Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-21 / 17. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. január 21., csütörtök f. ALKOHOL ÉS TÉVHITEK A mámorító sejtméreg Az orvosunk válaszol Táplálkozás - háztartás Cecília asszony fánkja Régi írások egy bizonyos Ce­cília asszonynak tulajdonítják a fánk kitalálását, akinek a bécsi Peilerthof mellett volt sütemé­nyesboltja. Vélik, hogy az ő emlékére nevezik németül Cilly- kugelnek. Franciaországban a fánk Beignet Maire Antoinette” né­ven szerepel az étlapokon. En­nek is regényes a története, mely szerint farsang idején a királynő megszökött egy udva­ri bálból, és álruhában kevere­dett egy futó kalandba. Ennek előfutamaként kóstolta meg a gavallérja kínálta édes, forró tésztát. Ez„ aztán annyira ízlett neki, hogy utóbb kiadta a pa­rancsot az udvari cukrásznak, tanulja el az utcai árustól e pa­raszti sütemény készítését. A fánk valóban finom falat, és talán azért kötődik a far­sanghoz, mert télidőben jólesik a forró, laktató — és tegyük hozzá, mer* ma ez sem mellé­kes —, hizlaló sütemény. Bo­csánatosabb vele a „bűnbeesés”, ha történetesen hússal, zöldség­gel töltve esszük főételként, és nem sok egyéb tetejébe, egy kis édesség gyanánt. Így hát előbb a húsos fánk receptje szerepel­jen (4—5 személyre szóló meny- nyiség). A 3 deka élesztőt langyos tej­be szétmorzsolva megkelesztjük, majd összedolgozzuk fél kg si­ma liszttel, 35 dkg főtt és át­tört burgonyával, 2 evőkanál olvasztott vajjal vagy margarin­nal és 2 tojás sárgájával. Ami­kor az enyhén megsózott tész­tát már simára dolgoztuk, le­takarva, langyos helyen pihen­tessük. Közben készítsük el a tölteléket. Ez lehet maradék da­rált hús, darált sonka, apróra vágott gomba, összességében mintegy 30 dekányi. Fontos, hogy ne legyen teljesen száraz, ne peregjen ki a fánkba harapás­kor, de ne is folyjék! Ha a tész­ta már szépen megduzzadt, a lisztezett deszkán kb. félujjnyi vastagra kinyújtjuk, egyik fe­lére, 4—5 centis távolságban, halmocskát rakunk a töltelék­ből, majd erre ráhajtjuk a má­sik felét. A töltést kicsit körbe- nyomkodjuk, a fánkot kiszúr­juk, újból pihentetjük, majd for­ró olajban pirosra sütjük, re­szelt sajttal meghintve tálaljuk. A farsangi fánk készítési mód­ja ugyan eléggé ismert, de ta­lán mégsem árt újfent közread­ni és elárulni annak a titkát, hogyan is lesz szalagos a „de­reka”. A 60 dkg sima lisztet tálban meglangyosítjuk. A 2 dkg élesz­tőt kb. fél dl langyos tejben mokkacukorral habosra keleszt- jük. Megolvasztunk 8 dkg-nyi vajat és 3 tojássárga, 5 deka cu­kor és a dagasztáshoz szüksé­ges langyos tej kíséretében — hozzátöltve az élesztőt is — a langyos liszttel összedolgozzuk: addig gyürva-dagasztva, amíg a tészta hólyagokat nem vet. Be­takarva, langyos helyen addig pihentetjük, amíg a tésztának kétszeresére nő a térfogata. Ekkor erősen lisztezett deszká­ra borítjuk. ujjnyi vastagra nyújtjuk, 5—6 cm-es szaggató­val kiszúrjuk, a darabokat is pihentetjük addig, amíg „ma­gukhoz térnek”. Es most jön a szalagos sütés fortélya. A bő olajat alaposan megforrósitjuk. A tészta közepét ujjal benyom­juk, úgy tesszük a forró olaj­ba, és a leghevesebbnél kicsit csendesebbre vett lángon sülő fánkokat betakarjuk, és addig sütjük fedő alatt, amíg alsó fe­lük aranybarna nem lesz. Ha megfordítottuk, fedő nélkül süt­jük tovább, ekkor kapja a sza­lagot. (A megadott hozzávalók kb. 50 db fánkra elegendők.) Az első írásos emlékek már az alkohol és a belőle ké­szült italok eredetéről tanús, kodnak. „Kenyeret adtam az éhesnek, sört a szomjas­nak” — vallották az egyip­tomiak. A bibliai olvasmá­nyok szerint Noé készítette elsőként a bort, amikor a vízözön után kiszállt a bár­kából. Az alkohol sejtméreg. Az igaz ugyan, hogy az ember máia elbontva hatástalanít­ja. de a rendszeres. nagy