a Heves Megyei Mú­zeumi Szervezetnél... ? — Erre a választ dr. Bakó Fe­renc ny. igazgató adta: — Amikor a kérdésre fe­lelek, azzal kell kezdenem, hogy — mint talán még is­meretes — immár több mint húsz esztendeje volt Eger­ben egy jelentős „palócta­nácskozás”, amelynek részt­vevői — kutatók, a Magyar Tudományos Akadémia, a szakminisztérium főosztályá­nak képviselői — elhatároz­ták, hogy sokoldalúan össze­állítják az előadásokban érintett egyik legnagyobb magyar néprajzi csoport tör­ténetét. Megismertetik szé­les körben is a fejlődését, eredményeit, hagyományait. Aztán, amikor a megállapo­dást a tett követte, kiderült, hogy a zömmel Nógrádra, Hevesre, Borsod északnyu­gati s a régi Gömör megye délnyugati részét, a szlová­kiai magyarság lakhelyét fel­ölelő terület félezer telepü­lését érintő munkákhoz ke­vés a kutató, még inkább pedig a pénz. Hiába igye­kezett bennünket támogatni három megye tanácsa is, ne­hezen jutottunk előbbre. Ezért végül is csupán húsz­ra szűkítettük a vizsgálandó helységek számát, s próba, szerencse alapon, megpályáz­tuk mi is a „Soros”-t. 1986- ban 150, 1987-ben 120 ezer forint került így csoportunk­hoz, amelynek 29 tagja rész­ben a három érintett megye muzeológusa, másrészt há­rom akadémiai intézet s két egyetem — a budapesti és a debreceni — tanszékének munkatársa. A három kötet­ben. 160 ívesre tervezett komplett monográfia a ..Pa­Baló György gadja-e az olvasóközönség, szükség lesz-e rá jövőre is? — Áz én véleményem az, hogy minden „háztartás­ban” szükség van egy ilyen könyvre. Az a 'kérdés, hogy a borítójának oLvasása alap­ján belenéz-e a potenciális vevő. Ha belenéz, ha szán erre egy kis időt, megve­szi, ha nem akkor ez a könyv a címlapról nem adja el magát — mondja Baló György. — Mit tart az almanach életgörbéjéről? — A nemzetközi könyv­piacon tapasztaltak alap­ján ezt évekig, évtizede­kig lehet csinálni, ha a piac elfogadta, .illetőleg van any- nyi készség a szerkesztő- gárdában, hogy a tartalmát folyamatosan megújítsák. Ami az egyes kiadvány élet­görbéjét illeti, csupán há­rom-öt hónap, hiszen akkor­tól már az újat várja a kö­zönség — mondja Lipovecz Iván. lócföld — palóc néprajzi csoport" címet viseli majd, s remélhetőleg még az idén kikerül a miskolci nyomdá­ból. A költségeinkhez azon­ban egy újabb pályázatot is be kellett nyújtanunk, s így most további 280 ezer forin­tos támogatásban bízunk. A nyugalmazott múzeum- igazgató, a kutatócsoport ve­zetője, egyben néhány érde­kességet is elárult a születő műből. Szólt arról, hogy munkájukban — amelyből egyébként hat fejezetnek a szerzője — most végre hite­lesen is bizonyítják, amit ed­dig inkább csak sejtettek: a palóc népcsoport története, etnikája, dialektusa nem egységes. Ha a nyitrai Zo- bor-vidék, Kassa és Cegléd háromszögében élők mutat­nak is közös jegyeket, a ré­gióban kisebb egységek van­nak. amelyek közelebb áll­nak egymáshoz. A Palócföld­ként emlegetett területen kü­lönbségeket mutat Mikófal- va, Mónosbél, Bélapátfalva és Bükkszentkereszt együtte­se — amelynek lakói a Bél nemzetség leszármazottai, jobbágyai — s megint más Balaton vagy éppenséggel Szilvásvárad népe. Aztán — hogy mást ne említsünk — miként Paládi-Kovács Attila, a kutatócsoport egyik neves tagja állítja: a török idők­ben elpusztult falvak bete­lepítése alkalmával, az Al­föld több mint 100 telepü­lésére