Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-19 / 15. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. január 19., kedd GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Politika és gazdaság Az egri új rehabilitációs műhely egy része Nem lehet elveszett ember Rehabilitációs műhelyek a Mátra Volánnál Sokan felfigyeltek arra. hogy az MSZMP Központi Bizottsága tavaly decemberi ülésén nem hozott határozatot az idei népgazdasági tervről, sőt, még irányelveket sem szabott a tervnek számszerű adatok, arányok meghagyásával, mint tette azt megelőzően rendszeresen. Ehelyett az előttünk álló súlyos gazdasági feladatok szükségszerűségéről, fontosságáról szólt, tudomásul véve a kormányzat számításait, önmagára vállalt tennivalóit az ülésről kiadott közleményben. A közéletben ekkora stílus- és hangsúlyváltást, ennyire megmásult szóhasználatot nem lehet véletlennek tekinteni, s jól teszi az, aki emögött szándékokat keres. Előfordulnak magyarázatok, amelyek a politika elhalványulását, a gazdasági szférából való visszahúzódását tételezik fel az új módszer konstatálásakor. mondván, ezután szabad kezet kap a gazdaságirányítás a társadalmi erőtényezőktől. Jelenlegi nehéz gazdasági helyzetünket tekintve még sokat várnak a bábáskodás, az ellenőrzés megszűnésétől. Ügy vélik, a távolságtartás a laikusok beleszólását csökkenti a minimálisra, a gazdaság pedig önerejével képes lesz megújulni. Azt hiszem, valamennyire is képzett ember nem „díjazhatja” a politika és a gazdaság szembeállítását. Már csak azért sem. mert a történelemben a küzdelmek gazdasági, társadalmi célokért folytak, s nagyon gyakran ennek eszközéül szolgált a technikai haladás, a földművelés, vagyis az ipar forradalma. Valóban, a politika nem másíthatja meg a gazdaság törvényszerűségeit, nem cselekedhet helyette. Viszont teljességgel bizonyos, hogy az általa jónak látott társadalmi törekvések gazdasági megalapozásához kiválasztja gazdag tárházából a legcélravezetőbbet, a legszükségesebbet. Ezt meg is tette most a Központi Bizottság, amikor társadalmi vívmányaink megerősítése érdekéMit tesz az állampolgár, ha számára tnem tetsző dolgot észlel, ha kisebb-nagyobb hiányosságokat, negatív jelenségeket fedez fel környezetében? Van. aki ..lenyeli” az egészet, és csak magában bosszankodik, de olyan is akad. aki mindezt nem hagyja szó. tett nélkül. Mi lesz a sorsa az illetékes szervekhez eljuttatott panaszoknak. javaslatoknak? — ennek nézett _ nemrégiben utána a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság egy csoportja. Megállapították, hogy a lakosságtól érkező bejelentések túlnyomó többségükben megalapozottak, a közvélemény egészét is élénken foglalkoztató problémákra utalnak. A szabályszerű intézésen túl. egyre nagyobb szerephez jut a humánus, a panasztevővel való személyes kapcsolatteremtés. A vizsgálat egyik tapasztalata az. hogy a bejelentésekkel kapcsolatos iratkezelést szabályozták ugyan, de ennek ellenére nem történt jelentős javulás ezen a tében megszabta a gazdaság stabilizálásának útját, oly módon, hogy a konvertibilis adósságnövekedés fékezését. a költségvetési hiány- erőteljes csökkentését, a termelési szerkezétváltás gyorsítását, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását szorgalmazta. Ennek alapján a kormány kidolgozta az éves tervet, amelynek előirányzatait — minthogy azok a gazdaság- stratégiai meg a politikai szándéknak megfeleltek — már csak tudomásul kellett vennie a párt testületének. Még ha szokatlan eljárásról is van szó, ezúttal sem beszélhetünk a politika visszahúzódásáról. A párt igen határozottan képviseli a gazdaság megújulását, szükségességét azokkal a sokszor fájdalmas vagy olykor a legszélesebb közvélemény által alig érthető követelményekkel együtt, amelyek ma sokunk gondolatait lekötik. Sőt, manapság, amikor gazdaságunk