mennyiségű alkoholfogyasz­tás éppen ezt a szervet ká­rosítja meg legjobban. A felszívódott alkohol károsítja a központi ideg- rendszert. Hatására gyengül­nek a reflexek, romlik a moz­gások koordinációja. Kábul­tak. iókedvűek leszünk. A gyomorból fel nem szívódott alkohol a bélrendszerbe, maid teljes egészében a vér. be jut. Így a test minden részébe elkerül. Még a méh­lepényen is áthatol, s a mag­zatot is károsíthatja. Az érszabályozó idegköz­pontra gyakorolt hatása mi­att a bőr erei kitágulnak, ezért meleg és piros lesz. A közönséges ..szalonspicc” tü­neteit majdnem mindenki is­meri. sőt sokan a másnapos­ság jellegzetes tüneteit is. A rendszeres és túlzott mértékű alkoholfogyasztás egy bizonyos idő múlva nagy bajokat okozhat, még ha kó­ros tünetek kezdetben nem is vehetők észre. A viszony­lag gyorsan bekövetkező sze- mélviséghanyatlás folytatá­saként — több éves. évtize­des alkoholizálás után — nagymértékű emlékezetrom­lás. értelmi hanyatlás követ­kezik be. Így alakul ki az alkoholos elbutulás. Vajon mi elől menekülnek az emberek leggyakrabban az alkohol mámorába? Álta­lában az érzelmi indítékok játszanak nagy szerepet. Amikor az emberek úgy ér­zik. hogy problémáikat nem tudják megoldani. akkor nyúlnak először az alkohol­hoz. Azt hiszik, hogy a pil­lanatnyi kábultság. mámor megoldást nyújt. Ilyenkor nem gondolnak arra. hogy testi-lelki állapo­tuk mesterséges rongálásá­val problémamegoldó képes­ségük csökken. Ezzel szem­ben az egészségesen élő, ed­zett ember sokkal jobban bírja a különféle megterhe­léseket. a stresszt, könnyeb­ben kerül ki a konfliktus­ból is. Az alkohol nem serkentő. Sőt. ellenkezőleg, rontja a központi idegrendszer műkö­dését. A serkentésnek vélt jelenség nem más. mint az agy bizonyos részeinek gát­lás alól való felszabadulása. Sem a szellemi, sem a fizi­kai teljesítményt nem javít­ja. hanem rontja. Hideg időben — melegítő­nek — nem tanácsos szeszes italt inni. Sok ember halá­lát okozta ez a tévhit. Bár ha iszunk, úgy érezzük, hogy melegünk lesz. de ez azért van. mert a bőr ereiben fo­kozódik a vér átáramlása. A hőleadás azonban nagyobb, a test hőmérséklete csökken, ' és az agyi hőszabályozó köz­pont működési zavara miatt végül a hidegben a részeg em­ber viszonylag rövid idő alatt meghalhat. Javítja az étvágyat? Elő­segíti az emésztést? Kis adagban igen, fokozza a nyál- kaképződést és a gyomornedv kiválasztását. Az erős sze­szes italok nagy mennyiség­ben viszont már izgatják a nyálkahártyát, vérbőséget és gyulladást okozhatnak. Javítja a szexuális képes­séget? Ne higgye el senki, hogy nemi izgatószer. bár az ittasok agresszív szexuá­lis viselkedésűek. De a vég­rehajtásnál cserbenhagyja őket az alkohol. Az, idült al­koholista férfiak nemzökép- telenné is válhatnak. Egy gramm alkohol elégé­sekor 7,1 kilokalória (29,7 ki­lojoule) energia szabadul fel. Ezzel van összefüggésben az a tévhit, hogy a szeszes ita­loknak jelentős a tápértékük. Annak ellenére, hogy nagy mennyiségű energiát adnak, más tápértékük nincs. Ezért nevezzük ezt a kalóriát (energiát) üres kalóriának. Nehogy valaki így fogyókú­rázzon! Úgy gondoljuk, nem kell különösebben indokolni, hogy miért?! Egyre többet hallunk ar­ról. hogy a kábítószerezők száma hazánkban is növek­szik. Nem a legkedvezőbb a helyzet a fiatalság körében annak ellenére, hogy az ez­zel kapcsolatos propaganda- tevékenységet fokoztuk. Va­lójában ijesztő-e a kép és hogyan áll ez a kérdés me­gyénkben? — kérdezi Sz. J. gyöngyösi olvasónk. A kábítószer-szenvedély manapság már világszerte feszítő egészségügyi-társa­dalmi és bűnügyi probléma gyökerét képezi. Ez alól ha­zánk sem kivétel. Becslések szerint harminc-negyven, ezerre tehető azoknak a fia­taloknak a száma, akik kü­lönböző drogok mámorában élik. vagy élték életüket. Azért írom, hogy élték, mert mintegy 50, zömében fiatal személy vesztette életét a káros szenvedély következté­ben. A szenvedélybetegség a személyiség viszonylag gyors fizikai és erkölcsi eltorzulá­sát okozza, és ha kialakul a függőség és a legyőzhetetlen kényszer a különféle drogok megszerzésére, itt már nincs megállás. A kábítószer meg­szerzésének eszközeként re­cepteket lopnak és hamisíta­nak. és mindenáron — akár bűncselekmény elkövetésével is — próbálják megszerezni azokat. Folyamatában vizs­Az arcbőr gondos ápolá­sára télidőben a szokásosnál nagyobb gondot kell fordí­tani. Erre egyrészt a külső környezeti tényezők miatt van szükségünk (hideg, csí­pős szél, fűtött helyiségek száraz levegőszennyeződése, fűtött helyiségek és a kinti, hideg levegő közötti nagy hőmérséklet-különbség stb.), másrészt szervezetünk „téli állapota” miatt is. Vitami­nokban szegényebb a táp­lálkozás, aztán a napfény­hiány, kevesebbet tartózko­dunk friss levegőn, így le­lassul a bőrregeneráció ter­mészetes folyamata. Hozzá­járulnak még a mozgáshi­ányból eredő egészségügyi problémák, meghűléses be­tegségek, amelyek befolyá­solják a bőr természetes szépségét, üde állapotát. A téli időjárás elsősorban a fedetlen arcbőrt viseli meg, amely reszelés tapintá­sú lesz, kellemetlenül visz­ket és feszül. Ezek a pana­szok azzal magyarázhatók, hogy hidegben összehúzódnak a hajszálerek, kevesebb vér gálva tehát e jelenséget, lát­hatjuk annak rendkívüli ve­szélyességét az egyénre és társadalomra egyaránt. A szenvedélybetegségek ki­alakulásában az első sza­kaszt a szipózásnak tekint­jük, amikor különféle ra­gasztóanyagok, oldószerek gő­zének belélegzésével érhető el kábulat vagy bódultság. Ez a forma a 70_es évek vé­gén. a 80-as évek elején vált egyre gyakoribbá, főleg a ti­zenéves korosztály körében. Kezdetben nem szívesen be­széltünk erről a kérdésről, azt gondolva, hogy ha beszé­lünk róla. mintegy felkelt­hetjük a fiatalok érdeklődé­sét ezen szenvedély iránt. Ma már az az álláspont, hogy nyíltan és őszintén kell e kérdésről beszélnünk, mert a megelőzés, a felderítés csak így lehet hatásos. Megindult tehát egy széles körű társa­dalmi megelőző akció e szen- vedélvbetegség megelőzé­sére — s ebben a folyamat­ban az egészségügyi szervek szorosan együttműködnek a belügyi és igazságügyi szer­vekkel. a pedagógusokkal, az iskolaorvosokkal és nem utolsósorban a szülőkkel, hi­szen ők ismerik legjobban gyermekük viselkedését. Ami pedig a megyei helyzetünket illeti, azt válaszolhatom, hogy bizony nálunk is voltak és áramlik át rajtuk, s így a bőrsejtek kevesebb tápanyag­hoz jutnak. A hideg hatásá­ra csökken a faggyúterme­lés is, és még szárazabbá vá­lik a bőr, amely idő előtti ráncosodáshoz vezethet. Az időjárástól megvédhet­jük, ha megfelelő krémmel gondosan bekenjük. A hid­ratáló védőkrém az arcbőr „öltözéke”. A száraz arcbőr esti és reg­geli letisztításához arctejet vagy lemosókrémet használ­junk, mert a szappan szá­rít. Az esti tisztálkodás után bőrápoló krémet használ­junk, amely pihenés alatt fej­ti ki jótékony hatását. Ä száraz arc- és nyakbőrre hetenként egyszer te­gyünk fel olaj- vagy tejszínpakolást. Sokszor el­hangzott panaszként, hogy az érzékeny arcbőr nem tűri a krémezést, és különböző kel­lemetlen, sokszor fájdalmas bőrkiütésekkel „tiltakozik" ellene. Pedig a rendszeres ápolásra éppen nekik van a legnagyobb szükségük. Ilyen esetben próbáljuk ki a Fa­vannak próbálkozások — el­sősorban a tanulóifjúság körében — a szipózás útján a ragasztóanyagok és oldó­szerek használatára. Egy eset­ben sajnos halálos vége lett a szivózásnak. míg egy 20 éven felüli személy altató­szer tartós használata kö­vetkeztében esett áldozatul. Különösen veszélyesek az aL tató-nyugtató és serkentő gyógyszerek, ha azokat alko­hollal kombinálva fogyaszt­ják! A mentőszolgálat jelzése szerint több esetben kellett kivonulniuk szipózó. a kü­lönböző drogok kábulatában lévő személyekhez. Ezek a tények arra is figyelmeztet­nek bennünket, hogy a szen- vedélvbetegségek megelőzé­sére és felderítésére a jövő­ben még nagyobb gondot kell fordítani. A kedvező eredmény eléréséhez a felvi­lágosító propagandamunka azonban egymagában nem elegendő. A betegséghez ve­zető és az azt kiváltó körül­mények és problémák meg­előzése fontos lépést jelent e társadalomra nézve is ve­szélyes jelenség fels/.