is kerültek palócok északról. Így, a korábbi hie­delemmel ellentétben, még a Bánátban, a mai Románia, illetve Jugoszlávia határain belül is találkozhatunk ve­lük. Hézagpótló, fontos munka hát ez is — s szintén nem csak a szakemberek szem­szögéből. Ugyanis az emlí­tett háromkötetes kiadvány a jászokról szóló után a 2. lesz hazánkban, amely je­lentősebb magyar néprajzi csoportról tudósít. A maga részletességében, terjedel­mében pedig mindeddig pá­ratlan! így az alapítvány pénzei — jó helyre jutottak megyénk­ben. Gyóni Gyula Lipuveez Iván (Fotó: Nyitrai Ferenc — KS) — A külső megjelenését hadd illessem némi kriti­kával. Nagyon könnyen tönkremegy ilyen puha kö­tésben ... — A nemzetközi alma­nachok ilyen kivitelben ké­szülnek, hiszen ezek nem az öröklétnek íródnak — szögezi le Baló György. — Ha a fedele kemény lenne, tovább drágította volna a könyvet. Ez az egyik dolog. A másik, hogy akor nem készülhetett volna a Magyar- országon egyetlen Cameron nyomdagépen, amelyiknek az egyik végén bement a 852 oldalas heveder, a má­sik oldalán másodpercek múlva kijött a kész könyv. És elvileg a borítónak egy évet kell kibírnia, hiszen ak­kor újra megjelenhet a kö­vetkező. — Köszönjük a beszélge­tést, sok almanachkiadást kívánunk! Számadó Julianna A most ajánlott cikkek összekötője a munkanélküli­ség. Ez a riasztó fogalom gazdasásoolitikai hetilapja­ink ez évi második számá­ban követelt helyet magá­nak. A Figyelőben Félix Péter írásának címe: Munkanélkü­liből vállalkozó. Megtudhat­juk a cikkből, hogy az el­múlt évben tízezren marad­tak állás nélkül. Az idén vár­hatóan háromszorosára nő az átmenetileg állástalanná válók száma. Első olvasásra kissé bizarrnak tűnő ötletet vet fel az írás az újrakezdé­si támogatás konstrukcióját. Olyan kedvezményes köl­csönről van szó. amely elő­segítené. hogy az egyébként munka nélkül maradók ma­gántevékenységbe kezdjenek. Jóllehet az átmenetileg mun­ka nélkül maradók többsé­gének nincsenek vállalkozói képességei, de a szakmun­kások és a diplomások kö­rében is előfordulnak elhe­Az Agrárfelsőoktatási In­tézmények Felvételi Elő­készítő Bizottsága szak­munkásokat előkészítő tan­folyama (SZÉT) felvételt hirdet az 1988 89. tanévére. A tanfolyamra jelentkez­hetnek azok a mezőgazda­ságban, élelmiszeriparban, erdészeti, fagazdasági üze­mekben mezőgép vállalatok­nál, szákszövetkezetekben dolgozó, 30 évnél fiatalabb szakmunkások, akik áz aláb­bi alapvető feltétételeknek megfelelnek: 1. Szakközépiskolai vég­zettséggel vagy szakmun­kás-bizonyítvánnyal rendel­keznek. 2. Szakterületükön leg­alább két éve fizikai mun­kakörben dolgoznak. 3. Munkahelyük a tan­folyam elvégzésében szá­mukra támogatást nyújt. A tanfolyamra jelentkez­hetnek a mezőgazdasági szakközépiskolák és szak­munkásképző intézetek vég­zős tanulói is. Számukra a tanfolyam az alapvető felté­telek megszerzéséig előfelvé­teli biztosít. A jelentkezéseket levél­ben . 1988. március 31-ig az alábbi címre lehet bekülde­ni: lvezkedési nehézségek, akik ió eséllyel válhatnak vállal­kozóvá. Egy sikeres vállalkozó in­terjúját közli a Heti Világ- gazdaság. Robert Maxwell Csehszlovákiában született egy munkanélküli fiaként. 65 éves korában brit „saj- tókirálv”. A kilencvenes évekre a világot áthálózó, élenjáró kommunikációs rendszert kíván üzemeltetni. Ennek titkát abban látja, hogv olvan információt kell nyújtani a vevőnek, amely javíthatja életének minősé­gét. Hogy milyen a jó infor­máció? Szolgálja a napi ügyes-bajos dolgokban a leg_ előnyösebb döntés meghoza­talát és beavat a nagyvilág dolgaiba. Maxwell az elek­tronikus kommunikáció ko­rában is nagy jövőt iósol a könyveknek és az újságok­nak. Reméljük igaza lesz. Gazsó László Agrárfelsőoktatási Intéz­mények Felvételi Előké­szítő Bizottsága, SZET- tanfolyam. Gödöllő, Páter Károly u. 1. 2103. A jelentkezők részére a tanfolyam vezetősége meg­küldi a SZET-tanfolyam részletes tájékoztatóját és a felvételhez szükséges je­lentkezési lapot. Ez utóbbit kitöltve 1988. április 15-ig kell a tanfolyam címére el­juttatni. A felvételi feltételeknek megfelelt pályázók 1988. júniusában pályaalkalmas­sági vizsgán vesznek részt, végleges felvételükről en­nek alapján történik dön­tés. A képzési idő 10 hónap (szeptember—június), ebből 28 hét intenzív, bentlaká­sos oktatás. A tanfolyam si­keres elvégzése után a hall­gatók bármilyen agrárfelső- oktatási intézmény nappali, levelező tagozatán tehetnek felvételi vizsgát, s eredmé­nyes megfelelés esetén a vá­lasztott intézmény képzési céljának megfelelő agrár- mérnöki, üzemmérnöki dip­lomát szerezhetnek. Hálapénz Már harmadik hete fek­szem a kórházban. Ponto­sabban, az utóbbi időben már remekül (érzem magam : olvasok, sétálóik. A főor­vos szerint a baleset Után úgy kellett engem szétszed­ni, (megfoltozni, jnint egy rossz biciklit. Képzelhetik, mennyire hálás vagyok orvo- vosaimnak. Csak egy-két helyen maradt rajtam heg, főleg olyan helyen, ahol ide­gen nemek előtt rejtve ma­rad. A feleségem pedig egyáltalán nem bánja: „Örülj neki, hagy ilyen kis szépséghibával megosztod. Igaz, iha amputálni kellett volna ia lábad, ién akkor is szeretnélek!” Szóval, a mai nagyvizit előtt igen ked­vezőek a kilátások ... Hurrá! A főorvos úr még ma kiir. Végleg! Mehetek haza! Rendkívül lekötelez főorvos úr! Amikor (bementem a fő­orvos úr szobájába, mély alázatot és tiszteletet érez­tem iránta. Ez az ember szinte újra szült engem, mert fél lábbal már a sírban vol­tam ... — Nézze, uram — mond­ta ekkor a főorvos úr '■—, maga igazán derekasan ki­állta a próbát. Nehéz, de jó beteg volt. 1 Nem aka­rom itt latin szavakkal ecse­telni, hogy milyen és hány műtétet végeztünk magán, s közben milyen komplikáció­kat hárítottunk el. Bevallom őszintén, hogy sokat tanultam magától..., vagyis magán, a gyakorlatban. Ezért rend­kívül hálás vagyok... Azzal a főorvos úr a zsebembe csúsztatott egy tömött borítékot. Saiga Attila Makacs dolgok Dialógus a szerkesztőkkel „Apámnak, aki mindig a tények tiszteletére tanított” — vallja ajánlásában Baló György, akinek az ötlete alapján a Tények könyve megszületett. A szerzőpáros másik tagja Lipovecz Iván is azt gondolja: a magyar igények már régen megjelentek egy ilyen műre. Mi is ez tulajdonképpen? Egy nemzetközi és magyar almanach, amely az 1980-as évtized végén tájékoztat a magyar és a nemzetközi gazdaság törté­néseiről, a legfontosabb politikai eseményekről. S mert az újszülöttben mindenki látatlanban bízik, ennek az első és újszerű munkának az alkotói is meggyőződésből hiszik: szükséges és minden család számára hasznos alkotást adhat­nak át az olvasóknak. 30 évnél fiatalabb szakmunkásoknak Felvételi előkészítő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents