Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-19 / 15. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 15. szám ÁRA: 1988. Január 19., kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bányanyitás Visontán — Beruházás Gyöngyösorosziban — Kompresszorgyártás Pétervásárán — Korszerűbb termékek a fémművekböl Heves megye ipara és a termékszerkezet-átalakítás Szűkebb hazánk gazdasági életében is meghatározó szerepe van az iparnak, amely a VII. ötéves tervidőszak eddig eltelt részében tovább fejlődött. Megyénk ipari szerkezete viszont számottevően nem változott, a korszerűsítési folyamatok döntően a meglevő alapokon valósultak meg. A kompresszorgyártás az egyik fo tevékenység a Finomszerelvénygyárban Múlt és jelen Egyetemista barátom elmesélte: szabadidejében az ünnepek alatt, míg otthon volt. kifaggatta szüleit az ..ősökről”, nagyszülőkről. déd-, ük- és még régebbi rokonokról. akiket őriz még az emlékezet, vagy egy-egy tárgy, netán évtizedekig fennmaradt adoma. Felrajzolták a családfát .. . Ha valaki ezek után azt gondolná ifjú barátom holmi rátartiságból. vagy rövid életű divatból hajdani nemesi arisztokrata ősei után kutatott, ki kell ábrándítanom. A dédapák, ükapák földművelő parasztemberek voltak, vagy hivatalnokok. Vallásosak vagy ateisták, szóval igen sokfélék, mint ahogy az a mai legtöbb famíliában előfordul. Miért volt hát mégis fontos, több mint szórakozás ez a múltba nézés? Mert. mint mondta, a célja ezzel nem volt kevesebb. minthogy önmagát ismerje meg. tudatos és ösztönös tetteinek rugóit a múltban, elődeinek történetében. Nem új dolog ez. hiszen az önvizsgálat kútját, mélységét számtalan íróember megfogalmazta, talán számunkra, magyarok számára József Attila leg- máighatóbban. Mégis olyan út ez. amit mindenkinek végig kellene járnia ... Nemrég elhunyt írónk Száraz György egész munkásságát szentelte a múlt felidézésének. Nem egyetlen ember sorsát. egy egész nemzetét kutatta, ö mutatott rá arra is. mekkora mulasztást követett el történelemoktatásunk az elmúlt évtizedekben, amikor hézagosán adta át az előző korokról összegyűjtött tudást az újabb nemzedékeknek. tisztázatlan, homályos ismereteket adva elődökről. tetteikről, történelmünk sorsfordulóiról. Nem kétséges. miként hagyott nyomot. ez azóta felnőttek önismeretében és értékelésében! Talán nem véletlen, hogy most kell szólnunk erről. A nehéz helyzetben lévő országnak tettekre, cselekvő emberekre van szüksége. Jól dolgozni, jól szolgálni a közösségnek pedig csak az tud. aki világosan látja céljait. Ismeri és tovább folytatja az elődök hagyatékát. Okul az apák dédapák tévedéseiből. és követi jó példájukat. Talán jó lenne- megértetni azokkal a fiatalokkal, akik még keresik önmaguk értékeit, hogy a történelem nem bebiflázandó tantárgy, hanem zsigereink. ben létező, továbbélő valóság. S ha szüleiket elkezdik faggatni az elődökről, nemcsak önmagukhoz kerülnek közelebb. hanem ahhoz a közösséghez is, amelyhez tartoznak: a nemzethez... Jámbor Ildikó Mint dr. Kaszás Máriától, a megyei tanács osztályvezetőjétől megtudtuk, a gazdasági-társadalmi kibontakozást elősegítő helyi iparfejlesztési program tervezetét nemrég egyeztették a szakminisztérium illetékeseivel. A termelés növekedésével számolnak a kohászatban. Ugyanakkor értékesítési nehézségek miatt, stagnálás várható a könnyűiparban. Az elektronika, a robottechnika. a mezőgazdasági gépgyártás, a fémtömegcikk-termelés és az úgynevezett háttéripari területek technikai, technológiai megújítására kerül sor. Az ipari szövetkezetek a foglalkoztatottak arányát tekintve, jelentős súllyal szerepelnek a megye iparában, ami a kisszövetkezetek számbeli gyarapodásával tovább fokozódhat. A mezőgazdasági üzemek ipari melléktevékenységének némi átrendeződése várható, az együttműködési feltételek, a bérmunkák módosulásával. A föld- gázellátás szélesedését eredményezheti megyénkben Pé- tervására, Füzesabony, Heves, Bükkszék, Terpes, Szaj- la "bekapcsolása az országos hálózatba. Kiemelten fontos a következő időszakban, hogy a Mátraalji Szénbányák a népgazdaság igényeinek megfelelően. növelje a külfejtéses lignit termelését. Ennek lényeges része a szükséges műszaki fejlesztés, az új bányanyitás is. Ez utóbbi jelentős megyei kihatással jár, így elengedhetetlen, hogy mindazok az intézkedések helyet kapjanak a bányanyitás programjában, amelyek a konkrét megoldandó műszaki és egyéb feladatokat elősegítik. Az egercsehi üzemük területén a szénvagyon rendelkezésre áll, amelynek kitermelési költségeit a tervezett műszaki fejlesztés és technológiai korszerűsítés mérsékeli. Külső hatásait tekintve. legjelentősebbnek az a termékszerkezet-átalakítás minősíthető, amelyet az Országos Érc- és Ásványbányák Vállalat valósít meg a gyöngyösoroszi bánya szüneteltetését követően. Ügy- nevezett hulladék ólomakkumulátorok feldolgozására alkalmas, környezetkímélő, egészségre nem ártalmas beruházást valósítanak meg. A Nagyalföldi Kőolaj- és Föld- gáztermelő Vállalat egri üzemegységénél tervezett műszaki fejlesztéssel növelhető lesz a kitermelt olaj mennyisége. A Gagarin Hőerőmű időarányosan. költségmegtakarítással jól haladó rekonstrukciója hozzájárul az országos energiahelyzet stabilizálásához, hosszabb távon pedig a gazdaságos energiatermeléshez. Gazdaságunk anyag- és energia- igényének csökkentését minden bizonnyal jól szolgálná a jövőben a lignit többoldalú hasznosítása is. Ugyanakkor növekvő szerepet kell kapnia a mező- és erdőgazdasági hulladékok energetikai h aszn osí tásának. Számottevő termékszerkezet-átalakítást tervez a Vi- lati egri gyára, ahol önálló modulgyártással komplex irányítási rendszerek előállítására készülnek fel. Ennek anyagi fedezeténél világbanki hitellel és licenc átvételével is számolnak. Jelentős a Finomszerelvénygyár korszerűsítési és fejlesztési programja, melynek egyik területe egybeesett a megye iparilag elmaradott, északi térségének felzárkóztatását szolgáló elképzelésekkel. Így a kompresszorgyártás bővítésének feltételeit közös erőfeszítéssel, 1987-ben megteremtették Pétervásárán. A közúti járműgyártás programjához pedig az új típusú ajtóműködtető berendezéssel kapcsolódnak. Ezen túlmenően, a saját fejlesztésű gázrugógyártás, továbbá a szelepkészítés bővítése, együtt jelenthetik azokat a korszerűsítési elképzeléseket, amelyek piaci igénnyel is párosulhatnak. A Mátravidéki Fémművek korszerűbb, modernebb kivitelű termékek: például főzésálló tubusok, aerosolszele- pek. ipari láncok gyártását tervezi. A mezőgazdasági és könnyűipari gépgyártók megyei egységeinél a műszaki haladás meggyorsítása nagyban elősegítheti a belföldi igények kielégítését és a nem rubelelszámolású export növelését is. Ugyancsak lehetőség kínálkozik az orvosiműszer- és segédeszközgyártás fejlesztésére. Ennek részeként, a Heves Megyei Finommechanikai Vállalatnál az úgynevezett aszeptikus üzem beindítása már meg is történt. Az apci Qualität Könnyűfémöntöde VII. ötéves tervi fejlesztési törekvései a termékkorszerűsítési elképzeléseket szolgálják. A megyében tevékenykedő ruházati ipari egységeknek viszont az olyan rendszerszemléletet tükröző fejlesztését tartják fontosnak, amelyek a divatközpontoktól a gyártás- és gyártmánykorszerűsítésen át, az értékesítésig. az öltözködési kultúra emelését segítik elő. 1988-ban szűkebb hazánk iparvállalatai és szövetkezetei sem a beruházásokhoz, sem a fejlesztésekhez kapcsolódóan nem számolnak nagyobb létszámbővítéssel. A szabályozórendszer módosulásából, a termékszerkezet vagy szervezeti változás következményeként, foglalkoztatást csökkentő elhatározásaik még nem véglegesek. A számításokat és a piaci felméréseket most végzik. A döntéseket ezek tudatában hozzák meg. Mentusz Károly A nyugatnémet Claas-cégnek készítenek kombájnalkatrészeket a Szolnoki Mezőgép Egri Gyárában (Fotó: Szántó György) Sevardnadze tárgyaláson Bonnban Véleménycsere a gazdasági együttműködésről A hivatalos látogatáson az NSZK-ban tartózkodó Eduard Sevardnadzét. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, külügyminisztert hétfőn fogadta Richarí von Weizsäcker, az NSZK szövetségi elnöke. Korábban a szovjet Vendég és házigazdája. Hans- Dietrich Genscher hivatalos tárgyalásainak első fordulóján a felek állást foglaltak a politikai párbeszéd elmélyítése. a kapcsolatok továbbfejlesztése mellett. Sevardnadze újabb szovjetunióbeli látogatásra hívta meg Genschert. A tárgyszerű és építő légkörben folytatott megbeszéléseken, amelyeket megelőzött egy magánjellegű eszmecsere. Sevardnadze kifejtette: ű szovjet—nyugatnémet viszony kedvező alakulása nagymértékben befolyásolhatja az európai légkört. a helsinki folyamatot. Genscher eevetértöen hangsúlyozta : az NSZK-ban széles körű támogatásra talál a kapcsolatoknak a moszkvai szerződés alapján való bővítése, valamint a bonni kabinetnek az a törekvése, hogy a Szovjetunióval és mindén más európai állammal együtt előmozdítsa egy európai békerendszer megalapozását. A véleménycsere fontos részeként megvitatták emellett a gazdasági együttmű- ködés kérdéskörét, egyetértve abban, hogy a lehetőségeket még távolról sem aknázták ki. Szorgalmazták új együttműködési formák felkutatását és alkalmazását, a többi között a termelési kooperációt és közös vállalatok létrehozását. Szovjet részről egyúttal felvetették annak szükségességét. hogy eltávolítsák az útból a gazdasági érintkezést hátráltató akadályokat. felszámolják például a szocialista országokba irányuló műszak i-tech noló- giai kivitel korlátozására hivatott Cocom-megszorításo- kat. Ezzel összefüggésben elismerően emlékeztettek az NSZK-be,Ii politikai tényezőknek arra a kijelentésére, amelyek szerint Európa gazdasági és technológiai megosztása nem szolgálhatja egyetlenegy európai állam érdekeit sem. Sevardnadze később találkozott a nyugatnémet ipari és kereskedelmi körök vezető tisztségviselőivel, közöttük Otto Wolff von Ame- rongennal. a Német Gazdaság Keleti Bizottságának" elnökével. Az Országos Szövetkezeti Tanács ülése Választható szervezeti formák Az Országos Szövetkezeti Tanács hétfőn Szabó István elnökletével ülést tartott. A testület az ipari, a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkezetek tavalyi munkájának tapasztalatairól és az idei feladatokra való felkészülésről tárgyalt. A szövetkezetek munkáját elemezve a tanácsülés megállapította: 1987-ben az ipari és a fogyasztási szövetkezetek a korábbinál jobb évet zártak, míg a nagyüzemi közös gazdaságok teljesítménye — részben a kedvezőtlen időjárás miatt — elmaradt a tervezettől. Az ipari szövetkezetek termelése folyó áron számolva 16—18 százalékkal haladta meg az előző évit, konvertibilis exportjuk 20 százalékkal, építőipari és szolgáltató tevékenységük ennél is jobban emelkedett. A fogyasztási szövetkezetek kiskereskedelmi forgalma változatlan árakon öt százalékkal, konvertiblis kivitelük 15 százalékkal nőtt. A termelőszövetkezetek — amelyek az ország mező- gazdasági termelésének mintegy 70 százalékát adják — a gyorsjelentések szerint 256 milliárd forintos termelési értéket produkáltak, nyereségük pedig várhatóan eléri a 16—17 milliárd forintot. A szövetkezetek további munkájáról a testület megállapította, hogy a mozgalom céljai, tevékenységének irányai lényegében változatlanok. Ugyanakkor, alkalmazkodva az új körülményekhez bizonyos vonatkozásban módosítani szükséges a gazdálkodás formáját. A tervek szerint 1988-ban az ipari szövetkezetek 4—6, a fogyasztási szövetkezetek 10—12, a nagyüzemi közös gazdaságok pedig öt százalékon felüli mértékben növelik terme lésüket. A felszólalók megerősítették azt a véleményt, hogy a gazdasági körülményekhez igazodva — ha indokolt — a meglévő szervezeti forma helyett célszerű, ha a szövetkezetekben más, például szakszövetkezeti, szakcsoporti, kisszövetkezeti, vagy egyéb formát választanak. Ugyanakkor az ipari szövetkezetek képviselői arról is szóltak, hogy ne csak a kisszövetkezetek, hanem a régebbiek, a hagyományosak is kapjanak nagyobb önállóságot. Az ipari szövetkezetek számára növelni szükséges a külső szolgáltatások körét, például azzal, hogy a bankok és más pénzintézmények nyújtsanak számukra több hitelt. Az egyik hozzászóló a szövetkezetek pénzügyi helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy jobban figyelembe kell venni a mező- gazdasági szövetkezetek igényeit, különösen a bérbruttósítás okozta nehézségek miatt fontos volna a hitel- folyósítás gyorsítása. Elhangzott az is: az ipari szövetkezetek munkáját hátráltatja, hogy igen bonyolult a vállalkozási adónyilvántartása. Az OSZT soros elnöki tisztét az év hátralévő részében Köveskúti Lajos, az OK1SZ elnöke látja el.