kóros daganatainak kioperálását kezdeményezi politikai tekintélyével is, sokkal érdemibben foglalkozik a gazdasággal, mint amikor számokban határozta meg szándékait, vagy egy-egy illuzórikus gazdasági módszert, megoldást támogatott. Mondhatjuk azt, hogy súlyos következményekkel jár a politika és gazdaság tisztázatlan viszonya, egyiknek vagy másiknak abszolutizálása, azoknak az életnedvet szállító hajszálereknek az eldugaszolása. amelyek ke- resztül-kasul összeszövik e két társadalmi szférát. A baj sohasem abból eredt nálunk, hogy a politika foglalkozott a gazdasággal, hanem éppen ellenkezőleg: abból, hogy nem rangján kezelte, rosszul sáfárkodott vele. Ez akkor is igaz, ha rengeteg szó esett a gazdaságról, éppenséggel még túlságosan sok is, elvéve a levegőt a gazdaság hangjának rezonálása elől, vagyis a szakemberek tárgyszerű véleményét is túlharsogva. Valójában az kecsegtet eredménnyel, ha a politika a maga szintjére emeli a gazdaság stratégiáját. ren. A legjellemzőbb mulasztás a külön nyilvántartás hiánya. Az egy-egy ügyhöz tartozó dokumentumokat szétszórtan kezelik és nem egységes ezek tárolása sem. Ugyanakkor kiemelkedően jónak minősítette a NEB a megyei tanács szakosztályainál bevezetett módszereket. amelyek a központi iktatás mellett biztosítják az ellenőrizhetőséget, az egységes nyilvántartást. A közérdekű javaslatok elsőrendű címzettjei az állam- igazgatási szervek, ezek közül is kiemelten a helyi tanácsok voltak. A gazdálkodó szervezetekhez az állampolgárok elsősorban különböző panaszokkal fordulnak. Ezeket szinte kivétel nélkül az adott szerv vezetője minősíti. és ő is jelöli ki az érdemi kivizsgálást végző ügyintézőt. A közérdekű javaslatokat a jelentőségükhöz mérten kezelték. a hasznos, megvalósítható észrevételek közül a kis anyagi ráfordítást igénylőket közvetlenül, a többit pedig az anyagi fedezet megmegszabja annak a politikai szándékoktól gyökereztetett kereteit, de meghagyja a gazdaságnak a gazdálkodás, a reformok szabadságát a kereteken belül, a törekvések számszerűsítését, a végrehajtást, s ehhez a legmegfelelőbb eszközök, intézményrendszer kiválasztását is. Nem titok, hogy ennek az elvnek megfelelően alakult át nemrégen a kormány az ésszerűség és a fokozott felelősségvállalás követelménye szerint, vált bürokráciámén teseb- bé a gazdaságirányítás kormányzati módszere, s az is köztudott, hogy folytatódik ez a folyamat. Fontos, hogy a gazdaság lokomotívja a mai céljainkhoz vezető sínpáron magabiztosan és dinamikusan haladhasson, nem befolyásolva szükségtelen szemaforoktól. Az ember jóléte a tét. Ezt, ennek a célnak újbóli elérését, az életszínvonal jövőbeni emelését szolgálja a jelen megannyi intézkedése. Ehhez a szükséges gazdasági lépéseket meg kell tennünk, mégha átmenetileg lemondással járnak is. Az elbátortalanodás nem pusztán politikai kishitűségre vallana, hanem kárt is okozna, mivel válságba taszítaná gazdaságunkat, kikezdve és disz- kriminálva politikánkat is. Az utóbbi időben sok jel mutatja, hogy gazdaságunk egyre önállóbbá és egyre szélesebb mozgástérhez jut. a gazdasági folyamatok a termelésben, és nem az irányító csúcsokon, vagyis a politikában dőlnek el (lásd az indokolatlan támogatások régi, rossz gyakorlatát). Ezzel együtt nem tagadható a politika felelőssége a gazdaságért, piint ahogy nem tagadható a gazdasági vezetők politikai felelőssége sem. Ez utóbbiban fejeződik ki ugyanis, hogy mire és miért vállalkozik az üzem, a vállalat. Hogy a vezetés megtalálja-e az utat a dolgozókhoz, és velük együtt annak módját; miként jövedelmezzen a munka többet nekik maguknak, s mindannyiunknak. K. F. teremtése után valósították meg. Ott. ahol az érintett szervek vezetői megfelelő hangsúlyt fektetnek az ügyintézésre. biztosítottnak látszik a szakszerű, elfogulatlan eljárás. Javult a helyzet a bejelentések okainak feltárásánál — szögezte le a vizsgálat — ám a felügyeleti ellenőrzések. elemzések már nem ennyire kedvezőek. A gazdálkodó szervek közül mindössze egy vállalatnál tapasztaltak rendszeres utánajárást. folyamatos törő~ dést. Megnyugtatóbb az érdekképviseletek — Teszöv. Mészöv. Kiszöv — ilyen irányú gyakorlata. Végezetül arra hívták föl a figyelmet a NEB szakemberei. hogy az intézkedések megvalósítása kedvezően befolyásolja a törvény iránti még nagyobb felelősségérzetet. az egészségesebb társadalmi környezet kialakítását és a szocialista demokrácia alkotóbb módon történő megvalósítását. A gépkocsi — szoktuk emlegetni — „veszélyes üzem”. Ám arra. hogy a járművezetés az általában ismert baleseti forrásokon túl sem éppen leányálom; marja, pusztítja, olykor egészen tönkre is teheti az embert, kiváltképpen pedig, ha az illető hivatásszerűen, hosszú ideig vesz részt a közlekedésben — már alig gondolunk. Bizonyára csak a szakmai körökben meglepő, amiről Füle István, a Mátra Volán Egri Üzemegységének igazgatója is beszél. Noha ezer- hatszáz körüli létszámukhoz képest — s Hevestől Péter- vásáráig, Recskig — meglehetősen kevés a csökkent munkaképességű kollégája, a foglalkozási megbetegedések elsősorban nem az egészségre „hivatalosan” is ártalmas munkahelyeken, a rugó-, gumi-, hűtő-, illetve az adagoló- vagy az akkumulátorjavítóknál jelentkeznek, hanem a „pilóták” sorait gyengítik. A jelenleg nyilvántartott 72 rehabilitált dolgozójuk zömmel a buszok, teherautók kormányai mögül került könnyebb, megfelelőbb beosztásba. Ahol ugyan már kétségkívül elviselhetőbbek számukra a műszakok, de az egykori „fakaruszok”, a fűthetetlen vezetőfülkék -nyomait, a mozgásszervi károsodásokat azért a legjobb igyekezet mellett sem lehet velük teljesen elfeledtetek — Mellettük még elsősorban a rakodókról, szerelőkről szólhatok — sorolja tovább az üzemigazgató, találkozásunk alkalmával. — Mert nemcsak a sofőr van úton. hanem gyakran bizony a javítónak is ki kell mozdulnia egy-egy komolyabb hibához, gyors mentéshez. No meg aztán, a műhelyajtó sem lehet mindig zárva. A már korszerűbb helyiségeket is szükséges néha szellőztetni, s a természetes légcseréknél bizony hamar kiszökik a fűtés melege ... Mindezek figyelembevételével másoknál talán fokozottabban figyelünk társainkra. Hétfőn ülést tartott a Kiskereskedők Országos Szervezetének elnöksége. A testület arról tárgyalt, -hogyan készítették fel a magánkereskedőket az új adórendszer bevezetésével összefüggő teendőkre. Az új adórendszer a kiskereskedők dolgát sok szempontból megkönnyíti. Kedvező például az úgynevezett önadózás bevezetése, ami azt jelenti, hogy az adó alapját és összegét a kereskedő saját maga számolhatja ki, ebbe hivatalos szén' nem avatkozik bele. Előnyös az is, hogy ezentúl nem a teljes nyereség után kell adózniuk, tartalékolhatnak fejlesztésre is. Az adózással kapcsolatos teendőket egyszerűsíti, hogy a jogszabály lehetőséget ad az adó kiszámolásának korEgyiküket sem hagyjuk sokáig panaszkodni1, valameny- nyi rászorulónak iparkodunk mielőbb olyan feladatokat biztosítani. amelyek a korábbiaknál kevésbé megterhelők s a lehető legkisebb fizetéscsökkenéssel járnak, még a legrosszabb esetben is. Persze. a cselekvés, a megoldás korántsem egyszerű. Gondot okoz. hogy a szóban forgó személyek túlnyomóan alacsony iskolai végzettségűek, egyszakmájúak. s negyven vagy ötven éven felüliek, ennélfogva akadályai vannak elhelyezésüknek, átképzésüknek. Nem lehet mindenkiből kocsi vizsgáló. garázsmester, jegyellenőr, de még portás sem. így jutottunk arra az elhatározásra, hogy a rehabilitációs alapunkból utóbb már külön műhelycsoportot is létesítünk az egészségükben kisebb-nagyobb mértékben károsodott dolgozóknak. Itt, az egri, központi telepünkön építettünk saját kivitelezésben a tavalyi őszön 136 négyzetméteres területen, hozzávetőlegesen 1,5 millió forintos költséggel. Tizenöten is elférnek a két teremben, több műszak esetén pedig — ne legyen szükség erre — továbbiak alkalmazása lehetséges. Az üzemigazgató szavaiból érződik, hogy nem valamiféle parancsra teszik, amit tesznek. Az ilyenfajta törődés is része a dolgozókról való, mindennapi gondoskodásnak, a bajba jutott emberektől sem iparkodnak szabadulni. S igazán tiszteletre méltó törekvéseiknek még nagyobb hangsúlyt ad, hogy főállású orvossal, három asszisztenssel működő üzemi rendelőjüket a kötelező vizsgálatok, a szűrés mellett, éppen mostanában, megpróbálják a kezelésekre, a fizikotherópióra is alkalmassá tenni. A már régebben biztosított — akár egy kisebb településnek isrigálására — akár a következő évben is, de mindenképpen az adóellenőrzést megelőzően. A korábbinál kevesebb adminisztrációt ró a vállalkozókra, hogy a vendéglátásban 4 millió forintos, a kereskedelemben 8 millió forintos forgalomig átalányban is fizethetik az adót. A tanfolyamokon szó esett az új adózási rendszerrel kapcsolatos gondokról is. Sok magánkereskedőnek problémát okoz, hogy az üzleti könyvek vezetése az eddigieknél szakszerűbb, precízebb munkát igényel, s a Kisosz ugyan készíttetett mintanyomatokat, de a szabvány szerinti üzleti könyvek egyelőre nem léteznek. A kiskereskedők árubeszerzését nehezíti, hogy megszűnt az Molnár László: „Itt már könnyebb ...” (Fotó: Szántó György) becsületére váló — helyiségekben már csaknem minden műszer együtt van, s a tanfolyamot végzi kezelőjük. Nem utolsósorban pedig szeg- ről-végről más szociális létesítmények, a kondicionálóterem, a szauna, a szolárium is az egészség megőrzését, visszanyerését szolgálják a telepen. Érthető, ha pozitív a törekvések fogadtatása, a rehabilitációs műhelybe került egykori egercsehi szerelő, Molnár László vagy társa. Szamosközi István — akik a jól felszerelt helyiségben, csaknem mindenféle különösebb fizikai erőkifejtés nélkül folytathatják most munkájukat — s a volán mögött töltött 37 esztendő után, jelenleg szaunát kezelő Bara- nyi László egyaránt elégedett sorsának rendezésével. S az egri üzemegység igyekezete — nem egyedüli a Mátra Volánnál. Mint Mezei Lajos, a vállalat munkaügyi, munkavédelmi és szociálpolitikai osztályának vezetője összegezi: már ama bizonyos törvény megjelenése előtt megyeszerte fontosnak tartották az emlegetett rehabilitációt. Bírság kilátásba helyezése nélkül is teremtettek volna előbb vagy utóbb külön lehetőségeket a csökkent munkaképességűeknek. Egert megelőzve, előbb a hatvani, majd a gyöngyösi üzemegységnél került sor hasonló körülmények, sajátos foglalkoztatók kialakítására, s következésképpen napjainkban együttesen mór kereken 90 a rehabilitáltak száma. A műhelyekben végzett fődarab-, illetve alkatrészjavítás kétszeresen hasznos mert nemcsak az alkotókedvet adja vissza, hanem számottevő értéket is teremt. Feltétlenül megéri hát a befektetés, s azon vannak, hogy a cégnél évente képződő, közel 700 ezer forint összegű, ilyen célú alap a jövőben is kölcsönös megelégedésre kamatozzék. önbizonylatolás, s kizárólag attól vásárolhatnak árut, aki számlaadásra kötelezett. A magánkereskedők aránytalanul magasnak találják az 50 —200 százalékos bírságot, amely kiróható rájuk, ha nem tartják be maradéktalanul az adózással kapcsolatos rendelkezéseket, korábban ugyanis a büntetés csak 20—50 százalékos volt. Az elnökség összességében eredményesnek ítélte a kiskereskedők felkészítését az új feladatokra, de feltétlenül szükségesnek tartja további tanfolyamok szervezését, elsősorban az árakkal kapcsolatos tudnivalókról. Erre akkor kerülhet sor, ha megszületik a pénzügyminisztériumi állásfoglalás a ma még tisztázatlan kérdésekkel kapcsolatban. A MEGYEI NEB VIZSGÁLTA Mi lesz a panaszok, bejelentések sorsa? Gyóni Gyula Kedvező az önadózás
