Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-19 / 15. szám
Kommandóakció Buenos Airesban Argentínában újabb katonai zendülés tartja izgalomban a közvéleményt; igaz a megmozdulás méretei kisebbek a tavaly húsvétinál. A képen: az engedetlen katonák vezetője Aldo Rico alezredes, aki a tavalyi eseményekben is vezető szerepet Játszott nyilatkozik az újságíróknak (Népújság-telefotó: AP — MTI — KSj —( Külpolitikái kommentárunk )— A temető csendje VILÁGSZERTE nagy érdeklődés előzte meg vasárnap Haiti szigetén megtartott választásokat. Ez néhány hét alatt a második voksolás a nyomor és az elhúzódó rémuralom földjén. A Duvalier dinasztia negyedszázados uralma most két éve némi amerikai nyomásra ért véget. Washingtonnak kellemetlenné vált a túlságosan szalonképtelen rezsim és úgy döntött: rokonszenvesebbnek tűnő vezetéssel váltja fel a gyilkos diktatúrát, miközben az átmenet nehézségeit majd a hadsereg küszöböli ki. Sokan már akkor figyelmeztettek, hogy ez a „megoldás” — fából vaskarika. Nekik lett igazuk. Már 1987 kora őszén sokasodtak annak a jelei, hogy a Henri Namphy tábornok által vezetett hadsereg nem éppen pártatlan. A várva-várt választás napján aztán, november 29-én teljessé vált a kép. Ezen a szörnyű napon a bukott rezsim hóhérainak testületé, a Graham Greene könyvéből is ismert Tonton Macout teherautókról sortűzzel árasztotta el a szavazókat. A hadsereg tétlen maradit, illetve amikor beavatkozott, azt a lakosság ellen, és nem a védelmében tette. A választásokra tehát akkor egyszerűen nem kerülhetett sor, és Washington számára is fontos volt, hogy kiköszörülje a csorbát. így érkezett el a második, a mostani vasárnapi forduló. Hamar bebizonyosodott, hogy azoknak lett igazük, akik azt mondták: addig nem lehet továbblépni, amíg a fegyveres erők jelenlegi vezetése ügyel a „rendre”. A novemberi emlék oly élő volt, hogy az emberek egyszerűen nem mertek az utcára menni. Nyugati jelentések szerint sokan inkább elbújtak, elmenekültek: nem akartak újabb vérfürdőt kockáztatni. Voltak-e végül is választások vasárnap Haitin? Igen is, meg nem is. Igen, mert hivatalosan megtartották a szavazást, a körzeték megnyíltak, az urnák ott voltak. Csak a szavazók többsége nem volt ott. Csend volt vasárnap Haitin, ahol a jelek szerint a jogosultak mindössze öt-húsz százaléka szavazott. (S a jelentések szerint még így is történtek visszaélések.) EZ AZONBAN nem a nyugalom, hanem a rettegés, a temető csendje volt. Nagy kérdés, mit kezd a szalonképességre oly sokat adó Washington ezzel a csenddel. Harmat Endre Megemlékezés Auschwitzban Hétfőn, az Aldo Ricát üldöző kommandócsoport kerítette hatalmába Buenos Aires városi repülőterének biztonsági parancsnokságát. Azóta szünetel a forgalom a repülőtéren, mely a belföldi és az uruguayi járatok központi állomása. Az egész lé- gifcrgalmat átterelték Ezei- za nemzetközi légikikötőjébe. Raul Alfonsin köztársasági elnök hétfőre virradóra, parancsot adott az argentin fegyveres erők három haderőnemének, hogy közösen fojtsák el a jobboldali lázadást. Caridi tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke Rico búvóhelyén, Monté Caseros- >nál összevonta a kormány- hű erőket, de még nem adott támadási parancsot, meri maga sem kapott ilyet. A helyzetet bonyolítja, hogy Ricóék ellenőrzik a 25 ezer lelket számláló város repülőterét, továbbá a város bekötőútjait. Csatlakozott hozzájuk egy helyi műszaki zászlóalj is. A lázadók a várható támadás feltartóztatására aláaknáztak egy hidat. A kormányerők egy jeepje aknára futott és három katona, köztük egy hadnagy, súlyosan megsérült. Szélsőjobboldali lázadók kerítették hatalmukba a tu- cumani 19. sz. lövészezredet is. Daniel Leon alezredes Légi szerencsétlenség Tizenegy halálos áldozata és tizenkét sebesültje — köztük súlyosak is — van a Krasznovodszkban hétfőn reggel történt légi szerencsétlenségnek. Mint az Izvesztyija beszámolt róla, az Aeroflot szovjet légitársaság Moszkva—Ashabád járaton közlekedő TU—154-es típusú gépe a Kaszpi-tenger keleti partján, Ashabádtól 500 kilométerre lévő város repülőterén leszállás közben valósággal darabokra esett szét. A légi katasztrófa okai egyelőre nem ismeretesek, a szerencsétlenség kivizsgálására állami bizottság alakult. személyében ugyanaz az ember vette át a hatalmat, akit a tavaly húsvéti lázadásban játszott szerepe miatt leváltottak. Közölte: katonáinak parancsot adott Caridi elfogására. Rico vasárnap esti sajtó- értekezletén bejelentette: nem adja meg magát. Caridi Már e héten végrehajtják az első idei próbát amerikai manőverező robotrepülőgéppel Kanada területe felett. Ezt az ottawai hadügyminisztérium jelentette he. A keddre tervezett kísérlet során egy B—52 típusú bombázóról indítanak robotrepülőgépet kanyargós, több mint 2000 kilométer hosszú pályára. A Beaufort- tenger felett indított gépnek egy Alberta tartományban lévő célt kell elérnie. A manőverező robotrepülőgépen a töltet helyett különböző mérőműszerek lesznek. Az Egyesült Államok immár hagyományos módon azért próbálja ki a manőverező robotrepülőgépek működését Kanada északi körzetei felett, mert ezek a leváltását és a kormány katonapolitikájának megváltoztatását követelte. A fejlemények alapján nem lehet kizárni, hogy a fegyveres összecsapás elkerülhetetlenné válik, jóllehet a kormány igyekszik húzni- halasztani a tűzparancs kiadását. Pentagon stratégái szerint nagyjából ugyanolyan adottságokkal rendelkeznek, mint amilyenek között a fegyvert a Szovjetunió, különösen az ország szibériai területei ellen vetnék be. A kanadai kormány öt évvel ezelőtt engedélyezte a kísérleteket, azóta az amerikai légierő több sikeres és néhány sikertelen próbát hajtott végre. A kanadai ellenzéki pártok és a különböző atomfegyver-ellenes szervezetek, békeszervezetek több ízben is tiltakoztak az ellen, hogy az amerikai légierő „nukleáris lőtérként” használja fel az ország területét. Korábban több ízben rendeztek tüntetéseket a robotrepülőgépek bejelentett céljai közelében. Szovjet űrhajósok kitüntetése Négy szovjet űrhajós részesült hétfőn Moszkvában magas állami kitüntetésben. Jurij Romanyenko, a Szovjetunió kétszeres Hőse a Lenin-rendet, Alekszandr Alekszandrov, Alekszandr Lavejkin és Anatolij Levcsenko ugyancsak a Lenin- rendet és a Szovjetunió Hőse címet jelképező Arany Csillagot vette át a Kremlben Andrej Gromikótól, az SZKP KB PB tagjától, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökétől. Romanyenko, Alekszandrov és Levcsenko december 29-én tért vissza a Földre a Mir űrállomásról a Szojuz TM—4 teherűrhajón. Közülük Romanyenko 326 napot töltött a világűrben és ezzel megdöntötte az űrben tartózkodás időtartamának világcsúcsát. Tavaly februárban Alekszandr Lavejkin fedélzeti mérnökkel a Szojuz TM—2 űrhajóval indult a Föld körüli pályán keringő Mir űrállomásra. Lavejkint 160 napos űrrepülés után Alekszandr Alekszandrov váltotta fel. December 14-én a Szojuz TM—4 fedélzetén három űrhajós indult az űrállomásra. Vlagyimir Tyitov. Musza Manarov és Anatolij Levcsenko néhány napig együtt dolgozott a Mi: kéttagú személyzetével, majd Tyitov^és Manarov felváltotta Romanyenkót éffAlek- szandrovot, akik Levesen- kóval visszatértek a Földre. Áttörték a határsorompót Albán szökevények A Titograd közelében levő rozsaji jugoszláv—albán határátkelőhelyen szombaton délután, albán állampolgárok, köztük gyerekek, szöktek át Jugoszláviába — közölte a Crna Gora-i rendőrség. A szökevények egy albániai rendszámú tehergépkocsival áttörték a határsorompót és így jutottak át jugoszláv területre. A csoport létszámát nem hozták nyilvánosságra. Az illetékes jugoszláv hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben. Felszabadításának 43. évfordulója alkalmából, vasárnap, az egykori auschwitzi koncentrációs tábor színhelyén — a mai Oswiecimben — megemlékezést tartottak, amelyen részt vettek Nobpl- békedíjas és más Nobel-díjas tudósok, nemzetközi személyiségek. A vendégek megkoszorúzták a fasizmus áldozatainak nemzetközi emlékművét és a kegyelet virágait helyezték el a mártírok falánál elhelyezett örökmécsesnél. Az 1940 és 1945 januárja között, az. auschwitz—birke- naui haláltáborban megölt, több mint négymillió fogoly, a „Holocaust” zsidó áldozatainak emlékére kegyeleti beszédet tartott az amerikai Morris Goldstein, a nemzetközi Auschwitz-bizottság elnöke. A megemlékezésen részt vett Ehe Wiesel író, az 1986-os Nobel-békedíj kitüntetettje, a haláltábor volt foglya is. Amerikai fegyverkísérlet Kanadában Kötvényárfolyamok Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. január 18-tól január 24-ig A kötvény megnevezése Kamatláb Kamatfiz.-Futam idő Árfolyam a névérték %-ban <°/o> dátuma vétel eladás AMFORA 1L 11. 30. 1984—91 97,00 99,00 Balaton Volán 11 10. 31. 1985—92 97,00 99,00 Borsodi Iparcikk 11. 11 11. 01. 1985—91 97,50 99,50 Borsodi Ruh. Kér. V. 11 11. 01. 1985—91 98,50 100,50 Borsodi Sörgyár 11 01. 31. 1986—92 105,50 107,50 BUBIV 11+3 11. 03. 1985—91 97,50 99,50 DÉLKER—1. 11 03. 20. 1985—91 104,50 106,50 DOMUS 11 12. 10. 1984—90 97,25 99,25 DKV—Paraffin 11 11. 14. 1985—90 97,00 99.00 Győr-Sopron Iparcikk 11 03. 20. 1986—93 103,50 105,50 Heves M. Iparcikk 11 02. 23. 1987—93 104,50 106,50 Kaposvári Volán 11 12. 01. 1985—92 96,50 98,50 Kecskeméti V. T. KK. I. 11 01. 04. 1986—91 117,00 119,00 KSZE 11 12. 15. 1986—92 96,00 98,00 Mátra Volán 11 02. 17. 1986—91 105,00 107,00 Napsugár Ruh. Szöv. 11 09. 24. 1985—91 98,50 100,50 PIÉRT—I. 11 06. 30. 1984—91 101,50 103,50 piErt—II. 11 04. 11. 1985—92 103,00 105,00 SKALA—I. 11 05. 31. 1984—91 102,00 104,00 SKALA—II. 11 05. 06. 1985—92 102,50 104,50 SKALA—III. 11 05. 15. 1985—92 102,25 104,25 Szabolcs M. Ip. KV. 11 10. 15. 1986—92 97,50 99,50 Szatmár Bútorgyár 11 10. 29. 1985—93 97,00 99,00 Gazdálkodó szervezetek által vásárolható kötvények: agrar—i. 12 07. 01. 1985—93 101,50 103,50 AGRÁR-II. 11,5 04. 01. 1986—94 104,25 106,25 OKHB Rt. 11 07.01. 1987—94 100,25 102,25 Jelenleg kapható kötvények: Tartósítóip. Komb. KK. 11+2 07. 15. 1987-93 98,50 100,50 Mátra Volán Eger 11+1 09. 17. 1987—92 98,00 100,00 Az árfolyamok tájékoztató jellegűek, a .kereslet-kínálattól függően a megadott értéktől eltérhetnek. A tájékoztató terjedelme miatt nem teljes körű. Bővebb felvilágosítás az OKHB Rt. egri és hatvani bankszervétől kérhető. „DUGÓHÚZÓBA” KERÜLT A VADÁSZGÉP Gagarin halálának okai Lassan húsz éve annak, hogy Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa Vlagyimir Szerjogin pilótatársával 1968. március 27-én gyakorlórepülés közben lezuhant és életét vesztette. A két kiváló repülő halálának körülményei máig sem tisztázódtak egyértelműen, a szerencsétlenség után létrehozott különbizottság bár lelkiismeretes munkát végzett, nem vett figyelembe minden körülményt — szögezte le a Pravda hétfői számában Szergej Belocerkovszkij professzor, a műszaki tudományok doktora, aki hosszú évek óta foglalkozik Gagarin és Szerjogin halálának eddig még nem kellőképpen tisztázott okaival. Belocerkovszkij professzor cikkében először összefoglalta azokat a tényeket, amelyek eddig is ismertek voltak: a két pilóta gépe, egy ÚTI MÍG—15-ös típusú vadászgép műszaki állapota kifogástalan volt, és a lezuhanás pillanatáig üzemzavar nem történt. A két pilóta felkészülése a repülésre sem hagyott kívánnivalót maga után. Belocerkovszkij megjegyzi, hogy Gagarin társa, a Szovjetunió Hőse címmel kitüntetett Szerjogin is tapasztalt katonai pilóta volt, aki a nagy honvédő hó'- borúban mintegy 200 órát töltött a levegőben harci körülmények között. A rendelkezésre álló adatok szerint a két repülő a földhöz csapódás pillanatáig nem vesztette el uralmát a gép fölött, azt az utolsó pillanatig szakmai hozzáértésüknek megfelelően vezették. Belocerkovszkij szerint a két pilóta tehát önhibáján kívül olyan körülmények közé került, amelyekből már nem lehetett kiszabadulni. A professzor mindenekelőtt a végzetes nap időjárási viszonyait vizsgálta behatóan és máris fontos adatok kerültek a kezébe. Kiderült: a két pilótával a felszállás előtt közölték, hogy a felhőzet alsó határa a szokásos 400— 500 méter helyett 900 méter magasságban van. Csak tévedésből a repülőtér fölötti, és nem a repülés térségében lévő felhőzet adatait adták meg. Ugyancsak fény derült arra, hogy az adott napon a földi rádiómagasságmérő nem működött, így a földi irányítószemélyzet a gép magasságának változásait nem tudta követni. Ezeket a műhibákat újabb szabálytalanságok követték: egy perccel Gagarinék indulása után a levegőbe engedtek egy MÍG—21-es kötelékpárt. A MÍG—21-es gyorsabb a 15-ösnél és a két gép hamar utolérte Gagarinék MIG-jét. Néhány másodperccel később újabb ÚTI MÍG—15- ös emelkedett a levegőbe, amely a Gagarinék melletti repülési zónában végezte feladatát. Gagarinék — miután megkapták a leszállási engedélyt — visszafordították a gépüket és 4200 méterről 3000.—3500 méterre ereszkedtek. A két pilóta ekkor két felhősáv között repült, a horizontot nem láthatták. Közben a két MÍG—15-ös veszélyesen közel került egymáshoz, alig volt köztük 500 méter. Bár ütközés nem történt, de Gagarinék MIG-je a másik gép mögé került és annak a hajtóművéből eredő heves légáramlás miatt „dugóhúzóba” került. Belocerkovszkij és munkatársai ettől a szakasztói ke2dve laboratóriumi .körülmények között is „lejátszották”, hogy ezt követően mi történhetett. Megállapították: a gépnek legalább 5—6-szor kellett bukfenceznie ebben a „dugóhúzóban”. Zuhanórepülés közben azonban a repülőgép műszerei nem mutatják pontosan a repülési magasságot. A két pilóta viszont még a felszállás előtt kapott eligazítás alapján abban a tudatban volt, hogy magasabban vannak. Ezért nem is hozták működésbe a katapultáló szerkezetet, amely ekkor még segíthetett volna rajtuk, hanem nyugodtan hozzáláttak a rutinmanőver végrehajtásához, a gépnek a zuhanórepülésből történő kivezetéséhez. Az alsó felhőrétegből a zuhanórepülésben lévő MÍG 400—600 méter magasságban került ki. (Gagarinék addig úgy gondolhatták legalább 200—300 méterrel magasabban vannak.; Valószínűleg ekkor észlelhettók, hogy menynyire veszélyesen közel kerültek a földhöz. A katapultálásnak ekkor már nem volt értelme.