ámola­bulon lila körívvel jelzett hidratáló nappali és bőrtáp­láló éjszakai krémeket. Téli. szeles időben gyak­ran előfordul, hogy az ajkak „kicserepesednek”. Erre is érvényes mondás: könnyebb megelőzni, mint gyógyítani. Mielőtt utcára mennénk, kenjük be az ajkakat ajak- írral vagy zsíros krémmel. Néhány perc után a feles­leget könnyedén töröljük le és rúzsozhatjuk az ajkakat. Ha elmulasztottuk a kellő elővigyázatot és ajkunk ki­repedezett, este egy géz­vagy vattalapocskára ken­jünk gyógykenőcsöt és elal- vás előtt, 15—20 percig, he­lyezzük az ajkakra. A repe- dezettséget azért ajánlatos lelkiismeretesen kezelni, mert a bőrön keletkezett rések nyitott kapuk a baktériu­mok szervezetbe jutására. Téli panasz, hogy hideg­ben könnyezik a szemünk, különösen idősebb korban. A könnyeket gyakran töröl­jük le, mert a nedves bőr hamarabb megfagy. Erre a célra mindig tiszta zsebken­dőt használjunk. A hosszú téli estéken gyakran érezzük, hogy a villanyfény bántja a szemünket. Vegyünk jó lan­gyos, kamillateás borogatást. A népszerű gyógynövény nyugtatja, frissíti a fáradt szemet. Frissítőnek kamillatea-borogatás Bőrápolás Átmeneti és téli kabátok Kabátot nem minden évben veszünk. Na­gyon meg kell gondolni, milyen szint, for­mát választunk. Beruházásunk több évre szól. Tekintetbe kell vennünk, mi illik egyé­niségünkhöz, meglévő ruhatárunkhoz, és nem utolsósorban, hogy mit bír el a pénz­tárcánk. Az új divatú kabátok jellemzője a lezserség, a lekerekített, tömött váll, a mé­lyített karöltő, a ragián, a denevér- és kimo- nószabás. Divat a kapucni, a bőséget össze­tartó laza hátsó öv, a hosszú kihajtó vagy sál­gallér, az aszimmetrikus gombolás. Sok még a trencskó is, amely valódi szőrmével vagy műszőrmével bélelt. Divat a szőrmedíszítés, a nerctől a bárányig; nemcsak szép, hanem melegít is. 1. Ejtett vállú, bő vonalú, tweed átmeneti vagy télikabát. Dísze a gallért, zsebet, kéz­előt. karlyukat és zseb szélét keretező bőr- csík. A nagy kihajtó a nyakban kis állógal­lért képez. Két gombbbal csukódik mélyen. Minden korosztálynak javasolt forma. 2. Mély karöltős ragián ujjú. hosszú sálgalléros télikabát, bevágott zsebbel. 3. Nagy reveres trencskó. háromnegyedes vagy teljes hosszú­ságban. Anyaga dublé szövőt, de készülhet ballonból, gabardinból. szőrmével vagy mű­szőrmével bélelve. 4. Minden korosztálynak illő praktikus, egyenes vonalú télikábát. rag- ián ujjal. Szőrme díszíti a nagy gallért és a mélyen, két gombbal csukódó kihajtót. Két nagy rávarrott zsebe van. Bőségét a szabásvonalból kiinduló hátsó öv fogja össze. Anyaga halszálkás tweed. 5. Gallér nélküli bevarrojtt, rakott ujjú, bő, trapézvo­nalú téli- vagy átmeneti kabát, velúrszö­vetből. 6. Az oroszos hatás a jellemzője en­nek a modellnek. Széles vállú bevarrott uj jú. öves. deréktól lefelé bővülő kabát, szőrme díszítéssel. 7. Jól kihasználható, divatálló. ragián ujjú kabát, hosszú, mélyen esukódó reverrel, két nagy zsebbel. Minden korosz­tálynak és súlycsoportnak javasolt forma. 8, Apró kockás franciás vonalú, aszimmetri­kusan gombolődó háromnegyedes kulikabát A vállon átdobott sál egyszínű szövetből van bélelve. Készíthetjük a kabátot egyszínű anyagból, kockás szoknyával, kockás sállal Villányi Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents